Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-22 / 168. szám, szombat

26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 22. www.ujszo.com KI HITTE VOLNA? ■MMHBMaMaMMMMMMMMMMmMNMMMBMHBM A foglepedék szívinfarktust okozhat A DPA hírügynökség szerint amerikai kutatóknak sikerült köz­vetlen összefüggést kimutatniuk a fogínygyulladás és a nyaki erek kóros megvastagodása között. Ez utóbbi a fenyegető agyvérzés vagy szívinfarktus elője­le. A kutatók szerint a szájban tenyésző kór­okozók a fő előidézői a jelenségnek. Aki tehát szeretné elkerülni a szívinfarktust vagy az agyvérzést, rendszere­sen mosson fogat, és a fogközöket is alaposan tisztítsa meg erre speci­alizált apró kefével vagy fogselyemmel. Ez a cse­kély időráfordítás óriási haszonnal jár. A zsírleszívás halállal is végződhet Egy sajtóhír szerint műiden 5000 zsírleszíváson áteső páciens közül egy a beavatkozás következtében meghal. A szakértők szerint az ijesztő adat elsődleges magyará­zata a beavatkozást végző orvo­sok hiányos felkészültsége. Egyes országokban ugyanis a zsírleszívás el­végzésének nem feltétele az orvos különle­ges szakképesítése, így azt bármilyen orvos végezheti. Plasztikai sebésznek csak a hat- esztendős szakképesítéssel rendelkező szak­orvos nevezheti magát, ezért érdemes alapo­san tájékozódni, kinek a kése alá fekszünk. A halálesetek további lehetséges oka, hogy sok, jelentős kockázati tényezőtől szenve­dő beteget az orvosok nem tanácsolnak el a műtéttől. Ilyen ellenjavallati tényező az 55 évesnél magasabb életkor, a dohányzás és a túlsúly. Önszuggesztióval a szénanátha ellen A baseli egyetem kutatói önhipnózisos technikákat tanítottak szé­nanáthában szenvedő pácienseknek panaszaik enyhítésére. Az ön­hipnózis módszerével az érintettek képesek voltak szignifikánsan csökkenteni pl. az állandó orrfolyást. A kedvező tapasztalatokat la­boratóriumi mérésekkel is alátámasztották. Sikerült kimutatni, hogy az ormyüásokon keresztül hipnózis hatására javult a levegőáramlás. A kedvező hatás akkor is érvényesült, amikor a kísérleti személyek polleneknek voltak kitéve, vagy füvek környezetében kellett tartóz­kodniuk. Az öngyógyítás mellett a kísérleti személyek továbbra is szedték gyógyszereiket. Az elektroszmog vidéken erősebb? Elképzelhető, hogy vidéken a mobütelefonok erősebb sugárzást bocsátanak ki, mint városi környezetben. Svéd orvosok ugyanis nem találnak más magyarázatot arra, hogy a vidéki mobütelefon-tulajdonosoknál, akiknek leg­alább 5 éve van készülékük, 3,2-szer magasabb az agydaganat kialakulásának veszélye, mint a hasonló városlakóknál. A svéd szakemberek megbízható statisztikai felmérésekre hivatkoz­nak, és szignifikáns eltérésként ábrázolják az el­téréseket. A jelentés szerzői a vidéken mérhető erősebb készüléksugárzást a városhoz képest ritkább hálózattal magyarázzák. Ezért a vidé­ken üzemelő mobilkészülékek erősebben sugá­roznak, hogy a távolabbi adóantennával kap­csolatot tudjanak teremteni. Amíg az agydaga­natok és a készüléksugárzás közötti összefüg­gést véglegesen tisztázzák, a szakemberek min­denkinek azt ajánlják, hogy alacsony sugárzási értékű készüléket vásároljon. Az ún. SAR- értéket műiden gyártónak kötelessége a készü­léken, ill. azok papírjain feltüntetni, (gy-sz) Nem kell megrettenni: apró trükkökkel meg lehet előzni a kellemetlen fertőzéseket Vigyázat, fertőzésveszély! Bár a júliusi nagy melegben elsősorban az ételekben gyorsan elszaporodó bakté­riumok jelentik a legna­gyobb veszélyt, nem árt fel­térképezni, hogy még hol bújhatnak meg kórokozók. Nem