Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-22 / 168. szám, szombat

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 22. www.ujszo.com A zsírsavak fontosak a látás szempontjából is A zsírsavak szerepe AJÁNLÓ Az összes betegség mintegy 70%-ában a táplálkozás központi szerepet játszik. A nyugati orszá­gokban a halálozási okok listáját a keringés-szervrendszeri megbete­gedések vezetik. E betegségek ki­alakulásában a legfontosabb koc­kázati tényező a dohányzás, a ma­gas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavarai, a cukorbetegség, a kösz- vény és a túlsúly. A hajlam, a moz­gáshiány és a fokozott stressz to­vább rontja a helyzetet. E népbetegségek visszaszorítá­sa érdekében a kutatás számos le­hetőséget keres. ígéretes kezde­ményezésnek tűnik a táplálkozás megváltoztatása. Számos nemzeti és nemzetközi kutatóműhely egy­behangzó ajánlása, hogy hetente többször fogyasszunk tengeri ha­lat, pl. makrélát vagy heringet. Vajon mi az igazság ezzel kapcso­latban? Ami különlegesen érté­kessé teszi őket egészségünk meg­őrzése szempontjából, azok az omega-3 zsírsavak. A zsírok glice­rinből és zsírsavból álló vegyüle- tek. Azonban nem minden zsira­dék egyforma. Egészségünk szempontjából különösen nagy je­lentősége van a glicerinhez kap­csolódó zsírsavak minőségének. Ezek közül sok esszenciális, ami azt jelenti, hogy az életfolyamat­ok fenntartásához nélkülözhetet­len, és a táplálékokkal kell bevin­ni a szervezetbe. Más anyagokat testünk is képes előállítani. Az esszenciális, tehát életfontos­ságú omega-3 zsírsavak közé tarto­zik az alfa-linolénsav, valamint a hosszabb láncú eicosapentaénsav (EPA) és a docosahexaénsav (DHA). A természetben az EPA és a DHA főként a hideg tengervízben élő algákban, valamint az ezekkel táplálkozó tengeri halak húsában fordul elő. Ezek főként a makréla, a hering és a lazac tartalmazza. Alfalinolénsav található azonban a len-, repce- és a dióolajban is. Új ismeretek a dióolajról E zsírsavak rendszeres fogyasz­tása jelentősen csökkenti a gyulla­dásos reakciókészséget a szívizom- zatban, valamint a keringés szerv- rendszerében. Érdekes felismerést tettek a kutatók a dióval kapcsolat­ban: A dióolaj zsírsavait szerveze­tünk képes értékes omega-3 zsírsa­vakká alakítani. Ezzel a dióolaj ugyanolyan kiváló gyulladásgátló hatóanyagforrás, mint a tengeri halolajak bármelyike. A gyulladás gádása révén az érelmeszesedés veszélye és az érfalakra lerakódó plakkok mennyisége is jelentősen csökkenthető. Fontos a megfelelő arány Egészségünk, valamint sok kró­nikus betegség megelőzése érdeké­ben a hosszúláncú EPA és a DHA különösen értékes eszközök. A kí­sérletek eredményei szerint sokkal hatékonyabbak, mint a biokémiai előstádiumuknak tekinthető alfa- linolénsav. Az emberi szervezet A jó látás szintén függ a megfele­lő zsírsavellátástól alfa-linolénsavból képes EPA-t és DHA-t előállítani, de ez meglehető­sen bonyolult folyamat, ezért az előállított mennyiség korlátozott. Ráadásul ha sok omega-6 zsírsavat fogyasztunk, azzal gátolhatjuk ezt a biokémiai folyamatot. Az omega- 3 és az omega-6 zsírsavak ugyanis hasonló enzimrendszert vesznek igénybe működésükhöz. Márpedig a civilizált országok népessége ál­talában túl kevés omega-3 zsírsavat tartalmazó tengeri halat, repce- és dióolajat fogyaszt, ugyanakkor ele­gendő mennyiségű omega-6 zsírsa­vat eszik. A táplálkozáskutatók sze­rint az omega-6 és omega-3 zsírsa­vak aránya 5:1 arányban a legmeg­felelőbb. A zsírsavak fontosak a lá­tás szempontjából is. Különösen a DHA fontos alkotóeleme a szem és az idegrendszer bizonyos területei­nek. Mivel az idegrendszer egyik A dió nemcsak E-vitaminban, ha­nem alfa-linolénsavban is gazdag fontos „alapanyaga”, a szem ideg­hártyájában is nagy koncentráció­ban van jelen. Ezért a DHA alapve­tő fontosságú szemünk egészségé­nek megőrzése szempontjából. Az anyatej is fontos omega-3 zsírsavforrás. Amint korábban em­lítettük, a civilizált ember tápláléka bővelkedik omega-6 zsírsavakban. Ezek természetes forrását különfé­le növények alkotják: magvakban, gabonafélékben és a szójababban fordul elő nagyobb mennyiségben. A borágó és a ligetszépe olaja szin­tén igen gazdag omega-6 zsírsav­ban, de a margarin alapanyagául szolgáló növényi olajak is nagy mennyiségben tartalmaznak linolsavakat. A kutatók által ajánlott 5:1 arány (omega-6:omega-3) biztosítása ér­dekében rendszeresen fogyasszunk repceolajat, tengeri halat és dióola­jat. Ezekkel az olajakkal helyettesít­hetjük az omega-6 zsírsavakban bővelkedő napraforgó- és kukorica- csíra-olajat. Aki pedig idegenkedik ezektől az ételektől, étrendi kiegé­szítők formájában szedjen rendsze­resen halolajkapszulát. (term) A TERMÉSZETES ETREND TÁPANYAGAI E heti vendégünk: az alma „Az alma az egyedüli gyümölcs, amely más ételekkel együtt is fo­gyasztható anélkül, hogy erjedés lépne fel“. Az összes gyümölcsfaj­ta közül a legfontosabb az alma. Már az ókorban a „gyümölcsök királynője“ tiszteletbeli nevet kap­ta sok jó tulajdonsága miatt. Leg­nagyobb előnye az, hogy szinte minden éghajlati viszony mellett meghonosodik, és a kedvezőtlen időjárású években is lényegesen nagyobb termést hoz, mint más gyümölcsfák. Másik fontos előnye, hogy igen könnyű tárolni, kis oda­figyeléssel, kevés veszteséggel a tavaszi friss gyümölcsök megjele­néséig eláll. Az alma összetétele alapján is olyan gyümölcs, mely biztosítja az élethez szükséges tápanyagokat: kizárólag almán is meg lehet élni, szinte korlátlan ideig. Magas a fehérjetartalma, csak néhány más idénygyümölcs előzi meg. Szállításra is igen alkal­mas. A világon mintegy 1200 faj­tája ismeretes. Az alma a gyümöl­csök prototípusa éppúgy, mint a búza a gabonaféléknek. Összetevői: cukor, almasav, cser­sav, fehérje, gummi, pectin, rost­anyag, keményítő, organikus sók (magas a foszfor-, a nátrium- és vastartalma) és háromnegyed rész­ben víz. Rostanyaga csak teljesen érett állapotban válik emészthető­vé. Fajsúlya 0,8, jóval könnyebb a víznél. Szilárd alkotórészei az egész gyümölcs 15%-át alkotják. Az érett alma kb. 1-1,5 órát tar­tózkodik a gyomorban, vagyis az emésztési ideje rövid, szinte azon­nal energia nyerhető belőle. A ta­pasztalat szerint az ugyanazon fán termett almák közül a nagyobbak az értékesebbek. Magas foszfortar­talma miatt az alma kiváló táplálék a szellemi munkások és az idegbe­tegek számára. Aki elszokott az al­mától, vagy annyira tönkretette a gyomrát és emésztőszerveit, hogy az egészséges ételeket nehezen tudja csak elfogadni, az az alma evésénél a következőket vegye fi­gyelembe: először csak egy hara­pást egyen, de azt nagyon alaposan rágja meg, keveije össze nyállal, mert az alma evésekor ez a legfon­tosabb! Az almának mint tökélete­sen megrágott és nyállal elkevert folyékony pépnek kell a gyomorba kerülnie. Ezután fokról-fokra nö­velje az adagot, s csökkentse ennek arányában a főtt ételeket! Az almá­ból naponta 1-1,5 kg is fogyasztha­tó, kívánság szerint több is. Az al­mával, mint általában a gyümöl­csök fogyasztásával kapcsolatosan vegyük figyelembe a sheltoni elvet, gyümölcsöt csak magában fogyasz- szunk, a gyümölcsétkezés az gyü­mölcsétkezés, de egyben a folya­dékigény kielégítése is. Ha mást is akarunk enni, akkor az almát leg­alább egy órával az étkezés előtt együk! Az az ellenvetés, hogy a gyümölcsétkezés nem csillapítja az éhséget, csak azt jelenti, hogy a gyomor és az emésztőrendszer már tönkrement. Helyre kell állítani módszeres és tudatos munkával, mert ez az egyetlen mód, hogy el­vesztett egészségét valaki vissza­szerezze és meg is tarthassa. Ter­mészetesen a tömött gyomorra erőltetett gyümölcs sem az egész­ség, sem az emésztés szempontjá­ból nem jelent előnyt, csak a továb­bi erjedést fokozza. Nem a gyü­mölcs okoz hasmenést, hányást, lá­zat vagy egyéb tüneteket, hanem az, amit a gyümölcs előtt fogyasz­tottunk. A gyümölcs a gyógyulás útjára vezet, megszabadítani igyekszik szervezetünket az eddig okozott károktól. Az éretlen barack közismert hasmenést okozó hatása a legjobb tavaszi gyomor és béltisz­tító eszköz - természetes hajtó­anyagként funkcionál. Az alma na­gyon jó tisztító, gyógyító hatású az alábbi betegségeknél: paratífusz (ételmérgezés), enteritis (bélhu­rut), dizentéria (vérhas), entero­colitis (koli baktériumok okozta bélfertőzés) és vesekövek. Székre­kedés nélkül gyógyítja a hasme­nést, kitűnő bélműködés-szabályo- zó. Tisztítja a húgyutakat, a tüdő­ket. Igen jó ellenszere a reumának, a köszvénynek, mivel sói oldják a húgyköveket. Mint gyümölcs ugyan enyhén savas, ennek ellené­re organikus sói semlegesítik a fe­hérje bomlástermékeiből származó savakat, tehát a szervezetet az al­ma lúgosítja. Felső légúti megbete­gedéseknél, hörghurutoknál is ki­váló hatású. Az édes és a savanyú alma más­ként hat. Az édes almát jól haszno­sítják a székrekedésben szenvedők, a vérszegények, míg a savanykás almákra a túltápláltaknak és a reu­MIT TARTALMAZ? 4 g fehérje, 4 g zsír, 7-12 g szénhidrát, 13-15 g rostanyag, 4-5 g organikus só. másoknak van szükségük. Minden alma hatásos vértisztító érelmesze­sedésnél, szívbetegségnél, aranyér­nél és menstruációs zavaroknál. A rendszeres ülőmunkát végző em­bereknél legalább kéthavonta kel­lene 6-8 napos almakúrát tartani. Az almát - éppúgy, mint más gyü­mölcsöt - savas hatása miatt nem szabad kenyérrel együtt fogyaszta­ni, mert a keményítő emésztését le­hetetlenné teszi. Lehetséges tisztán almakúrát is tartani, esetleg a beve­zetéskor más ételek kiváltásával; később csak magában. Csak egészséges, nedvdús, érett almákat szabad fogyasztani! Törekedjünk az azonos fajtákra, mert mindegyiknek más-más a savassági foka, nem keverhetők egymással. Almakúrát egész év­ben lehet a szervezet regenerálá­sa érdekében végezni 4-5 héten keresztül, melyből egy hét legyen a bevezetés. Az almát mindig tel­jes egészében kell fogyasztani, héjával, magházával, magjával együtt. így teljes értékű táplálék. Ne dobjuk el az alma csutkáját, igen értékes szerves kötésű jódot tartalmaz! Az almával leküzdhető a terhesség alatti hányinger. (Részletek Ferencsik István: A természetes életmód ételei című munkájából) ORVOSI SZÓTÁR Rákkeltő Minden olyan anyag (pl. az­beszt, benzol, alkohol, dohány, nik­kel), folyamat vagy történés, mely elősegíti a rosszindulatú dagana­tok képződését. Rákszűrés Hatékony diagnosztikai gya­korlat, mely fizikális és laborató­riumi vizsgálatok segítségével fel­kutatja a szervezetben esetleg megjelenő, igen korai fejlődési szakaszban lévő daganat jeleit. Egy szűrővizsgálat pozitív ered­ménye csak a rosszindulatú daga­nat valószínűségére utal, újabb vizsgálatok (pl. szövetminta véte­le) szükségesek a folyamat igazo­lására. Az időben elvégzett szűrő- vizsgálat életet menthet. Raynaud-szindróma Főleg fiatal nők körében előfor­duló vazomotoros (érmozgató ideg) zavar a kézujjakon, mely ro­hamszerűen fejlődik ki hideg vagy negatív érzelmek hatására. Később ischémia (oxigénhiányos állapot), majd az ujjak szedeijes-vörhenyes elszíneződése lép fel a kézen, oly­kor a lábon, az orron és a fülön is. Ritka esetben a betegség gangréná- vá (elhalássá) súlyosbodhat. A Raynaud-kór az előbbiekhez hason­ló, de enyhébb tünetekkel is járhat, melyek az egyik kézen vagy az ujja- kon jelentkeznek és általános vagy helyi okokra vezethetők vissza. Reanimáció Mindazoknak a diagnosztikus és terápiás eljárásoknak az ösz- szessége, melyek az alapvető életműködések helyreállítását szolgálják baleset, sokk vagy mű­tét után. Reanimáció alkalmával fenn kell tartani a légzést, a ke­ringést, biztosítani kell a táplálást és a salakanyagok kiürülését. Na­gyobb műtétek után a beteget az őrző helyiségben helyezik el, ahol minden szükségeset megkap ah­hoz, hogy ébredése zavartalan le­hessen. Recesszív 1. Rejtett, lappangó. 2. Olyan alléi, amely egy egyed alaki tulaj­donságainak kialakításában csak akkor vesz részt, ha ez az egyed ho­mozigóta, mert egyébként a domi­náns alléi elfedi. Recklinghausen­betegség Neurofibromatózis. Két formája ismert: az idegdaganat és a csontot érintő megbetegedés. Autoszo- mális domináns módon öröklődő daganat, mely különféle bőrtüne­tekben mutatkozik meg. Ilyenek a festékes foltok (tejeskávé színű), valamint az idegek lefutása men­tén elhelyezkedő változatos mére­tű csomók, amelyek általában jóin- dulatúak, olykor azonban egyikük- másikuk rosszindulatúan elfajul­hat (neurogén szarkóma).

Next

/
Oldalképek
Tartalom