Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-27 / 147. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Az orosz néző és a Taxidermia Az orosz néző számára elviselhetetlen a Taxidermia rendezőjének, Pálfi Györgynek a kísérletezés^ a féktelen nemiség, az okádá- sok és az önfeldarabolás képi ábrázolásával - vélte egy orosz kritikusnő a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál Világpanoráma ciklusában, versenyen kívül bemutatott magyar groteszkről. A Vremja Novosztyej hétfői számában Aljona Szolnceva feltételezte, hogy az orosz közönség (amely különbözik a nyugatitól) nem is látta volna szívesen a versenyben ezt az újbarbár mozidarabot, amelyben három magyar nemzedék tagja űzi az érzékiség kultuszát. Az orosz kritikusnő a legérdekesebbnek az evőbajnok szocart stílusban, elszabadult fantáziával megformált alakját találta a végletekig karikatúraszerű filmben, amely arról szól, mennyire gyenge az ember: elragadják és végül halálba viszik a kísértések, köztük a kéjsóvárgás, a falánkság és a dicsőségvágy. (MTI) Két óegyiptomi szarkofágot találtak Két óegyiptomi szarkofágra bukkantak régészek a gizai piramisok közelében. A piramisoktól kereken egy kilométerre fellelt szarkofágok a 26. dinasztia késői korából valók, tehát mintegy 2500 évesek. A szarkofágokon Ozíriszt és Rá isteneket ábrázoló hieroglifák láthatók. A két szarkofág egyike benne van a másikban, és egy jó állapotban fennmaradt múmia mellett növényekből font koszorút tartalmaz. (MTI) XIV. Nemzetközi Gastroblues Fesztivál Ahol a zenészek főznek is GAÁL LÁSZLÓ Prága nemzetközi sanzonfesztivált rendezett, amelynek magyar vendége Eszenyi Enikő volt Tíz dalban tíz remek szerep Prágában már sanzonénekesnőként is jegyzik (Petr Dlouhý felvétele) Olyan nagynevű, a zenei életben már legendának számító előadók is fellépnek a tegnap kezdődött, és július 2-ig tartó paksi XIV. Gastroblues Fesztiválon, vagyis Európa legnagyobb bluesfesztiválján, mint a Nazareth, a Ten Yeras After, a Blues Company, a Twin Dragon, Chris Farlowe, Keith Emerson vagy a francia Nina van Horn. Gárdái Pétertől, a fesztivál igazgatójától megtudtuk, még soha ennyi híresség nem szerepelt egyszerre a fesztiválon, mint amennyi az idén. Kettővel közülük, a Ten Years After együttes két tagjával mi is találkozhattunk: a minden idők legnagyobb rockfesztiválját, a Woodstockot is megjárt nagy öreg, Chick Churchill és a formációhoz később csatiakozott fiatal gitáros, az együttesből kivált Alvin Lee utódja, Joe Gooch az Új Szónak nyilatkozva elmondták, a Gastroblues fesztiválon először vesznek részt, de Budapesen már A Szlovákiai Magyar írók Társasága idén is meghirdette irodalmi alkotópályázatát középiskolás korú alkotók részére. Az eredmény- hirdetésre és az ünnepélyes díjátadásra tegnap délután került sor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának pozsonyi székházában, a Brämer-kúriában. A program Hodossy Gyulának, az SZMIT elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Tóth László Forbáth Imre-díjas költő, a zsűri elnöke értékelte a vers és a próza kategóriában meghirdetett pályázatra beérkezett alkotások színvonalát. A bírálóbizottság elnöke részletesen megindokolta a testület döntését, különösen az szorult magyarázatra, hogy a zsűri vers kategóriában miért nem adta ki az első és a második díjat. Fontiekre egyébként Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőnek, az alkotópályázat védnökének értékeléséből is választ kaphattunk: „...nehéz volt a beküldött százhét vers között néhány olyan alkotást (s ugyanattól az egy szerzőtől) találnom, amely legalább viszonylag zavartalan élményt adott, amely mellé nyugodtan odatehettem a voksomat, amelynek a szerzőjéről el merem mondani, hogy díjat érdemel.” A Tőzsér Árpád által szerepeltek. Két évvel ezelőtt a Petőfi Csarnokban léptek fel, és az nagyon tetszett nekik. Elárulták, hogy a paksi koncerten keverten játszanak majd régi és az új számaikból, de zömmel az új dalokat részesítik előnyben. A fesztivál a kezdetektől nemcsak a fülnek és a szemnek biztosít élvezeteket, hanem a gyomornak is, hiszen a koncertek mellett gasztronómiai fesztiválnak és főzőversenynek, valamint borbarátok találkozójának is helyet ad. A gasztronómiai fesztivál házigazdája és a zsűri elnöke a tévéképernyőkről is jól ismert „Laci bácsi”, azaz Benke László mesterszakács, akitől megtudtuk, hogy már harmadik alkalommal a fellépő zenészek is bekapcsolódnak a főzőversenybe. Az egyhetes rendezvénysorozat „záróakkordja” templomi koncert lesz a csodálatos akusztikájú, Ma- kovecz Imre által tervezett templomban, többek között Chris Farlowe közreműködésével. vers kategóriában - adományozott különdíjat Sipos Janka kapta. Az alkotópályázat másik védnöke Grendel Lajos Kossuth-díjas író volt; ő próza kategóriában adott ki különdíjat. Grendel nem tudott ugyan jelen lenni a rendezvényen, de a díjátadás előtt elhangzott írásos értékeléséből hasonló szomorú tanulságok szűr- hetőek le, mint védnöktársáéból. Az általa (külön) díjazott Horváth Gergőről viszont az elismerés hangján ír: „Egyperceseit tömörség, célratörő történetmondás, nagyon jó megfigyelőképesség és fanyar, olykor az abszurd felé hajló humor jellemzi”. Érdekes körülmény - és ez egyben az egyéni ízlés kiemelkedő fontosságára is utal az irodalmi művek megítélésében -, hogy a próza különdíjasa (noha az értékelés során felmerült a neve) végül is nem került be az első három helyezett közé. Á próza kategóriában Peniaško Éva vehette át az első díjat, második díjban - az egyébként Grendel által is kiemelt - Nagy Alexandra részesült, a harmadik díjat pedig Száz Pál szerezte meg. A vers kategóriában két harmadik díjat osztott ki a zsűri. Az egyiket Lengyel Erika, a másikat pedig a különdíjat is elnyert Sipos Janka vehette át. (in) Világnyelv a magyar. Prágában, a múlt héten legalábbis úgy tűnt egy-egy pillanatra, mégpedig azon a nemzetközi sanzonfesztiválon, amelyet az ABC Színházban rendeztek meg tizenhárom művész részvételével. SZABÓ G. LÁSZLÓ A zene, mint tudjuk, nem ismer határokat. Sem földrajzi, sem nyelvi határokat. Ugyanez a megállapítás érvényes azonban a nívós színházi előadásokra is. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész produkcióját akkor is érti a közönség, ha az általa beszélt nyelvből egyetlen kukkot sem ért. Eszenyi Enikőtől, a sanzonfesztivál dédelgetett kedvencétől most biztosan tanultak a csehek, de értették őt francia, svájci, dán, ír és lengyel kollégái is. Igaz, „útmutatói’ azért kaptak tőle. Az első este tíz dalhoz, a gálán kettőhöz. Elképesztő nyelvi mixtúráját, amelyről most már ugyanolyan híres, mint eredeti tehetségéről, a tavalyai tapasztalatok után valósággal kikönyörögték a fesztivál szervezői. Tavaly ugyanis már szerepelt ezen a rendezvényen, az idén már visszahívták. S ebben minden valószínűség szerint az is szerepet játszott, hogy Eszenyi Enikő a tenyeréből, de talán stílusosabban fogalmazok, ha azt mondom: a szájából eteti a közönséget. Tavalyi fellépése szakmai körökben is akkora visszhangot váltott ki, hogy külföldi kollégái közül nem egy úgy jött a fesztiválra, hogy tudott róla, hallott páratlan kommunikációs képességéről. Színészi tehetségének teljes fegyvertára mellett ugyanis sajátos nyelvi mixtúráját is beveti. Ez a kettő együtt aztán ámulatból bámulatba sodorja a nézőket. De olyan fokon, hogy még mielőtt rendkívüli tehetségű zongorakísérője, Darvas Ferenc, a neves zeneszerző leütné az első hangot, Eszenyi Enikő a rá jellemző lingvisztikái magánszámmal olyan hangulatot teremt, hogy a nézők ujjongva tapsolnak neki, a végén pedig már szinte tombolnak, hiszen ilyen orosz-magyar-cseh- szlovák-angol nyelvi egyveleget - amelyben grammatikai szabályok egyáltalán nem léteznek, a körmondatok vagy a hirtelen odaillesztett szavak mégis szellemesek, illetve helyénvalóak, kimerítőek -, eddig aligha hallott. Hogy konkrét példával éljek: a Gyere, te niemand! című dalt, amellyel magyar színpadon is egetverő sikert arat, Prágában a következő módon konferálta fel: „Toto je gyegyinagyevocska, taka chcem bity herecska, szamozrejmi, tam direktor, muszis dobrzse szpevaty, no a potom uvigyis!” A többit már zenével, magyar szöveggel adta. De úgy, hogy a jóízű nevetéstől a könnye is kicsordult a nézőnek. Szép Émő Életrajzával pedig majdnem megríkatta a közönséget. Komédiából drámába úgy lépett át, olyan játszi köny- nyedséggel, hogy vágni lehetett a csendet. Előbb persze jött a „fordított” szöveg: „Prepacstye, nyemam lepšie szlova, budu szpevaty ob kurva, pardon, muszis hovority prostitútka. Ona lubit sperki, parfümi, auto, satí, i potom ona igyot takovo meszta, kgye mnoga bagatij csela- vek, on dumajet, sto zsena eta zvera, i potom ona igyot takoj densz- parkett, i potom konferansz, szamozrejmi on uzse opitá, i nyeviem kto dajot jeden pivo, jeden rúzsa. Potom ona igyot v parke, i tam adna ona, velmi csascse, i sztrecsa ona maladoj kluk, lepse maladij, ako ona, i onyi szpolu vizsut zvezdi, i ona dufajet, sto bugyet lepšie zsizny, i potom konklúzió: precso takoj vörld, i mama uzse pluca bölény, kaslajet furt, kicsit kricsajet, kgye moj gyevocska, papa tozse opitá, i poetamu ona takoj. No, kész! Hotovo!” A hatást tessék hozzáképzelni! Eszenyi Enikő belakja, beéli, beragyogja a színpadot. Eljátszik mindent, amit Szép Ernő szövegével eljátszhat, balerinaként használja a széket, színésznőként a teret. Felrepül, alászáll, suhan, zuhan, megkapaszkodik, magába roskad, szívét- lelkét, minden kínját-fájdalmát adja a dalhoz, kitárulkozik - és úgy marad. Sikere frenetikus. íme, egy fesztivál, amely életben tart egy műfajt! Pontos képet ad arról, hogy különböző országokban miképpen művelik, a nézők reakciójából pedig egyértelműen kitűnik: imádják az emberek. Sanzonéneklésre általában azok adják a fejüket, akik a dalok által akarnak kifejezni valamit. Pár nap alatt ennyi tehetség ritkán