kell megrettenni: apró trükkökkel meg lehet előzni a fertőzéseket. FELDOLGOZÁS A fürdőszobában Egy francia kutatóintézet mun­katársai érdekes kísérletet végez­tek: miközben Párizson átvágva munkahelyük felé autóztak, meg­álltak néhány benzinkútnál és nyü- vános vécénél. Nem mostak kezet, aprópénzzel fizettek, tették a dol­gukat. Munkahelyükre érve a la­borban mintát vettek kezükről. Az eredmény döbbenetes volt: kezü­kön több mint harmincféle kóroko­zó jelenlétét állapították meg. A mellékhelyiség tehát - köztük a fürdőszoba - a baktériumok tanyája. Legkönnyebben a kezünk­ről juthatnak be szervezetünkbe a kórokozók. Naponta többször nyú­lunk az orrunkhoz, a szemünkhöz és a szánkhoz, a nyálkahártyákon megtapadó baktériumok pedig fer­tőzéseket okozhatnak. Mégsem kell azonban mániákusan fertőtle­nítenie a vécét, hiszen igen ritka, hogy a baktériumok, vírusok és gombák száraz felületeken megta­padva fertőzzenek. Inkább a nyir­kos közeget kedvelik, vagyis az ott­honi vécéülőkénél nagyobb ve­szélyt jelentenek a törülközők és a fürdőszoba nedves felületei. A munkahelyen A telefonkagylókon és a számító­gép billentyűzetén lévő kórokozók csak akkor terjesztenek betegséget, ha nem a saját baktériumaink tele­pedtek meg rajtuk. Háromfélekép­pen fertőznek a kórokozók: lenye­léssel, belélegzéssel vagy testnedv­vel. Előfordulhat például, hogy a munkahelyi telefont többen is használják, és a kagyló igencsak közel kerül a szájhoz. Vigyázat! A telefonkagylón több veszélyes bak­térium lehet, mint a vécéülőkén! Csak az idegen baktériumok fertőznek ♦ A telefonkészülék és a billentyű­zet tisztán tartásával megelőzheti a bajt. Influenzás időszakban fertőt­lenítő kendővel törölje le a kagylót, így elkerülheti a belélegzéssel terje­dő fertőzéseket. ♦ Számos rossz szokás, önkéntelen mozdulat (pl. a tollvég rágcsálása vagy körömrágás) is betegséget okozhat, ezért mielőbb szokjon le ezekről! ♦ Figyeljen a munkahelyén tárolt ételek, gyümölcslevek és ásványvi­zek szavatossági idejére! A romlan­dó ennivalót tartsa hűtőben, egy üveg ásványvizet két napnál tovább ne igyon! A bevásárlóközpontban Milliónyi kórokozónak adnak otthont a bevásárlóközpontokban lévő üzletek, éttermek, nyilvános vécék, szórakozóhelyek és mozik, hiszen ezeken a helyeken rengeteg ember fordul meg - egészségesek és betegek egyaránt. Szerencsére az ilyen helyeken megtelepedő kór­okozók többsége rövid életű, a szervezetbe jutva inkább edzik, mint gyengítik az immunrendszert. Az éttermek és gyorséttermek po­harain és evőeszközéül minden igyekezet ellenére megtelepedhet­nek a vírusok és baktériumok. Dro­gériákban a kozmetikai teszterek, főleg a rúzsok és a szemhéjpúderek az elsődleges veszélyforrások, hi­szen a szem és a száj nyálkahártyá­ján keresztül könnyedén bejuthat­nak szervezetünkbe a kórokozók. Veszélyt rejtenek a bankautomaták gombjai, a nyüvános vécék, a kilin­...a bevásárló- és szórakoz­tató-központokban nyil­vános vécét használó nők 9, míg a férfiak 28 száza­léka nem mos kezet. esek és a bárokban kúakott rágcsál­nivalók, hiszen más is érintette őket. Egy brit kutatócsoport sörö­zőkben kitett rágcsálnivalókat elemzett, és legalább tizenkétféle vizeletnyomot mutattak ki belőlük. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi ember nem mosott kezet vécéhasz­nálat után. Egy 2002-es - szintén brit - kutatásból pedig az derült ki, hogy a bevásárló- és szórakoztató­központokban nyilvános vécét használó nők 9, míg a férfiak 28 százaléka nem mos kezet. ♦ Mielőtt nekilát a gyorséttermi menünek, vízzel öblítse le, vagy szalvétával tisztítsa meg az evőesz­közöket. ♦ A kozmetikumok tesztelésére ne az ujját használja, fogjon inkább egy applikátort vagy egy zsebken­dőt. A rúzsok szülét ne a száján, ha­nem a kézfején próbálja ki. Buszon, metrón, vonaton Az utcai piszok és a tömegközle­kedési eszközök ülései és kapasz­kodói is fertőzésveszélyt jelenthet­nek. Mit tehet? ♦ Amint a lakásba lép, azonnal ve­gye le cipőjét, ne járkálja össze vele a lakást! ♦ Mielőtt bármihez hozzányúlna, mosson kezet! ♦ Sose tegye bevásárlószatyrát, tás­káját a konyhaasztalra. (Wellness) A páciens véréből ki lehet mutatni, hogy melyik rovar váltotta ki az allergiát, s azt el kell kerülni Allergia - méh- vagy darázscsípéstől FIGYELMEZTETŐ Nemcsak a vérszívó élősködők, például a szúnyogok, hanem le­gyek, méhek, darazsak is okozhat­nak kellemedenséget csípésükkel. Az utóbbiak fájdalmas csípése egyeseknél allergiás tüneteket is előidéz, amelyek szerencsére gyó­gyíthatók. Sőt, hosszadalmas injek- dókúrával az allergiás érzékenység is megszüntethető. A méh- vagy darázscsípés gyako­ri nyári ártalom. Sokan alig veszik észre, nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, és legin­kább a bevált népi „gyógymóddal” próbálkoznak: ecettel vagy vörös­hagymával dörzsölik be a kipiroso­dott, égő-viszkető bőrfelületet. Vi­szont vannak olyanok, akiknél ezek a csípések súlyos allergiás re­akciót váltanak ki, ami olykor - sze­rencsére elég ritkán - halálos kime­netelű is lehet. Az első, második csípés rendsze­rint még nem okoz különösebb bajt, a szervezetbe kerülő méregfe- héijék ugyanis csak később váltják ki az ellenanyagot, vagyis a kezdet­ben tünetmentes csípések után egyszer csak súlyos rosszullét kö­vetkezik be. Egyszerű és természe­tes reakcióról van szó. A szervezet specifikus immunglobulint termel a méhek és darazsak mérgében lé­vő enzimek ellen. A következő csí­pések során a bekerülő méreg- allergének kapcsolódnak a vérben lévő, méregellenes immunglobu­linokkal. Ennek hatására a sejtek­ből hisztamin szabadul fel, ami a szervezetben kóros reakciót vált ki. A bőrön viszkető kiütések jelennek meg, bedagad a szem, az arc, a to­rok. Köhögés, fuldoklás, vémyo- máscsökkenés, sőt: eszméletvesz­tés is kialakulhat. A legsúlyosabb következmény, a halál azonban szerencsére nagyon ritka. A méh- és darázscsípés allergia szerencsére nem gyakori, viszont súlyos tünetek esetén azonnali or­vosi beavatkozásra van szükség. Ha a betegnek tudomása van ilyenfajta érzékenységéről, akkor állandóan magánál kell a nyári szezonban hordani azt az adrena­lintartalmú injekciót, ami ilyenkor a bőr alá fecskendezve elsősegély­ként szolgál, adott esetben élet­mentő lehet. Kezelése könnyű, már önbelövő fecskendők is kap­hatók. Egyébként ez az egyetlen allergiafajta, amely garantáltan gyógyítható egy hosszabb injekció­kúrával (ami havonként egy injek­ciót jelent). A „hosszabb” legalább 3 évet jelent, hogy a gyógyulás végleges legyen. Addigra kialakul a biztos védettség az úgynevezett méregspecifikus immunterápia következtében, ami méh- és da- rázsméregoldat tartalmú injekció­kat jelent. Azt is tisztázni kell, hogy az illető méh- vagy darázscsípésre allergiás, mert nem azonos e rova­rok méreganyaga, illetve más fe­hérjét tartalmaznak. A páciens vé­réből lehet biztonságosan kimutat­ni, hogy melyik rovar csípése vál­totta ki az allergiás reakciót. Az in­jekciókúra során a méreganyagot fokozatosan növelik és a túlérzé­kenység ennek hatására végleg megszűnik. (MTI-Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom