Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-01 / 176. szám, kedd

8 Kultúra UJSZO 2006. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com Elhunyt Zenthe Ferenc TALLÓSl BÉLA Elment a Tenkes kapitánya. Nyolcvanhat éves korában, hosszan tartó betegség után el­hunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai-díjas kiváló és érdemes művész. A hatvanas évek elején vált népszerűvé Eke Mátéként, vagyis a puszták, a magyar falu szegé­nyeinek igazságot osztó, az oszt­rák labanc eszén mindig túljáró, a pökhendi siklósi Eckbert ezre­dest valamennyi kirohanása vé­gén megleckéztető Tenkes kapi­tányaként. A legendás, tizenhá­rom részes sorozatot bölcs, csa­varos észjárású és mindig igazsá­got osztó lovas kapitányaként Zenthe Ferenc több nemzedék szívébe „lovagolta be” magát. Tenkeshegy kapitánya mit sem öregedett az esztendők során: örökifjúként élt, él bennünk, hi­szen gyakran vették elő a soroza­tot és vetítették le - minden alka­lommal magas nézettségi szám­mal. Csak akkor figyeltünk fel rá, hogy mennyire megváltozott, miután leszállt a lóról, és beült a piros Ladába. A bölcs, az életet kiismert taxis Takí bácsiként, aki mindig türelemre intette min­denki Lenke nénijét, ugyanúgy ott volt a szívekben, s vártuk őt hétről hétre a képernyőre, mint anno a hatvanas években - ezút­tal nem tizenhárom részben, ha­nem tizenhárom éven át. A Szomszédok című teleregényben hűséges volt sokat morgó idős társához, féltve szerette egy szem lányunokáját, de szabadsá­gában soha nem korlátozta, a la­kókhoz tisztelettel közeledett minden helyzetben. Egy volt a mindennapok küzdő embere kö­zül: ezért álltunk mellette. „Arc nélkül” is élt és él ben­nünk. Közel negyven évig kölcsö­nözte a hangját a Szabó-vőnek; a Magyar Rádió népszerű folytatá­(Képarchívum) sos családregényében, a Szabó családban ő volt Zoli, Icu újság­író félje. A két tévésorozat közti időszakban mozifilmben is volt populáris szerepe. A nyolcvanas évek egyik legnagyobb közön­ségfilmjében, a Jób lázadása cí­mű Kabay-Gyöngyössy-opus- ban, amelyben idős feleségével, akivel hét gyermeket temettek már el, „fellázad”. Zsidó házas­párként keresztény gyereket fo­gadnak örökbe, hogy ne vesszen el a vagyonuk, miután őket el­hurcolják. Az a kőkemény, belül­re fájó tekintet, ahogy idős, gub­basztó pátjával a kocsiról nézik az őket szólongató kisfiút, a ma­gyar filmtörténet egyik legmeg­rázóbb búcsúzása. Negyven já­tékfilmben, megközelítőleg húsz tévéfilmben láthattuk. Színpa­don számtalan klasszikus és kor­társ darabban játszott. A modem műfajokra sem mondott nemet: a József és a színes szélesvásznú álomkabát című mozgalmas Webber-musicalben Jákob szere­pét osztották rá. 2003-ban szülővárosa, Salgó­tarján díszpolgárrá választotta Zenthe Ferencet. De díszpolgár ő a Tenkeshegyi vár alatt, a Gaz­dagréten... és szerte az ország­ban. Sőt a határon túl is. RÖVIDEN Hagyományok Háza a Szigeten Budapest A Hagyományok Háza idén első alkalommal mutatko­zik be a Sziget Fesztiválon: az alkalomra népviseleti kiállítást, erdélyi cigányzenekar-koncerteket és táncházat rendez. A koncerteket a Ro­ma sátorban tanják. Až első alkalommal, augusztus 9-én a nagybá­nyai cigányzenészek lépnek fel. A nagybányai cigányzenészek állító­lag a Roma sátor nagy felfedezettjei lehetnek idén. Elképesztő virtuo­zitásuk, például a gitáros Florin Stefan játéka hiteles előadásmóddal párosul. A koncerteken fellép még a Váralmási, a Bogyiszlói, a Nagysármási, a Palatkai zenekar, valamint Pál István „Szalonna” és bandája. Ez utóbbi együttes jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, ahol Pál István a zenekarvezető-prímás. (MTI) Tűz a forgatási helyszínen Tűz ütött ki vasárnap a legújabb James Bond-film égjük forgatási helyszínén, a Londontól nem messze található Pinewood-stúdiók te­rületén. Jelentős kár keletkezett a csarnokban, ahol nem sokkal ko­rábban a novemberben mozikba kerülő új Bond-film, a Casino Royale jeleneteit forgatták, Velencét idéző díszletek között. Szemta­núk szerint a lángokat 15 küométerről is látni lehetett. A stúdiók egy fenyőerdő (angolul: pinewood) közepén állnak. Számos 007-es fil­met forgattak már itt. Nem ez volt az első alkalom, hogy a tűz ütött ki a Pinewood-stúdiók területén. 1984-ben egy robbanás lerombolt egy másik csarnokot, amelyet az 1977-es A kém, aki szeretett engem cí­mű Bond-filmhez építettek. (MTI) Tiltakozások egy kiállítás ellen Schwerin. Tiltakozások kísérik a Hitler kedvenc szobrászaként számon tartott Amo Breker (1900-1991) 70 alkotását bemutató schwerini kiállítást, amelyre az első héten négyezren voltak kíváncsi­ak-közölte a Schleswig-Holstein Ház. Köztudott, hogy Breker 1936- tól fogva a német nácik „udvari szobrászaként” volt ismert. Az Arno Breker vitára bocsátva című kiállítás 1945 óta az első nyüvános tárlat Breker különböző alkotói korszakában született műveiből. A kiállítás ellen széles körű tiltakozás bontakozott ki: Klaus Staeck, a Berlini Művészeti Akadémia elnöke például lemondta a plakátjaiból 2007-re Schwerinbe tervezett kiállítást. Az Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Günter Grass és több német történész ugyanakkor annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a schwerini kiállítás hozzájárulhat a né­met történelem feldolgozásához. (MTI) Harminc művész vett részt a Nagymegyeren megrendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótáborban A Csallóköz színei vásznakon Nagymegyer. A Csallóköz szí­nei címmel nemzetközi képzőművészeti alkotótá­bort szerveztek az elmúlt két hétben Nagymegyeren. A város először - és a tervek szerint nem utoljára - adott otthont ilyen típusú rendez­vénynek. Július második fe­lében 30 képzőművész já­rult hozzá jelenlétével és munkájával ahhoz, hogy Nagymegyer a kulturális eseményei jogán is városi rangú településnek érezze magát. LAKATOS KRISZTINA Az alkotótábort a nagymegyeri önkormányzat és a helyi Kolping Szervezet alapozta meg: az EU Szociális Alapjához nyújtottak be pályázatot, és az Interreg III/A program keretében jutottak támo­gatáshoz. Ehhez nemzetközi együttműködésre volt szükség, így a város a csehországi Hodo- nínnal közösen pályázott. Nem volt véletlen a cseh partner meg­szólítása, hiszen a nyári szezon­ban a termálfürdőnek köszönhe­tően Nagymegyer félig-meddig cseh településsé válik, s a város az ide látogató turistáknak is igyek­szik színes programokat kínálni. Nagyrészt az alkotótáborba meg­hívott képzőművészek megszólí­tása is a létező nemzetközi kap­csolatok mentén történt: a szerve­zők a testvérvárosokat, illetve kü­lönböző képzőművészeti egyesü­leteket kértek fel, ajánlják alkotó­ik figyelmébe a nagymegyeri le­hetőséget. A meghívásnak har­minc művész tett eleget - a festők és grafikusok Szlovákiából, Cseh­országból, Lengyelországból és Magyarországról (illetve a ma­gyarországi szervezeteken keresz­tül Romániából) érkeztek a Csal­lóközbe, hogy megörökítsék a Du- na-sziget színeit. Természetesen az alkotótábor címe, A Csallóköz színei nem va­lamiféle iskolai feladványt takart. A résztvevők értelem szerint kép­Az alkotótáborban született képeket a művészek a létrehozandó városi galériának, valamint a helyi gyer­mekotthon javára ajánlották fel (A szerző felvétele) zeletbeli csomagjukban maguk­kal hozták iskoláikat, világlátásu­kat, a művészetről vallott eszméi­ket és saját stílusukat. Szabad ins­pirációként ehhez az egészhez te­hetett hozzá valamit a két forró júliusi csallóközi hét, a város és a környék hangulata, szín- és for­mavilága. És természetesen az al­kotótábor közössége - mert ahogy azt az egyik résztvevő, a Mohács­ról érkezett művésztanár, Pásztor János megjegyezte: a képzőművé­szet individuális műfaj, de az ilyen alkalmakkor az ember egy kicsit mégis úgy érzi, hogy közös­ségi is... Az alkotótábor egyik legfonto­sabb, nem titkolt küldetése a pro­jektben részt vevők - a vendéglá­tók és a vendégek - kölcsönös gazdagodása/gazdagítása volt. A város biztosította a művészek számára az alkotás anyagi és tár­gyi feltételeit, a városi művelődé­si központ színháztermét pedig erre az alkalomra műteremnek nevezték ki, ahol napközben rendszerint az eszközeikkel saját kis zugot elkerítő, elmélyülten dolgozó művészek képe fogadta a látogatót. Az alkotók munkáit a tágabb közönség pénteken és szombaton a termálfürdő előtti sétányon, szabadtéri kiállításon tekinthette meg. A tábor résztve­vői az itt született munkáikat A résztvevők képzeletbeli csomagjukban magukkal hozták iskoláikat, világlá­tásukat és a művészetről vallott eszméiket. nagyvonalúan a vendéglátóknak ajándékozták: alkotásaikat a nagymegyeri gyermekotthon ja­vára ajánlották fel. A hétvégi kiál­lításon a képek megvásárolhatók voltak, ezen a héten pedig az ér­deklődők a városi művelődési központban nézhetik és vehetik meg azokat. A város az eladásból befolyt teljes összeggel az otthon­ban élő gyermekeket támogatja. Az értékesítésre szánt képeken kívül a művészek a nagymegyeri termésből egy vagy több munkáju­kat a létrehozandó városi galéria számára választották ki és ajánlot­ták fel. Az alkotótábor két szerve­zője, Kucsera Ilona, a városi hiva­tal iskolaügyi osztályának a veze­tője, valamint Mikóczy Dénes, a nagymegyeri Kolping Szervezet egyik oszlopos tagja elmondta: a galéria céljaira az egykori katoli­kus legényegylet épületét szemel­ték ki. Az épület a katolikus egy­ház tulajdona, jelenleg a városi könyvtárnak ad otthont, ez az in­tézmény azonban hamarosan új helyre költözik. Abban valameny- nyi érintett egyetért, hogy a városi galéria kialakítása az üresen ma­radó helyiségekben a lehető leg­jobb cél. Már csak az ötlet anyagi hátterét kell megteremteni. Patrick Baillet francia kortárs festő tárlata szeptember 10-ig tekinthető meg a kassai Löffler Múzeumban Poétikus téma pillanatnyi hangulatokkal AJÁNLÓ Kassa. Patrick Baillet francia kortárs festő alkotásaiból nyílt ki­állítás a Löffler Múzeumban. A tárlat egy véletlen találkozásnak köszönhető: egy kassai műkedve­lő Champagne megyében járva előbb a borászként is tevékenyke­dő Baillet-vel ismerkedett meg, majd a festő alkotásai is elnyerték tetszését. Az ötvenes éveiben járó művész Európa több országában, sőt Észak-Afrikában is kiállított már, hazánkban először láthatóak képei, amelyek Peter Tajkov mű­vészettörténész számára is az új­donság erejével hatottak. A kiállí­tás kurátora a megnyitón elmond­ta, hogy ezek a különleges képek egyszerre líraiak és expresszionis­ták. A címek (Orchideák, Fehér ház) azt jelzik, hogy az elgondo­lás és a téma inkább poétikus, a kidolgozás során azonban az al­kotó pillanatnyi hangulata, érzé­sei törtek felszínre, izgalmas el­lentéteket produkálva. A festékré­tegek egymásra kerülnek, félig vagy egészen elfedve az eredeti felületet. Baillet gyakran hagy a képek szélén elütő színű keretet, titokzatosságot csempészve az alkotásokba. Szívesen alkalmaz montázstechnikát, illetve applikál különböző, a természetben talált anyagokat, szárított virágokat a felületbe. A színpárosítások gyak­ran idézik az észak-afrikai nép­művészetet, a Szahara színeit, az alkotások, főleg az újabb keltezé­sűek pedig általában nagyméretű­ek. Mivel ezeket a művész munka közben nem függeszti fel, hanem a földön festi, még több lehetőség adódik a különböző technikákkal való kísérletezésre. A Löffler Mú­zeumban látható tárlat a Francia Intézet és a Champagne megyei önkormányzat támogatásának köszönhetően szeptember 10-ig tart nyitva, (juk) Baillet színpárosításai gyakran idézik az észak-afrikai népművészetet (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom