Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-12 / 186. szám, szombat
Miről árulkodik egy csepp vér? 26. oldal egészségünkre Hormonkörkép 27. oldal 2006. augusztus 12., szombat 4. évfolyam 31. szám Fókuszban: a citrom, a kivi A citromlé mandula- vagy avokádóolajjal elegyítve megszünteti a haj korpásodását 28. oldal Rejtélyesen ragyogó arc Az alapozó nedvességgel tölti fel a bőrt, míg a púder magába szívja a fölösleges bőrzsírt 29. oldal Tükröm, tükröm... Az önbizalomnak, boldogságnak és büszkeségnek valóban egyedi kisugárzása van 32. oldal Sokan abban reménykednek, hogy kézzel meg lehet akadályozni a súlyos következménnyel járó balesetet A nyár réme: fejes a vízbe... Idegen vízbe nem ajánlatos fejest ugrani (Somogyi Tibor felvétele) Augusztus közepére már a folyók és tavak vize is jelentősen felmelegszik. Az idei forró július után pedig különösen. Sokakat - a statisztikák szerint főleg a fiatal férfiakat - ez arra csábít, hogy fejest ugráljanak a vízbe. Bizonyára jó érzés, de sajnos nem minden ugrás végződik szerencsésen. A nyári kaland halált vagy életre szóló rokkantságot is okozhat. AKTUÁLIS A majdnem ötvenéves Zoltán egy strandolás alkalmával úgy határozott: megmutatja barátainak, milyen ügyesen tud fejest ugrani az alig egyméteres medencébe. Az utolsó, amire emlékszik, hogy a medence beton-aljához csapódott. Az orvosok szerint szerencséje volt, mert csak az első és harmadik nyakcsigolyáját törte el. Csak azért élte túl az ugrást, mert a gerincvelője nem sérült. A balesetnek mindössze annyi lett a következménye, hogy a fejét nem tudja tökéletesen oldalra fordítani. Láthatatlan fa Ugráskor az ember abban reménykedik, hogy ha kell, kinyújtja a kezét, és elkerüli a balesetet. Csakhogy a hirtelen lecsapódó testet a kéz legtöbbször nem tudja megtartani, s kész a baj. Az ilyen ugrás legtöbbször halállal végződik. A gerinc az emberi test tartóoszlopa: védi a gerincvelőt, amely a legfontosabb összekötő az agy és a periféria között, továbbítja a test minden részéből érkező ingereket. A csigolyasérülések kezelhetők, ám rosszabb a helyzet a gerincvelővel, ugyanis nem tud regenerálódni. A statisztika szerint a hát- és deréksérülések 20 százalékában a gerincvelő is sérül. A nyakcsigolyák sérülése, amely fejes ugráskor eléggé gyakori, a legveszélyesebbek közé tartozik, mert a negyedik nyakcsigolya magasságában indul ki a gerincvelőből az az ideg, amely a hasi légzést irányítja. Tehát azoknak, akik ezen a részen sérülnek, légzési problémáik vannak. Megmenteni őket csak akkor lehet, ha öt percen belül orvosi segítséget kapnak. Műtét? Kinek hogyan... A gerincműtét sikere mindig attól függ, müyen jellegű a sérülés. A páciensek nagy részére konzervatív kezelés vár: a beteg ágynyugalomba kerül, speciális gyakorlatokat végez, és méretre szabott rögzítőt visel. Az esetek 20-30 százaléka műtéttel kezelhető. Az orvosok általában akkor döntenek a műtét mellett, ha különben romlana a beteg egészségi állapota, vagy ha például előre sejthető, hogy a kezdeti sikeres konzervatív kezelés után 2-3 évvel a gerinc deformálódhat. A gerincsebészet a legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő sebészeti ágazat. Három szakterületet foglal magában: az idegsebészetet, az ortopédiát és a traumatológiát. A nyakcsigolya sérülésének következményei ♦ Ha a negyedik csigolya sérül Innen indul ki a rekeszizom idegszála, s ha nem működik, az ember nem tud lélegezni, és nem tudja mozgatni a végtagjait és a törzs izmait. ♦ Ha az ötödik csigolya sérül Rendszerint a deltaizmot érinti, s az ember még a vállát sem tudja felemelni. ♦ Ha a hatodik csigolya sérül Az ember csak a vállát tudja mozgatni, a kezét és a testét nem. ♦ Ha a hetedik csigolya sérül A páciens csak a vállát és a könyökét tudja mozgami. ♦ Átmenet a nyakcsigolyák és a hátcsigolyák között Az ember mozgami tudja a tricepszét, a könyökét, de a kezét nem. Elsősegély Ha valaki ön mellett fejest ugrott a vízbe, és megsérült, először is minél gyorsabban húzza ki a vízből. Feleslegesen ne mozgassa, nehogy még nagyobb bajt okozzon neki. ♦ Azonnal hívja a gyorsmentőket, és a diszpécsernek pontosan írja le, mikor mi történt. ♦ Ha a sérült nem lélegzik, adjon neki mesterséges légzést! Azon túl, hogy újraindítja a légzést, csökkenti az oxigénhiány miatt esetleg kialakuló tartós agyi károsodás esélyét. Ha az agy négy percnél tovább nem kap oxigént, állományában visszafordíthatatlan roncsolódás keletkezik. Mindenkinek ülik tudnia, hogyan kell mesterséges légzést adni. Soha nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk. Életet lehet menteni vele. Mielőtt elkezdjük, tartsuk be a következő sorrendet: Ellenőrizzük, hogy a sérült eszméleténél van-e. Miután biztonságos helyre vittük, tegyünk fel neki néhány kérdést, (mfd-cs-l-ki) ELSŐSEGÉLY: SZÁJBÓL SZAJBA LELEGZES ♦ Fektesse a sérültet a hátára, fejét vigyázva, de határozottan hajtsa hátra! Helyezze száját a sérült szájára, tegye egyik kezét a homlokára, a másikat az áliára! ♦ Csíptesse össze az orrcimpá- kat, majd vegyen mély lélegzetet, és fújjon bele a tüdejébe! Minden befúvás után ellenőrizze, hogy süllyed-e a sérült mellkasa vagy hasa! ♦ Kezét a homlokon és álion hagyva emelje meg ismét a fejet, s figyelje, távozik-e a levegő a sérült szájából! Percenként 12-15 behívást kell adnunk addig, amíg az orvosi segítség nem érkezik meg, vagy a beteg magától nem lélegzik. GYOGYTURMIX Az antibiotikum sem veszélytelen Bármikor antibiotikum után nyúl? Ha erre a kérdésre igennel válaszol, hibát követ el. Nemrég tették közzé annak a felmérésnek az eredményét, amellyel az antibiotikum-használat hatásait vizsgálták. Kiderült, hogy gyakori használattal a baktériumok és vírusok ellenállókká válnak. A 4500 török, olasz, japán, amerikai, orosz, kínai, bra- zü, dél-afrikai és Fülöp-szigeteki páciens részvételével készített felmérés azt mutatta, hogy - főleg a fiatalok - semmibe veszik az orvos utasításait. Nagy volt az országok közötti különbség: a kínai páciensek 44 százaléka, a holland betegeknek pedig a 10 százaléka nem tartja be az orvos utasításait. Az Egyesült Államokban és Oroszországban ez az arány 19 százalék. Az antibiotikum önkényes, helytelen és ismételt alkalmazása vezet ahhoz, hogy a baktériumok és a vírusok ellenállókká válnak. Az Alzheimer-kór korai felismerése Az Alzheimer-kór korai felismerését teszi lehetővé az amerikai kutatók által kidolgozott módszer, amely a szemlencse lézeres vizsgálatával állítja fel a diagnózist. A kezdetben emlékezetkihagyást és viselkedési zavarokat okozó betegség a páciensek teljes szellemi leépüléséhez vezet. Jelenleg e kórban világszerte tizenkétmillió idős ember szenved, s az előrejelzések szerint a betegek száma a fejlett országok lakosságának elöregedésével párhuzamosan tovább növekszik majd - olvasható a BBC News hírei között. Jelenleg nincs olyan teszt, amely a beteg életében lehetővé tenné az egyértelmű kórfelismerést. Az Alzheimer-kór diagnózisát a tünetek alapján állítják fel, de csupán a boncolás után, az agyban lévő specifikus fehérje, úgynevezett beta- amyloid-lerakódások alapján lehet megállapítani, hogy valóban e rettegett betegségben szenvedett-e a beteg, vagy sem. Kísérleteik során Alzheimer-kórban szenvedő egereket, s egészséges rágcsálók szemlencséjét infravörös tartományba eső rövid fényimpulzusok segítségével vizsgálták. A beteg egereknél a szürkehályog szokatlan formáját fedezték fel, amely különbözik a szemlencse öregkori elszürkülésétől. A kontrolcsoport egészséges egyedeinél üyen elváltozást nem észleltek. A módszer révén nemcsak korai stádiumban diagnosztizálható az Alzheimer-kór, de lehetséges lesz a betegség előrehaladtának megfigyelése, valamint annak az ellenőrzése, hogy mennyire hatékony az alkalmazott terápia. Csókolózástól a mononukleózisig A mononukleózis vírusos betegség, amely az anginához hasonlít. A betegség gyakran már gyermekkorban kialakul, s rendszerint a vírus nyállal, mosatlan pohárból való ivással, ugyanazon cigaretta szívásával kerül a szervezetbe. A mononukleózis tünetei: duzzadt nyirokmirigyek, hőemelkedés, megnagyobbodott máj, fejfájás, étvágytalanság, nyelési probléma. A beteg állapotát rontja a stressz, a gyenge immun- rendszer vagy más krónikus betegség. A gyógyszeres kezelésen kívül diétára és ágynyugalomra van szüksége a betegnek. A mononukleózis nem hagy nyomot a szervezetben, de szem előtt kell tartam, mert ha gyengül az immunrendszer, akkor ismét megjelenhet, s megkeserítheti az ember életét. (MTI-PRESS-m-m)
