Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-07 / 181. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com Az első hurrikángyanús trópusi vihar hatásai Milyen benzinár várható? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gázolaj ára várhatóan 40 fil­lérrel nő, míg a benzin ára tovább­ra is a jelenlegi magas szinten ma­rad - derül ki a Natankuj hírportál e hétre szóló előrejelzéséből. A gázolaj drágulása mellett szól, hogy az üzemanyag ára a vüágpia- con újra emelkedett. Az első hurri­kángyanús trópusi vihar megjele­nése a Mexikói-öbölben, illetve a továbbra sem enyhülő közel-keleti feszültség a múlt héten felnyomta az olaj árát. Fokozta az aggodal­makat, hogy az USA kormányának adatai szerint az ország olajtarta­lékai a vártnál nagyobb mérték­ben, 1,8 millió barrellel estek egy hét alatt, igaz, a benzinkészletek jobban állnak az előre jelzettnél. Irán ugyanakkor a múlt héten 200 dolláros hordónkénti olajárral fe­nyegetett arra az esetre, ha nem­zetközi szankciók lépnének életbe az országgal szemben. Májusban az iráni parlament Energiaügyi Bi­zottságának az elnöke, Kamal Da- nesjar tett hasonló kijelentést, ak­kor azonban 250 dolláros árszint hangzott el. Ezen kijelentések az iráni atomprogrammal vannak összefüggésben, Irán álláspontja ugyanis az, hogy joga van kutatá­sokat folytatni, és uránt dúsítani, amit azonban a nyugati országok, élükön az USA-val erőteljesen el­lenez, és akár szankciókat is élet­be léptetne ennek megakadályo­zására. A 200 dolláros hordón­kénti olajáron vélhetően sokan csak mosolyognak, itt emlékez­tetnénk azonban arra, hogy ha­sonló megítélése volt egy tavalyi elemzői véleménynek, mely sze­rint rövid időre a 100 dolláros szintet is elérheti a fekete arany árfolyama. A 80 dollárhoz köze­ledő árak láttán azonban ezt je­lenleg már szinte senki nem tart­ja irreálisnak. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfaj- ta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, szeptemberi hatá­ridőre a hétvégére hordónként 75-76 dollár volt. Az északi-ten­geri Brent könnyűolaj referencia­fajta hordóját 76,80 dollárért ad­ták a legközelebbi, szeptemberi határidőre. Szlovákiában a ben­zin ára ugyan elméletileg csök­kenhetne az elkövetkező napok­ban, hiszen a rotterdami tőzsdén az elmúlt két hétben csökkent a nyersanyag ára, a gyakorlatban azonban ez nem valószínű. Ná­lunk ugyanis a benzin árát az ál­lammal folytatott ártárgyalások miatt az elmúlt időszakban nem emelték, (mi, t, ng) PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Mély álomban a korona ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák koronával folytatott kereskedést múlt hétfőn 38,08 korona/euró szinten kezdte a pi­ac, és a pénzpiaci játékosok fan­táziáját nem mozgatta meg lé­nyegesebben az sem, hogy a kor­mány elfogadta az elkövetkező négy évre szóló programját. Nem érte jelentősebb hatás a hazai fi­zetőeszközt külföldről sem, így a napot 38,10 korona/euró szinten zárta. A hét első napján egy dol­lárért 29,86, egy cseh koronáért 1,336 szlovák koronát adtak. A hét második napján a szlovák ko­rona a nyári uborkaszezon leg­mélyebb álmát aludta. Az árfo­lyam a napot 38,08 korona/euró- szinten kezdte, és fillérre ponto­san ennyivel is végezte. Mindez a külföldi pénzpiacok korona iránti abszolút érdektelenségével ma­gyarázható. Hasonló volt a hely­zet szerdán is, zárás előtt azon­ban részben a regionális valuták hatására két fillérrel nőtt a koro­na értéke, a napot így 38,06 ko­rona/euró szinten zárta a piac. Csütörtökön ellenkező irányba mozdult el az árfolyam, amihez ezúttal is a környező valutapia­cok járultak hozzá. A nap folya­mán az árfolyam 37,95 koro­na/euró szintig kúszott. A piacok az Európai Központi Bank ka­matemelésére vártak. Ez a széles körű elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 3.00 százalékra emelte az irány­adó rátát. Ezzel az eurózóna irányadó rátája több mint 3,5 éves magasságba emelkedett. Mivel a pénzpiac számított a ka­matemelésre, a korona árfolya­mát ez nem befolyásolta. Pénte­ken a piac 37,95 korona/euró szinten nyitott, és az árfolyamra nem volt hatással a kormány- program parlamenti elfogadása sem. A pénzpiacok nagy való­színűséggel megvárják a Robert Fico vezette kormány konkrét lé­péseit. A hét utolsó kereskedési napján így szűk sávban, 37,64­38.00 korona/euró között moz­gott a korona árfolyama. Az elkö­vetkező napokban a hazai politi­kai életben és a pénzpiacon sem várhatók jelentősebb események, a korona árfolyamát így várható­an a környező országok pénzpia­cai mozgathatják meg. (mi, t) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________Árfolyam EMU-euró 37,961 Lengyel zloty 9,711 Angol font 56,175 Magyar forint (100) 13,897 Cseh korona 1,339 Svéd korona 4,114 Dán korona 5,089 Szlovén tollár (100) 15,841 Japán jen (100) 25,707 Svájci frank 24,061 Kanadai dollár 26.191 USA-dollár 29,672 VÉTEL- ELADÁS ________ Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,15-39,15 28,98-30,64 1,31-1,37 13,38-14,68 OTP Bank 37,05-38,98 29,02-30,62 1,30-1,37 13,51-14,55 Postabank 37,10-39,04 29,29-30,83 1,31-1,37 12,22-15,82 Szí. Takarékpénztár 37,02-38,92 28,98-30,51 1,30-1,37 13,38-14,64 Tatra banka 37,04-39,02 29,07-30,63 1,31-1,37 13,48-14,58 UníBanka 37,05-38,99 29,07-30,60 1,30-1,37 13,65-14,37 Általános Hitelbank 37,06-39,04 29,05-30,60 1,30-1,37 13,49-14,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A hiteltársaságok egy része házhoz hozza a kölcsönt, és a törlesztő részletekért is felkeresnek bennünket A gyorsaságot meg kell fizetni Minél gyorsabban szeretnénk nagy pénzösszeghez jutni, annál nagyobb rizikót kell vállalnunk (Képarchívum) Pozsony. Szlovákiában a la­kosság nagy része csak olyan hitelt képes felvenni, amelynél a havi törlesztő részlet nem haladja meg az ezer koronát. Ez nagyjából 20 ezer koronás hitelnek fe­lel meg, amit a bankok több­nyire csak a hitelkártyák birtokosainak folyósítanak. Mit tegyünk mégis, ha ekko­ra hitelre lesz szükségünk? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha egyszeri hitelre van szüksé­günk, és a lehető leggyorsabban szeretnénk pénzhez jutni, a leg­jobb megoldást a banki enged­éllyel nem rendelkező hiteltársasá­gok kínálják. Gyorsaságukat jelzi, hogy akár már három órán belül pénzhez juthatunk ilyen módon, legkésőbb azonban két napon be­lül megkaphatjuk a hitelt. A társa­ságok egy részének az alkalmazot­tai a lakásunkba hozzák a kért összeget, és a törlesztő részletekért is felkeresnek bennünket. A gyor­saságnak és a kényelemnek azon­ban ára van. Az F. A .Hayek Alapít­vány elemzése szerint a gyors hite­leket nyújtó társaságok nyújtják a legdrágább kölcsönöket. Vannak társaságok, amelyeknél nem szabják meg a hitelt felvevők minimális bevételeit. Ezeknél ugyan előre értesítik az ügyfele­ket a heti törlesztő részletek nagy­ságáról, akkor sincs probléma azonban, ha ezt az ügyfél nem fi­zeti ki időben. Lucia Malečková, a Provident Financial képviselője szerint ezt általában úgy oldják meg, hogy csökkentik a heti tör­lesztő részletek nagyságát, vagyis a hitelt hosszabb ideig fizetjük. A hiteltársaságok többnyire csak azt teszik közzé, hogy egy bi­zonyos hitelnél mekkora heti vagy havi törlesztő részletet kell fizet­nünk. Ha azonban a társaságok ügynökei megkötik velünk a szerződést, kötelesek velünk tu­datni az éves teljes hiteldíjmuta- tót, vagyis azt, hogy pontosan mennyibe is kerül majd számunk­ra a kölcsön. Mi mindent kellene tartalmaznia a hitelfelvételnél megkötött szerződésnek? Min­dezt a fogyasztói hitelekről szóló törvény szabályozza, ami idén jú­lius elsején lépett életbe. Ez egyebek között megállapítja, hogy ha a szerződésben nincs benne az éves hiteldíjmutató, ak­kor a fogyasztói hitelt kamat- és illetékmentesnek tekinthetjük. Nem kevésbé fontos, hogy a fo­gyasztói hitel felvételéről írásos szerződést kell kötnünk, a szóbeli egyezség ugyanis érvénytelen. Fel kell tüntetni a szerződésben a hi­tel pontos összegét, a fizetési ha­táridőket és azt is, hogy mire vet­tük fel a hitelt. A pénzpiaci szakemberek aján­lata szerint a gyors hitelt legin­kább azoknak éri meg felvenni, akiknek legfeljebb 10 ezer koro­nás kölcsönre van szükségük. Mindezt azzal magyarázzák, hogy ez esetben kisebb összeget fize­tünk a hitelért, ami persze így sem olcsó. Egy 10 ezer koronás, 10 hónapos futamidejű hitel pél­dául a Financrealnál 7900 koro­nába kerül. A gyors hiteleket többnyire a negyedével vagy a felével fizetjük túl. Vannak azonban olyan köl­csönök is, amelyeknél a teljes hi­teldíjmutató a felvett hitel három­negyedét teszi ki, vagyis a 10 ezei koronás hitelre 17 500 koronát fi­zetünk vissza. A kölcsön nagysága általában 3 ezer és 50 ezer korona között mozog. Több társaság ennél magasabb összeget is kínál, ez eset­ben azonban ingatlannal kell ke­zeskednünk. Nem árt tudni, hogy a Citifinancialon kívül az összes töb­bi társaság nem tartozik a jegybank felügyelet alá. (mi, p) 30 ezer koronás gyorshitel Társaság Havi részlet Teljes térítés Citifinancial 2892 Sk 34 704 Sk Provident Financial 3840 Sk 46 080 Sk Express Financial 3600 Sk 43 200 Sk Pohotovosť 4900 Sk 58 800 Sk Példánkban egy egyéves futamidejű, 30 ezer koronás hitelt vettünk ala­pul egy kétgyermekes család számára, ahol a férj havi 15 ezer koronát keres, a feleség pedig gyesen van. A milliomosadó Fico által bejelentett változata nagyjából ötvenezer szlovákiai alkalmazottat érintene Bonyolult adómódosítások, csekély bevételek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A milliomosadó beve­zetését nagy valószínűséggel már nem kerülhetjük el, ennek azonban a Robert Fico által bejelentett for­mája még a kormánypártok képvi­selőinek sem tetszik. A kormányfő az elmúlt hét elején a havi 50-60 ezer koronánál nagyobb bevételek­kel rendelkezőket fenyegette meg azzal, hogy a bevételeikre maga­sabb adókulcsot szabnak ki. A Tre- xima társaság elemzése szerint ek­kora bevételekkel az alkalmazottak 3 százaléka, vagyis mintegy 50 ezer ember rendelkezik. Fico javas­latával nem ért egyet Pavol Ďu- račka, a parlament pénzügyi bi­zottságának SNS-es tagja sem. Sze­rinte a milliomosadó jelentős káro­kat okozna annak a középrétegnek, amely pedig a gazdaság motorja. A nemzetiek inkább a szegényebb ré­tegeket támogatnák, a gazdagok megsarcolása helyett. Hasonlóan vélekedik a HZDS is. Támogatják a milliomosadét, nem értenek azon­ban egyet az 50-60 ezer koronás határral. Sergej Kozlík, a párt kép­viselője szerint egyelőre nem szüle­tett döntés az adózók köréről, így szeretnék elérni, hogy a milliomo­sadó csak azokra legyen érvényes, akiknek az éves bevételeik megha­ladják az egymillió koronát, vagyis havonta 80-90 ezer korona között keresnek. Kozlík azonban bevallot­ta, személy szerint legszívesebben törölné a kormányprogramból a milliomosadót. Ehhez elsősorban a Smer ragaszkodott, nekünk nincs ilyen a választási programunkban, és nem is tartjuk az adórendszer szempontjából hatékony döntés­nek - állítja Kozlík. A milliomosadó bevezetése ellen emelte fel szavát több ellenzéki képviselő is. Iveta Radičová, az SDKÚ parlamenti képviselője, volt szociális miniszter szerint a milliomosadó bevezetése az új kormány együk legrosszabb döntése lehet. Ha mégis bevezet­nék, Radičová szerint jobban oda kell majd figyelni arra, hogy ki is fog fizetni magasabb adót, egy pontosan meghatározott bevételi határ ugyanis a gyakorlatban ren­geteg igazságtalanságot hozhat. Az elemzők szerint ráadásul a milliomosadó sem az államon, sem a szegényebb rétegeken nem segí­tene jelentősebb mértékben. Az ál­lam csak néhány százmillió koro­nát szedne be ilyen módon, ráadá­sul a pénz nagy része az önkor­mányzatok kasszáját gazdagítaná. Jelenleg ugyanis a hatályos törvé­nyek szerint az adóbevételek 90 százalékát az önkormányzatok kapják, míg az állami költségvetés­nek csak az 5 százaléka jut. Ján Počiatek pénzügyminiszter szerint ha a milliomosadót 50 ezer koronás bevételi határtól vezetnék be, ez az államháztartás számára 1-2,5 milliárd koronás pluszbevé­telt jelentene. A gazdasági elemzők ugyanakkor pesszimistábbak, és csak 1,5 milliárdos bevételt remél­nek egy ilyen döntéstől. Ha ebből leszámítjuk az önkormányzatok­nak juttatott pénzösszeget, akkor az államnak 50 millió koronája ma­rad. Összehasonlításképpen el­mondható, hogy az állam családtá­mogatásra és egyéb szociális célok­ra évente 40 milliárd koronát fizet, vagyis az 50 milliós pluszbevétel elenyésző tételnek számít. A pénzügyminisztérium most a progresszív adózás több változatán dolgozik. Miroslav Šmál, a tárca szóvivője szerint egyelőre nem le­het tudni, hogy a kormány maga­sabb adókulcsot vezet-e be a na­gyobb bevételekkel rendelkezők­nek, vagy csökkenti számukra a le­írható tételeket. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy csak az alkalmazottakat sújtják majd a magasabb adó­kulccsal vagy a vállalkozókat is. Ez utóbbiaknak azonban több le­hetőségük van az ilyen adó megke­rülésére. Az egyik üyen, hogy c pénzt osztalék formájában fizette tik ki maguknak, amihez elég egy kft-t alapítani. A kormánynak azonban nem es az egyetlen, adóügyekben terve zett kétes hatású döntése. Ai elemzők szerint ugyanígy nem jár majd nagyobb bevételekkel a: ajándékozási adó újbóli bevezetés« sem. A nem családtagok között ajándékozás megadóztatásával í kormány a spekulatív vagyonátru házásokat és pénzmosás lehetősé geit szeremé szűkíteni. Ajogászol azonban már most figyelmeztette! a döntés hátrányaira. Az ajándékozási adó újbóli beve zetésével az állam nem nyer sem mit - állítja Pavol Hagyari, aki sze rint az emberek többsége megkerü li majd az adózást. Ezt könnyei megtehetik, ha ajándékozás helyet fiktív adásvételi szerződést körnek Igazságtalan az új adónem beveze tése abból a szemszögből is, hogy az állam olyasmit adóztat meg amit korábban megvettek és má: adóztak utána. Korábban az aján dékozási adó a családtagok között ajándékozásra is érvényes volt 1999-ben üyen formában 120,f millió koronát szedett be az állam 2003-ban, a bevételek 152,8 millic koronát tettek ki. (s, t, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom