Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-02 / 177. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Vérfürdő Irakban Bagdad. Legkevesebb ötvenhat ember életét vesztette, többtucatnyi pedig megsérült tegnap a reggeli órákban a különböző iraki városokban elkövetett merényletekben, lövöldözésekben. Rendőrségi források hangsúlyozták, az áldozatok száma a súlyos sérülések miatt tovább növekedhet. Például az észak-iraki Baj- dzsíban egy katonákat szállító autóbusz alatt robbant pokolgép, a 35-ből 23 katona azonnal meghalt. Bagdad központjában, a Karráda nevű gazdag suta negyed kereskedelmi utcájában egy gépkocsi robbant fel, itt 14-en vesztették életüket. A Bagdadtól 90 km-re északra lévő Muktadíjában is autóba rejtett pokolgép robbant, 7 civilt megölt, 15-öt pedig megsebesített. (TASR) Fegyveres incidens Szöul. Rövid fegyveres incidens zajlott le hétfőn este a két Koreát elválasztó demarkációs vonal mentén, de senki sem sebesült meg. Erről tegnap számolt be a dél-koreai vezérkar. A Szöultól 175 kilométerre lévő Jangúnál az északi oldalról két lövést adtak le egy dél-koreai katonai posztra. A dél-koreai katonák viszonozták a tüzet, amit már több lövés Észak-Korea felől nem követett. Az ilyen esetek jelenleg már meglehetősen ritkák a két Korea között. (MTI) Lepper megint fenyegetőzik Varsó. A lengyel mezőgazdasági miniszter azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból pártjával együtt, ha a kabinet nem emeli legalább kétszeresére a termelőknek nyújtandó segélyek összegét, miután hatalmas károk érik az ágazatot a rendkívüli szárazság miatt. Andrzej Lepper az Önvédelem elnöke, egyben a kormányfő egyik helyettese is. Korában már többször fenyegetőzött azzal, hogy pártja elhagyja a kormányt, de ezt mindannyiszor vissza is vonta. Lepper a múlt héten azt mondta, hogy a szárazság miatt a tavalyinál ötödével kisebb termésre számít, de a téli gabonánál 35 százalékos is lehet majd az elmaradás, míg a tavaszi gabonából egyes területeken a megelőző évinek csak 10 százaléka várható. A gabonatermés csökkenésére elsősorban az ország északi területein kell számítani, de gyakorlatilag nincs az országnak olyan térsége, ahol ne pusztítana a szárazság. (MTI) Andrzej Lepper ezúttal egy kukoricaföldön tartott sajtó- értekezletet (TASR/AP) Elrendelték a szárazföldi offenzíva kiterjesztését - Jeruzsálem állítólag mégis hajlandó lenne valamiféle fogolycseréről tárgyalni Izrael bombázott, az unió vitatkozott Izrael légicsapásai a moratórium ellenére tegnap is folytatódtak, a hadseregnek még két hét kellene (Reuters-felvétel) Bejrút/Jeruzsálem/Brüsszel. Libanoni határtelepülések ellen hajtott végre légicsapást tegnap Izrael, egy nappal azután, hogy bejelentette a légitámadások felfüggesztését. Az izraeli biztonsági kabinet tegnap hajnalban a szárazföldi műveletek kiterjesztését rendelte el. ÖSSZEFOGLALÓ Izrael közölte: fenntartja jogát, hogy bombázza a Hezbollah síita szervezet rakétakilövő állásait. Kilátásba helyezte, hogy kiterjeszti és mélyíti támadásait a Hezbollah fegyveresei ellen, amíg a nemzetközi erőket nem telepítik a térségbe. Egy illetékes elmondta: az izraeli katonák igyekeznek mélyebbre nyomulni Libanon területén. Egy politikai forrás szerint a hadvezetés azt tervezi, hogy a Litáni-folyóig, vagyis a határtól mintegy húsz kilométerre északra lévő térségig szorítják vissza a Hezbollah harcosait. Izrael nem képes a Hezbollah rakétakészletének teljes megsemmisítésére - mondta az izraeli kormány egyik minisztere, míg egy másik kormánytag szerint a hadseregnek még két hétre van szüksége ahhoz, hogy befejezhesse a libanoni offenzívát. Lapértesülés szerint Izrael a tűz- szüneti megállapodás keretében mégis hajlandó tárgyalni a fogolycseréről. A Háárec kormányzati és katonai forrásokra hivatkozva írta ezt. Ehud Óimért izraeli miniszter- elnök a két izraeli katona fogságba esésekor ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint pár nappal korábban egy másik katona gázai elrablásakor, vagyis: Izrael nem tárgyal fogolycseréről. Ebben Izraelt megerősítette a nyolcak szentpétervári csúcsértekezlete is, amely az izraeli foglyok feltételek nélküli szabadon engedését kérte. Kormányzati és katonai források most viszont azt mondták, a tűzszüneti tárgyalások során nehéz lesz kitartani ezen álláspont mellett. Izrael állítólag beleegyezne az illegális fegyvertartásért bebörtönzött Abu Amra Mamad és egy másik libanoni szabadon engedésébe, de palesztin foglyokat nem bocsátana szabadon. Az ENSZ BT hétfőn egy hónappal meghosszabbította az ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderejének (UNIFIL) mandátumát, időt adva így nagyobb létszámú nemzetközi erő létrehozásának a megvitatására. Az UNIFIL - amelyben jelenleg kétezer katona szolgál - mandátuma hétfőn lejárt. Az uniós külügyminiszterek tegnapi, rendkívüli brüsszeli tanácskozása elé olyan tervezetet terjesztett a soros finn elnökség, amely azt tartalmazza, hogy az EU azonnali tűzszünetre szólít fel Libanonban. Ez csak akkor lehet hivatalos határozat, ha azt mind a 25 tagállam elfogadja. Márpedig Margaret Beckett brit külügyminiszter úgy vélte: az erőszakos akciók beszüntetésére szóló felszólításnak egy hosszú távú béketerv egyik elemének kellene lennie. Diplomáciai források szerint Németország és Csehország is ellenezte az azonnali tűzszünetet. Lapzártakor még tartott a vita. A szövégtervezet egyébként jelzi, az EU kész szerepet vállalni az újjáépítési munkákban, ü- letve az eseüeges libanoni nemzetközi békeerőben. A finn külügyminiszter szerint Izrael dél-libanoni offenzívája aligha hoz majd katonai sikert, ellenben bizonyosan növelni fogja a Hezbollah támogatottságát a térségben. Erkki Tuomioja azt mondta, a jelenlegi izraeli politika elfogadhatatlan, de a helyzet kritikus az EU szavahihetősége szempontjából is. Úgy vélte, ennek a válságnak az EU az egyeden olyan szereplője, amelyben még mindkét fél bízik valamennyire: s ha ennek a bizalomnak nem felelnek meg, búcsút mondhatnak annak, hogy az EU bármilyen komolyabb szerepet játszhasson a térségben. (MTI, t, ú) Teherán elutasítja a határozatot - az esetleges szankciókról újabb döntés kellene Paroubek is esélyt kért Václav Klaus államfőtől Határidőt szabott Iránnak a BT Lehet kétpárti megoldás is? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Ingerülten és sértődötten reagált tegnap az iráni vezetés az ENSZ BT hétfő esti határozatára, amely augusztus 31-ig adott határidőt Teheránnak az. urándúsítás felfüggesztésére. Ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű szankciókkal kell szembenéznie. George Bush amerikai elnök erős határozatnak nevezte a Franciaország, Németország és Nagy-Britan- nia által, amerikai támogatással előterjesztett 1696. számú határozatot, amelyet a testület 14:1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el. Ez a BT-határozat az első, amely Iránnal szemben jogüag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget. Azt követeli Teherántól, „függessze fel minden urándúsítással és újrafeldolgozással kapcsolatos tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést is”. Ennek teljesítését a Nemzetközi Atomenergiaügynökségnek (NAÜ) kell ellenőriznie. A testület augusztus 31-re jelentést kér Mohamed el- Baradeitől, a NAÜ főigazgatójától arról, hogy Teherán mennyiben teljesítette a határozatot. Ellenkező esetben a Biztonsági Tanács fontolóra veszi a megfelelő intézkedéseket az ENSZ alapokmánya VII. fejezetének 41. cikkelye alapján, amely a gazdasági szankciókról rendelkezik. A VII. fejezet 40. cikkelye ugyanakkor lehetővé teszi „ideiglenes intézkedések” életbe léptetését is a szankciókról történő döntést megelőzően. A határozat kimondja: a szankciókról a BT újabb határozatában kell dönteni, hangsúlyozva ezzel, hogy automatikusan nem rendelhetnek el megtorló intézkedéseket. Ez utóbbi ellen Kína és Oroszország rendszeresen fellép a BT-ben az Irakról folyó, 2002-2003-as viták óta. A 41. cikkely alapján a BT elrendelheti a gazdasági kapcsolatok teljes vagy részleges felszámolását egy adott országgal, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is. „Üzenetünk Iránnak az, hogy nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, és ha Irán kész megtenni ezeket a lépéseket, konstruktív módon léphetünk előre” - mondta még a szavazás előtt Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet. A katari nagykövet a közel-keleti helyzet általános súlyosbodásától való félelmével magyarázta szavazatát. Dzsavad Zarif iráni ENSZ-nagykö- vet a szavazás után hangsúlyozta: a BT-határozatnak nincs jogi alapja. „Irán békés nukleáris programja nem jelent fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra, ezért ezzel a BT-ben foglalkozni indokolatlan, sem jogi alapja, sem gyakorlati haszna nincs” - fogalmazott. KOKES JÁNOS Prága. A júniusi képviselőházi választás után kialakult patthelyzetet a két legnagyobb politikai tömörülés - a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) - közti megállapodással kellene megoldani. Ezt Jirí Paroubek távozó cseh kormányfő és szociáldemokrata pártelnök jelentette ki, aki elképzeléséről tegnap tájékoztatta Václav Klaus államfőt. A javaslat részletei egyelőre nem ismeretesek, Klaus újságíróknak nem nyüatkozott. Korábban Paroubek azt állította, a két párt megállapodása esetén többféle megoldás lehetséges. Nem hivatalos értesülések szerint Paroubek javasolta Klausnak, hogy elsőként Topoláneket bízza meg kormányalakítással, s ha az nem járna sikerrel, akkor másodikként ő kaphasson esélyt. Klaus ezt korábban elutasította. Paroubek az államfővel tartott egyórás megbeszélés után újra elutasította kormányának azonnali lemondását. „Egyértelműen leszögeztem, nyomás alatt egyetlen szociáldemokrata miniszterelnök sem fog lemondani, ha az nem lenne összhangban az alkotmánynyal. Az alkotmány szerint pedig az új parlament alakuló ülésének a befejezése után kell benyújtanom lemondásomat.” Az új parlament alakuló ülése még nem fejeződött be, mert a házelnököt öt fordulóban sem sikerült megválasztani. A hatodik kísérletre pénteken kerül sor. Az előrehozott választást Paroubek szerint csak akkor kell majd mérlegelni, ha az alkotmány által előírt három kormányalakítási kísérlet sikertelen lenne. Egyelőre azonban még az első kísérletre sem került sor, hiszen Topolánek még nem kapott kormányfői kinevezést, s megbízatása nem kormányalakításra, hanem kormányalakítási tárgyalásokra szól csak. __________________________ PORTRÉ Tit okzatos örökös a nagy testvér árnyékában MTl-JELENTÉS Havanna. A bátyjánál öt évvel fiatalabb Raúl Castro, akit Fidel ideiglenesen megbízott az ország vezetésével, 1959 óta áll a második sorban bátyja mögött, a kubai fegyveres erők erős kezű vezetőjeként. Az alkotmányból is az következik, hogy az elnök „távolléte, betegsége vagy elhalálozása esetén” az államtanács első alelnöke, vagyis ő gyakorolja az elnöki jogokat. A bátyjával ellentétben visszafogott vérmérsékletű Raúl fél évszázada gyűjti a „kettes számú” címeket: az államtanács (kormány) első alelnöke, a Kubai Kommunista Párt második titkára s a rezsim hajnala óta a Forradalmi Fegyveres Erők minisztere. 1997-ben Fidel hivatalosan is utódaként jelölte meg öcs- csét. 2001-ben így nyüatkozott róla: „Kétségkívül ő az az elvtársunk, aki rajtam kívül a legnagyobb tekintélyű s a legtapasztaltabb. És megvan minden tulajdonsága ahhoz, hogy a nyomomba lépjen.” Az alacsony termetű, ráadásul gyenge szónoki képességekkel rendelkező Raúlból hiányzik az a karizma, ami magas, szenvedélyes, maratoni szónoklatokra képes testvérbátyja sajátja. A két fivér között mindig is szoros volt a viszony azóta, hogy Fidel a szárnyai alá vette Raúlt, a Castro család legifjabb sarját, elérve, hogy szüleik ugyanazt az iskolázását adják meg öccsének is, mint neki az ország legjobb jezsuita iskoláiban. Irányítása alatt a kubai hadsereg az utóbbi években egyre fontosabb szerepre tett szert a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, különösen a turizmusban - a Gaviota-csoport révén az ő irányításuk alatt áll a szállodák nagy része. A pragmatíkusabbként jellemzett Raúl gazdasági vonatkozásban hajlandóságot mutat a reformok iránt, ebben a kínai és a vietnami testvérpártoknál tett számos tanulmányújának tapasztalatai inspirálják őt. Habár az USA-val szemben bátyja mintájára a konfrontáció és a kirohanások eszközével él, időről időre váratlanul jelét adja a nyitásnak is. Raúl Castro korán szakított keresztény családi gyökereivel. Huszonkét éves kora óta híve a kommunizmusnak, és a kubai kommunista párt azon kevés tagjának egyike, alak 1953. július 26-án részt vettek a Moncada-laktanya ostromában, a kubai forradalmat bevezető eseményben. Bebörtön- zik, majd 1955-ben másokkal együtt kegyelmet kap Batista diktátortól. Ezután Mexikóba megy, ahol Emesto Che Guevarával és Fidellel együtt szervezik gerillacsapatukat. 1956. december 2-án a Granma hajó fedélzetén ő is Kubába hajózik. Maroknyi társával együtt 25 hónapig folytat gerillaharcot a Sierra Maestra hegyei között, majd 1959. január 2-án bevonulnak Havannába, menekülésre késztetve Fulgencio Batistát. Raúl a forradalom kezdete óta mindig is a szovjet ortodoxia irányvonalába U- leszkedett, s arra törekedett, hogy legyen olyan kubai hadsereg és titkosszolgálat, amely méltó testvére nemzetközi törekvéseihez. Felesége, Vilma Espin az ország valóságos első asszonya, a kubai nőszövetség elnöke ötven éve. Négy gyermekük és nyolc unokájuk van. Raúl Castro (TASR/AFP)
