Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-02 / 177. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 2. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ Célkeresztben a székelyek Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is érdeklődött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a terrorizmussal vádolt ujgur szervezet együttműködése után - úja a Ziua című napilap, noha az SZNT vezetői már többször cáfolták, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne terrorista szervezetekkel. A román sajtó nem először foglalkozik ezzel a témával. Azt követően, hogy a Csapó I. József által vezetett SZNT Állandó Bizottsága június 5-én együttműködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, a Gandul című bukaresti napilap arról számolt be, hogy a Székelyföld autonómiájáért küzdő SZNT „terrorista szervezettel” szövetkezik. A Ziua most terjedelmes összeállítást közöl, megírva, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által összegyűjtött adatok a román főügyészség „látókörébe kerültek”. A lap értesülése szerint a SRI-től a CIA is adatokat kért a két szervezet együttműködéséről, hiszen az SZNT partnerét azzal vádolják, hogy merényletet tervezett az Egyesült Államok kirgi- zisztáni nagykövetsége ellen. Ferencz Csaba, a tanács tájékoztatási alelnöke korábban cáfolta, hogy az SZNT-nek bármiféle kapcsolata lenne terrorista szervezetekkel. Úgy vélte, hogy szánalmas lejáratási kísérletről van szó csupán, hiszen az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, nem pedig az Ujgur Felszabadítási Fronttal út alá megállapodást. Az SZNT és az Ujgur Fórum „a közös múlt feltárásáról, a rendszeres kapcsolattartásról, a közös érdekek képviseletéről” kötött megállapodást. Az SZNT-alelnök felidézte, hogy nem ez az első eset, amikor az SZNT-t terrorizmussal vádolt szervezetekkel akarják kapcsolatba hozni. (MTI) Kissinger: Irán kezében a kulcs A közel-keleti válság tartós megoldása akkor lehetséges, ha Irán a modernizálódás útjára lép, beilleszkedik a nemzetközi közösség rendjébe, és a békés együttélést vállalni képes iszlámot képviseli - úja Henry Kissinger a The Washington Postban megjelent elemzésében. A máig jelentős befolyású, az amerikai sajtóban aktív véleményformálóként jelen levő volt amerikai külügyminiszter szerint a libanoni és gázai háborúskodás némileg elvonja a figyelmet a közel-keleti válság gyökeréről, Iránról. A szakértő reményei szerint a közel-keleti viszály fordulópontot jelenthet Teherán magatartásában, mert felismerheti, hogy a válságnak nem kívánt következményei lehetnek. Kissinger hangsúlyozta: Irán kettős kihívást jelent. A modernizmus iránti vágyában atomfegyver megszerzésére törekszik, mert számára ez a modem állam hatalmi jelképe. Ugyanakkor ez a törekvés izzó vallási szélsőségesség formáját ölti, s ez akadályozza a modernizálódásban. (MTI)- Csak nyugodtan feküdj, asszony, nem kell kórházba menned! A veseköveidet én is szét tudom zúzni... (Kiss Tibor rajza) Tíz amerikai elnök sem tudott mit tenni a szigetbunkerben elsáncolt vezérrel Fidel Castro, a hatalom kubai „hosszútávfutója” A nyugati világ utolsó kommunista vezetője, az augusztus 13-án nyolcvanéves Fidel Castro, a hatalmon maradás világbajnoka, miután 48 éve senkivel sem osztotta meg a kormányzás felelősségét, hétfőn első alkalommal szánta rá magát, hogy kiadja kezéből az ország irányítását. MT1-PORTRÉ Tíz amerikai elnök - az újraválasztásokat figyelembe véve 13 washingtoni kormányzat - sem tudott semmit tenni az amerikai partoktól mintegy 140 kilométerre fekvő szigetbunkerben elsáncolt Fidel Castróval. Ó ugyanazzal a hévvel hány fittyet Washingtonnak, ahogy 33 évesen, 1959 janu- átjában diadalmenetben vonult be Havannába, majd kényszerítette rá forradalmi törvényeit a kubaiak három nemzedékére. Támogatója, a szovjet rendszer összeomlása sem ártott neki. Tizenöt évvel később, minden előrejelzésnek ellentmondva, Fidel Castro túlélte a kommunizmus eltűnését, súlyos szenvedést okozva a lakosságnak, miközben keményen elnyomta az ellenzéket, de anélkül, hogy lemondott volna hitvallásáról. Élete alkonyán Sierra Maestra egykori gerillaparancsnoka, Che Guevara és csaknem 300 „szakállas” társa második fiatalságát éli, ahogy távolról szemléli - és közelről tanácsokat ad - szellemi gyermekének, az 52 éves, 1999 óta hatalmon lévő venezuelai elnöknek, Hugo Cháveznek, a neo- castrizmus igazi latin-amerikai hirdetőjének. Melléje nemrégiben felsorakozott a bolíviai elnök, Evő Morales, akit az év elején választottak meg. „Sohasem éreztem ilyen jól magam” - ismételte eddig minduntalan a nyolcvanéves ember, a fáradhatatlan éjszakázó, aki néhány hét alatt felépült térdtöréssel és felkarcsontrepedéssel járó, 2004. októberi súlyos balesetéből, amely éppolyan látványos volt, mint amilyen fájdalmas. A történelemben elfoglalt helyére mindennél jobban figyelő Fidel Castro spanyol bevándorló gyermeke, aki a jezsuitáknál nevelkedett, és aki képes volt 1959- ben egy hatmilliós - a karibi térAz 1962 óta tartó amerikai embargó, az egyre elhatalmasodó bürokrácia súlya alatt roskadozik a kubai gazdaság. ség legnagyobb - szigetét a forradalom Mekkájává átalakítani és a hidegháború központi ügyévé tenni, miközben a baloldali értelmiség világszerte bálványozta őt. A XX. század legalább két generációja emlékszik arra az 1962. október 22-étől 28-áig tartó hétre, amikor úgy tűnt: Kuba egy küszöbön álló nukleáris apokalipszis középpontjában áll. Fidel Castro nagy bánatára, aki mérges volt, mert nem konzultáltak vele, John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet vezető hidegvérének köszönhetően az Egyesült Államokra szegezett szovjet rakéták kiváltotta válságot eloszlatták. Washington cserébe lemondott arról, hogy erőszakkal távolítsa el a tőszomszédságában működő forradalmár rendzavarót. Egy évvel korábban, 1961-ben a CIA legsúlyosabb kudarcát szenvedte el az után, hogy a Disznó-öbölben 1400 Castro-ellenes fegyverest tett partra, akik 72 órás harcot követően letették a fegyvert. Ezzel legendás diadalt aratott Fidel Castro az „imperializmus” felett. A 26 éves fiatal ügyvéd 1953. július 26-án zajos belépőt tett a politikába: harcos temperamentumától vezérelve társaival megrohamozta az ország második legnagyobb erődítményét, a Monca- da-laktanyát. Az ostrom súlyos veszteséget okozott soraikban, a hatóságok 15 évre ítélték Castrót, és Pinos szigetére száműzték. A harminc év töretlen szövetség Moszkvával, ha nem is könnyen, de megfegyelmezte a heves forradalmárt, aki kénytelen volt lemondani az erőszakos forradalom latin-amerikai exportjáról 1989-1990-ben, miközben az afrikai kaland véget ért, amint az utolsó kubai katona hazatért Angolából. Ezzel együtt Castro, ha távol áll is tőle, hogy merítsen az utolsó - a kínai és a vietnami - „testvérpártok” tapasztalatából, nem hajlandó semmilyen engedményt tenni a kapitalizmusnak. Az 1962 óta tartó amerikai embargó, az egyre elhatalmasodó bürokrácia súlya alatt azonban roskadozik a gazdaság, és egyre nő az ínség Kubában. (Fotók: SITA/AP, Reuters és archívum) Fidel arcai. A jobb felső sarokban Che Guevarával látható. KOMMENTÁR Harabin félreértése LOVÁSZ ATTILA A Speciális Bíróság bíráinak bérét irigyli az új igazságügy-miniszter abban a kormányban, amelynek vezérlő pártja a kormányzatban uralkodó korrupciógeijesztést bírálta két választási cikluson át. Javasolja is, hogy a „speciálisak” bérezése legyen azonos minden más bíróéval, s hogy véleményét érvekkel támassza alá, a következőket nyilatkozta: „Csak ne gondolja senki, hogy a bírók szúie-java ül a speciális testületben. Semmilyen válogatáson nem estek át, úgy kellett őket toborozni.” Ezt az instanciát a Lipšic-féle igazságügyi tárca hívta életre abból a megfontolásból, hogy a közigazgatásban felderített korrupciós ügyekben, valamint az alvilág és az állami szervek kapcsolatát feltételező esetekben az általános bíróságoknál hatékonyabban, gyorsabban és szakmailag kifogástalanul járjon el. Azért speciális a testület, mert speciális ügyekkel van dolga. Lipšic jól tudta, hogy az általános bíróságok túlterheltek, a perrendtartás útvesztőit és az időt kihasználva a bűnelkövetők pedig kiügyeskedhe- tik magukat a vádak alól. Félretéve műiden krimi- és kémfilmet, Lipšicék pontosan tudták, hogy afféle Cattani-fajtákra lesz szükség, mert a korrupció nemcsak a közéletben, az igazságszolgáltatásban is jelen van. Hídja ezt Harabin nagyon jól. Azt is tudja, hogy a Speciális Bíróság által tárgyalt ügyekben milliárdokról lesz szó majdan, még ha most csak kis halakkal foglalkoznak is. Azt szintén tudja, hogy az alvilágban és a vele kollaboráló hatalmi pozíciókban van egy határ, amelyet átlépve az emberi életnek nincs értéke, s ahol a vélt és várt hasznot veszélyeztetők fenyegetések, nyomások, zsarolási kísérletek és életveszély közepette fognak élni - még ha tárák is. Nos azért tudhatná Harabin, hogy a Speciális Búróságon nem a szakma félként egyetemi tanárai dolgoznak, hanem merész, de egyben kifogástalan múltú, jobbára zsarolhatadan emberek. Afféle Cattani-fajták. Akik nem ijednek meg egy-egy kellemetlen telefontól, akik vállalják, hogy esetenként családjukra rendőrök vigyáznak, s akik gyakran fognak húhú-autók kíséretében utazni. Ezért nem válogatás, hanem toborzás volt első körben, ezért kapnak nagyobb fizetést és kaphatnának még nagyobbat is. Harabin mindezt - legfőbb bíró lévén - tudja. Ha nem tudná, akkor tárcája élére egy ádagos gimnazista is jobban felkészült. S pont azért, mert tudja, kilóg a lóláb, egyszemélyes háborújának olyan mozgatórugóit feltételezhetjük, amilyenekre jobb nem gondolni. Ha kizárólag a korrupció elleni harc érdekelné, akkor a speciális instanciát addig nem emlegetné, amíg nem lenne képes az adófizetők pénzének hatékonyabb csoportosításával még tovább javítani a testület munkafeltételein s a bírák fizetésén. JEGYZET Rács mögé a tanárt? JUHÁSZ KATALIN Kövezzenek meg, akkor is azt mondom, könyvet lopni nem akkora bűn, mint, mondjuk, arany karkötőt. Jó néhány volt egyetemi csoporttársam osztja e véleményemet, mint ahogy azt is, hogy könyvtárból lopni már rondább szokás, főleg ha nehezen beszerezhető tankönyvről van szó. Sokan csak azért csempészik ki a könyveket, hogy ne kelljen figyelniük a naptárat, a legtöbb helyen ugyanis 3-4 hét után küldik az első figyelmeztető cédulát. Ha valaki az átlagosnál lassabban olvas, ráfizethet, olykor nem is keveset. Van egy tanár barátom, nevezzük Elemérnek; kedves, becsületes, de szórakozott lélek. Történt egyszer, hogy egy bibliotékából kikölcsönzött három könyvet, aztán két évig nem vitte vissza őket. Mivel nem tartózkodik a bejelentett állandó lakhelyén, a figyelmeztetéseket vagy nem kapta meg, vagy elveszítette, vagy ki tudja, hová keverte el; a lényeg az, hogy végül mégis sértedenül visszavitte a könyvtárba a szóban forgó köteteket. A késedelemért azonban 1800 koronát akarnak behajtani rajta. Mondom, tanár az illető, vajon miből fizetné ki a büntetést? Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a szóban forgó könyvek legkapósabbikát, az Eötvös József írói arcképét is utoljára 1978-ban kölcsönözte ki valaki, Elemér bűnét semmiképp sem tekinthetjük főbenjárónak. Ennek ellenére a múltkor rendőrautó araszolt végig az Elemér állandó lakhelyeként feltüntetett falu főutcáján, kérdezősködtek felőle, ellenőrizni akarták, hősünk ott lakik-e, és átvette-e a figyelmeztetéseket. Talán felesleges ecsetelnem, mekkora esemény az ilyesmi faluhelyen, az emberek hetek múlva is erről suttogtak fejcsóválva, hogy lám, lám, pedig milyen jóravaló, kedves fiú volt. A múltkor mondtam Elemérnek, megállj, te elvetemült gazember, megírlak: benne lesz az újságban, mit tettél! Arra kért, bocsássam szavazásra a dolgot, ítélkezzenek sorsáról a kedves olvasók. A kérdés tehát: fizessen-e hősünk, vagy inkább ülje le a büntetést? Ez utóbbi megoldás jóval olcsóbb lenne számára, és persze könyveket is vihetne a fogházba, így rántva önmagát a bűnözés még mélyebb bugyraiba. FIGYELŐ Kanát tíz éve is bombázták Nem most érte először polgári áldozatokkal járó izraeli csapás a dél-libanoni Kanát, tíz éve 106 civil vesztette életét, miután izraeli tüzérségi támadás ért egy menekültekkel zsúfolt ENSZ-épületet. Izrael 1996 tavaszán szintén a Hezbollah libanoni síita szervezet ellen indított offenzívát. (MTI)
