Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-15 / 162. szám, szombat
12 Családi kör ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 15. www.ujszo.com MINDENNAPI KENYERÜNK Szerte a világban HALKO JÓZSEF Néhány éwel ezelőtt a rádióban bemutattak egy Schmidt nevű családot - annak okán, hogy tagjai már több generáció óta kőfaragók. A műsor készítőit az érdekelte, miként képes az egész család „egy követ fújni”, azaz egy cégen belül összetartani. A sok válasz közt (a kő súlya köt össze bennünket, felemeléséhez mindünkre szükség van) akadt egy igazán érdekes is: „Lenyűgöző, hogy amit létrehozunk, az örök időkre szól. Ez az oka a nagy lelkesedésünknek.” Ennek az indoklásnak a legbelső logikája szolgálhat magyarázatként arra a lelkesedésre is, mellyel - az e vasárnapi evangélium szerint - Krisztus tanítványai elindultak az igét terjeszteni szerte a világban. Őket is egyesítette Krisztus keresztjének súlya, melyet közösen viseltek annak a felelősségnek a súlyával együtt, mely összehasonlíthatatlanul nagyobb a kőfaragók által vállalt tehertételnél: nekik ugyanis az emberi szívekbe kellett belevésniük Krisztus igéjét úgy, hogy az valóban „örök időkre” szóljon. Közvetítői voltak Isten ígéretének, mely szerint „elveszem testükből a kőszívet, és hús-szívet adok nekik” (Ez 11,19). Az emberi szívet - a legcsaló- dottabbat is - nyitó kulcs a személyes tanúságtétel az élő Istennek való teljes odaadásról. Épp ezért hangsúlyozza oly nyomatékosan a holnapi evangélium, mit ne vigyenek magukkal az apostolok az útra: „se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben” (Mk 6, 8). A felsorolt tárgyak mindegyike valamilyen módon az Istenhez való bizalmat fejezi ki, az Istenhez, aki a bizonytalanság különféle fajtáiba küldi őket, mégis teljes mértékben törődik velük. Ne vigyenek kenyeret: bizonyságul az isteni gondviselésre, arra, hogy azt a sokat kért „mindennapi kenyerünket” az Úr minden napra biztosítja számukra, amiként biztosította kiválasztott népének az Egyiptomból az ígéret földjére történő útja során. Ne vigyenek táskát se, mondja tovább a holnapokra szóló tartalékolás e jelképéről - hiszen miként is érezhetnék át őszintén az isteni jelenlétet, ha nem teijesz- tenék ki a jövőre nézvést is? „Keressétek először az Isten országát és annak igazságát - mondta Jézus - ...ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért.” (Mt 6, 33-34) És végül: ne vigyenek magukkal „pénzt se az övükben”. A pénz ugyanis a földi értékek jelképe és fokmérője, hiszen minden földi érték megszerezhető általa. Jézus küldötteinek ellenben az a feladatuk, hogy a nem e világi értékekre irányítsák rá a figyelmet: Isten királyságának hirdetésében annál meggyőzőbbek lesznek, minél jobban elrugaszkodnak a földi értékrendtől s minden olyan gyanútól, mely szerint amit csinálnak, „pénzért” teszik. „Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben - hangsúlyozta a Mester -, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt 6, 20-21) Nemrégiben egy ukrán hivatalnoknak különös feladattal kellett megbirkóznia: egy házaspár ugyanis Jézus Krisztus Vlagyimüovics névre szerette volna keresztelni újszülött gyermekét. A hivatalnok természetesen megpróbálta őket rábírni arra, hogy legalább valamennyire változtassanak elhatározásukon, a szülők azonban nem tágítottak, s a törvényre hivatkoztak, mely szerint jogukban áll a tetszésüknek megfelelő nevet adni gyermeküknek. Miért ragaszkodtak annyira ötletükhöz? Arra gondoltak talán, hogy mostoha körülményeik közt ezzel a névadással is bizonyítják a kereszténységhez tartozásukat? Vagy hogy épp ezzel őrzik meg utódjuk hitét? Mert ha igen, nagyon tévednek. Nem az anyakönyvi hivatal bejegyzése, nem a különös „vallásos” név, nem a külsőségek vétetnek majd ugyanis számításba az utolsó ítéletkor, hanem az Istennel való eleven kapcsolat átélése. Jézus Krisztust ne a személyi igazolványunkban őrizzük, hanem a szívünkben, ott keressük őt, s beszéljünk vele, kérleljük fáradhatatlanul mindennapi gondjaink közepette. A szerző római katolikus pap Szülők könyve - értelmileg sérült kisgyermekek neveléséhez Szertartások, kényszerek Megfigyelhető egy sor különböző kényszeres, szertartásos tevékenység is. Ezek közt lehet például furcsa tárgyak iránti vonzódás, intenzív, speciális kötődés hozzájuk, hordozásuk, mechanikus, ismételt tevékenység velük, például forgatás, pörgetés, ragaszkodás meghatározott dolgokhoz, csak bizonyos ételek elfogadása stb. BORBÉLY-JÁSZBERÉNYI-KEDL Az autista gyermekek játékából hiányzik a változatosság és a fantázia, hosszú időt tölthetnek el a tárgyak sorba rakásával vagy minták kirakásával. Ritkán játszanak szerepjátékokat, játékhasználatukban nem jelenik meg általában annak kifejezése, hogy a játékok jelképeznek valamit. Utánzási készségük hiányos. A középső és a késői gyermekkorban sok autisztikus gyermeket foglalkoztatnak útvonalak, menetrendek, számok - olyan érdeklődéssel, szinte rögeszmésen, hogy ezek kizárnak másfajta tevékenységeket. Ezek az ismeretek azonban elszigeteltek, nem tudják őket hasznosítani. Általános a körülményes viselkedés, a merev rutinok, és ezek a serdülőkor folyamán néha nyűt kényszerességgé alakulhatnak. Nem valamennyi, de sok autisztikus gyermek feltűnő ellenállást tanúsít a környezet változásaival szemben, szenved például attól, ha átrendezik az otthonát, új helyre kerülnek bútorok, tárgyak. Előfordul néhány szokatlan, bizarr megnyüvánulás, tárgyak szagolgatása. Gyakran előfordulnak mereven ismédődő moz- gásos megnyilvánulások, sztereotípiák, különösen sajátosak lehetnek a kéz, az ujjak mozdulatai, s az önbántalmazás sem ritka. A fentieken kívül bizonyos testi funkciókban is jelentkezhetnek zavarok, például a táplálkozás, az alvás vagy a fájdalom érzékelése terén. Az autízmus határai A fenti leírást olvasva egyes részleteknél az értelmileg sérült, beszédfejlődésükben, elsősorban a megértésben jelentősen akadályozott gyermekek szülei esedeg úgy érezhetik, hogy az ő gyermekükről van szó. Mások pedig megköny- nyebbülve állapítják meg, hogy ez nem illik az ő gyermekükre, s hogy a hasonlóságok ellenére jelentős az eltérés a viselkedés összjellegét tekintve. A hasonlóságok abból adódnak, hogy az autízmus gyakran kísér egyes, értelmi akadályozottsággal járó állapotokat, másokkal együtt viszont aránylag ritkán fordul elő. Sok, értelmileg súlyosabb fokban sérült gyermek mutat autisztikus vonásokat, jellemzőket, de nem az Gyakran előfordulnak mereven ismétlődő mozgások, sztereotípiák, különösen sajátosak lehetnek a kéz, az ujjak mozdulatai... egész tünetegyüttest. Míg az autiz- mus megkülönböztetése az ún. szociális furcsaságoktól viszonylag könnyű olyan gyermekeknél, akiknél az intelligencia a normális vagy az enyhe fokú elmaradottság övezetébe esik (kivéve bizonyos pszichiátriai megbetegedéseket, például a skizofréniát), sokkal kevésbé egyértelmű azonban az elhatárolás a súlyos vagy mélyen fogyatékos személyek esetében. Ezekben az övezetekben a legnagyobb az eltérés a diagnosztizálásban. Az autiz- mus megállapítása, illetve a tünetek esetíeges eltérő értékelése a szakember felkészültségéből, tapasztalatainak jellegéből, valamint a felfogásbeli különbségekből is adódhat. Kérdés az is, hogy az autízmus egyáltalán egy betegség- e, vagy a szervi, idegrendszeri sérülés széleskörű tünetegyüttese, ún. autisztikus spektrum, ahogy több szakember említi, vagy a tünetek egymással nem összefüggő csoportja. A jelenlegi bizonyítékok leginkább arra utalnak, hogy az autízmus az agyi, organikus zavarok va- lamüyen formájának viselkedésbeli következménye, s az esetek jelentős hányadában értelmi problémák is előfordulnak, különböző súlyossági szinten. Kérdéses, hogy a megismerési folyamatok hiányosságai hogyan kapcsolódnak, ha egyáltalán kapcsolódnak a szociális sérüléshez. Az értelmi problémák hátterében már az észlelés, az információ- feldolgozás szintjén kialakult eltéréseket mutat ki több vizsgálat, rendkívül nehéz, hosszabb megfigyelések szükségesek a gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatokon. Diagnosztizálása, kezelése Az autízmus, az autisztikus viselkedés diagnosztizálása gyermekpszichiáter kompetenciája, de a kórisme felállításába általában bevonja a gyógypedagógus, pszichológus szakembert is. Bár az autizumus, az autisztikus viselkedés tünetei az első életévben már megnyilvánulhatnak, a diagnosztizálás, mint említettük, mégis hosszadalmas folyamat lehet, mivel a tünetek fokozatosan jelennek meg, s alakulnak, változnak az évek folyamán, valamint hasonlóságokat, átfedéseket mutatnak több kórformával, állapottal. A tünetek változásai, alakulásai, az állapotban bekövetkező javulás ellenére az autízmus nem múlik el. Bár gyógyszeres terápiával is történnek próbálkozások, a kezelés alapvetően a pedagógiaigyógypedagógiai fejlesztés. Ez az értelmileg sérült gyermekek okta- tásától-nevelésétől némiképpen eltérő módon, sajátságos, az autista, autisztikus gyermekekkel való foglalkozások során felhalmozódott tapasztalatok alapján kialakított megközelítéssel történik. A gyermekek közösségi nevelése általában az egyéni terápia során elért kooperáció-javulás után lehetséges. Az intézményes nevelés, beiskolázás lehetőségeit az értelmi szint is nagymértékben meghatározza. (Medicina, 1998) OTLET-TAR Szobanövény ebben, abban - először... TIPPEK A fikusz, a pálma s a további kedvencek nemcsak díszes virágcserépben díszítik a lakást. Az igaz, hogy szebbnél szebb cserepek kínálják magukat, de pénzért a bolond is tud - tartja a mondás. Mi is ehhez tartottuk magunkat, s virágainknak nem a boltban kerestünk új ruhát, hanem a szekrények, pincék mélyén. Cserépből (pezsgős)vödörbe Ki emlékszik rá, honnan került a házba ez a pezsgősvödör? Annyi tény, hogy sosem kínáltunk benne pezsgőt. Hogy valami hasznát vegyük, kifényesítettük és beleültettünk egy kedves növényt. Tortatartón A tortartó - megvan százéves - se tartozik a használatban levő edényeink közé. Miért porosodjon a komódban, hiszen olyan szép?! Egy cserép virágot tálalunk rajta. Három lábon Ez a háromlábú vasedény egy lebontásra ítélt vályogház padlásán hevert - sikerült kimentenünk a szemétdombra induló kocsiról. Megsúroltuk, lefújtuk bronzszínű festékkel, és beleállítottunk egy cserép muskátlit. Ugye, megérte a fáradságot? Söröskorsóban Ez a régi söröskorsó is lomtalanításból származik. Kaviccsal töltöttük tele, és vízbe ültettük az igénytelen növényt. A söröskorsó az antik szekrényen is jól mutat, (köp)
