Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-01 / 151. szám, szombat
Diétával a gyomor egészségéért 26. oldal TF egészségünkre Hús nélkül - legalább ezen a napon 28. oldal 2006. július 1., szombat 4. évfolyam 25. szám Kérdezze meg a mamát! Ha tudjuk, mi veszélyeztet bennünket, minimalizálhatjuk a kockázatot 27. oldal Hogyan bizonyíthaté a drogfogyasztás? Szlovákia - az eredményeket tekintve - nem panaszkodhat... 30. oldal Aggasztó gyermekeink fogazata Hét óvodás korú gyerek közül egynek már van szuvas foga 32. oldal A meleg, nedves környezet kedvez legjobban a gombáknak, amelyek leggyakrabban a bőrt támadják meg Papucs nélkül strandra se! Ma már szinte hihetetlen, hogy a napjainkban népbetegségnek tekinthető láb- és körömgomba alig 100 évvel ezelőtt gyakorlatilag még ismeretlen volt. Nem csoda, hiszen a bőr- és körömgombásodás elsősorban civilizációs okokra vezethető visz- sza. Nyáron ez a betegség még kellemetlenebb, mint az év többi szakában. AKTUÁLIS A civilizáció rohamos fejlődése alaposan megváltoztatta a mai ember életkörülményeit, amihez szervezete nem képes megfelelő ütemben alkalmazkodni. Ezt mutatja a bőrgombás megbetegedések számának rohamos emelkedése is. A XX. századig az emberek természetes anyagokból, elsősorban marha-, disznó-, juh- vagy egyéb állatbőrből készült csizmákban, cipőkben, sarukban jártak, illetve gyapjúból filcesített nemezposztóból készült bocskort, papucsot hordtak. A lábat fehér gyolcsból - pamutvászonból - szegett kapcaruha vagy tiszta gyapjúfonálból kötött harisnya védte. Mindez jól szellőző, ugyanakkor hő- és nedvesség- szigetelő viselet volt. A gyerekek és felnőttek is sokkal többet voltak mezídáb, mint manapság, egyes vidékeken a fagy beállása előtt nem is húztak cipőt hétköznapokon. Anélkül, hogy visszakívánnánk az ezekkel a körülményekkel együtt járó higiénés viszonyokat, annyi biztos, hogy az ily módon „edzett” lábbőr számára nem volt ellenfél a sokféle, mostanában egyre jobban teijedő kórokozó. Később viszont, a XX. századi tömegtermelés nyomán megjelentek az olcsó, rövi- debb élettartamú cipők, amelyeket már nem kell „megkímélni”, egész nap, egész évben hordhatók. Ezek azonban gyakran túlságosan zárt, szoros, nehezen szellőző anyagból készült lábbelik, hozzá pedig rossz nedvszívó tulajdonságokkal rendelkező műszálas, nylon harisnyát, zoknit viselünk, ami már ideális feltételeket teremt a meleg, párás helyet kedvelő kórokozóknak, például a lábgombáknak. Hajlamosító tényezők Az utóbbi évtizedekben az egész világon, de különösen a fejlett európai és amerikai országokban rohamosán nőtt több olyan betegség előfordulása, amely szintén hozzájárul a bőrgombák eher* jedéséhez. Ilyenek a keringést érintő szív- és érrendszeri megbetegedések (a végtagok rossz vérellátása), a cukorbetegség, az immunrendszer bármilyen okból történő meggyengülése. A modem életforma, a ruházkodási szokások, a sok esetben túlfűtött helyiségek, a párás munkakörülmények (például az élelmiszerfeldolgozó üzemekben) mindmind hozzájárulnak a betegség gyakori kialakulásához. A felsoroltakon kívül elősegíthetik a fertőzést a különböző antibiotikumok túlzott szedése, a vitamin- és vashiány, a bőr és köröm betegségei, az azokon kialakuló apróbb sérülések és a jelentős túlsúly is. A fertőzés gyakorisága természetesen más külső tényezőkkel is összefügg, hiszen a gombáknak a közös használatú zuhanyozók, szaunák, uszodák és fürdők környezete kedvező feltételeket teremt, így ezek látogatói fokozottan veszélyeztetettek. A bőrszárazság, a túlzott tisztálkodás az egészséges bőrfelület természetes védekezőképességét csökkenti, így úgynevezett behatolási kaput teremthet a gombák számára. Titkolni kár A gombás eredetű megbetegedések a világon mindenhol népbetegségnek számítanak. Az előfordulások nagy számának megfelelően a bőr- és körömgombásodás a legismertebb bőrbetegségek közé sorolható, ugyanakkor a legtitkoltabbak közé is tartozik. A nem túl esztétikus tünetek az ápolatlanság látszatát keltik, amely a társadalmi előítéletek miatt szégyenérzetet vált ki a fertőzöttekből. Pedig a lábgombafertőzés nemegyszer épp a túl gyakori tisztálkodás, a bőr mint védelmi rendszer meggyengülése miatt talál utat magának, illetve gyakran épp uszodában, szaunában, vagyis testápolás, testedzés közben történik a fertőzés. Az előítéleteknek köszönhetően, illetve a hiányos ismeretek miatt a betegek gyakran már csak kiterjedt fertőzéssel keresik fel a bőrgyógyászt. A látszólag ártalmatlannak tűnő fertőzés olyan súlyos betegségeket okozhat, mint az ekcéma, az or- bánc, a nyirok- és visszérgyulladás, cukorbetegeknél keringési rendellenességek esetén pedig még súlyosabb következményekkel járhat. Ha a diagnózis körömgomba, akkor ezt leggyakrabban keratino- fil gombák okozzák. Első jeleként a köröm elválik a körömágytól, megvastagszik, felülete durvává válik, megváltozik a színe, elveszíti természetes fényét. A körömgomba nincs összefüggésben a tisztálkodással, sokszor olyan embereket is sújt, akik mindig ügyelnek a tisztaságra. Testünket láthatatlan védőréteg vonja be, amellyel a külső tényezők ellen védekezik. Ez a köpeny savas kémhatású, s a baktériumok nem kedvelik, szaporodásukhoz és létükhöz lúgos környezet kell. Mosakodáskor ugyan eltávolítjuk a szennyeződéseket, ám lemossuk a baktérium- törzseket is, s ezáltal sérül a bőr savas védőköpenye, ami ideális környezetet teremt a penészgombák számára, (f-ki-o) JÓ, HA TUDJA Mindent lehet kezelni A gombafertőzés kezelése nagyon igényes, de több módszer is létezik rá: Helyi kezelés: gyorsan ható gombaellenes antibiotikumot alkalmaznak. Néhány fertőzést oldattal, krémmel, laldcal kezelnek. Ezek a szerek képesek behatolni a körömlemezbe. A kezelést meg lehet gyorsítani, ha legalább hetente kétszer lereszeljük a köröm felületét. Általános gyógymód: a gyógyszer a vérbe kerül, megsemmisíti a gombákat és a beteg meggyógyul. Mivel a körömben nincs vér, a kezelés eléggé sokáig tart. A kézen 3-6 hónapig, a lábon 6-12 hónapig nő ki a köröm. A gyógyszerek mellékhatása miatt ez a módszer nem mindenkinek felel meg. Sebészi beavatkozás: rendkívüli esetekben gyors, ám nagyon kellemeden módszer a köröm eltávolítása. A beavatkozás után mindig fennáll a lehetőség, hogy a köröm ismét beteg lesz. Ezért fontos a köröm eltávolítása után is szedni a gyógyszereket, amelyek megakadályozzák a gomba meg- tapadását. A gombafertőzés a narancsbőr és a visszér után a harmadik leggyakoribb lábbetegség. A népességnek csaknem negyedét sújtja. Az ember gyakran azt hiszi, hogy a bőr egyszerűen csak kiszáradt, s megpróbálja kozmetikai szerekkel enyhíteni a tüneteket. A gombafertőzést azonban ezek nem gyógyítják, csakis a hatékony antimikotikumok. GYOGYTURMIX Gyalog vagy kerékpárral munkába Dallasi tudósok figyelmeztetnek: mozogjunk többet. Szerintük munkába gyalog vagy kerékpárral jáijunk, s szabadidőnkben minél többet mozogjunk. A tanulmányok ugyanis azt mutatják, hogy a mozgás jelentős mértékben csökkenti az infarktus és az ischémiás szív- betegség kialakulásának kockázatát. ♦ 11 százalékkal csökken a betegség veszélye azok esetében, akik kerékpáron járnak munkába vagy naponta több mint fél órát mozognak. ♦ 8 százalékkal akkor, ha a kerékpárút nem tart tovább a 30 percnél. ♦ 26 százalékkal azok esetében, akik szabadidejükben intenzív fizikai mozgást végeznek (futnak, úsznak, nehéz kerti munkát végeznek vagy hetente három órát mozognak). ♦ 14 százalékkal azoknál, akik hetente legalább 4 órát könnyű mozgással töltenek (séta, kerékpározás, könnyű kerti munka). Infarktusveszély állásvesztés után Ha valaki idősebb korában veszíti el az állását, megkétszereződik a szívinfarktus vagy a stroke kockázata, olvasható egy tanulmányban. A Yale-egyetem kutatói 4301 olyan személyt vizsgáltak, akik 1992-ben még dolgoztak, és életkoruk 51-61 év volt. 10 év elteltével 23 szívinfarktus és 13 stroke fordult elő az 582 olyan résztvevő között, akik elveszítették állásukat.- Sok ember számára a munkahely idősebb korban való elveszítése kivételesen nagy stresszt, megterhelést jelent, és benne rejlik számos nem kívánatos következmény lehetősége is - mondja a kutatás vezetője, dr. William Gallo. - Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a munkanélküliség valódi költségeihez hozzá kell számolni a munkájukat elvesztők jelentős egészségi következményeit is. Ha Valamennyi tanulmányozott csoportot figyelembe vesszük, összesen 202 szívinfarktus és 140 stroke történt. Ebbe a számba beletartoznak az állásukat elvesztők csakúgy, mint a nyugdíjba vonulók, a szabadságon levők és a még alkalmazotti viszonyban állók. Miután figyelembe vették az olyan kockázati tényezőket, mint a diabétesz, a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás, az állásukat elvesztők csoportjában az infarktus kockázata 2,5 a stroke pedig 2,4 százalék volt. Vannak, akik vitatják, hogy ezekből az adatokból egyértelmű következtetéseket lehet levonni, és felhívják a figyelmet arra, hogy más tényezők is szerepet játszhattak, valamint, hogy a stressz önmagában még nem bizonyított rizikófaktora az infarktusnak és a stroke-nak. 0RV0SMETE0R0L0GIA Lényeges javulás a hét közepén várható ZLATA CAB AJ OVA Bár a hétvégén már kellemesebbre fordul az idő, az időjárás zavaró egészségi hatásainak spontán gyengülése ellenére sem várható, hogy minden kellemetlenség elmúlik. Kezdetben még viszonylag rossz hatással lesz az időjárás az egészségre: reumatikus és ízületi fájdalmak jelentkezhetnek. A sebek sajgása is gyakoribb lesz. Gyakrabban okoz panaszt migrén eredetű fejfájás és a vérnyomás emelkedése. Később fokozatosan háttérbe szorulnak a kedvezőtlen hatások, a legerőteljesebb változás a jövő hét elején és közepén valószínű. Jobban tűijük majd a testi és szellemi terhelést, javul az összpontosító készség. Az enyhe meleghatás egészségi panaszokat okozhat a hőérzékeny embereknek, például a szív- és érbetegeknek. A hétvégén ismét többé-kevésbé az időjárás negatív hatásai kerülnek túlsúlyba. Nehezebben viseljük majd a fájdalmat és a különféle negatív hatásokat.
