Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-04 / 179. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ AUGUSZTUS 5. Egészségünkre 27 Annak, akinek a kelleténél gyorsabban működik a pajzsmirigye, nem ajánljuk a napozást Testünk „akkumulátora” (Somogyi Tibor felvétele és archív felvételek) A jódozott só segít megelőzni a struma kialakulását Apró, ám fontos szervünkről, a hormontermelő pajzsmirigyről viszonylag keveset tudunk. Bizonyosfajta titokzatosság övezi, és sokszor olyan dolgokkal is meggyanúsítjuk, amiért valójában nem felelős. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Azt mondják, hogy akinek baj van a pajzsmirigyével, ne menjen a napra. Valljuk be őszintén, nyáron ez nem túl népszerű ajánlás. De vajon igaz-e? - kérdeztük dr. Egyenes-Pörsök Henrik belgyógyász - endokrinológustól. Pontosítanom kell: valóban ne menjen a tűző napra az, akinek túlműködik a pajzsmirigye, ugyanis erre a betegségre a napsugár rossz hatással van. A nyár vége Uyen szempontból ezért kritikus a betegek számára. A jelenség pontos okát nem tudjuk, talán a napsugár összetételét kellene jobban ismerni. Tehát még egyszer: akinek a pajzsmirigye fokozottan működik, annak valóban nem ajánljuk a napozást, mert a napsugár bizonyos elemei tovább serkenthetik a működését. Ezzel magyarázható az is, hogy a nyár vége felé, amikor tulajdonképpen a legjobban kellene ereznünk magunkat, mert telítettek vagyunk vitaminokkal, sokan fáradékonyak? Fáradtság más betegséget is jelezhet. Ha ezt a pajzsmirigyre akarjuk fogni, akkor alapos kivizsgálást kell végeznünk. Akinek a fáradékonyságát a pajzsmirigy működésének túltengése okozza, az elgyötört, szeme csillog, gyakran kidülledt. Ha jobban szemügyre vesszük a mesebeli boszorkányt, külseje pajzsmirigytúltengésre utalhat. Milyennek ábrázolják általában a boszorkányt? Véznának, soványnak, remegőnek, hajlott testtartásának, dülledt szeműnek, csapzott hajúnak. Előfordul, hogy a külső jelek alapján már a belépéskor megállapítható a diagnózis. Ám vannak olyan esetek is, amikor csak egyetlen egy tünet van, s annak alapján kell kutatni tovább. Melyik jobb: a túl- vagy az alulműködés? Egyértelműen az alulműködés, mert könnyebb kezelni. Ha megtaláljuk a megfelelő gyógyszeradagot, akkor a kezelés biztonságos is. Túlműködés esetén sokkal kockázatosabb a gyógymód. Vannak olyan esetek is, amikor egyszer túlműködik, máskor pedig alulműködik a pajzsmirigy, ez viszont nagyon felgyorsítja az érelmeszesedést. Meg kell jegyezni, hogy túl- tengés és túltengés között is van különbség. Van, akinél olyan erősen jelentkezik, hogy azonnal észreveszi a bajt, van, akinél pedig olyan lassan fejlődik ki, hogy hosz- szú időbe telik, amíg valamilyen panasz figyelmeztet a bajra. Köztudott, hogy a jód nagy szerepet játszik a pajzsmirigy működésében... A jóddal blokkolni és serkentem is lehet a pajzsmirigy működését. Nálunk ezzel a nyomelemmel tulajdonképpen nem kell foglalkozni, mert egy európai felmérés szerint Hollandiát azonnal Szlovákia követi azon országok sorrendjében, ahol elegendő jódmennyiség van az emberek szervezetében, tehát nálunk gyakorlatilag jódhiány nincs. Mindenki tanúsíthatja, hogy ma már nem nagyon látunk óriási golyvát, s ez a jód érdeme. Amióta a sót jódozzák, vagyis a hatvanas évek végétől, fokozatosan megszűnt a jódhiány. Akkor mi váltja ki a pajzsmirigy működési zavarát? Kérdés, hogy azért van-e manapság több pajzsmirigyzavar, mert jobb a diagnosztizálás, vagy azért, mert valóban több a zavar. Az ultrahang nagyon sokat segít annak megállapításában, hogy lehet-e gyulladás, s müyen jellegű a betegség. Ebben a tekintetben Szlovákiában nem rosszabb a helyzet, mint Nagy-Britanniában, de azért még mindig lehetne javítani az eredményeken. A statisztika azt mutatja például, hogy az ötven év körüli, magukat egészségesnek tartó hölgyek 10-15 százalékának nem működik tökéletesen a pajzsmirigye. Ebben a korban ez törvényszerű? Nem törvényszerű, de az immunrendszer állapota, működése nagyban befolyásolja a zavar kialakulását. Idős korban talán már nem okoz olyan nagy gondot... Úgy tűnik, az idősebbek