Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-04 / 179. szám, péntek
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com KI HITTE VOLNA? Migrén gyógyítása biofeedbackkel A biofeedback (biológiai visszacsatolás) terápiát a tapasztalati gyógyászatban már jó ideje alkalmazzák a migrén megelőzésére. A Német Migrén- és Fejfájástársaság (DMKG) hatásos eljárásnak ismerte el a biofeedback terápiát, és felvette azt az ajánlott módszerek listájára. A módszer segítségével a páciens megtanulja irányítani testének funkcióit, így célzottan képes ellazulni. Ennek megtanulásához bizonyos paramétereket mérnek folyamatosan, pl. izomfeszülést, testhőmérsékletet. A célzott lazítással képessé válunk a migrénrohamok gyakoriságát jelentősen ritkítani. Ezt számos klinikai tanulmány igazolja. A DMKG a módszert főként olyan pácienseknek ajánlja figyelmébe, akik rosszul vagy egyáltalán nem reagálnak a migrén ellen adott gyógyszerekre. Elektromos depressziókezelés Évről évre egyre több a depressziós beteg. Egy német felmérés szerint minden második családban előfordult már ez a pszichés megbetegedés. Eddig a valódi depressziót (nem tévesztendő össze az átmeneti hangulatzavarral) csak gyógyszeresen kezelték az orvosok. Kanadában most új módszerrel kezelik az érintetteket. Az ún. mély agyi stimuláció segítségével súlyos depresszióban szenvedő betegeket tudtak meggyógyítani. Hat kísérleti alanynak elektródákat helyeztek el agyuk bizonyos területein, majd egy külső vezérlő egység segítségével enyhe elektromos impulzusokkal ingerelték a kezelendő agyterületeket. Gyorsan kimutatható a rák Minél hamarabb fedeznek fel egy betegséget, annál jobban kezelhető. Ez igaz a rákra is. Egy nemrég kifejlesztett eljárás a daganatokat anélkül teszi láthatóvá, hogy a pácienst ezzel megterhelné. Az érintettekbe olyan folyadékot fecskendeznek be, melyben gázbuborékok vannak. Ezek a mikrobubo- rékok a gyanús helyeken koncentrálódnak, és az ultrahang köny- nyen kimutatja őket. így 15 percen belül felismerhetők a kisebb áttétek, és megkülönböztethetők a jó- és rosszindulatú daganatok. Szívvizsgálat kíméletes módon Szívünk csupán ökölnyi nagyságú, mégis igen kemény munkát végez. Ez az izompumpa a legfontosabb szervünk, mely nagyon sérülékeny és sok ápolást igényel. Sajnos a test motoija stresszes hétköznapjainkban csak ritkán kap annyi figyelmet, mint amennyire szüksége lenne. A szív- és érrendszeri megbetegedések gyakran ennek a következményei. Ezeknek a betegségeknek és rendellenességeknek a feltérképezéséhez a legkülönbözőbb vizsgálati módszereket használják. Egyike ezeknek az ún. szívkatéter-vizsgálat, ami az orvosoknak napi rutin, a betegeknek azonban nagy lelki megterhelést jelent. A művelet során egy üreges tűt szúrnak be lágyéktájékon a láb ütőerébe. Ez egyfajta vezetőként szolgál a tulajdonképpeni katéternek. A vékony, de nagyon stabil hajlékony cső segítségével az orvos rögtön felfedheti az esetleges érszűkületet, és akár tágíthatja is azt. A páciensnek a beavatkozás után 24 órán át ágyban kell feküdnie. Nem alábecsülhető a lelki stressz sem, amit az érintetteknek a katéterezés okoz. Ha abból indulunk ki, hogy minden ötödik betegnél a vizsgálatnak alig van terápiás haszna, valóban érdemes más orvosi alternatívák után nézni. És úgy tűnik, van megoldás: a modem mágnes- rezonanciás angiográfia, melynek során egy mágneses mezővel háromdimenziós képeket készítenek a szívről, melyen speciális kontrasztanyag segítségével az elváltozások már a nagyon korai stádiumban is egyértelműen felismerhetők. A módszert akkor használják, ha nincs semmilyen egyértelmű jel szívbetegségre (pl. szorító érzés a mellkasban). Ha azonban ezután még szükséges további vizsgálat, akkor a katéter behelyezését sajnos nem kerülhetjük el. (cca) Az 5,5-ös pH értékű vizeletet majdhogynem normálisnak tartják, holott egyáltalán nem az Folyékony sav-bázis egyensúly Többször hangsúlyoztuk már a sav-bázis egyensúly megteremtésének és megtartásának fontosságát. Most ennek gyakorlati oldalát szeretnénk bővebben kifejteni. DR. PŐCZE TIBOR Noha bizonyos biokémiai folyamatok inkább savas, míg mások inkább lúgos környezetben játszódnak le tökéletesen, vérünk hidro- génion-koncentrációja (azaz pH- ja) meglehetősen stabü - 7,35- 7,40. A gyomorban erősen savas környezetben folyik a táplálék feldolgozása, az epésbélben erősen lúgos, majd a további bélszakaszokban az emésztés hatékonyságának függvényének megfelelően szűk határok között semleges vagy gyengén bázikus közeget találunk. A belekből felszívódó tápanyagok már megközelítően hét körüli pH- értéket mutatnak. A beállítást a mellékpajzsmirigy parathormonja végzi a csontok bázistartalékából. Ugyanakkor a táplálék lebontása alapösszetevőkre, majd ezekből az alapösszetevőkből a bioaktiv anyagok és energetikai rendszerek előállítása során az ezekre a funkciókra szakosodott sejtekben savas jellegű mellék- és bomlástermékek keletkeznek. Ugyancsak savas .'jgj anyagcseretermékek kelet- keznek túlságosan megerőltető és emiatt oxigénhiányos aerob- anaerob folyamatokat indikáló fizikai tevékenység során. Tehát az első gyakorlati teendőnk nem a vér, hanem a vizelet pH-értékének mérése. Sajnálatos módon napjainkban a szervezet el- savasodása már-már természetes állapotnak tekinthető. Az 5,5-ös pH-s vizeletet majdhogynem normálisnak tartják, holott egyáltalán nem az. Mivel éjjel folyik a szervezet méregtelenítése, általában a reggeli vizelet a legsavanyúbb. Napközben mindig emelkedik az érték, és délután öt óra körül éri el a legmagasabb bázikus szintet. Az alábbi pontokban összefoglaljuk, hogy mitől is függ a vizelet (szervezet) savassága. 1. Az anyagcsere-folyamatok során termelődő savaktól (húgysav, szénsav, tejsav, ecetsav, sósav). 2. Helytelen táplálkozás - túl sok fehérje, alkohol, nikotin, telített zsírsavak fogyasztása. 3. Környezeti méreganyagok. 4. Kémiai eredetű gyógyszerek. 5. Negatív gondolatok. 6. Stressz, illetve feldolgozadan mentális terhelések. A szervezetben keletkező savak a vérbe kerülnek. Ha a vér puffer- rendszere (nátrium-hidrogénkar- bonát, szódabikarbóna) kimerül, a savfelesleg a kötőszövetekben tárolódik. Ha a sav-bázis egyensúly helyreáll, a savak a kötőszöveti raktárakból ismét a véráramba kerülnek, és a szervezet elvégzi közömbösítésüket, majd kiválasztásukat. Ha erre nem kerül sor, és a kötőszöveti raktárak is telítődnek, a savak savas sók formájában lerakódnak az ízületekben, és heveny vagy idült gyulladást okoznak. Ilyen az artrózis, amit a szervezet saját fehérjével, a véralvadásban is szerepet játszó fibrinnel igyekszik ellensúlyozni. így azonban a kötőszövet rugalmatlanná válik, megjelennek a ráncok, kialakul a cellulitisz, majd később krónikus gyulladások, állandó fájdalmak jelentkeznek. Az elsavasodás károsítja a vörös- vértesteket is, amelyek így elveszítik rugalmasságukat, és nem jutnak el a sejtekhez, hanem eltömik a kapillárisokat. Érdekes a sav-bázis vonatkozásában a gyomor szerepe. A gyomorsav szintetizálásához konyhasó, széndioxid és víz szükséges. A gyomorsav sósav, ugyanakkor a jelen lévő nitrogénből, szénből, nátriumból és oxigénből szódabikarbóna, illetve nátrium-hidrogén-karbonát keletkezik. Kevés bázistartalék esetén több konyhasót bont a szervezet szódabikarbóna előállítására, amivel párhuzamosan felesleges mennyiségű gyomorsav is termelődik, ami gyomorégést, majd fekélyt okozhat. Az egyensúly megteremtésében a vizelet már említett pH-mérése a meghatározó. Az értékeket mindig jegyezzük fel! Ha a több napon át végzett reggeli vizsgálatok eredményei nem érik el a 7-es pH-értéket, mindenképpen csökkenteni kell savszintünket. Itt azonban figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy a megfelelő pH-érték mellett is elkezdődhetett már a savak és savas sók lerakódása a kötőszövetekben. (Éppen emiatt a lerakódás miatt nem jelentkezik hatásuk kezdetben a vizeletben.) Ez utóbbi esetben mindaddig bázi- kus kiegészítőket kell %''fwi szednünk, ameddig a bázikus kiegészítők ellenére savassá nem válik a reggeli vizeletünk, és utána stabilizálódik újra 7-es pH-érték körül. A stabil érték után bekövetkező visszaesés mindig azt jelenti, hogy eddig még fel nem szabadított savlerakó helyek nyíltak meg. A savakközömbösítése és a salaktalanítás menete A diagnózis, vagyis a vizeletérték mérése után az első feladat a kötőszövetekben elraktározott savak és savas sók feloldása. Ez történhet léböjtkúrával, salakta- lanító teákkal, illetve teljes böjttel. Ez utóbbi a leghatásosabb. A teák készülhetnek articsókából, gyermekláncfűből, csalánból, zsúr- lóból, aranyvesszőből, kutyaben- gekéregből, stb. Második lépésként a felszabadított savakat kell semlegesítem. Kiváló közömbösítők a zöldséglevek, pl. a cékla, a sárgarépa, a káposzta, a burgonya, a csicsóka leve. Növényi készítményekkel is elérhető a savlekötés. Ilyenek a virágpor, a spirulinaalga, a zöldárpalé és a búzacsíra. Nemcsak a feloldás, Semlegesítő recept A Sander-féle semlegesítő recept hozzávalói: 10 g nátrium-fosz- forikum, 10 g kálium-bikarbonikum, 80 g nátrium-bikarbonikum, 100 g kalcium-karbonikum, 50 g magnézium-karbonikum. Célszerű egyszerre két adagot készíteni és naponta egy kávéskanálnyit fogyasztani a keverékből. hanem a savtalanítás is megoldható teákkal. Fő összetevői az articsókalevél, akácvirág, gyermekláncfű. A megfelelő hatás érdekében naponta háromszor egy csészével kell fogyasztanunk belőlük. A feloldás és a semlegesítés után a semlegesített savakat, sókat ki kell választani. A kiválasztást fokozhatjuk a naponta elfogyasztott víz mennyiségének növelésével, valamint tisztító, salaktalanító, vízhajtó teákkal, zöldséglevelekkel. A bázikus belső kezelések eredményesen kiegészíthetők hasonló hatású külső kezelésekkel, pl. bázikus fürdőkkel (szódabikarbóna, levendula-, eukaliptuszolaj vagy zsurló, kamilla, cickafark vászonzacskóba kötve helyezhető a fürdőbe). Érdemes megfontolni a bázikus beöntések használatát is. Ha úgy ítéljük meg, hogy a keringésben túl sok a savas hatású bomlástermék, akkor érdemes a sorrendet megfordítani és a kivezetéssel kezdeni az egyensúly helyreállítását. Gyógyulási krízisek A savtalanítás fiziológiájából adódik, hogy közben számottevően változhat a vérben keringő savas természetű salakanyagok mennyisége. Amikor ez növekszik, akkor általános közérzetünk romlik. Ezt a növekedést jelzi még a depresszió, az aluszékonyság, a fáradékonyság, a csökkent ellenálló-képesség. Előfordulhatnak enyhe keringési zavarok, és gyakoriak a hurutos megbetegedések elhúzódó gyógyulási idővel. Rendszerint izomfájdalomként élik meg a kötőszövetben lerakódott savas sók jelenlétét (ilyen pl. a jól ismert izomláz). Fogyókúra során nagyon sok, korábban a zsírraktárakban lekötött savas természetű salakanyag szabadulhat fel és kerülhet a keringésbe, ezzel a már fentebb felsorolt tüneteket idézve elő. Amikor a vérben a savas bomlástermékek szintje csökken, a közérzet észrevehetőenjavul.
