Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-22 / 168. szám, szombat
Egészségünkre 27 www.ujszo.com ÚJ SZÓ JÚLIUS 22. A forró napokon nem árt arra is gondolni, hogy milyen hatással van szervezetünkre a nyári nap Ne csak szidjuk a napsugarakat! LÉNÁRT EMESE DR. ZS1GR1 SZABOLCS 1. Olvadnak akilók A nyári hőségben jó néhány felesleges kilótól szabadulhatsz meg szinte észrevétlenül. A napfény ugyanis serkenti a szerotonin nevű idegi átvivőanyag termelődését, melynek természetes étvágycsökkentő hatása van. Nyáron 31 százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztunk, mint az év többi hónapjában. Ha nem is mozog olyan rendszeresen, mint télen, akkor is szűkebbre húzhatja az övét. Ez persze nem azt jelenti, hogy mellőzni kell a testmozgást, vagy nem kell odafigyelni az étkezésre és a folyadékpódásra. 2. Sokkal többet iszunk Ahogy emelkedik a hőmérő higanyszála, úgy igényli a szervezet a több folyadékot. Nyáron sokkal érzékenyebben reagál a test a vízhiányra, hamarabb jelentkezik a szomjúságérzet. Télen a szervezet inkább azzal van elfoglalva, hogy védekezzen a hideg ellen, ezért előfordulhat, hogy csak este eszmél rá: egész nap szinte alig ivott. Ha nem fogyaszt elegendő folyadékot, fejfájás, fáradékonyság jelentkezhet, csökken a koncentrálóképesség. Súlyos esetben szédülés, hányinger, hányás, eszméletvesztés is felléphet. A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás jó hatással van az immunrendszerre, már napi 5 pohár ásványvíz is nagymértékben csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ha a nyári hőségben sportol, az intenzitástól függően félóránként legalább plusz fél liter folyadékot igyon! 3. Jobban kívánja a párja Júniusban és júliusban a férfiak tesztoszteronszintje sokkal magasabb, mmt az évben bármikor, ezért sokkal jobban kívánják a szexet. Nem véletlen, hogy már a szexi új fürdőruha látványa vagy egy mélyen dekoltált top is lázba hozza a kedvest. Szebbnek látja, mint valaha, és ettől az önbizalom is szárnyakat kaphat. 4. Több virág, kevesebb stressz A természet és a természetes fény évszaktól függetlenül jó hatással van a hangulatunkra. A napfény hatására ugyanis beindul a boldogsághormonként ismert endorfin termelődése. Nyáron azonban a sok színes virág látványának hatására még könnyebben el tudunk lazulni, és megfeledkezünk gondjainkról - mondják a Kansasi Egyetem kutatói. A természetes színek sokasága ugyanis nyugtató hatással van az idegrendszerre. 5. Csökken a rák kockázata A napfény hatására szintetizálódó D-vitamin gátolja a rendellenes sejtek növekedését - állítják a Bostoni Egyetem kutatóorvosai. Véleményük szerint legalább 13 különféle daganatos megbetegedés, köztük a tüdőrák, a prosztatarák és a gyomorrák kialakulása hozható összefüggésbe a szervezet alacsony D-vitamin-szintjével. Ahhoz, hogy elegendő D-vitaminhoz jusson a szervezet, de a bőr ne káCsak mértékkel... rosodjon, elegendő 20-25 percet napozással tölteni délelőtt 10 óta előtt vagy délután 3 óra után. A fényvédő krémről ilyenkor se feledkezzen meg! 6. Alacsonyabb a koleszterinszint Egy átlagos testalkatú nőnek körülbelül 5-10%-kal kevesebb koleszterin van deciliterenként a vérében nyáron, mint télen. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nyáron mindenki megszabadul pár kilótól. Még jobb hír, hogy különösen a deréktáji zsírpárnák apadnak ilyenkor. Másrészt a vér megfelelő folyadékpótlás mellett kevésbé sűrűsödik be nyáron - ez az eredménye a Massachusetts! Egyetem vizsgálatának. Akár a súlyvesztés, akár a több folyadék és a sok lédús gyümölcs az oka, egy a lényeg: nyáron kevesebb veszély fenyegeti a szívet és a keringési rendszert, mint az év többi hónapjában. 7. Erősödnek a csontok A csontjaink körülbelül 3-4%-kal vastagabbak és erősebbek nyáron, mint télen - jelentik ki a kutatók. Ez főleg a napfény hatására nagyobb mennyiségben szintetizálódó és könnyebben beépülő D-vita- minnak köszönhető, mely elősegíti a csontok egészségében fontos szerepet játszó kalcium felszívódását. Csontjai egészsége érdekében a nyári hónapok alatt töltse fel a kiürült vitaminraktárait naponta friss gyümölcsök, zöldségek, sovány tej, tejtermékek, sajtok fogyasztásával. Különösen akkor figyeljen erre, ha sokat mozog vagy diétázik! 8. Hatékonyabb az edzés Ha kint fut, mozog a szabad levegőn, fokozottabb az endorfin termelődése, mint ha zárt térben próbálna megszabadulni pár fölösleges kilótól - vélik a Queenslandi egyetemi kutatók. Ez a hormon javítja a közérzetet, feldobja a hangulatot, sőt, fájdalomcsillapító hatása is van. Még egy napfényes, jól szellőztetett, világos edzőteremben is sokkal jobban el tud lazulni egy stresszes munkanap után, mint egy izzadságszagú, sötét helyiségben. 9. Ragyogóbb a mosolya Nyáron ritkábban fordulnak elő fogínybetegségek, mmt télen, ami szintén a D-vitaminnak köszönhető. A Bostoni Egyetem kutatói 7700 embert vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak, hogy minél magasabb a szervezetben a D-vita- min mennyissége, annál kevésbé hajlamos a gyulladásos betegségekre, ez a vitamin ugyanis gyul- ladásgátló hatással is bír. 10. Biztonságosabb a repülés A hidegben 17%-kal gyakrabban fordul elő a hosszú üldögélés hatására kialakuló mélyvénás trombózis. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell körültekintőnek lenni, ha repülőre száll. A legfontosabb, hogy az út előtt, alatt és után mozogjon egy kicsit, a legnagyobb veszélyt ugyanis a fizikai aktivitás hiánya miatt összeszűkült vénák jelentik. Az út alatt félóránként álljon fel, nyújtózkodjon egy kicsit, végezzen boka- és térdkörzéseket. 11. Szerethetőbbé válik A nők sokkal kevesebbet vitatkoznak nyáron, mint télen - derült ki a Massachusetts! Egyetem felméréséből. Mindezért megint csak a szerotonin nevű hormon tehető felelőssé. Ha napfény éri a szemet, jelzés érkezik az agysejteknek is, hogy bocsássanak ki szerotonint. Nyáron, amikor hosszabbak a nappalok, és erősebb a napfény, ez a hatás jóval erőteljesebb, ezért több szerotonin termelődik. Kémiai szempontból ez a hormon felelős leginkább a boldogságérzet kialakulásáért. Hatására kellemesen, ellazultan érezzük magunkat, nyugodtabban alszunk, és ez a másokhoz való viszonyunkra is rányomja a bélyegét. Figyelje meg, hogy ha süt a nap, kevésbé dühös, felbosszantható vagy borúlátó! A kutatás szerint a férfiak sajnos kevésbé érzékenyek mindenre. 12. A bőre sokkal ellenállóbb Ahogy nő a hőmérséklet, a bőr egyre nagyobb mennyiségben bocsát ki természetes olajokat. Ez segít a bőr sejtjei között lévő víz megkötésében, a bőr hidratáltsá- gának megtartásában. Bőrünk ennek köszönhetően sokkal ellenál- lóbbá válik a környezetszennyezéssel és a baktériumok támadásával szemben. A mértékletes napozás baktériumölő és hámlasztó hatása szintén jó hatással van a bőr állapotára, egykettőre eltünteti a pattanásokat és a mitesszereket. 13. Kevesebb alvás is elég Nyáron az alvást szabályozó melatonin hormon alacsony szintje miatt sokkal hamarabb és köny- nyebben ébred fel reggel, mint például télen, és kevesebb időt tölt alvással, mégis kipihentnek érzi magát. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a bioritmus helyes működése érdekében akkor ébredjen reggel, amikor az első napsugarak besütnek az ablakon, és este igyekezzen minél hamarabb ágyba kerülni! 14. Fájdalom nélkül gyógyul A napsütötte kórtermekben gyógyuló betegek jóval kevesebb fájdalomcsillapítót kérnek, mint azok, akik sötét kórteremben fekszenek - derült ki a Pittsburgi Orvosi Egyetem kutatásaiból. Ha nyáron megbetegedne, napfényes, világos szobában feküdje ki a betegséget, és egykettőre felépül! 15. Tovább marad termékeny Azok a nők, akik kevesebb, mint egy órát töltenek a napon hetente, 7-9 évvel korábban érnek a változókorba, mint azok, akik mértékkel, de rendszeresen napfürdőz- nek - mutatta ki egy törökországi kutatás. Tény, hogy a természetes napfény hatása sokkal inkább befolyásolja a menopauza időpontját, mint bármely más környezeti tényező. A kutató úgy véli, hogy a napsugárzás hiánya hat az agy azon területére, mely időzíti a klimaxot, ezenkívül a D-vitamin hiánya is befolyással lehet a menopauza idejére. TESTÜHK TITKAI Csontbántalmak 2. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Csontlágyulás A csontlágyulás több kutató szerint az angolkór felnőttkori formája. A helytelen táplálkozás és a D-vitamin képződésben szerepet játszó napozás hiánya befolyásolják létrejöttét. A csont fokozatosan elveszti ásványia- nyag-tartalmát (pl. kalcium, foszfor) és emiatt tartását, keménységét is. Leggyakrabban a medencecsont érintett. A fájdalmat, a járási nehézséget, a test- magasság csökkenését (a beteg akár néhány centimétert is veszíthet a magasságából), a csont töréseit és torzulásait emésztési zavarok kísérhetik csakúgy, mint az angolkór esetében. A kezelés a D-vitamin pótlásából, a táplálkozás módosításából és gyógytornából áll. Csontvelőgyulladás A csontvelőgyulladás (oszte- omielitisz) fertőzés következménye, leggyakoribb kórokozója a Staphyloccocus pyopenes aureus. A betegség következtében a csontok lágy belső része, a csontvelő megduzzad, de a csont merev fala a szövet terjedését behatárolja, ezért a velőben lévő erek összenyomódnak. A csont vérellátása csökken és meg is szűnhet, megfelelő vérellátás nélkül a csont egy része elhalhat. A csontvelőgyulladás lényegében a gyermekek és a serdülőkornak betegsége (főleg a láb- és karcsontok végénél alakul ki), de a csigolyák fertőzése előfordulhat felnőtteknél is (a kábítószeresek és a művesével kezeltek különösen veszélyeztetettek). Mi az üvegcsont- betegség? Az üvegcsontbetegség (osteogenesis imperfecta) öröklődő betegség. Az ebben szenvedők csontjai lényegesen könnyebben törnek, mint normális esetben, bár e törések gyorsan gyógyulnak. A betegség esetenként nagyon különböző lefolyású: azok a gyermekek, akik már az anyaméhben töréseket szenvednek, többnyire rövid élet- kilátásúak. Ha a betegség később jelentkezik, az érintettek magas kort megérhetnek, rendszerint deformálódott csontokkal. Ötvenéves kor felett a betegek a csontok elhasználódásából adódó panaszoktól szenvednek. A betegnél az általános egészségi állapot gyors romlása figyelhető meg, melyet kibírhatatlan csontfájdalom, a gyulladt terület duzzanata és láz kísér. Fontos az antibiotikus kezelés mielőbbi elkezdése és az érintett testrész pihentetése. A tályogot olykor sebészi beavatkozással kell a csontból eltávolítani, vagy meg kell nyitni és a fertőző váladékot dréncsővel elvezetni. Csontgyulladás A csontgyulladás (oszteitisz) a csont tömött vagy kéregállományának fertőző kórokozó miatti gyulladása, bár előfordulhat a szivacsos csontállományban is. A csontgennyesedéssel (fleg- moné) járó heveny lefolyású csontgyulladás néha létrejöhet fertőző betegségek szövődményeként is. A csontritkulás A csontritkulás (oszteoporó- zis) a csontszövet szerves és szervezetlen állományának azonos arányú, kiteijedt csökkenése, mely a nőknél a menopauza (változás kora) után következik be, azonban az idősödő férfiakat sem kíméli. Ez az oka az idősek körében igen gyakori combnyak- és a csuklótörésnek, valamint a csigolyák összecsúszása miatt a normál hátgörbület fokozódásának (púp) és a testmagasság néhány centiméteres csökkenésének. A csontok Paget-kórja Ezt a betegséget a csontok bizonyos részének növekedése és a csontváz csaknem egészének lassú, de folyamatos eldeformáló- dása jellemzi. A szabálytalanul túlképződött csontállomány kifejezetten puha, késsel könnyen metszhető. A leggyakrabban érintett területek a medence, a combcsont, a koponya (a fej átmérője megnövekedhet), a sípcsont, a csigolyák, a kulcscsont és a felkarcsont. A csöves csontok a kard pengéjéhez hasonlóan elgörbülnek. A betegség általában 40 éves kor után jelentkezik és férfiakban kb. 50%-kal gyakoribb az előfordulása. A Paget-kór oka ismeretien, bár egyes vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy vírusfertőzés felelős a kialakulásáért. Annak ellenére, hogy a Paget-kór egyes családokban halmozottan előfordulhat, nem sikerült még kimutatni a jellemző genetikai hibát, ami felelőssé tehető lenne a betegségért. (Forrás: Család és egészség) Bokasüllyedéses láb röntgenfelvétele, melyen jól látszik a talp hosszanti ívének eltűnése. A törés diagnosztizálása Hogyan állapítja meg az orvos a törést? Teljes körű, kétirányú röntgenfelvétel készül, különös tekintettel a törés helye körüli ízületekre. Ezzel lehetővé válik a törés súlyosságának megítélése, a megfelelő gyógyeljárás kiválasztása és a beavatkozás módjának meghatározása, amely garantálja a törött csontvégek illeszkedését és összecsontosodását.