Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-06 / 154. szám, csütörtök

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 6. www.ujszo.com Határon tüli amatőr színjátszók XV. fesztiválja Zsámbéki fieszta A Beregszászon és Zentán létesítendő kortárs magyar galéria nem jelenti a magyar kultúra elzárkózását Követendő dunaszerdahelyi modell Mert a gyűjtemény a fő, az elhelyezése aztán már előbb-utóbb megoldódik. így volt ez a dunaszerdahelyi gyűjtemény esetében is. (Héger István felvétele) MT1-H1R Zsámbék. A hét végén meg­kezdődik a nyári zsámbéki szín­házi rendezvények ez évi prog­ramsorozata, különleges hely­színen a település melletti volt katonai raktárbázisból kialakí­tott kulturális centrumban. A rendezvények sora határon túli együttesek bemutatójával veszi kezdetét, méghozzá Sámuel Beckett: Godot-ra várva című darabját adják elő. Első­ként holnap este a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház mu­tatkozik be, másnap a sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron Szín­ház tűzi műsorra, július 9-én pe­dig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művé­szei előadásában láthatják az ér­deklődők a Beckett-darabot. Július 20-tól négy estén át a debreceni Csokonai Színház tá­mogatásával a zsámbéki együt­tes ősbemutatójára várják a kö­zönséget, Cserna Szabó András: Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) és Hrubik Béla, a Csemadok or­szágos elnöke a közelmúltban ta­lálkozott Dunaszerdahelyen, hogy feltérképezzék a két orszá­gos kulturális szervezet együtt­működésének lehetőségeit. A megbeszélésen szó esett egyebek mellett író-olvasó talál­kozók közös szervezéséről, a szlo­vákiai magyar irodalmi emlékhe­lyek kérdésköréről, a Fábry- hagyaték sorsáról, a szlovákiai magyar irodalomnak az országos kulturális fesztiválokon való nép­szerűsítéséről, valamint a SZMIT- nek a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versennyel kapcsolatos elképzeléseiről. Hodossy Gyula felajánlotta a Szlovákiai Magyar írók Társasá­gának segítségét a CSEMADOK által szervezett, irodalommal kapcsolatos rendezvények szak­mai előkészítésében. Hrubik Béla támogatta ezt a javaslatot, és el­mondta, hogy szervezetük pozso­nyi székházában szívesen helyet adna egy ősszel induló program- sorozatnak, amelynek keretében a szlovákiai magyar írók munkás­ságával ismerkedhetnének meg az érdeklődők. A szlovákiai magyar irodalmi emlékhelyek, emlékházak és em­léktáblák ügyét illetően a két el­nök egyetértett abban, hogy a már A Vendel tragédiája című művet tűzik műsorra Jámbor József rendezésében. Július 29-én és 30-án III. Bázis Filmfesztivál néven dokumen­tum, animációs és kisjátékfilmek seregszemléje következik, ame­lyen szabadtéri vetítés keretében többi között Hajdú Szabolcs Fe­hér tenyér című filmjét pergetik majd le. Augusztus 18-tól három napon át határokon túli magyar amatőr színjátszók XV. fesztiválját tart­ják, ám a helyszín itt a zsámbéki romtemplomnál lesz. Erdélyi, felvidéki, vajdasági együttesek mutatkoznak be, s közöttük is különösen érdekesnek ígérkezik a szilágysomlyói magyar tan­nyelvű általános iskola színjátszó csoportjának előadása. Szeptember 8-án pedig a rak­tárbázison a Zsámbéki Színházi Bázis és Bárka Színház mutatja be Ottlik Géza: Iskola a határon című darabját Vidovszky György rendezésében. régebben létesített, de mára a fe­ledés homályába merült helyszí­nek feltérképezése ugyanúgy szükséges, mint az újonnan kiala­kítandó ilyen létesítmények szám­bavétele. Az elképzelés szerint ezt az egész országra kiteijedő mun­kát egy szakmai bizottságnak ké­ne elvégeznie, és e tevékenység majdan megszülető eredményeit szükséges lenne könyvben is köz­zé tenni. A hazai magyar toliforgatókat tömörítő társaság szeretné elérni, hogy az olyan nagy, országos ren­dezvények, mint a Gombaszögi Népművészeti Fesztivál, váljanak összművészeti fesztivállá, ahol év- ről-évre a szlovákiai magyar alko­tók színe-java felvonul, és amely­nek keretében könyvbemutatók­ra, dedikálásokra is sor kerülhet. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versennyel kap­csolatban Hodossy Gyula indítvá­nyozta, hogy annak előkészítésé­be az írótársaság is legyen bevon­va, és hogy a versenyen az egyik előadott mű kötelezően kortárs szlovákiai magyar költő verse vagy prózája legyen. A SZMÍT el­nöke azt is szeretné elérni, hogy a zsűri tagjai között az elődöntőktől egészen a döntőig a hazai magyar irodalom legjelesebb képviselői is mindig helyet kapjanak. Az elnökök megbeszélésén el­hangzott javaslatok elfogadásáról a két szervezet vezetése a közeljö­vőben hoz majd döntést, (in) Megfelelő idő, megfelelő hely és megfelelő emberek kellenek minden cél meg­valósításához. És még vala­mi, talán a legfontosabb: akarat. Mindez szerencsé­sen együtt volt a dunaszer­dahelyi Kortárs Magyar Ga­léria keletkezésénél. VOJTEK KATALIN A megváltozott körülmények között nem biztos, hogy ugyan­ilyen formában ma is létre lehetne hozni. De máshol talán épp most vannak a legkedvezőbb feltételek egy nagyszabású kortárs gyűjte­mény megalapozásához. Szolgál­jon modellként a dunaszerdahelyi galéria a vajdaságiak és a kárpát­aljaiak számára. Körülbelül így lehetne összefog­lalni a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága június 19-e és 22-e között zajlott duna­szerdahelyi találkozójának fő mondanivalóját. A várakozással ellentétben nagyobb számban csak a vajdaságiak jöttek el, a kár­pátaljaiak nem képviseltették ma­gukat. „Sajnos, a kárpátaljaiak nem utazhatnak olyan könnyen, mint mi. Amikor kiállítást készül­tünk velük csinálni, a megnyitó előtt pár nappal derült ki, hogy nem tudják áthozni a munkáikat, mert hiányzott valamilyen papír­juk, és visszafordították őket a ha­tárról. Az erdélyieket meg azért nehéz összeszedni, mert több szervezetük, csoportjuk is van” - magyarázta az egyik vendéglátó, Lipcsey György, a Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának elnöke. Amikor a vajdasági képzőművé­szeket arról faggattam, mit szól­nak Szabó Lillának, a Magyar Kép­zőművészek és Iparművészek Tár­sasága elnökének felvetéséhez, hogy ők is teremtsék meg a maguk kortárs galériáját, kiderült, hogy egymás között már beszéltek a tervről, és a számításba jöhető két város, Szabadka és Zenta közül az utóbbiban látnák szívesebben. „Épület még nincs, de a zentai ma­gyar művelődési központ volt igazgatója most a zentai doku­mentációs központ igazgatója lett. Az egy új, gyönyörű épület, talán ott kellene kezdenünk. Ha kapunk SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az Európai Unió és az európai nyelvek kapcsolatáról a szakem­berek leginkább két összefüggés­ben beszélnek: egyrészt pozití­vumként említik, hogy minden tagállam hivatalos nyelve egyben az Unió hivatalos nyelve is, más­részt pedig arra mutatnak rá, hogy tényleges hivatalos nyelvek a munkanyelvek, ezek közül is egy­re inkább az angol. A mai cikkben egy más jellegű kérdéssel foglalkozom, ez pedig az európai integrációnak a magyar szókészletre gyakorolt hatása. Ter­mészetesen most csak egyetlen szóval tudok