jobban viselik a hormonhiányt, kevésbé igénylik a pajzsmirigy hormonját. A fiatal lányok szervezete viszont sokáig tűr, s csak később alakulnak ki a tünetek. Valójában sokszor csak véletlenül derül fény a bajra. Például nemrég volt egy betegem, akit egészen másra kezeltek, s feltűnt, hogy nem reagál a gyógyszerekre. Viszont azokból a tünetekből, amelyek a pajzsmirigy alulműködését jelzik, alig volt valami. Jobban megvizsgáltam a pajzsmirigyét, és valóban ott volt a baj. Sokan azzal próbálják magyarázni túlsúlyukat, hogy nem jól működik a pajzsmirigyük, s ezért nem tudnak lefogyni. Igen, hálás dolog a túlzott kalóriafogyasztást, a súlygyarapodást a pajzsmirigy számlájára írni. Az alulműködés valóban súlygyarapodáshoz vezet, az viszont nem igaz, hogy kövérséget csak a pajzsmirigy alulműködése okozhat, ugyanis hízni csak akkor lehet, ha túl sokat eszünk. Valahogy keveset foglalkozunk ezzel a szervünkkel... Sokáig orvosi körökben sem igen fogadták el, hogy ez a szervünk müyen fontos, s hogy betegségeket is okozhat. Például a kardiológusoknak korábban eszükbe sem jutott, hogy erre gondoljanak. Van egy jódot tartalmazó gyógyszer, amely az egyik leghatásosabb szívritmus-szabályozó, de voltak betegek, akiknek a gyógyszer után romlott az állapotuk. Ütólag kiderült, hogy azért, mert leblokkolta a pajzsmirigyet. Ha valakinek nagyon jó autója van, de nem megfelelő aldcumulátor van benne, akkor a gépkocsi minden része rosszul fog működni. A pajzsmirigyet is akkumulátorhoz hasonlítanám. Ha nem működüt, akkor a szervezet sem működüt. A pajzsmirigy biztosítja a szervezet anyagcsere-folyamatait, a megfelelő energiaegyensúlyt. Három dolgot keü figyelembe venni: a pajzsmirigy funkcióját, továbbá azt, hogy minek az árán tud optimálisan működni (ha beteg), tehát növekszik-e, göbösödik- e. Volt olyan betegem, aki hatalmas golyvával jött be, s amikor azt kérdeztem, hogy hol volt harminc évig, azt válaszolta, hogy hiszen vettek tőle vért, s az orvos azt mondta, hogy minden rendben van. A pajzsmirigyet nagyságának, struktúrájának és hormontermelésének tükrében keü nézni. Néha gondot okoz olyanokat kezelni, akiknek hosszabb ideje „hormonelmaradásuk” van, mert már kialakultak bizonyos elváltozások, és komplikációkat okozhat, ha gyorsan állítjuk vissza a hormonegyensúlyt. Könnyebb kezelni, ha alulműködik, mintha túlműködne, mert ott fékezni kell a hormontermelést. Gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a beteg szedi a gyógyszert, jól érzi magát, s nem jön ellenőrzésre, pedig a kezelést nem fejezte be, csak egyszerűen abbahagyta. Ha valakinek golyvája van, a kezelés után eltűnhet? Igen, mégpedig elég nagy százalékban. Lényegében ha jól választjuk meg a gyógyszert, akkor néhány éven belül a mirigy összehúzódhat, elsorvadhat, a golyva eltűnhet. (kovács) MIT KELL TUDNI A PAJZSMIRIGYRŐL? A pajzsmirigy elölA gége magasságában, a légcső két oldalán található. H betűre emlékeztető alakú, két, szimmetrikus lebenyből áüó apró, normális esetben körülbelül 20 gramm súlyú szerv, amelynek két részét apró hidacska köti össze. Fő feladata az anyagcserét szabályozó hormonok termelése és szinten tartása. Ezt a tevékenységét az agyalapi mirigy pajzsmi- rigyserkentő hormonja szabályozza. Az általa termelt jódtartalmú tiroxin, trijodtironin elsősorban az anyagcsere-folyamatokra, a fehérjeszintézisre, a szív, máj, vese, izomzat oxigénfogyasztására hat, míg a kalcitonin a csontépítésben játszik szerepet. A szerv hátsó részében található a négy, bors nagyságú mellékpajzsmirigy. Méretük ellenére szerepük nagyon is lényeges, termékük, a parathormon a szervezet kalcium- és foszforszintjét szabályozza. és hátulnézetből TESTÜNK TITKAI A légzés folyamata -1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A légzőrendszer feladatai közül a legnyüvánvalóbb és a legfontosabb a gázcsere. A tüdő (pulmo) a légzés élet- fontosságú szerve, sima felszínű, szivacsos szerkezetű, két félből álló képlet. A jobb és a bal tüdőfél között középen a gátőr (mediastinum) található. A két tüdőfél egymásnak nem pontos tükörképe: a jobb mindig súlyosabb, mint a bal, mivel az előbbi 3, míg utóbbi csak 2 lebenyből áü. Felnőttek esetében a jobb tüdőfél kb. 700 g súlyú, a bal pedig kg. 600 g. A bal tüdő elülső részén található bemélyedésben helyezkedik el a szív. A tüdő szürkés-vörhenyes (újszülötteknél fakóvörhenyes) színű, rugalmas tapintani szerv. Alacsony fajsúlya miatt darabkái a víz felszínén maradnak, kivéve, ha a tüdő vízzel telt (vízbefúlás esetén), vagy más kóros esetekben (pl. tüdőgyulladás). Mindkét tüdő alsó felszíne a rekeszizmon nyugszik, itt található a tüdőkapu. A tüdők külső felszíne a bordák felé tekint. A tüdőcsúcs lekerekített, és pontosan a kulcscsont magasságáig terjed. A lebenyek közti barázdák a külső felszínen élesen láthatók. A mellhártya A mellhártya (pleura) saját magára visszahajló, kettős falú, hártyavékony lemez. Ez a csúszós hártya teszi lehetővé, hogy a tüdő a légvételek alkalmával könnyen mozoghasson. A mellhártya egy fali és egy zsigeri lemezből áll, a zsigeri lemez a tüdőket borítja, a fali lemez pedig a Belégzés Miért van az, hogy inkább az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és nem a szájon át? Való igaz, hogy a légvétel legtöbbször az ormyüásokon keresztül történik, és nem a szájon át. Ennek az az oka, hogy az orrnak mint légbevezetőnek rengeteg előnye van a szájjal szemben, az orrból bejutó levegő jobban megfelel a tüdő viszonyainak. Először is az orrnyilasokban lévő szőrszálak és az orrüreget bélelő ragadós, nyálkás bevonat kiszűri a belélegzett levegőben található port és más szennyező anyagokat, koromszemcséket. Másodszor, az orrlyukak és az orrüreg bőséges vérellátásának köszönhetően hőt ad át a belélegzett levegőnek, vagyis felmelegíti azt. Harmadszor pedig az orr nyálkás bevonata párolgásával nedvesíti a levegőt. mellkas belfelületéhez nőtt. A kettő között egy hajszálvékony rés található, ez a mellhártyaűr. A két lemez között lévő mellhár- tyafolyadék hihetetlenül vékony rétegben biztosítja a „kenésüket”. Az egész rendszer légmentesen zárt egységet képez a mellüregben, ami a légzés előfeltétele. A hörgők A légcső (trachea) alsó végén két rövid, vastag csőre ágazik el, két főhörgőre, melyek a tüdőbe vezetik a levegőt. A főhörgők egyre kisebb hörgőkre ágaznak el (első-, másod- és harmadrendű hörgők), melyek a faágakhoz hasonlóan fokozatosan elvékonyodnak. A nagyobb hörgőket porcos merevítők tartják nyitva, melyek lefelé egyre ritkábbá válnak, majd a légcső utáni körülbelül huszadik elágazástól teljesen eltűnnek. A legkisebb hörgők átmérője kevesebb, mint egy milliméter, szerkezeti szilárdságukat az őket körülvevő izomrostok adják. A kisebb hörgők apró lebenykékhez vezetnek, melyeket lobu- lusnak nevez az orvosi nyelv. Ezek a tüdő legkisebb, szabad szemmel még látható egységei. A lebenykék púamis alakúak, és magasságuk körülbelül 25 milliméter, térfogatuk pedig 500-600 köbmilliméter. Mindegyik lebenykében található hörgő, amely a hörgőfából ered, és végső bronchiolussá, azaz hajszálhörgővé vékonyodik. Minden hajszálhörgő egy apró légzsákokból, azaz alveolusok- ból (léghólyagocskák), álló fürtben végződik. Az egész rendszer célja a légzőfelület megnövelése. Az alveolusok a tüdő - szó szoros értelmében vett - légzőegységei, több mint nyolcszázmillió apró egységben történik a gázcsere. Az alveolusokat szoros hajszálérhálózat veszi körül. A hajszálerek visszeres részében felhalmozódó szén-dio- xid átdiffúndál az alveolusok vékony falán (körülbelül 2-3 ezred milliméter vastag), ugyanakkor a levegő oxigénje a kapillárisok üregébe jut. A vér oxigénhordozói a korong alakú vörösvértestek. Az oxigénmolekulák kémiai kötéssel a hemoglobinhoz (a vér vörös színű pigmentje) kapcsolódnak. Az oxigénmolekulák a hemoglobinhoz kapcsolódva, azt élénkpiros oxihemoglobinná alakítják, így a sötét vöröseskék, oxigénszegény vér élénkvörös oxigeni- zált (oxigéndús) vérré alakul. Az oxigén egy kisebb mennyisége a plazmában (a vér nem sejtes, folyékony része) oldódik fel, és oldatban távozik. (Forrás: Család és egészség) A tüdő léghólyagocskái igazi légzőegységek, ahol a tulajdonképpeni gázcsere zajlik. Összfelületük eléri a 80 négyzetmétert is.
