Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-27 / 222. szám, szerda
18 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com Feltehető, hogy ennél a fajnál ágazott ketté az emberfélék fejlődése: egyik ágon más Australopithecus fajok alakultak ki, a másikon a Homo nemzetség Halála után iszap borította el a 3 millió éves kislányt Australopithecus afarensis - az antropológusok szerint így nézhetett ki (Képarchívum) Egy évekkel ezelőtt előkerült, ám csak mostanra letisztított korai hominida maradványai rendkívüli információkkal gazdagíthatják korai őseink testfelépítéséről, életmódjáról alkotott ismereteinket. OR1GO 2000-ben egy 3,3 millió évvel ezelőtt élt korai hominida - az emberfélék rendszertani családjához tartozó faj - fiatal egyedének jól megőrződött maradványait tárták fel régészek Etiópiában. A legősibb gyermekmaradvány A felfedezést 2001 elején jelentették be. A feltárást követő több éves aprólékos munkálatok után - fogászati eszközökkel bontották ki a csontokat a megkövült üledékből - a kutatócsoport újabb részletes beszámolóval jelentkezett a Nature-ben. Munkájuk nyomán ma már pontosan láthatjuk az észak-etió- piai Afar-régióban talált és kivételesen jó állapotban megmaradt, egy hároméves korában meghalt egyed közel teljes csontvázának jelentőségét. A Selam, azaz Béke névre keresztelt „kislány” a valaha talált legősibb gyermekmaradvány, amely a kutatást végző régészcsoport véleménye szerint azért maradhatott meg ilyen jó állapotban, mert halála után nem sokkal a testet talán áradásból származó üledék, iszap borította be. Közel teljes csontváz A részletes vizsgálatok során kiderült, hogy Selam az eddig ismert legkorábbi Australopithecus afarensis, és több mint 100 ezer évvel korábban élt, mint híres fajtársa, Lucy. Feltehető, hogy ennél a fajnál ágazott ketté az emberfélék fejlődése: az egyik ágon más Australopithecus fajok alakultak ki, amelyek evolúciós zsákutcát jelentettek. A másik ág vezetett a modern ember, a Homo nemzetség kialakulása felé. Selam maradványai a teljes koponyáját tartalmazzák, beleértve az alsó állkapcsot, valamint a gerinc felső szakaszát, a bordákat, mindkét lapockát, a kulcscsontokat, a jobb könyököt és a kéz egy részét, mindkét térdet, illetve a sípcsontok és combcsontok nagy részét. Az egyik láb szinte teljes egészében megmaradt, így ez az első ilyen rendelkezésre álló afarensis-ma- radvány- mutat rá Fred Spoor professzor, a University College London evolúcióbiológusa. Átmeneti evolúciós forma Ennél is fontosabb, hogy ez az első olyan afarensis, amelynél teljes lapockát („vállcsontot”) találtak. Selam lapockája ráadásul evolúciós átmeneti formát képvisel: a rajta lévő, izomtapadásra szolgáló csonttaréj az ember és az ember- szabású majmok hasonló képződményéhez képest félúton helyezkedik el. A paleoantropológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés: képes volt- e a földön két lábon járó Australopithecus afarensis még a fák ágai között is magabiztosan mozogni? Korábbi leletek arra utalnak, hogy a csípő és a térdek már a két lábon járáshoz alkalmazkodtak, a hosz- szú, térdeket súroló kezek és a meggörbült ujjak azonban még a fákon való gyors mozgást is szolgálhatták. Selam lapockája újabb fontos elem ebben a kirakósjátékban: arról mesél, hogy tulajdonosa kezdi elveszíteni a fák ágai közötti életteret. A lelet ugyancsak igen fontos része a koponya. Mivel Salem 3 éves korában hunyt el, természetes, hogy agyának térfogata kisebb, mint egy kifejlett példányé. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a mai csimpázoknál egy hároméves állat agya már közel 90%-ban megközelíti a kifejlett egyedek agyméretét, Salem agya kifejezetten kicsinek mondható. Ezt mutatja, hogy az Australopithecus afarensis-ek utódjai lassabban érték el a kifejlett felnőttkort, ami jellegzetes emberi vonás. Érdekes Selam nyelvcsontja (os hyoide- um) is. Ez a nyelv izmaihoz tapadó apró csontocska a hangképzésben játszik szerepet. Formája arra utal, hogy az Australopithecus afaren- sis-ek Selam korában inkább a csimpánzokéhoz hasonlatos hangokat hallattak - magyarázza Spoor professzor. A további kutatások során, a láb teljes megtisztításakor derülhet fény arra, milyen lehetett az afarensis lábfeje: mekkora volt a nagylábujja a többihez képest? Képes volt-e szembefordítani azt a többi lábujjai, mint a mai csimpánzok? A további részletes megfigyelések még számos kérdésre adhatnak választ korai ősünk életmódjáról. Korai hominidák A legelső emberfélék eddig ismert legidősebb képviselője, az Ar- dipithecus ramidus Kelet-Afriká- ban (a mai Etiópiában) lépett színre, mintegy 4,4—4,5 millió évvel ezelőtt. Őket követte egy jóval fejlettebb faj, az Australopithecus afarensis, amelynek fosszüiáit 2,9 és 3,9 millió év közé datálhatjuk. A mai csimpánzokhoz fogható agy- térfogatú (400-500 köbcentiméter), alacsony termetű (kb. 120 cm magas), az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehettek. E faj legépebben megmaradt, legteljesebb maradványa „Lucy” néven vált ismertté a nagyközönség számára. Az Australopithecus afarensis koponyája és fogazata (a középső felvételen, mellette a „mi" fogsorunk) AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Qjz TÁMOGATJA MALA DOMASA FEJLESZTESET Az Európai Szociális Alap az emberekbe invesztál Malá Domaša községben 445 lakos él, és a roma közösséget 131 polgár alkotja. A település azok közé a kelet-szlovákiai községek közé tartozik, ahol a munkanélküliség eléri a 30 százalékot, a roma közösségben a száz százalékot. Jaroslav MAKATÚRA, a község polgármestere úgy döntött, nem fog ölbe tett kézzel ülni, megteremti annak a feltételeit, hogy a roma közösségben is javuljon az élet minősége. Kollégáival együttműködve projektet dolgozott ki, és térítésmentes támogatást szerzett az Európai Szociális Alaptól (ESZA). „A projekt a Malá Domaša-i roma közösség tagjainak felkészítését szolgálja az alkalmazásra és a művelődésre. Az újonnan létrejött közösségi központ a művelődés, a szociális ellátás, a kultúra és a sport területén fejt ki tevékenységet” - magyarázza Jaroslav Makatúra, Malá Domaša község polgármestere. A projekt célcsoportjai mindenekelőtt a roma iskolaköteles gyermekek, a 15 és 25 év közötti fiatalok, valamint a közösség felnőtt tagjai. Nem utolsósorban valamennyi szociálisan veszélyeztetett polgár. A múltban a Malá Domaša-i roma telep a legelmaradottabbak közé tartozott Szlovákiában. 2002-ben ezért vették fel az SZK roma közösségeinek komplex fejlesztési tervébe Tíz év leforgása alatt sikerült megállítani a telep hanyatlását. Stabilizálni egészségügyi helyzetét, felszámolni kóros szociális jelenségeit. Részben megoldani a roma közösség lakásproblémáit nyolc családi ház felépítésével az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának eszközeiből. A község Unimo bódét is vett az egyik roma családnak. „A közösségi központ elősegíti a roma gyerekek és fiatalok művelődését az alap- és középiskolákban”-mondja Jaroslav Makatúra. „Mindenekelőtt a pótlólagos tanítással, a hiányzások csökkentésével, az előmenetel javításával, a számítógép-kezelés tanításával. A projektnek az is célja, hogy növelje a tanulók elhelyezkedési esélyét a községben és annak környékén. A résztvevők szociális-szervezési tapasztalatokat szereznek, iparos- és kisegítő munkákat sajátítanak el. Elvégzik az úgynevezett Családi Kisiskolát is, ahol elsajátítják a helyes testápolási és táplálkozási szokásokat, a családi költségvetés hatékony vezetését és a hasonló dolgokat" — teszi hozzá a polgármester, tudatosítva, hogy az ilyenfajta befektetés mindig hasznára van a társadalomnak. Az ESZA eszközei nélkül sok terv csak látomás maradna. A projekt kulturális és sporttevékenységet is magában foglal. Ezek is motiválják a projekt résztvevőit a közösségi központ tevékenységébe való bekapcsolódásra. Serkentik a közösség fejlődését, valamint együttműködését is a község nem roma részével. Az Európai Szociális Alap (ESZA) több mint két éve működik, és kontóján megközelítőleg 1000 támogatott, keresletileg orientált projektet találunk. Ugyanígy 15 nemzeti projektet majdnem 15 milliárd korona együttes értékben. Napjainkban az ESZA tájékoztató médiakampánnyal jelentkezik. Ez 2006-ban augusztustól októberig tart a televíziókban, rádiókban, újságokban és az internet portáljain. A projektek sikeres megvalósítóit hivatott bemutatni. Hiteles vallomásaik olyan tapasztalatot kínálnak, amely közeli a nyilvánosság számára. Az ESZA támogatását csaknem mindenki igényelheti: városok, falvak, kerületi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, vállalatok vagy iparosok. A kampány keretében valóságos projektek példáin akarjuk bemutatni az ESZÁ-ból származó támogatás iránt érdeklődőknek, hogyan segíteni például integrálni a hátrányos helyzetű csoportokat a munkaerő piacán, növelni a foglalkoztatottságot és támogatni a szakképzettséget. Az ESZA lehetőségeiről szóló tájékoztatást a www.esf.gov.sk internetes honlap tartalmazza. Bizalommal fordulhatnak az ESZA pozsonyi, besztercebányai, kassai, nyitrai, eperjesi, trencséni, nagyszombati vagy zsolnai Regionális Tanácsadó Központjában tevékenykedő tanácsadókhoz is. Az Európai Szociális Alapot 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról szóló, római szerződés alapján hozták létre. A legrégibb az összes strukturális alap közül. Már közel 50 éve támogatja az új és jobb munkahelyek kialakítását, az emberi források fejlesztését, a minőség meg a termelékenység javítását és a szociális integrációt. Küldetése az is, hogy megelőzze és csökkentse a munkanélküliséget, segítse az alkalmazottakat és a vállalatokat az új szakmai követelmények teljesítésében, segítse támogatni a szociális integrációt és az esély- egyenlőséget a foglalkoztatásban. A Szlovák Köztársaság 2004-ben kezdte meríteni az Európai Szociális Alap pénzeszközeit. Az Európai Szociális Alapból származó támogatások irányításával a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumát bízták meg. '-6-13487
