Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-04 / 179. szám, péntek

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Hogy az ember melyik kezét részesíti előnyben, attól függ, hogy az agyféltekék között miként oszlanak meg a szerepek Balkezesség: áldás vagy átok a gyermek számára? Az Egyesült Államok utolsó öt elnöke közül négyen bal­kezesek voltak. Általában minden tizedik ember előnyben részesíti a bal ke­zét, és ezt földrajzi szárma­zásától, kultúrájától függet­lenül teszi. Vajon mennyi az igazság abból, amit róluk tartanak? Tényleg tehetsé­gesebbek, kreatívabbak az úgymond szürke átlagnál? Vagy talán éppen fordítva: ügyedenebbek náluk? NICZKY EGON Agyféltekék és irányultság A halhatatlan polgári filozófus, Immánuel Kant a kézről állította, hogy azt voltaképpen külső agy­ként foghatjuk föl. Az agyi funkciók kutatásának úttörőjeként a Nobel- díjas amerikai Roger W. Sperryt tartják számon. A neurofiziológus rájött, hogy a két agyfélteke egyet­len, közös érzékelő-, tanulási és em­lékezési képességgel rendelkezik. Ezek a képességek akkor is megma­radnak, ha a két agyfélteke közti kapcsolat megszakad. Sperry bizo­nyította továbbá, hogy mindkét agyfélteke (hemiszféra) az idegpá­lyák segítségével a szemközt elhe­lyezkedő kézzel van kapcsolatban: a bal oldali hemiszféra a jobb kéz­zel, illetve fordítva. Hogy egy em­ber melyik kezét fogja előnyben ré­szesíteni, attól függ, hogy az agyfél­tekék között miként oszlanak meg a szerepek. Ha a jobb hemiszféra do­minál, az ember automatikusan a bal kezét használja. Ma már tudo­mányosan bizonyítható, hogy a bal- , illetve a jobbkezesség az ember ve­leszületett tulajdonsága. Az adott agyfélteke dominanciá­ja az ember képességeire is hatás­sal van. A bal hemiszféra, amely a jobbkezeseknél dominál, bizonyí­tottan az analitikus és logikus gon­dolkodás „székhelye”, és felelős a beszédkészségért is. A jobb agyfél­teke viszont elsősorban a komplex és tiszta gondolkodás képességé­ért, valamint az intuícióért felelős. Sohasem volt jobb a bal A balkezesség előnyeiről és hát­rányairól hosszasan lehetne elmél­kedni. Tény, hogy hiedelem- és gondolatvilágunkban a balkezes­ség negatív értelmet hordoz, és ez érhető tetten különféle szólásaink­ban is: a rossz kedélyű embert megkérdezzük, bal lábbal kelt-e föl az ágyból, a szerencsédenre azt mondjuk, üldözi a balsors, az ügyedent kétbalkezesnek tituláljuk és így tovább. A francia „gauche” (bal) azt jelenti: ügyetlen, nehéz­kes, az olasz „mancino” egyenesen hazugot jelöl, az angolszász „left” pedig gyengét, értéktelent jelent. Az indiai brahmanok szerint a bal­kezesség elválaszthatatlan volt a gátakkal. A zsidó misztikusok sze­rint az Isten bal keze volt a pusztító kéz. A bibliai Nikodémusz magya­rázata arra utal, hogy a Krisztustól jobbra megfeszített tolvaj a meny- nyekbe jutott, míg a bal oldali lator a pokolra került. Nem így a jobbke­zesség, aminek bezzeg pozitív töl­tése van! A német nyelvben példá­ul a Jobb” - „recht” - kifejezés olyan szavakhoz kapcsolódik, mint a jog, az igazság, a dolgok helyes volta (és ugyanez igaz az angol „righť’kifejezésre - a szerk.). A jobb és bal kéz által világszerte előhívott asszociációk az emberi­ség hajnalán lezajlott csatára en­gednek következtetni. Talán a ne­mek harcáról volt szó? Sok mítosz arról regél ugyanis, hogy a jobb Balteszt Vajon hogyan tudják meg a szülők, hogy gyermekük „erős” testrésze a bal vagy a jobb lesz-e? J. Kramer pszichológus szerint ajánlatos kipróbálni néhány játékos tesztet, mint amilyen ez itt. a) A gyereket kéijük föl, hogy egy közelben levő, de aránylag súlyos könyvet hozzon el! b) A gyerek vágjon ki előrerajzolt köröket és négyzeteket! c) Színes gyöngyöket fűzzön fel egy cérnára! d) Adjunk játék kalapácsot a kezébe! e) Figyeljük meg a gyereket, amikor a körömkefét használja. A dominanciának megfelelően jellemzőek lesznek a mozdulatok. mindenkor a férfi-, a bal pedig a női oldal volt. Tilalmak Kézfogáskor manapság kizáró­lag a jobb kezünket nyújtjuk, még a balkezeseknek is így kell tenniük. „Add a jobb (szebb) kezedet!” - ta­nítjuk gyermekeinket a jobb kéz szinte kizárólagos használatára. A jobb kézre való átnevelés, átszokta­tás még néhány éve is elterjedt gya­korlat volt. Ezt gyakran igen drasz­tikusan hajtották végre: ütötték, bepólyázták a bal kezet, s ha még ez sem segített, némely esetben az orvos begipszelte azt. Ezek a módszerek ma már sze­rencsére nem divatosak. Most az erkölcsi nyomás van előtérben. „Megígérted nekem”, hallják gyak­ran a balkezes gyerekek. Többször édesség az eszköz, amivel a gyere­ket a jobb kéz használatára lehet ösztökélni. Dr. Ivo-Kurt Cízek pszichológus a kényszerítésről úgy véli, hogy az komoly lelki sérülésekhez vezethet, amelyet az ember egy életen át ma­gával hurcol. Véleménye szerint az átnevelés vérveszteség nélküli tá­madás az emberi agy ellen. A bal­kezeseknél domináns jobb agyfél­teke működése az átnevelés miatt lefékeződik, ezzel együtt a bal agy­féltekének több feladatot kell elvál­lalnia, így állandó megterhelésnek van kitéve. Noha az intelligencia az átállás ellenére is megmarad, az átszokta­tott gyermeknek nehezére esik pontosan kifejeznie magát. A túl­terhelt gyerkőc megpróbálja elke­rülni az összes olyan helyzetet, amelyről már tapasztalatból tudja, hogy „balul” üt ki, és így mindjob­ban visszahúzódik. „Egy kimagas­ló képességű gyerek legfeljebb kö­zepes marad, és senki sem tudja, hogy milyen képességek fejlődhet­tek volna ki nála, ha megmaradt volna balkezesnek” - állítja Cízek. A lehetséges segítség Az átállást szűrte lehetetlen visz- szafordítani, de lelki segítségre van mód. A müncheni tudós, dr. Barba­ra Sattler szerint nagyon fontos, hogy az átállított emberek fölis­merjék: nehézségeikért és lelki problémáikért nem ők a felelősek, hanem a gyermekkorban elszenve­dett átállítás. Ezzel növekszik ön­becsülésük, illetve képesek elfo­gadni a tényt, hogy sokkal több rej­lik bennük, mint amennyit mutatni tudnak. A müncheni, balkezesek érdekeit védő csoportban találkoz­hatnak az „igazi” és az átállított balkezesek, hogy elmeséljék ta­pasztalataikat. Felszabadult írásviselkedés Kultúránkban az emberek bal­ról jobb irányba írnak. Ez a balke­zesek számára bizonyos problé­mákat vet föl, ugyanis a leírt szö­veget a kéz gyorsan le is törölheti. A bal kéz részére kitűnő lenne az arab írás, mert az jobbról bal felé szalad. Ám a moszlimoknál a bal kéz szintén számkivetett, és csak intim tisztálkodásra használják. A bal kézzel való írás a moszlim világban teljességgel elképzelhe­tetlen. Aki bal kézzel ír, annak általá­ban sokkal több fáradságába ke­rül jó íróeszközt találni. Gyakran fejlődik ki kampóformájú kéztar­tás, vagy görcsös írás oldalhoz szorított karral. Hogy ezt meg­előzzük, az iskolás gyereknél fi­gyelni kell arra, hogy a papír kö­rülbelül 30 fokkal jobbra elfordít­va feküdjön. így lesz ma könnyebb A balkezesek a Jobbkezes” világ­ban gyakran küszködnek problé­mákkal. Csaknem az összes gép és szerkezet - a krumplipucolótói kezdve egészen a kézi körfűrészig ­a jobbkezesek számára készültek. A konzervek, szószos kanalak és varrógépek használatakor a balke­zesek az egész vüágon minden bi­zonnyal kétbalkezesnek érzik ma­gukat. Valamivel egyszerűbb a dolguk az olyan szerszámokkal, amelyeket bal kézre konstruáltak. Ezeknek jó a fogásuk, jó a forgásuk, akárcsak a dugóhúzónak. Mivel a szószos ka­nál árka a jobb oldalon van, a bal­kezeseknek végre nem kell kifor­gatniuk a könyöküket, ha a salátát meg akarják öntözni egy kis dressz­inggel. Prominens balkezesek Az átlagosnál több balkezest ta­lálunk a leghíresebb művészek, építészek, sportolók, politikusok és szellemi tudósok között. Bal kezé­vel rajzolt és írt Leonardo da Vinci. Charhe Chaplin számtalan filmjé­ben ördögien játszik bal kézzel a hegedűn. Ehhez speciálisan bal kézre készített hangszert használt. A sportoló Jimmy Connors, Mart­ina Navratilova, Bubi Scholz és Marx Spitz neve magáért beszél. A zseni Albert Einstein a bal keze se­gítségével új világszemléletet alko­tott. Napóleon Bonaparte, II. Erzsé­bet, Harry Truman, Hans Apel - a politikusok között is sokan vannak, akiknek a bal erős oldaluk volt. Az utolsó öt amerikai elnök közül né­gyen (Ford, Reagan, Bush és Clin­ton) balkezesek, és az 1992-es vá­lasztás gyakorlatilag a „balkezesek dolga” volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom