Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-28 / 148. szám, szerda
10 Európai unió - magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 28. www.ujszo.com Szlovákia az első tízben helyezkedik el Szabadság és szabadnap összefoglaló Brüsszel. Az Európai Unió országaiban átlagosan 33 napot nem kell dolgozni egy évben szabadság vagy ünnepnap miatt. A legtöbb fizetett szabadságot és állami ünnepnapot Máltán és Ausztriában élvezhetik a dolgozók: a 13 ünnephez legalább 25 nap szabadság jár minden munkavállalónak. Szlovákia az első tíz között helyezkedik el, a minimum 20 nap szabadsághoz nálunk 15 ünnepnap jár. A British Trade Union Congress jelentése szerint az éves szabadságokat a szabadnapnak kiadott ünnepekkel kombinálva kialakított listán Máltát és Ausztriát Finnország követi 37 nappal (12+25), majd Svédország és Franciaország 36 nappal (11+25). Portugália helyezése kissé bizonytalan 34-36 szabadnap van évente (12- 14+22), illetve érdekes Dánia rendszere, ahol félnapos ünnep is van (34,5 nap, 9,5+25). A listát Nagy-Britannia záija, ahol az évi 8 szünnapot a munkáltató levonhatja az évi 20 napos szabadságból. Sereghajtó még Hollandia összesen 28 nappal (8+20), Írország 29 nappal (9+20) és Belgium 30 nappal (10+20). Középen vannak a németek 29-32 nappal (9-12+20), a görögök és spanyolok 32-34 nappal (10-12+22). A legtöbb országban (19-ben) minimálisan 20 napos éves szabadságot kapnak az alkalmazottak, ez érvényes az összes tíz új tagállamra (Máltát kivéve) és a csatlakozni kívánó országokra is - ezt egyébként az EU elő is úja. Öt országban 25 nap a minimum (Ausztria, Dánia, Franciaország, Svédország és Luxemburg), Máltán 24 nap, Portugáliában és Spanyolországban 22 nap. Átlagosan a minimális húsz napnál több szabadságot kapnak az alkalmazottak a kollektív szerződéseknek köszönhetően Csehországban, Dániában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Svédországban és Nagy-Britanniában. A heti áüagos kötelező munkaóra tíz EU országban és Norvégiában 40 óra. A franciák 35 órát dolgoznak, a németek, britek, hollandok, finnek és norvégok pedig 37- et. Ami a közszférában ledolgozott munkaidőt illeti, az európai átlag heti 40 óra, a legalacsonyabb, 32,9 óra Olaszországban, 35 óra Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban. A közszférában a nemzetgazdaság egészében ledolgozott órákhoz képest kevesebbet dolgoznak az olaszok, a spanyolok, a görögök és a portugálok. A nemzeti átlag feletti időt töltenek munkával Ausztriában, Luxemburgban, Németországban és Svédországban. A közszférában az EU-s munkaidőátlag hetente 37,1 óra, ami 0,8 órával kevesebb mint a nemzetgazdaságok 37,9 órás ádaga. Ami az újonnan csatlakozott államokat illeti, itt a közszférában ledolgozott órák száma 39,4 óra - ez 2,3 órával több az EU-átlagnál. (euractiv.hu) Nálunk az emberek többségének ez jut eszébe a szabadságolásról (Jón Krošlók felvétele) Tizennégy ország - köztük Szlovákia - kérte az uniós segítséget a madárkor hatásainak kivédésére £ Termeléscsökkentő intézkedések * Brüsszel. A baromfipiacnak a madárinfluenza-válság kedvezőtlen hatásai miatt szükségessé vált támogatását uniós költségvetésből fogják társfinanszírozni. Ezt az EU baromfihús- és tojáspiaci irányítóbizottsága a múlt héten hagyta jóvá. A bizottságijavaslat meghatározza azon intézkedéstípusokat, amelyek 50 százalékos társfinanszírozásban részesülhetnek. ÖSSZEFOGLALÓ A javaslat olyan termeléscsökkentő intézkedésekre összpontosít, amelyek célja a termeiéi átmeneti csökkentése, például a keltetőtojások megsemmisítése. Meghatározza a megsemmisített egységek után járó kártalanítás maximális mértékét, a tagálla- monkénti egységek maximális számát és az egyes intézkedések időtartamát. A bizottság nem javasolja a meglévő baromfihúskészletek magánraktározásának vagy megsemmisítésének támogatását. A baromfiágazat támogatása érdekében 14 tagállam fordult segítségért az EU-hoz: Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Szlovákia. A javasolt intézkedésekre várhatóan 50-65 millió eurót kell elkülöníteni az EU- költségvetésből. „A baromfifogyasztás és ebből adódóan az árak számottevő visz- szaesése miatt az idei év elején olyan rendkívüli helyzet alakult ki, amely rendkívüli intézkedések bevezetését tette szükségessé” - mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „Reményeim szerint javaslataink lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy rugalmasan a piaci helyzethez igazíthassák termelésüket, megakadályozva ezzel a piaci egyenlőtlenségek indokolatlan időbeli elhúzódását. Ellenzem a húskészletek magánraktározásának és megsemmisítéSzamottevoen visszaesett a fogyasztás (TASR-felvétel) sének támogatását. A piaci helyzet közelmúltbeli javulásának köszönhetően az iparágnak képesnek kell lennie a meglévő készletek felhasználására.” A közelmúltbeli madárinfluenza-válság tetőpontján a baromfi- és tojásfogyasztás egyes tagállamokban számottevően visszaesett, ami az árak erőteljes csökkenését eredményezte. A tojás és a baromfihús piacára vonatkozó szabályozás mindeddig csak akkor tette lehetővé az EU számára kártalanítási intézkedések társfinanszírozását, ha egy gazdaságban madárinfluenza-eset fordult elő, illetve ha a gazdálkodók állategészségügyi korlátozások miatt nem tudták elszállítani a baromfit. Nem volt lehetőség arra, hogy £ az uniós támogatás olyan piaci problémák megoldását segítse, amelyek a fogyasztók bizalmának gyengülése miatti eladáscsökkenés következtében állnak elő. A piaci válság súlyossága miatt az EB ezért javasolta a piactámogatási intézkedések 50 százalékos társfinanszírozását, míg a kifizetések másik felét a tagállamok költségvetése állja, (euractiv.hu) Az alábbiak társfinanszírozhatók ♦ keltetőtojások megsemmisítése; ♦ keltetőtojások feldolgozása; ♦ (baromfi-, gyöngytyúk-, kacsa-, pulyka- és liba-) csibék megsemmisítése; ♦ a tenyészállomány egy részének idő előtti levágása; ♦ az átmeneti termelésleállás időtartamának több mint három héttel történő meghosszabbítása; ♦ önkéntes termeléscsökkentés a csibék számának csökkentése révén; ♦ tojótyúkok idő előtti levágása. Helsinki megegyezést szeretne a további bővítés ügyében - nem akar újabb követelményeket Finn prioritások: a Balkán és Oroszország MT1-ÖSSZEFOGL4LÓ Helsinki. Finnország azt szeretné, ha az Európai Unió tagállamai az általa elnökölt uniós félév lezárultáig megegyezésre jutnának a közösség további bővítésének kérdésében. Matti Vanhanen miniszterelnök a szombaton kezdődő finn európai tanácsi elnökség prioritásait ismertetve hangsúlyozta: „Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2006 decemberében, a finn elnökség végén minden oldalról megvitatja a jövőbeli bővítések kérdéskörét. Finnország célja, hogy addigra új konszenzust találjunk.” Szerinte az új jelölt országokat nem szabad újabb felvételi követelményekkel szembesíteni. Mint ismeretes, az EU több tagállama is - köztük Franciaország - amellett kardoskodik, hogy Románia és Bulgária már eldöntött felvétele után a további bővítést az EU befogadóképességétől kellene függővé tenni. Az Európai Tanács a tervek szerint még idén jelentést készít a közösség ezen képességéről. A szándék az, hogy megállapítsák a jövőbeli csatlakozási feltételek objektív pénzügyi, gazdasági és intézményi alapjait. Vanhanen a bővítéssel kapcsolatban szólt arról, hogy Finnország szorgalmazni fogja a tárgyalások előmozdítását a jelölt Törökországgal, Horvátországgal, továbbá Macedóniával és a többi nyugat-balkáni országgal. „A török és a horvát csatlakozási tárgyalások és a Nyugat-Balkán helyzete sok elfoglaltságot biztosít majd nekünk az elnökség idejére.” A másik prioritás: Vanhanen kifejtette, Finnország iparkodni fog, hogy javuljon az EU és ^ Oroszország közötti viszony. „Célunk, hogy Oroszország még inkább kötelezze el magát az Európával való együttműködés mellett.” A finn kormányfő rámutatott: az EU-orosz viszonynak nem szabad a kereskedelemre és az energiaügyi kérdésekre korlátozódnia, hanem szélesebb alapokra kell helyezni, egyaránt érvényesítve az európai értékeket és a globális érdekeket. (A skandináv országnak egyébként mintegy 1300 küométer hosszú közös " határa van Oroszországgal.) ^ 1 1 A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0445 Sk 49 166 989,91 Sk 0,00% 1,0478 Sk 307 197 841,71 Sk 0,00% 1,0471 Sk 788 275 178,95 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0428 Sk 265 177 873,81 Sk 0,07% 1,0407 Sk 1 624 227 177,97 Sk 0,07% 1,0430 Sk 3 250 285 952,08 Sk . 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0364 Sk 31 831 240,95 Sk 0,00% 1,0455 Sk 301 641 056,26 Sk 0,07% 1,0448 Sk 636 624 852,83 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0399 Sk 63 114 833,22 Sk 0,08% ■ 1,0316 Sk 587 467 438,03 Sk 0,08% 1,0317 Sk 1 334 163 369,24 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0411 Sk 147 107 547,14 Sk 0,08% 1,0415 Sk 1 056 305 481,43 Sk 0,08% 1,0437 Sk 1 616 225 988,47 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0426 Sk 168 154 560,49 Sk 0,08% 1,0412 Sk 1 312 643 041,77 Sk 0,08% 1,0439 Sk 3 389 331 092,31 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. június 23-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
