Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-07 / 206. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Brüsszel pozitív jelzései Brüsszel. Az Európai Bi­zottság szeptember végén azt javasolja majd a tagállamok­nak, hogy Romániát és Bul­gáriát már 2007-ben, és ne csak 2008-ban vegyék fel - szivárogtatták ki az unió köz­pontjában. A huszonöt tagor­szág várhatóan az októberi EU-csúcson hagyja jóvá a két újonc felvételét. Hivatalos döntés még nincs, és Olli Rehn bővítési biztos szóvivő­je annyit mondott: korai len­ne találgatni, (n) Rekordszámú menekült Santa Cruz. Nem csillapo­dik az Afrikából Spanyolor­szágba tartó menekültára­dat. A spanyol hatóságok teg­napi közlése szerint rekord­számú, összesen 900 fekete­afrikai menekült ért partot egyetlen nap alatt a Kanári­szigeteken. Még soha ennyi menekült érkezését nem re­gisztrálták a szigetcsoporton 24 óra leforgása alatt. A me­nekültek zöme Szenegálból indult útnak, személyazonos­ságuk megállapítására szene­gáli rendőrök utaztak a Kaná­ri-szigetekre. (MTI) Csecsenföld új nevet kaphat Moszkva. Csecsenföld ne­vének megváltoztatását ja­vasolja Alu Alkhanov elnök, hogy ezzel is javítsa az or­szág imázsát. A főváros, Groznij neve sem túl szeren­csés, oroszul annyit jelent: rettegett, félelmetes. A Moszkva-barát elnök már szakértőket is felkért a nem kis feladat előkészítésére. Mint mondta, a névváltozta­tás oka nem csak az, hogy a Chechnya névhez világszer­te rossz érzések tapadnak. A köztársaság állampolgárai sosem nevezték országukat Csecsenföldnek, az általáno­san elfogadott név eddig is Nokcsíjn volt. A csecsen megnevezés orosz eredetű, még Moszkva 19. századi bi­rodalmi terjeszkedése idejé­ből ered. (euractiv.hu) Jordán herceg jelentkezése New York. Zeid Rijád Zeid al-Huszein, Jordánia ENSZ-nagykövete is benyúj­totta jelentkezését az ENSZ- főtitkári posztra. Ezt helyet­tese, Basír Zubi jelentette be. A 42 éves diplomata az ötö­dik hivatalos jelölt a Kofi Annan jelenlegi ENSZ-főtit- kár távozásával megürülő tisztségre, akinek a megbí­zatása 2006. december 31- én jár le. A négy másik jelölt mind ázsiai: Ban Ki Mun dél­koreai külügyminiszter, Dzsajanta Dhanapala Srí Lanka-i béketárgyaló, Szura- kiart Szathirathai thaiföldi miniszterelnök-helyettes és az indiai Sasi Thárúr, az ENSZ-főtitkár kommuniká­cióért felelős helyettese. Ha Zeid herceget megválaszta­nák, ő lenne az első muzul­mán főtitkár. A tisztséget Annan előtt betöltött egyip­tomi Butrosz Gáli kopt ke­resztény. (MTI) Elhalasztották Solana és Laridzsáni tárgyalásait - a teheráni parlament megtiltaná az iráni atomlétesítmények nemzetközi ellenőrzését Egyre durvább iráni-amerikai szópárbaj Ahmadinezsád: a világ fejlődése Mohamed tiszta iszlám kormányának létrejötte felé halad. Bush egyenesen zsarnoknak nevezte Ahma- dinezsádot Az új iráni gép hasonlít az amerikai F-18-asra, de állítólag korszerűbb. A tegnapi bemutatón két rakétát is kilőtt (Reuters-felvételek) Washington/Teherán/Párizs. Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő George Bush éles hangú beszédére rea­gálva tegnap leszögezte: Bush semmi Isten akaratá­hoz képest. A francia kül­ügyminiszter gyorsan elha­tárolódott az amerikai el­nök kijelentéseitől. ÖSSZEFOGLALÓ Bush helyi idő szerint kedden epés hangú beszédben támadta az iráni elnököt, és az al-Kaida nem­zetközi terrorhálózathoz hason- lotta az iráni rendszert. Egyenesen zsarnoknak nevezte Ahmadine- zsádot, hangsúlyozva: az iráni rendszernek nem szabad atom­fegyverhez jutnia. A síita szélsősé­gesség „ugyanolyan veszélyes, ugyanolyan ellenséges és ugyan­olyan elszántan törekszik a hege­móniára a szélesebb Közel-Keleten, mint a szunnita szélsőségesség” - fogalmazott a terrorizmus elleni amerikai fellépést védelmező, ka­tonatisztek előtt elhangzott beszé­dében. Szavai szerint a síita szélső­ségeseknek az is sikerült, ami az al- Kaidának nem: egy országot vettek az ellenőrzésük alá, nevezetesen Iránt 1979-ben. „Az iráni vezetők a Hezbollah támogatásával kinyilvá­nították, hogy ádáz ellenségei Amerikának.... Az iráni rendszer és terrorista fogdmegjei megmutat­ták, hogy amerikaiakat akarnak gyilkolni, és az iráni rendszer jelen­leg atomfegyverre kíván szert ten­ni.... A szabad vüág nemzetei nem engedik meg Iránnak, hogy atom­fegyvert gyártson.” Ahmadinezsád tegnapi sajtóér­tekezletén így válaszolt:, Azt mon­dom neki (Bushnak): a világ önt fe­nyegeti, mivel a világ Isten és az is­teni természet imádásának útját választja. Az áradat előre halad, és ön semmi Isten akaratához ké­pest.” Az iráni elnök ismét élő tele­víziós vitára szólította fel Busht, hogy a világ eldönthesse, kettőjük közül melyiknek van igaza. „Szem­től szembeni vitát kértünk Bush el­nökkel, hogy megvitassuk a vüág problémáit.... Hadd válasszon kö­zülünk az emberiség.” A síiták ti­zenkettedik imámjának, Mahdinak a születésnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Ahmadinezsád leszögezte: ,A világ fejlődése Mo­hamed tiszta iszlám kormányának létrejötte felé halad. ... A marxiz­mus már történelem, a liberaliz­mus pedig nyüvánvalóan képtelen irányítani a vüágot. Felszólítjuk az emberiséget, hogy az egyetlen utat, az igaz utat kövesse.” Franciaország tegnap óvott a nyugatiak és a muzulmánok közöt­ti „civüizációs háború” felé sodró­dástól, elhatárolódva Bush elnök előző napi szavaitól. „Nem fogad­hatjuk el egy nyugati tömb és egy muzulmán tömb civilizációs hábo­rúját” - jelentette ki Phüippe Douste-Blazy külügyminiszter a Radio Monte Carlónak. Egyszer­smind kijelentette: nem kielégítő Teherán magatartása, amely a nemzetközi közösség kérése elle­nére nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást. Az iráni parlament illetékes bi­zottsága jóváhagyta azt a törvény- javaslatot, amely kötelezi a kor­mányt arra, hogy akadályozza meg az iráni atomlétesítmények nemzetközi ellenőrzését, ha a BT szankciókkal sújtja az országot. A javaslat értelmében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nem tehernek látogatást az iráni nukleáris intézményekben, ha Iránra büntetőintézkedéseket vet­nek ki. A törvényjavaslat ténylege­sen akkor emelkedik törvényerő­re, ha azt az Őrök Tanácsa is jóvá­hagyja. Teheráni források közölték, ké­sőbbre halasztották Javier Solona uniós külügyi főmegbízott és Ali Laridzsáni iráni főtárgyaló tegnap­ra tervezett tárgyalásait. Az iráni hadsereg kedden egy lézervezérlésű bomba sikeres ki­próbálásáról számolt be, a tegnapi nagyszabású hadgyakorlaton pe­dig bemutatták az első hazai fej­lesztésű Saegheh vadászbombá­zót. (MTI, TASR, ú) Moszkva kizárja az erő alkalmazását Moszkva. Oroszország kész megvizsgálni gazdasági szankciók lehetőségét Iránnal szemben, dé azoknak arányban kell állniuk az iráni urándúsítás által képviselt fenyegetéssel, és nem járhatnak erő alkalmazásával. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter mondta teg­nap a dél-afrikai Fokvárosban orosz hírügynökségek szerint. A fő cél meggátolni a tömegpusztító fegyverek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák terjedését, (m) Izrael ismét célzott rakétacsapásokkal semmisíti meg a szélsőségeseket Folytatódik a gázai hadművelet Libanon akár erővel is megtörné az izraeli blokádot Bejrút is bekeményített ÖSSZEFOGLALÓ MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Hat palesztint, egy 16 éves kamaszt és öt feltételezett Hamász- aktivistát megölt, több tucat sze­mélyt pedig megsebesített az izrae­li hadsereg kedd este óta a Gázai övezetben - közölték tegnap biz­tonsági és kórházi források. Az iz­raeli haderő kedd este Rafahban lé­gi csapásokkal végzett a palesztin területeken kormányzó Hamász fegyveres szárnyának négy tagjá­val. A légierő manőverező robotre­ÖSSZEFOGLALÓ Pretoria. Jelentések szerint a világ két legnagyobb gyémántvál­lalatának együttműködéséről is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Dél-Afrikában, ahová ked­den érkezett kétnapos látogatás­ra. A mostani körút jelzi: Orosz­ország ismét erősíteni akarja be­folyását Fékete-Afrikában. Pu- tyint immár hagyományosan most is befolyásos üzletemberek hada kísérte el útjára, amelynek közvetlen célja egy sor megálla­podást aláírása például a bányá­szat és fémkereskedelem terén. A világűr közös kutatása is a cso­mag részét képezi. Ezzel kapcsolatban a BBC is azt emelte ki, hogy a Kreml új pozíció­kat keres. A dél-afrikai apartheid­rezsim idején a most kormányzó ANC katonai képzést és pénzügyi támogatást kapott Moszkvától. Maga Thabo Mbeki elnök is a Szovjetunióban kapott katonai ki­képzést. Putyin már egy májusi, a nemzethez intézett beszédében is kitért arra, hogy szorosabbra akar­ja vonni Oroszország és az afrikai pülőgépei rakétákat lőttek ki két autóra, amelyekben az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok tagjai utaz­tak. A két légi csapásban összesen 33 palesztin megsebesült. Az izrae­li hadsereg szerint a csapások cél­pontjai olyan palesztinok voltak, akiknek közük volt Izrael-ellenes terrortámadásokhoz. A szintén a Gázai övezet déli ré­szén fekvő Hán-Júnisztól keletre agyonlőttek egy tizenhat éves pa­lesztin kamaszt, három másikat pe­dig megsebesítettek. Az izraeli had­kontinens kötelékeit. (A szovjet időszakban számos afrikai ország került Moszkva befolyása alá; több államban fegyveres szervezeteket is támogattak szovjet részről.) Oroszországnak ráadásul egy ko­moly vetélytárs, Kína felbukkaná­sát is ellensúlyoznia kell a régió­ban, a BBC szerint Fekete-Afriká- ban gombamód szaporodnak a kí­nai érdekeltségek. sereg közölte, a lelőtt palesztin rob­banószerkezetet telepített a földbe. Az izraeli haderő több mint tíz pán­célosa és földgyaluja helikopterek és robotrepülőgépek támogatása mellett hatolt be a Gázai övezetbe, hogy robbanóanyagok után kutas­son. A zsidó állam több mint két hónapja indított erőteljes támadást a Gázai övezetben, hogy megkísé­relje kiszabadítani egy fogságba esett katonáját, illetve megfékezze a területére rakéták áradatát zúdí­tó palesztin fegyvereseket. Dél-Afrika hatalmi törekvései­hez keres támogatást az ismét vi­lághatalmi szerepre törő Moszkvá­tól: Pretoria a BT állandó tagja sze­retne lenni, és a közel-keleti konf­liktusban is közvetítene. Putyin ellátogatott a Robben- szigetre is, ahol Nelson Mandela raboskodott. Az orosz elnök Ma­rokkóban folytatja afrikai körút­ját. (mno,ú) Kairó. Akár erővel is megtöri az izraeli blokádot Libanon, ha Izrael az ENSZ-főtitkár által jelzett 48 órán belül nem vet annak véget. Ezt a libanoni külügyminiszter je­lentette ki tegnap Kairóban. „Ki­várjuk a Kofi Annan által meg­adott 48 órát, és ha megoldódik a helyzet, köszönetét mondunk ne­ki. Ha nem, akkor a libanoni kor­mány megteszi a szükséges lépé­seket és minden erőnket bevetve megtörjük a blokádot” - nyilatkoz­ta Fauzi Szallúh. Ehud Óimért izraeli kormány­fő tegnap este bejelentette, ma délután feloldják a tengeri és lég­térzárlatot. Egyelőre mégsem Németorszá­got, hanem Franciaországot kér­te fel hivatalosan is Libanon part­jainak ellenőrzésére. A francia haditengerészeti erők Libanon felségvizein állomásoznak. Jacques Chirac francia elnök kedvező elvi választ adott a liba­noni kormány és az ENSZ kérésé­re, de a részleteket még tisztázni kell - közölte a francia elnöki hi­vatal. Jean-Baptiste Mattéi kül­Bagdad. Irakban tegnap 16 embert öltek meg merényletek­ben, és 22 agyonlőtt személyt ta­láltak az ország különböző pont­jain. A legsülyosabb robbantásos merényletek Bagdadban és a Szí­riái határon voltak. A Bagdad északi, al-Káhira negyedében tör­tént merényletben a gépkocsiba rejtett robbanószerkezetet távirá­nyítással hozták működésbe a reggeli csúcsforgalom idején. A hat halott között három iraki ka­ügyi szóvivő szerint a libanoni partok ellenőrzését a francia erők átmeneti jelleggel vállalják. Je­lenleg mintegy 1700 francia kato­na állomásozik Libanonban, akik a háború megindulása után a pol­gári személyek kimenekítésére indított Baliste-hadműveletben vettek részt, és jelenleg logiszti­kai támogatást nyújtanak az ENSZ Libanoni Ideiglenes Had­erejének (UNIFIL). A parti vizek ellenőrzésében más ország rész­vételéről is szó van. A libanoni miniszterelnök egyik munkatársa kedden azt közölte, a bejrúti kor­mány felkéri a német haditenge­részetet a partok biztosítására, de csak azután, hogy Izrael meg­szüntette a tengeri blokádot. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Lahdar Brahimit nevezte ki közvetí­tőnek, hogy Izraellel és a Hezbollahhal tárgyaljon a foglyul ejtett izraeli katonák szabadon bo­csátásáról. Izraeli illetékesek ismét megerősítették, nem kérték az ENSZ-főtitkárt közvetítésre a két katona Izraelben fogva tartott arab foglyokra való kicserélése ügyében. Lahdar Brahimi a kilencvenes évek­ben Algéria külügyminisztere volt. tona van, 46-an megsebesültek. A moszuli rendőrség közlése sze­rint hat határőr vesztette életét, amikor egy járőr útjában elrejtett pokolgép felrobbant. Hat másik megsebesült a szíriai határon tör­tént incidensben. Az ország más pontjain további négy embert öl­tek meg terroristák. A hajnali órákban Bagdadban 19 agyonlőtt személy holttestét szedték össze, három másikat pe­dig más városokban. A kivégzé- ses gyilkosságok oka valószínű­leg vallási ellentét volt. Hatalmas gyémántüzletről, közös űrkutatási tervekről is szólnak a hírek Moszkva új ambíciói Afrikában Putyin és Mbeki. Akár oroszul is tárgyalhattak volna. (Reutersfelvétel) Irakban 16 embert öltek meg merényletekben Kivégzéses gyilkosságok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom