Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-15 / 188. szám, kedd
10 Riport ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com A rapsicok, jet skisek és a betondzsungelből vidékre szabadult városlakók különös szimbiózisa alakult ki e tájon, messzemenően túlnőve a vadkemping kategóriáján Késői rekviem a Duna-tájért Fölösleges ma már azt boncolgatni, ki mit kapott vagy veszített a bősi felvízcsatorna megépítésével. A betonteknő két partján az élet nem állt meg; a földtulajdonosok jelenleg azon munkálkodnak, miképp hasznosítsák az időközben vízzel megtelt felszíni kavicsbányákat, melyeket ma a térképeken a vajkai, illetve sülyi tó elnevezés jelöl. LŐR1NCZ ADRIÁN „Vótervörld”, vadasan - szűrheti le a tanulságot, aki ma felkeresi a két tó környékét. Mert az ember már csak olyan, hogy mindig többet akar elvenni, mint amennyit felkínálnák neki. Ennek tükrében a terület tulajdonosainak minden regulája ellenére ellenőrizhetetlenül sokasodtak a nevezett tavak partján, valamint a Duna ágvizei mentén a különféle bódék, vityülók és bungalók. A tisztelt felek közötti bérleti szerződés ugyan leszögezte, hogy a telek bérlete csak egy évre szól, s hogy beton alapon álló építmény felhúzása, elhelyezése tilos - mindhiába. A bérlőket nem zavarta különösebben az sem, hogy csapadékosabb években - legutóbb például 2002-ben - az Öreg-Dunából kilépő ár vitt mindent, ami az útjába került. A víz levonulása és a terület felszáradása után ismét tanyát vertek, tudomást sem véve az építményroncsokról, melyekről egykori gazdáik többé tudni sem akartak, s a vidám tóparti parti folyt tovább. A rapsicok, jet skisek és a pozsony-ligetfalusi betondzsungelből vidékre szabadult városlakók különös szimbiózisa alakult ki e tájon, messzemenően túlnőve a vadkemping kategóriáján. Vízi világ - hazai módra. A több mint négyszázhetven tagot tömörítő vajkai közbirtokos társulás közben, mintegy kilenc éven át, merész terveket dédelge- tetett; arról, miképp lehetne okosabban, célszerűbben kihasználni ezt a vízzel teli kavicsgödröt, hogyan lehetne emberibb környezetet varázsolni köréje. Törekvéseiket, úgy tűnik, siker koronázta, hiszen néhány hete már markolók dolgoznak a vajkai tó északi partján, a közműhálózat első darabjait fektetve a földbe. A terv - mely a tó hivatalos honlapján is megtekinthető - valóban nagy léptékű, a beruházás összköltsége 600- 800 millió korona között mozog. Developer (magyarul építő-beruházó), sőt jelzáloghitel-társaság bábáskodik a kis-csallóközi „vó- tervörld” születésénél - nagy gond már nem lehet... Senkiföldjén - mindenki kedvére „A tó déli, az ágvizekhez közelebb eső partja korábban amolyan senkiföldje volt - mutat a térképre a vajkai közbirtokos társulás vezetéséhez közel álló, nyilvánosan szerepelni nem óhajtó beszélgetőpartnerem. - Maguk az erőműépítők is hoztak ide úgynevezett Unimo-bódékat, s ezek száma egyre gyarapodott. Amikor a társulás visszaszerezte a területet, azonnal táblákkal adtuk az üdülni vágyó közönség tudtára, hogy magánterület, s hogy gépkocsival behajtani tilos, de a táblákat egy hét alatt leszerelték. Ezt követően már csak arra tudtunk törekedni, hogy valamiféle rendet tartassunk velük.” A nevezett társulás eddigi tevékenysége főképp az erdőgazdálkodásra összpontosult, a déli part bérleti díja nem sokat nyomott a latban. Meglehet, hogy ez rövidesen gyökeresen megváltozik. Miképp lehetne célszerűbben kihasználni ezt a kavicsgödröt, hogyan lehetne emberibb környezetet varázsolni köréje? „A területet nem adjuk el - mondja hírforrásom -, csupán bérbe kerül, mégpedig kilencven évre. Az üdülőtelep telkein felépült ingatlanok természetesen a bérlők tulajdonában lesznek. A társulásnak előreláthatólag évente mintegy kétmillió korona bevétele lesz a bérletből, s ez lényegesen több a mostani bevételeknél. Azt hiszem, a tagoknak sem mindegy, mekkora osztalékot kapnak az év végén. Hosszabb távon azonban más haszna is lesz az üdülőnek - például hogy a községben megnövekszik a munkahelyek száma, valamint a szolgáltatások iránti igény.” Vajkán szembesülök azzal a ténnyel is, hogy nyugat-szlovákiai viszonylatban mérve egy bevezető programmal állok szemben, mert ilyen jellegű fejlesztés ebben a szférában még nem esett meg, mióta a Duna vize a házak teteje fölött csordogál. Az építő-beruházó vállalat, mely a projektnek a hangzatos Waterpark elnevezést adta, a kivitelezés céljából külön leányvállalatot hozott létre. Az építési engedélyek is megvannak, s a tó északi részében megépítendő üdülőházak értékesítését az ország talán legnagyobb ingatlan- irodája vállalta fel. A leendő boldog tulajdonos - miután kifizette 350 ezer koronás hozzájárulását a közműépítéshez - a takaros házikók kilenc típusából választhat. A területen halászcsárdák, teniszpályák, játszóterek is lesznek, így a problémák száma minimálisra, egyre csökken. Ez is csak abból adódik, hogy Szlovákiában nincsenek a nádtetőkre vonatkozó műszaki szabványok, így két réteg tetőfedővel kell beborítani a házak tetejét. Mert a környezetbe mégis a nádfedél illik. Nagyszarva - egy kicsit másképp A sülyi tó területének a fele, ü- letve az attól északra, keletre és délkeletre található földek jelenleg az ötvennégy tagot számláló nagyszarvai közbirtokos társaság tulajdonába tartoznak. Kovács Tibor elnök a tulajdonjogok és értékek változásáról tájékoztat - a Fejlesztések sora várható a felvízcsatorna mellett, leglátványosabbnak a két tó környékének fellendülése ígérkezik (Somogyi Tibor felvételei) történelem tükrében: „1937-ben vette meg a területet a közbirtokos társaság Süly gróftól; a szántók majdnem hetven, az erdők pedig száz hektárt tettek ki. A tó az erdők egy részének helyén keletkezett. Már a kommunista kormányzat is azzal számolt a nyolcvanas évek végén, hogy itt üdülőkörzet épül, ám jött a rendszer- váltás, majd 1991-ben a resti- túciós törvény, és ismét a közbirtokos társulás lett a tulajdonos. A vízmű építői közben egy- vagy kétkoronás négyzetméterenkénti áron meg akarták vásárolni az egyéb terület kategóriájába sorolt földeket, ám tagjaink többsége erről hallani sem akart. A csallóközi ember ugyanis még mindig ragaszkodik a földjéhez.” Az első tervek a tó és vidékének hasznosítására 1995-ben készültek el, majd készült egy terv 1997- ben és 2000-ben is. Ez utóbbi szolgál alapul a kivitelezés során. „A villanyhálózatunk működőképes, a vízvezeték- és a csatorna- hálózatot lefektették az egész területen, de nincs még rákötve a nagybodaki tisztítóra. Ehhez egy három kilométeres vezetéket kell megépítenünk - mondja Kovács úr. - A telkek iránt érdeklődőkkel hatvan évre kötöttünk szerződést, ők finanszírozzák a közműhálózat építését is. Egy háromáras vagy ennél valamivel nagyobb telek esetében ez 150 ezer koronás kiadást jelent; ehhez jön még a hétvégi házak építési költsége. Az építési engedélyeket a bérlőknek kell megszerezniük, ám mi nem határoztuk meg, ki nülyen házat építhet. A lényeg, hogy illeszkedjen a környezetbe, és a hivatalok is elfogadhatónak találják.” A tervek szerint a sülyi tó partján épülő üdülőkörzet 4100 fő befogadására lesz képes, a közbirtokos társulás pedig évente 1,5 millió koronát fog kasszírozni bérleti díj címén. A tervekben termálfürdő is szerepel, de ezzel egyelőre várni kell. A furatnak egy métere 3,5-5 ezer koronát taksál, a termálvíz meg ezer méternél kezdődik. Mikorjó a vége? Ha minden igaz, a vajkai három, a sülyi üdülőkörzet pedig nyolc éven belül készül el; az első kapcsán Varga József, Vajka polgármestere meg is jegyezte: „Legalább egy kis életet hoz a faluba, hiszen a hetvenes évektől, amióta nem adtak ki építési engedélyeket, innen mindenki csak szökik.” Jelenleg a lakosság egyharmadát kitevő, főképp Pozsonyból leköltözött személyek kapcsán pedig hozzáfűzte, hogy ha átjelentkeznének ide állandó lakhelyre, a község megkapná utánuk az évi fejpénzt is, ami, ugye, nem kis összeg. Egy másik, a neve elhallgatását kérő helyi lakosnak annyiban más a véleménye, hogy a falunak eddig inkább a terhére, mintsem a hasznára voltak a „nem vajkai születésű, ám itt élő” szemetelő, hangoskodó, nem egyszer randalírozó polgártársak, de ha a fejlődés érdekében el kell viselniük őket, ám legyen. Végül is: a Kis- Csallóköz régóta a kompromisz- szumok földje. Izsák Gábor: „A tavak melletti építkezés előnyös, mert nem a természetes tájban, hanem a dunai gát szintjére feltöltött tóparti területen valósulna meg" A környezetvédelem a toleranciáról is szól LŐR1NCZ ADRIÁN A vajkai és a sülyi tó a Du- namenti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet területén található. A fejlesztés és a természetvédelem érdekeinek összeegyeztethetőségéről Izsák Gábor, a nevezett védett terület felügyelőségének munkatársa nyilatkozott: „A vajkai üdülőkörzet terület- fejlesztési terve a véleményezési eljárás során került hozzánk a környezetvédelmi hivatalból. A mi véleményünk a kezdet kezdetén az volt, hogy a beruházóknak környezeti hatástanulmányt kell készíttetniük. Ezt akkor nem akceptálták, így továbbra is kitartottak egy olyan terv mellett, mely a vajkai és a sülyi tó teljes körülépítését tartalmazta. 2002- ben, az építési engedélyhez szükséges területi határozat megszerzése során vált világossá számukra, hogy a hatástanulmány elkészítését nem kerülhetik meg. Az ide vonatkozó előírások egyebek közt azt is szabályozták, hogy a déli partokat szabadon kell hagyniuk, hogy vissza kell állítaniuk a tájnak a természethez közeli állapotát, illetve rendelkeztek az építmények külleméről is. Természetesen kitér a déli parton található, többségükben illegális építmények eltávolítására is. Ha tehát a hatástanulmányban foglalt természetvédelmi szempontokat az építők, majd a terület használói betartják, nem kerülhet sor környezeti károsodásra. Másik kérdés, hogy az állami hivatalok - így a közegészség- ügyi és a környezetvédelmi szervek - képesek lesznek-e felügyelni ezen előírások betartását, és hogy indokolt esetekben bevezetnek-e szankciókat. Nekünk törvényből adódó kötelességünk jelenteni az ilyen eseteket, miképp azt megtettük a hétvégi há-. zak illegális építése során is. Nincs tudomásom arról, hogy egyáltalán eljárás indult volna konkrét személy ellen. A tavak melletti építkezés a természetvédelem szempontjából azért előnyös, mivel nem a természetes tájban, hanem a vízerőmű-építők által a dunai gát szintjére feltöltött tóparti területen valósulna meg. Kompromiszszum ez a részünkről, mely arról szól, hogy inkább néhány, ehhez hasonló területre összpontosítsuk a turizmust, fokozva a védelmet és kizárva az ilyen jellegű építkezéseket az ártéri erdők más, az élőhelyek szempontjából fontosabb területein. Az említett térségen kívül Bősön, illetve a dunacsúnyi gátnál is épül majd hasonló üdülőkörzet, mégpedig jachtkikötővel, illetve a további infrastruktúrával.”