foglalkozni, ez pedig az implementáció. Az interneten több ezer példát találunk a szlovák implementácia és a magyar imple- mentáció/implementálás szavak­ra, ennek ellenére nem minden szótárunkban találjuk meg. Idegen eredetű szó lévén, mind a szlovák implementácia, mind pedig a ma­gyar implementáció megtalálható az idegen szavak szótáraiban, de az itt egy jó adag impulzust, egy lé­péssel már előbbre leszünk, és ha­zaérve tenni fogunk valamit” - mondta Mezei Erzsébet zentai grafikus. Már csak azért is hisz a sikerben, mert a volt Jugoszláviá­ban elsőként, 1946-ban megala­kult zentai művésztelep néhány évi pangást követően grafikai mű­helyként ismét működik, épp az ő vezetésével, és erős kis közösséggé kovácsolódott rendszeres látoga­tói lehetnének azok, akik elindít­hatnák a gyűjtemény létrehozásá­nak megszervezését. Mert a gyűj­temény a fő, az elhelyezése aztán már előbb-utóbb megoldódik. így volt ez a dunaszerdahelyi gyűjte­mény esetében is. Évekbe telt, amíg létrehozói meg tudták hozzá szerezni mai méltó - és remélhe­tően végleges - otthonát, a Ver­mes villát. De tanultak a peri- petiákból: az alapszabály szerint amennyiben a város tulajdonát képező galériát megszüntetnék, a gyűjteményében lévő műtárgya­kat vissza kell szolgáltatni alkotó­iknak vagy azok örököseinek. A szabadkai Molnár Imre szerint is egyeden helyszín jöhet számítás­ba a Vajdaságban: Zenta. Az ugyancsak szabadkai Boros György rögtön meg is indokolta, értelmező szótárak közül csak a szlovák értelmező kéziszótár 2003- as kiadása közli jogi, pohtológiai szakszó minősítéssel és ezzel az ér­telmezéssel: ’megvalósítás, beveze­tés, megvalósulás, kiegészítés’. A magyar értelmező kéziszótár új, át­dolgozott változatába viszont nem került bele, a magyarban ugyanis továbbra is érvényesül az a tenden­cia, hogy a köznyelvben az idegen eredetű elem helyett annak ma­gyar megfelelőjét (megfelelőit) preferáljuk. Ezt egyébként az is alá­támasztja, hogy uniós szöveg eseté­ben csak a szlovák változatban sze­repel az implementácia, a magyar­ban rendszerint valamilyen ma­gyar szót találunk. Nézzük most, mit írnak az implementáció-ról a magyar szó­tárak! A Bakos-féle Idegen szavak szótára (1994-es kiadás) szerint a latin elemekből kialakult imple­mentáció ’átültetés a gyakorlatba’, az implementál ’megvalósít, a gyakorlatba átvisz’. A 2004-ben kiadott Tótfalusi-féle Idegenszó­tár már több tájékoztatást nyújt: hogy miért: Szabadkán már van két olyan intézmény, amely a kor­társ művészettel foglalkozik, és nem valószínű, hogy az ott dolgo­zók napi munkájuk mellett hajlan­dók lennének újabb kötelezettsé­geket vállalni. Ennél is lényege­sebb, hogy Szabadkán a lakosság­nak csupán 35-40 százaléka ma­gyar, Zentán viszont 80 százaléka, és a város valamint a kulturális in­tézmények vezetői is magyarok. A többi vajdasági magyar kisváros­ban a képzőművészeti élet nincs olyan fokon, hogy a galéria tervét keresztül lehessen vinni. Zsáki István topolyai festőmű­vész kétségeinek adott hangot: ha a többségi nemzetben nincs meg a hajlandóság az elfogadásra, nem segít a magyar összefogás sem, és félő, hogy a galéria terve rögtön el­lenállásba fog ütközni. Persze, pénz sincs - tette hozzá. Szabó Lilla művészettörténész, a Magyar Képzőművészek és Ipar­művészek Társaságának elnöke nem osztja Zsáki aggodalmait. Szerinte csak egyetlen út létezik: a cselekvésé. Ami pedig az anyagia­kat illeti, a pénznél is fontosabb az akarat: „Ha magunk nem akarjuk, akkor semmi sem megy. Ahhoz, hogy valamit létrehozzunk, nem­implementáció ’megvalósítás, a gyakorlatba való átültetés’; imple­mentál ’megvalósít, valóra vált, nyélbeüti, ’kiegészít’, ’teljesít’. A szótár az implementál idegen nyelvi előzményeként a német implementieren igét adja meg, az implementáció pedig magyar fej­lemény. Ezekkel az általános szótárakkal szemben az Európai Unió hivata­los kifejezéseit tartalmazó angol- magyar-német-francia szótár né­met részében nem találunk implementieren szócikket, van vi­szont angol implement, imple­mentation és implementing. Az e szavakkal alkotott kifejezések ma­gyar szótári megfelelőiben ugyan előfordul a megvalósítás szó, a leg­gyakoribb azonban a szótáraink­ban nem szereplő végrehajtás, esetleg a kivitelezés. A megvalósít és a végrehajt szinonimák, de ebbe a szinonimasorba illeszkedik még a beteljesít, keresztülvisz, fogana­tosít, elintéz stb. is. A hasonló vagy azonos jelentésű szavak azonban rendszerint nem cserélhetők fel csak pénz kell. A pénz csak egy eszköz, dolgozni kell, tudatosíta­ni, hogy amit csinálunk, magunk­nak csináljuk.” Az elnöknő el­mondta: bízik a vajdaságiak aka­rásában, a kárpátaljaiak viszont a kezdeti eufória után megtorpan­tak. „Ezekre az emberekre mindig nagyobb teher nehezedett, gazda­ságilag, életmódban, perspektíva szempontjából is, ezért hamarabb kifulladnak. Meg kell őket erősíte­ni. Többek között ezért szeretném elérni, hogy a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria mintájára Beregszászon is létrejöjjön egy gyűjtemény. A másik fő ok: az anyagi prosperitás elképzelhetet­len szellemi felemelkedés nélkül. A magyar galéria létrehozása nem a magyar kultúra elzárkózását je­lenti, hanem épp egy nagyon új ér­telemben vett integrációt: meg­mutatkozást, gyűjtést, összesítést, erősítést. Hisz a dunaszerdahelyi galéria sem csak a helybeli magya­roknak szól. Ezért szeretném, ha a küldöttgyűlésünk határozatot hozna a gyűjtemények létrehozá­sáról, és a képzőművészek az adott városok önkormányzataival közösen pályázatot nyújtanának be az Európai Unióhoz. Ez szerin­tem kristálytiszta uniós feladat.” egymással minden szövegkörnye­zetben szabadon. Ez érvényes a fenti szavakra is, például a ’pa­rancs, törvény1 értelmű szavakkal a végrehajtás párosul, így az implementácia smernice, zákona stb. magyar megfelelője az irány­elv, törvény végrehajtása. Egyéb szövegkörnyezetben viszont más, akár az előzőektől eltérő magyar megfelelők honosodtak meg, pl. az implementácia schengenského systému magyar megfelelője a schengeni rendszer bevezetése. Az elmondottakat így foglalhat­juk össze: A cikkben is idézett szó­tárakkal szemben jelenleg az imp- lementáció/implementálás szó az angol implementation nyomán használatos, és jelentése is módo­sult. Az angol implementation-t a szlovákban szinte kizárólagosan az implementácia szóval fordítjuk, a magyarban viszont az implementá­ció mellett szövegkörnyezettől füg­gően több megfelelője is lehet, az európai uniós szövegek magyar változatában ezek közül leginkább a végrehajtás fordul elő. Alpár Ignác (1855-1928) címmel nyílik kiállítás ma 17 órakor az SAS Építészeti Galériában (Balassi-palota, Panská 15.) A kiváló magyar építész munkássága előtt tisztelgő kiállítást (másfélszáz alkotása áll a történelmi Magyarország egész területén) dr. Szatmári Sarolta kurá­tor nyitja meg. (ú) (Képarchívum) A Csemadok és a SZMÍT egyeztetése Tárgyalás az együttműködésről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS OTTHONUNK A NYELV Implementálunk vagy végrehajtunk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom