Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-08 / 156. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ JÚLIUS 8. Egészségünkre 27 Ha külföldről hazatérve felszökik a lázunk, minél előbb forduljunk orvoshoz Mocsárláz is lehet... így terjed a fertőzés Az elmúlt években egyre többen döntenek úgy, hogy Közép-, illetve Dél-Ameriká- ban, Afrikában, a Közel-Ke­leten, Délkelet-Ázsiában, vagy az indiai szubkonti- nensen szeretnék tölteni szabadságukat. Külföldre utazva azonban sok veszély leselkedik a mit sem sejtő turistákra. DR. PÓCZIK GÁBOR A média sokat foglalkozik azzal, milyen fontos a védőoltás, és felso­rolja a kacifántos nevű trópusi be­tegségeket. Számtalan katasztrófa­film is arra int, hogy felkészületle- nül ne utazzunk egzotikus tájakra, és ne vegyük félvállról, ha valami rendellenességet tapasztalunk ma­gunkon. Melyek azok a betegségek, ame­lyek valóban veszélyt jelentenek utazásunk során? Az egyik legis­mertebb a mocsárláz, ismertebb nevén a malária. Az emberi malári­át a Plasmodium nevű kórokozó 4 faja okozza: a plasmodium vivax, malariae, ovale illetve a falcipa­rum. Emberről emberre a fertőzést ...a beteg fejfájásra pa­naszkodik, hasmenés, há­nyinger gyötri, és sokszor hány is, de előfordulhat­nak izomgörcsök is. a fertőzött nőstény anopheles szú­nyogok csípésével viszi át (ritkább esetben a fertőzés bekövetkezhet vérátömlesztés után is). Maguk a szúnyogok a kórokozó szexuális alakját tartalmazó vér szívásával fertőződnek. A szúnyog testében lezajló szexuális fejlődési folyamat során úgynevezett sporozoiták ke­letkeznek, melyek a szúnyogcsípés alkalmával bejutnak az emberi szervezetbe. Az emberben zajlik le a kórokozó fejlődésének az asze- xuális szakasza, méghozzá a máj­ban. Ezt követően a paraziták kike­rülnek a májból, bejutnak a vér­áramba és elárasztják a vörösvér­A világ fertőzésveszélyes területei testeket, osztódni kezdenek, és 48, illetve 72 óra múlva a vörösvértes- tek szétesését okozzák. Ezáltal a paraziták új generációja (a mero- zoiták) szabadul fel. Ez a ciklus sokszor megismédődik. A beteg azonban csak akkor veszi észre, hogy fertőzött, amikor már több ciklus lejátszódott a szervezetében. Ekkor jelentkezik az irodalomból ismert maláriás roham. Különösen veszélyes lehet a plasmodium falciparum, mely sok­kal súlyosabb következményekkel jár, mint a többi faj által okozott fertőzés. Ilyenkor a panaszok hirte­len kezdődnek: a beteg heves fejfá­jásra panaszkodik, szédül, hasme­nés, hányinger gyötri, és sokszor hány is, de előfordulhatnak izom­görcsök is. A tünetek folyamatosan súlyosbodnak, megjelenhetnek be­szédzavarok, kettős látás is. A be­teg vérnyomása drasztikusan le­csökken olyannyira, hogy elveszíti eszméletét. A vörösvértestek nagy­arányú szétesése miatt kevés oxi­gén kerül a szervezetbe, így az agy­ba is. A panaszokat tovább súlyos­bítja, hogy gyakran tüdőödéma is kialakul, amely miatt szintén kevés oxigén kerül a szervezetbe. Nagyon fontos, hogy még a be­tegség kezdetén felállítsák a helyes diagnózist. Ez a vér mikroszkópos kivizsgálásával lehetséges, ugyanis a speciális szérumvizsgálatok idő­igényesek, és nem lehet, hogy a sú­lyos beteg megfelelő kezelése na­pokat késsen. Többféle gyógyszer is hatékony lehet, a megfelelő keze­lés kiválasztása a fertőző betegsé­A szerző ideggyógyász gek gyógyításában járatos szakor­vos feladata. A javulás első jelei a kezelést követő 36-72 órán belül je­lentkeznek. A Plasmodium vivax, ovale, falciparum malária kompli­kációmentes, kezdetien első roha­mai általában 2-4 héten keresztül tartanak, míg a plasmodium falciparum malária, ha súlyos szö­vődményekkel jár, az esetek 20-30 százalékában halálos kimenetelű is lehet. Ezért fontos, hogy ha kül­földről hazatérve felszökik a lá­zunk, minél előbb forduljunk or­voshoz, hogy minél előbb meg le­hessen állapítani a láz pontos okát. Mi jellemzi a maláriás rohamot? A beteget először rázza a hideg, majd magas láz, s végül erős izzadás gyötri. A roham körülbelül 4-8 óráig tart. A rohamokat fáradtság, fej­fájás, szédülés, étvágytalanság, hányás, hasi görcsök, száraz köhö­gés, illetve izom- és ízületi fájdalmak kísérhetik. Van néhány összefüggés a prosztatabetegségek és az étkezés között A szesz nem súlyosbítja a tüneteket FELFEDEZÉS Az amerikai urológusok szövet­ségének konferenciáján több fel­szólaló is foglalkozott azzal, milyen hatással van az életmód a proszta­tanagyobbodásra, illetve a proszta­tarák kockázatára. Néhány újszerű megállapítás az elhangzottak közül: A korábban vélttel ellentétben nem súlyosbítja a prosztatana­gyobbodás tüneteit az alkoholfo­gyasztás, még ha az több is heti hat italnál. Még az urológusok is azt ja­vasolják, hogy a prosztatanagyob­bodásban szenvedők ne fogyassza­nak szeszes italt, mert az a tünete­ket súlyosbítja. Kiderült, hogy erre semmiféle tudományos bizonyíték nincs. Sőt, texasi kutatók 19 ezer férfi adatai­nak elemzése után megállapítot­ták, hogy ennek éppen az ellenke­zője igaz. Minél több alkoholfo­gyasztásról számoltak be a bete­gek, annál kevesebb panaszuk volt, és annál nagyobb volt a libidójuk és a szexuális teljesítményük. Ez vajon azt jelenti, hogy a prosztata-megnagyobbodásban Minél több alkoholfo­gyasztásról számoltak be a betegek, annál nagyobb volt a libidójuk és a szexu­ális teljesítményük. szenvedők kezdjenek el inni? Sem­miképpen sem, mondják a szakér­tők. Mindössze arról van szó, hogy az orvosoknak nem kell többé azt mondaniuk a betegeiknek, hogy ja­vulnak a tüneteik, ha abbahagyják az ivást. Az sem teljesen igaz, hogy a sok zsírt tartalmazó ételek, mint eddig hirdették, növelik a prosztatarák kockázatát. Állatkísérletekkel bizo­nyították, hogy a szénhidrátsze­gény, és zsírban gazdag étrend az, ami az inzulinszint csökkentésével lelassította a tumor növekedését. - A szénhidrátban szegény, zsírban gazdag étrend, azon túl, hogy segít lefogyni, a prosztatarák kockázatát is csökkentheti - mondják a kuta­tók, és az ezzel kapcsolatos klinikai kísérletek megkezdését sürgetik. A szív egészségének megvédése miatt az amerikaiak az utóbbi idő­ben az állati zsírokról áttértek a növényi olajokra, ám ez, úgy tű­nik, a prosztatarák szempontjából nem a legjobb megoldás. Kerülen- dők a vörös húsok, a hozzáadott zsírok és olajok, a fagylalt, a mar­garin, valamint a saláta- és főző­olaj. (informed) ________________________________ TESTÜNK TITKAI A csontok 2. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A csont szerkezete Ha szabad szemmel vizsgálunk egy csontot, apró lyukakat látunk a felszínén, ezek a csontjáratok vagy csatornák bemeneti nyílásai. E járatokban futnak a csontvelőt és magát a csontszövetet ellátó erek és idegek. Mikroszkóppal vizsgálva látható, hogy egy csont­lemez (lamella) apró, csillag ala­kú sejtekből áll. Ezek a csontsej­tek vagy oszteociták, amelyek a csontállomány alapanyagát al­kotják. A csontokban az ún. Havers-csatoma körül a csontsej­tek koncentrikus körökbe rende­ződnek. Ebben a csatornában haj­szálerek és idegrostok találhatók. A csontsejtek részt vesznek a csontszövet folyamatos megúju­lásában. A csontok felépítése A csontsejtek száma a korral megfogyatkozik, ezért a csont ve­szít szilárdságából és hamarabb eltörhet. A csontok alapanyaga fehérjében és kalciumsókban gazdag. Az utóbbi, a csontszövet­re jellemző vegyidet adja meg a csont tartását és szüárdságát. Az elégetett csont hamuja főként kalciumsókból áll. A csontok és az életkor A felnőttek hosszú, csöves csontjaiban sárga, zsíros csontve­lő található. A többi csontban kap helyet a vörös csontvelő: itt kép­ződnek a vér vörösvértestjei és fe­hérvérsejtjei. (Gyermekekben a csontvelő zöme vörös.) A tömött vagy kompakt csontokat apró já­ratok (csatornák) hálózzák be, ezekben futnak a csontot ellátó vérerek, nyirokerek és idegek. A csontok porcból képződnek: ez a porcogószerű anyag fedi az ízületeket. A magzat csontváza jórészt porcból áll. A születés után és a növekedés során ez a porc vörös színű, rugal­mas csonttá alakul. A gyermeki csontok hajlékonyságának tudha­tó be, hogy a kicsik ritkábban tö­rik el csontjaikat egy esedeges baleset során. Az életkor előreha­ladásával megváltozik a csontál­lományt alkotó ásványi anyagok összetétele, amitől idősebb kor­ban törékenyebbé és gyengébbé válnak a csontok. A bennük található nagy mennyiségű ásványi és egyéb anyagnak köszönhetően szükség esetén a csontszövet a szervezet ásványianyag-raktáraként szol­gál. Ha valaki például a táplálék­ból nem jut elegendő kalcium­hoz, a szervezet a csontokból vonja el a hiányzó mennyiséget, s eljuttatja azt az idegrendszerbe. Az idegingerület továbbításának nélkülözheteden alkotóeleme a kalcium. Amikor ismét bőségesen áll kalcium a szervezet rendelke­zésére, a csontokban kialakult hi­ány pódódik. A csontok vastag­ságbeli növekedéséről a csonthár­tya gondoskodik. Ha ennek egy élő csontról nyert darabkáját át­ültetnénk a bőr alá, ott vékony csontréteget képezne. Bár a csonthártya életünk során mind­végig folytatja működését, ennek intenzitása idővel alábbhagy, ezért a csontok igen lassan, de fo­lyamatosan megvastagodnak az életkor előrehaladtával. Ez ugyanakkor nem jár együtt a tö­mött kéregállomány megvastago- dásával, mert folyamatos a sejtek megújulási folyamata, s vele pár­huzamosan a sejtpusztulás is. Az emberi csontváz A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll, nem számítva a járulékos „szezámcsontokat”. Ezek bizonyos ízületek körül található apró csontocskák, és számuk egyéni eltéréseket mutat. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK „Tüdőm, hogy rögzíteni kell az eltört csontokat. De mi történik a gyógyulás során?” Csonttörésnél a tört végeket összeillesztik, hogy a csont visszakerül­jön eredeti helyzetébe, majd a csontot sínbe teszik vagy nyugalmi hely­zetben rögzítik, hogy a törés helye összeforrjon. E folyamat során apró csontképző sejtek, az ún. oszteoblasztok a csontot ismét megszilárdító csontállományt termelnek. Ezek a sejtek segítik a csontok természetes növekedését is. A csontbontó sejtek, az ún. oszteoklasztok lebontják a régi csontszövetet. Az építés és bontás eme kettős folyamata szünet nélkül folyik a csontokban. „Tüdőm, hogy a csonttörésnek különböző fajtái vannak. Ki tud­ná ezt bővebben fejteni?” A csonttörések egyszerűek és összetettek lehetnek. Utóbbi esetben egyéb szövetek is megsérülnek, s a csont szabad szemmel láthatóvá vá­lik (nyűt törés). Ez nagy vérveszteséggel járó, súlyos sérülés. Ebben az esetben nagy a fertőzés veszélyének kockázata. Nyűt törés esetén leg­többször sebészeti beavatkozás is szükséges. Egyszerű törésnél csak a csont törik el, más sérülés nem keletkezik. A törzs oldalnézeti képén jól kivehetők a bordák, a gerinc­oszlop, a farkcsont és a comb­csont feje. 4 fertőzést okozó rovar

Next

/
Oldalképek
Tartalom