Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-01 / 176. szám, kedd
8 Kultúra UJSZO 2006. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com Elhunyt Zenthe Ferenc TALLÓSl BÉLA Elment a Tenkes kapitánya. Nyolcvanhat éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai-díjas kiváló és érdemes művész. A hatvanas évek elején vált népszerűvé Eke Mátéként, vagyis a puszták, a magyar falu szegényeinek igazságot osztó, az osztrák labanc eszén mindig túljáró, a pökhendi siklósi Eckbert ezredest valamennyi kirohanása végén megleckéztető Tenkes kapitányaként. A legendás, tizenhárom részes sorozatot bölcs, csavaros észjárású és mindig igazságot osztó lovas kapitányaként Zenthe Ferenc több nemzedék szívébe „lovagolta be” magát. Tenkeshegy kapitánya mit sem öregedett az esztendők során: örökifjúként élt, él bennünk, hiszen gyakran vették elő a sorozatot és vetítették le - minden alkalommal magas nézettségi számmal. Csak akkor figyeltünk fel rá, hogy mennyire megváltozott, miután leszállt a lóról, és beült a piros Ladába. A bölcs, az életet kiismert taxis Takí bácsiként, aki mindig türelemre intette mindenki Lenke nénijét, ugyanúgy ott volt a szívekben, s vártuk őt hétről hétre a képernyőre, mint anno a hatvanas években - ezúttal nem tizenhárom részben, hanem tizenhárom éven át. A Szomszédok című teleregényben hűséges volt sokat morgó idős társához, féltve szerette egy szem lányunokáját, de szabadságában soha nem korlátozta, a lakókhoz tisztelettel közeledett minden helyzetben. Egy volt a mindennapok küzdő embere közül: ezért álltunk mellette. „Arc nélkül” is élt és él bennünk. Közel negyven évig kölcsönözte a hangját a Szabó-vőnek; a Magyar Rádió népszerű folytatá(Képarchívum) sos családregényében, a Szabó családban ő volt Zoli, Icu újságíró félje. A két tévésorozat közti időszakban mozifilmben is volt populáris szerepe. A nyolcvanas évek egyik legnagyobb közönségfilmjében, a Jób lázadása című Kabay-Gyöngyössy-opus- ban, amelyben idős feleségével, akivel hét gyermeket temettek már el, „fellázad”. Zsidó házaspárként keresztény gyereket fogadnak örökbe, hogy ne vesszen el a vagyonuk, miután őket elhurcolják. Az a kőkemény, belülre fájó tekintet, ahogy idős, gubbasztó pátjával a kocsiról nézik az őket szólongató kisfiút, a magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb búcsúzása. Negyven játékfilmben, megközelítőleg húsz tévéfilmben láthattuk. Színpadon számtalan klasszikus és kortárs darabban játszott. A modem műfajokra sem mondott nemet: a József és a színes szélesvásznú álomkabát című mozgalmas Webber-musicalben Jákob szerepét osztották rá. 2003-ban szülővárosa, Salgótarján díszpolgárrá választotta Zenthe Ferencet. De díszpolgár ő a Tenkeshegyi vár alatt, a Gazdagréten... és szerte az országban. Sőt a határon túl is. RÖVIDEN Hagyományok Háza a Szigeten Budapest A Hagyományok Háza idén első alkalommal mutatkozik be a Sziget Fesztiválon: az alkalomra népviseleti kiállítást, erdélyi cigányzenekar-koncerteket és táncházat rendez. A koncerteket a Roma sátorban tanják. Až első alkalommal, augusztus 9-én a nagybányai cigányzenészek lépnek fel. A nagybányai cigányzenészek állítólag a Roma sátor nagy felfedezettjei lehetnek idén. Elképesztő virtuozitásuk, például a gitáros Florin Stefan játéka hiteles előadásmóddal párosul. A koncerteken fellép még a Váralmási, a Bogyiszlói, a Nagysármási, a Palatkai zenekar, valamint Pál István „Szalonna” és bandája. Ez utóbbi együttes jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, ahol Pál István a zenekarvezető-prímás. (MTI) Tűz a forgatási helyszínen Tűz ütött ki vasárnap a legújabb James Bond-film égjük forgatási helyszínén, a Londontól nem messze található Pinewood-stúdiók területén. Jelentős kár keletkezett a csarnokban, ahol nem sokkal korábban a novemberben mozikba kerülő új Bond-film, a Casino Royale jeleneteit forgatták, Velencét idéző díszletek között. Szemtanúk szerint a lángokat 15 küométerről is látni lehetett. A stúdiók egy fenyőerdő (angolul: pinewood) közepén állnak. Számos 007-es filmet forgattak már itt. Nem ez volt az első alkalom, hogy a tűz ütött ki a Pinewood-stúdiók területén. 1984-ben egy robbanás lerombolt egy másik csarnokot, amelyet az 1977-es A kém, aki szeretett engem című Bond-filmhez építettek. (MTI) Tiltakozások egy kiállítás ellen Schwerin. Tiltakozások kísérik a Hitler kedvenc szobrászaként számon tartott Amo Breker (1900-1991) 70 alkotását bemutató schwerini kiállítást, amelyre az első héten négyezren voltak kíváncsiak-közölte a Schleswig-Holstein Ház. Köztudott, hogy Breker 1936- tól fogva a német nácik „udvari szobrászaként” volt ismert. Az Arno Breker vitára bocsátva című kiállítás 1945 óta az első nyüvános tárlat Breker különböző alkotói korszakában született műveiből. A kiállítás ellen széles körű tiltakozás bontakozott ki: Klaus Staeck, a Berlini Művészeti Akadémia elnöke például lemondta a plakátjaiból 2007-re Schwerinbe tervezett kiállítást. Az Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Günter Grass és több német történész ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a schwerini kiállítás hozzájárulhat a német történelem feldolgozásához. (MTI) Harminc művész vett részt a Nagymegyeren megrendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótáborban A Csallóköz színei vásznakon Nagymegyer. A Csallóköz színei címmel nemzetközi képzőművészeti alkotótábort szerveztek az elmúlt két hétben Nagymegyeren. A város először - és a tervek szerint nem utoljára - adott otthont ilyen típusú rendezvénynek. Július második felében 30 képzőművész járult hozzá jelenlétével és munkájával ahhoz, hogy Nagymegyer a kulturális eseményei jogán is városi rangú településnek érezze magát. LAKATOS KRISZTINA Az alkotótábort a nagymegyeri önkormányzat és a helyi Kolping Szervezet alapozta meg: az EU Szociális Alapjához nyújtottak be pályázatot, és az Interreg III/A program keretében jutottak támogatáshoz. Ehhez nemzetközi együttműködésre volt szükség, így a város a csehországi Hodo- nínnal közösen pályázott. Nem volt véletlen a cseh partner megszólítása, hiszen a nyári szezonban a termálfürdőnek köszönhetően Nagymegyer félig-meddig cseh településsé válik, s a város az ide látogató turistáknak is igyekszik színes programokat kínálni. Nagyrészt az alkotótáborba meghívott képzőművészek megszólítása is a létező nemzetközi kapcsolatok mentén történt: a szervezők a testvérvárosokat, illetve különböző képzőművészeti egyesületeket kértek fel, ajánlják alkotóik figyelmébe a nagymegyeri lehetőséget. A meghívásnak harminc művész tett eleget - a festők és grafikusok Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról (illetve a magyarországi szervezeteken keresztül Romániából) érkeztek a Csallóközbe, hogy megörökítsék a Du- na-sziget színeit. Természetesen az alkotótábor címe, A Csallóköz színei nem valamiféle iskolai feladványt takart. A résztvevők értelem szerint képAz alkotótáborban született képeket a művészek a létrehozandó városi galériának, valamint a helyi gyermekotthon javára ajánlották fel (A szerző felvétele) zeletbeli csomagjukban magukkal hozták iskoláikat, világlátásukat, a művészetről vallott eszméiket és saját stílusukat. Szabad inspirációként ehhez az egészhez tehetett hozzá valamit a két forró júliusi csallóközi hét, a város és a környék hangulata, szín- és formavilága. És természetesen az alkotótábor közössége - mert ahogy azt az egyik résztvevő, a Mohácsról érkezett művésztanár, Pásztor János megjegyezte: a képzőművészet individuális műfaj, de az ilyen alkalmakkor az ember egy kicsit mégis úgy érzi, hogy közösségi is... Az alkotótábor egyik legfontosabb, nem titkolt küldetése a projektben részt vevők - a vendéglátók és a vendégek - kölcsönös gazdagodása/gazdagítása volt. A város biztosította a művészek számára az alkotás anyagi és tárgyi feltételeit, a városi művelődési központ színháztermét pedig erre az alkalomra műteremnek nevezték ki, ahol napközben rendszerint az eszközeikkel saját kis zugot elkerítő, elmélyülten dolgozó művészek képe fogadta a látogatót. Az alkotók munkáit a tágabb közönség pénteken és szombaton a termálfürdő előtti sétányon, szabadtéri kiállításon tekinthette meg. A tábor résztvevői az itt született munkáikat A résztvevők képzeletbeli csomagjukban magukkal hozták iskoláikat, világlátásukat és a művészetről vallott eszméiket. nagyvonalúan a vendéglátóknak ajándékozták: alkotásaikat a nagymegyeri gyermekotthon javára ajánlották fel. A hétvégi kiállításon a képek megvásárolhatók voltak, ezen a héten pedig az érdeklődők a városi művelődési központban nézhetik és vehetik meg azokat. A város az eladásból befolyt teljes összeggel az otthonban élő gyermekeket támogatja. Az értékesítésre szánt képeken kívül a művészek a nagymegyeri termésből egy vagy több munkájukat a létrehozandó városi galéria számára választották ki és ajánlották fel. Az alkotótábor két szervezője, Kucsera Ilona, a városi hivatal iskolaügyi osztályának a vezetője, valamint Mikóczy Dénes, a nagymegyeri Kolping Szervezet egyik oszlopos tagja elmondta: a galéria céljaira az egykori katolikus legényegylet épületét szemelték ki. Az épület a katolikus egyház tulajdona, jelenleg a városi könyvtárnak ad otthont, ez az intézmény azonban hamarosan új helyre költözik. Abban valameny- nyi érintett egyetért, hogy a városi galéria kialakítása az üresen maradó helyiségekben a lehető legjobb cél. Már csak az ötlet anyagi hátterét kell megteremteni. Patrick Baillet francia kortárs festő tárlata szeptember 10-ig tekinthető meg a kassai Löffler Múzeumban Poétikus téma pillanatnyi hangulatokkal AJÁNLÓ Kassa. Patrick Baillet francia kortárs festő alkotásaiból nyílt kiállítás a Löffler Múzeumban. A tárlat egy véletlen találkozásnak köszönhető: egy kassai műkedvelő Champagne megyében járva előbb a borászként is tevékenykedő Baillet-vel ismerkedett meg, majd a festő alkotásai is elnyerték tetszését. Az ötvenes éveiben járó művész Európa több országában, sőt Észak-Afrikában is kiállított már, hazánkban először láthatóak képei, amelyek Peter Tajkov művészettörténész számára is az újdonság erejével hatottak. A kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, hogy ezek a különleges képek egyszerre líraiak és expresszionisták. A címek (Orchideák, Fehér ház) azt jelzik, hogy az elgondolás és a téma inkább poétikus, a kidolgozás során azonban az alkotó pillanatnyi hangulata, érzései törtek felszínre, izgalmas ellentéteket produkálva. A festékrétegek egymásra kerülnek, félig vagy egészen elfedve az eredeti felületet. Baillet gyakran hagy a képek szélén elütő színű keretet, titokzatosságot csempészve az alkotásokba. Szívesen alkalmaz montázstechnikát, illetve applikál különböző, a természetben talált anyagokat, szárított virágokat a felületbe. A színpárosítások gyakran idézik az észak-afrikai népművészetet, a Szahara színeit, az alkotások, főleg az újabb keltezésűek pedig általában nagyméretűek. Mivel ezeket a művész munka közben nem függeszti fel, hanem a földön festi, még több lehetőség adódik a különböző technikákkal való kísérletezésre. A Löffler Múzeumban látható tárlat a Francia Intézet és a Champagne megyei önkormányzat támogatásának köszönhetően szeptember 10-ig tart nyitva, (juk) Baillet színpárosításai gyakran idézik az észak-afrikai népművészetet (A szerző felvétele)
