Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-19 / 192. szám, szombat
14 Családikor UJSZO 2006. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com A látszólag bugyuta állítás mögött komoly kutatás áll A házasság enyhíti a depresszió tüneteit ISMERTETÉS A legújabb kutatások szerint a szomorúságra és depresszióra a házasság a legjobb orvosság. Az esküvő ugyanis igen jótékony hatással van az egészségi és mentális állapotra. Az első pillantásra népi bölcsességnek tűnő állítás mögött komoly kutatás áll, méghozzá az Ohio Állami Egyetem szociológusainak a vizsgálódása, akik saját bevallásuk szerint teljesen más következtetésre jutottak, mint amire eredetileg számítottak. A kutatók 3066 emberre kiterjedő mintát vizsgáltak; olyan embereket, akik depressziós tüneteket produkáltak: nem tudtak aludni, vagy folyamatosan rosszkedvűk volt. A vizsgálat eredménye azonban korántsem ennyire pozitív, hiszen míg a depressziós fél a házasság után sokkal jobban lett, előtte nem depressziós házastársa állapota romlott, (t, i) A kisebbek kénytelenek kockáztatni (SITA/ AP-felvétel) Az ismert szerepekben nem körözhetik le testvérüket Az öcs és a húg viccesebb MTl-JELENTÉS Brit pszichológusok megfigyelése szerint azok a gyerekek, akiknek idősebb testvérei vannak, köny- nyebben megnevettetik az embert. A kistestvérek közül minden második mosolyt tud csalni mások arcára, míg ez az elsőszülöttek közül csak minden harmadiknak, s az egykék közül csak minden tizediknek sikerül. Richard Wiseman brit nevetéskutató pszichológus szerint a kisebb gyerekeknek szokatlan módon kell magukra vonniuk a szülők figyelmét. A családban a komoly szerepek már mind foglaltak. Nincs esélyük rá, hogy az ismert szerepekben lekörözzék idősebb testvéreiket, tehát új módot kell találniuk a figyelem felkeltésére, ellentétben az egykékkel, akik minden erőfeszítés nélkül állandóan a figyelem központjában vannak. A kisebbek kénytelenek kockáztatni: csintalanok, extrovertáltak, kreatívak, kalandosak és lázadók. Nem véleden, hogy az amerikai elnökök többsége eísőszülött, az ismert humoristák és forradalmárok viszont többnyire kisebb testvérek. A kicsiknek célszerű elkerülni a komoly konfrontációt, tehát a humor éppen megfelelő eszköz számukra. Ä kis korban kialakuló humorérzék idősebb korban is megmarad - véli a tudós. Az ágyhoz kötött beteg gondozása elképzelhetetlen volna, ha a hozzátartozók nem fognának össze Mi lenne velem a családom nélkül? A 68 éves Dudík Ilona csípőkopás miatt hét évvel ezelőtt kényszerült kerekes székbe. Nem Volt könnyű, de elfogadta a sorsát. Hasznosan töltötte napjait, főzött, mosott, vasalt, varrni is képes volt. A fürdőszobáig két mankóra támaszkodva jutott el - büszke volt arra, hogy képes ellátni önmagát. Februártól viszont magatehetetlen. Gondozása a családjára hárul. PÉTERFl SZONYA Párnákkal alátámasztott háttal, ágyban fogad. Szabadkozik, hogy nem tud feketét főzni, az asztalra készített üdítővel kínál. ,A lányom helyezte oda, mielőtt dolgozni ment. Mindent a kezem ügyébe tesz. Ha netán megfeledkezünk valamiről, vámom kell, míg rámnyitja valaki az ajtót” - összegzi helyzetét szomorkásán. A keze ápolt, hosszú körmei lakkozottak. Amióta ágyhoz köti a betegsége, jut ideje erre is. „Február elején a szívem rakon- cátlankodott, felment a vérnyomásom, kórházba szállítottak. Az orvosok igyekezetét siker koronázta, a leleteim jobbak lettek. Mivel az egyik fővárosi kórházban közelharcot kell vívni a fürdőszobáért, hajnali fél ötkor tolt oda a nővérke. A két bot segítségével képes voltam pár lépés megtételére, ezalatt az ápoló kint várt rám. A vécén viszont balesetet szenvedtem, mert a meghibásodott csészéből a földre ömlött a víz. A vizes talajon a botjaim nem tartottak meg, és én a 140 kilómmal a földön landoltam. Töréssel persze. Nyomban átszállítottak egy másik kórházba, megröntgeneztek, és nem tudom mire vártak, mert csak öt nap múlva műtötték meg. Azóta nem tudok lábra állni, a családom segítségére vagyok utalva. És nagyon nehezen viselem, hogy a terhűkre vagyok” - vallja Dudík Ilona. Mielőbb lábra kell állni! Sok sorstársához hasonlóan ő is úgy érzi, mivel idősebb és túlsúlyos, az egészségügyi intézmények igyekeznek mielőbb megszabadulni tőle. Az operációt követő ötödik napon, altestén felfekvési sebekkel visszaszállították abba a kórházba, ahol önhibáján kívül balesetet szenvedett. Bár gyógytornára szorult, nem kapta meg a kezeléseket. „A lányom számtalan helyre beadta a kérvényt, de a rehabilitációs osztállyal rendelkező gyógyintézetek válaszra sem méltatták. Hiába javasolta a kezelőorvosom a gyógytornát, nem foglalkoztak velem. Amikor nagy nehezen Pozsonyon kívül mégis elintéztük a felvételt, néhány napon belül eltanácsoltak. Mert hogy kevesen vannak, s nem bírnak emelgetni. Kár panaszkodni, semmibe veszik a beteg embert, hiába élt s dolgozott tisztességesen egy életen át - legyintett keserűen. - Az a szerencsém, hogy szeretett családtagjaimon kívül jó barátok vesznek körül. Icuka, a szomszédom is naponta benéz, nincs-e valamire szükségem, rendben vagyok-e. Felhívnám arra az idősek figyelmét: a műtétet követően mielőbb álljanak lábra! Elsősorban szervezetük jelzéseire figyeljenek, ne az orvos tiltására! Igaz, én is csak most vagyok okos, amikor cselekednem kellett volna, mozdulatlan maradtam. Az inaim, izmaim lemerevedt#k, gyógytorna nélkül állapotom súlyosbodott.” A család megpróbált magánúton segítséghez jutni, de a rehabilitációs nővér csak hetente kétszer fél órán át tudta volna tornáztatni a mozgásképtelen beteget. Néhány hete viszont az ismerősök ajánlottak egy házhoz járó gyógytornászt, aki naponta látogatja meg Dudík Ilonát. A több mint egyórás szolgáltatásért napi 500 koronát kell fizetni. „A lányomék megtakarított pénzét élem fel. A családom zokszó nélkül állja a lelki és az anyagi terheket. Sikerélményem is van, a gerincem megerősödött, tudom mozgatni a vállamat, a kezemet, sőt a bal lábam merevsége is enyhül. A műtött végtagom mozgatása közben fogamat csikorgatom a fájdalomtól, de nagy bennem az akarat. A gyógytornász elégedett velem és biztat” - mondja. Újra önellátó akar lenni Mellékesen megjegyzi, hogy nem jogosult a magatehetetlenségi pótlékra, mivel állapota nem tartós, s az illetékesek szerint van remény arra, hogy egyszer képes lesz tolókocsiban közlekedni. Talány, hogy miből következtettek erre. Amióta ágyhoz kötött, nem látta a körzeti orvosa, holott munkaköri kötelessége lenne a beteglátogatás is. A kezdődő szürkehályogra pedig azért nem kaphat szemcseppeket, mert félévenként nem jelenik meg az ellenőrzésen. Dudík Ilona mégsem adja fel. Emberfeletti erővel harcol magatehetetlensége megszűnéséért: „A betegségem miatt felborult a családom megszokott életvitele, nyugalmunk. Nemcsak magam miatt, miattuk is újra önellátó akarok lenni. A bajok ellenére is szerencsésnek mondhatom magam, hiszen szeretteim nem hagytak magamra.” Az új kenyeret hivatalosan 1937-ben, Péter-Pál napján ünnepelték meg Szegeden Augusztus 20. - az új kenyér ünnepe MTl-lSMERTETÉS Az új kenyér ünnepeként is számon tartott augusztus húszadikán csaknem hét évtized óta az új kenyeret is ünnepük. Az új kenyeret hivatalosan 1937- ben, Péter-Pál napján ünnepelték meg Szegeden, kimondottan azzal a céllal, hogy serkentsék a Tisza- parti város idegenforgalmát. A város népművelési titkára, Hübner József javasolta a Magyar Kenyér ünnepének megrendezését. Senkit nem zavart az a jelentéktelen körülmény, hogy az aratás kezdete június 29. (Péter és Pál napja), amikor még eleve nem lehet új kenyér. Az újsütetű hagyomány néhány évvel már ezredéves ünnep színében tűnt fel minden augusztus 20án. A népi demokráciában kreált ünnep mítoszát a Szent István-kul- tuszt feledtetni igyekvő politikán kívül az a tény táplálhatta, hogy a kenyér kultúrája lényegében szinte egyidős az emberiség kultúrájával. Különösen igaz ez, ha ideszámítjuk a kelesztés feltalálását megelőző időszak egyszerű lepénykenyereit, amikor az ember a kövek között szétdörzsölt gabonatöretből víz hozzáadásával pépet készített. Ezt nyersen vagy megfőzve kásaként fogyasztották. Azután a pépet forró kövön meg is sütötték. Ezek a lepények a kenyér ősei. Az őskenyér különböző változatai a mai napig fellelhetők számos földlakó éléstárában, gondoljunk csak az arab pitára, az indiaiak lepénykenyerére vagy az amerikai őslakók kukoricalepényére. Hogy milyen ízű lehetett az első kenyér, azt legföljebb sejthetjük, egy azonban bizonyos: keletien voít. A kelt tészták ideje a tönköly- búza megjelenésével érkezett el. Az egyiptomiak rájöttek, hogy a kenyértészta bizonyos körülmények között megeijed, megsavanyodik, és lyukacsos lesz. Megszületett a kovászok kenyér, és elterjedt az egész akkori kultúrvilágban. Megjelenésével minőségi ugrás következett be a civilizáció fejlődésében. Kenyeret olyan emberek készítettek először, akik a vadászó-gyűjtö- gető életmódot felcserélték az állattartással és a földműveléssel. Kelesztett tésztából jó kenyeret sütni csakis zárt térben lehet, ehhez fel kellett találni a kemencét. Körülötte pékek szorgoskodtak. Alig akad olyan régi szakma, mint az övék: legalább hatezer éves. A honfoglalás után a magyarság már gabonát termesztett, lisztet őrölt, kenyeret sütött. A Gellért-legendá- ban éneklő lány is már kézimalmon őrli a lisztet, (jnj) CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasnia hétvégi magazinunk írásait, s gond nélkül megjelölnie a helyes válaszokat kvízkérdéseinkre. Á megfejtést levelezőlapon küldje el a Családi Kör címére - ne feledje el feltüntetni a saját elérhetőségét sem! Ha velünk játszik, nemcsak jól szórakozhat, hanem kis szerencsével az Új Szó ajándékát is megnyerheti. Ä beküldési határidő: augusztus 23. 1. Honnan származik a csillagszóró és a szobai tűzijáték? a) Japánból b) Görögországból c) Kínából 2. Ki írt dalt Balatonföld- várról? a) Bródy Sándor b) Bródy János c) Kisfaludy Sándor 3. Minek nevezték a trákok először Nessebar városát? a) Messembriának b) Megarusnak c) Menabryának 4. Hol sikerült megszüntetni a gyermekotthonokat? a) Szlovákiában b) Nagy-Britanniában c) Szlovéniában 5. Hány éves mesterség a pékeké? a) 6000 b) 2900 01937 p f mí ; • *, i % j! .-r‘.ju. * * CÜ Különleges —— növények a háztájiban Az augusztus 12-i Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3a, 4b, 5c. Az Uj Szó ajándékát Tóth László dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA A szobafal nedvessége Hogy nedves-e a szobafal, azt megtudhatjuk, ha gombostűvel vékony lap zselatint erősítünk rá. Akkor nedves, ha kis idő múlva fel- kunkorodik. Ha a falat timsóoldattal mossuk le, megakadályozzuk a gombaképződést. A jó tüzelés és a szellőztetés is ellenszere a fal nedvességének. Ha nedves falú lakásban kell élnünk, különös gondot kell fordítanunk a bútorok megóvására. Legjobban a tükröket kell óvni, azok a legkényesebbek, elegendő, ha egyetlen repedésen behatol a nedvesség, már fekete foltokat kap. Legjobb, ha az egész hátát beragasztjuk kátránypapírral. Képek és olajfestmények hátát is ezzel véd- hetjük meg. Egyszerűbb képeknél elegendő, ha dugódarabokat szegezünk a sarkaira, hogy ne éljen a falhoz. Egyetlen bútort se toljunk üyen lakásban közvetlenül a falhoz. Az olyan szekrényekbe, melyekben nem tartunk semmiféle élelmiszert, állítsunk porcelánvagy vasedényben klórmeszet! Ez magába szív minden nedvességet. Néhány nap alatt megtelik az edény vízzel. Állítsuk meleg helyre, hogy a víz elpárologjon és a klórmeszet újrahasználhassuk! A szobanövények megfagyása Szobanövények megfagyását megakadályozhatjuk, ha csak langyos vízzel öntözzük, és a cserép alá, a vizestányérkába mindig cserélt száraz homokot teszünk. Természetesen a levegőnek mindig valamivel a fagypont felett kell lenni. Az Ünnep kiadása, Budapest 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Agszer Krisztina Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469