találkozik a színpadon. A gálaestet követően ráadásul egymásnak énekelnek a művészek. Mindenki úgy hallgatja a másikat, mintha ő énekelne. Nincs vetélkedés, művészi licitálás. A show csupán folytatódik. Egy-egy dalt olykor három zongorista kísér. Egyszerre. Ilyen hatkezest ritkán láthall az ember. Vagy soha. A fő témát mindig az játssza, aki az adott művésszel együtt lépett fel, s ott ül mellette két másik (például egy cseh és egy francia) zongorista, három zeneszerző, akik a hangszer virtuózai, s valami olyat hoznak létre, ami egyszeri és megismételhetetlen. Az előadók pedig mindig találnak egy dalt, amelyet mindenki a maga nyelvén szólaltat meg. Edith Piaf Uram, uram! című sanzonját a Kolozsvárról Párizsba került, remek Szilágyi Enikő franciául, Renata Drösslerová csehül, Eszenyi Enikő pedig magyarul énekelte el. A magyar „sanzonetka” azonban még ezt is meg tudta spé- kelni. A dal felénél ugyanis rájött, hogy a kottalapok a harmadik oldal után más számmal folytatódnak, ő azonban akkor is bátran belevágott. A finom átmenet itt is megvolt. Az Uram, uram... után így szólalt meg a Nem bánok semmit sem! Prágai kollégái, akiket a Nemzeti Színházban rendezett, már látták játszani Eszenyi Enikőt. Pár évvel ezelőtt, amikor a Vígszínház az Össztánccal vendégszerepeit a Rendi Színház falai között. Most két színésze, aki szabad volt a gála napján, egy másfajta Eszenyi- esszenciát kapott. Pavla Beretová Anarda szerepét alakítja a „panyi rezsiszérka” legutóbbi prágai rendezésében, A kertész kutyájában. A szolgálólányok egyikét, aki a nápolyi kocsmában szenvedélyes táncba keveredik Tristánnal, a főhős jóképű szolgájával. „Másodéves főiskolásként kerültem be Enikő rendezésébe. Én ezt hatalmas szerencseként élem meg azóta is. Rögtön a Nemzetiben kezdeni, tehetséges fiatal kollégákkal... ez keveseknek adatik meg a pályán. Az első próbán meg is ijedtem egy kicsit. Enikőből sugárzott az erő, a tehetségét pedig pillanatok alatt felmértem. Ó nem kicsiben ilyen vagy olyan. Nagyon nagyban. Én is így voltam vele. Égjük nap nagyon szerettem, a másikon nagyon nem. Amikor nem, csak azért nem, mert úgy éreztem, nem tudok annyit adni neki, mint amennyit ő ad, ő mutat nekem, vagy amennyit elvár tőlem. Ma is tátott szájjal néztem. Az egyik pillanatban szívből nevettem, a másikban meg könnyes volt a szemem. Rendkívüli hatással volt rám. Tüdőm, hogy Prágában, szakmai körökben magyar orkánnak hívják. Szerintem ő még ennél is nagyobb erővel, a tájfun erejével adja tehetsége legjavát. Most sem vártam tőle ennyit. Két dallal két életet mutatott meg, de úgy, hogy minden rezzenése szinte belém égett. Nem azt mondom, hogy neki volt a legjobb hangja, de hogy a legjobban adta elő a dalokat, azt ki merem mondani.” Michal Slaný a Sok hűhó semmiért, a Tévedések vígjátéka és a Vízkereszt után A kertész kutyájában negyedszer dolgozott magyar rendezőjével. „Játszani a próbákon is láttam őt, hiszen szívesen megmutatja, hogy képzel el egy jelenetet, énekelni viszont most hallottam először. Annyira meglepő számomra, amit nyújtott, hogy nem is vagyok képes szavakba önteni, amit érzek. Tüdtam, hogy kitűnő színésznő, de hogy ennyire...! Nem csak szépen énekelt, hanem annyira őszintén, annyira a szívéből, hogy szinte átfolyt belém minden, amit ő érzett. Megperzselt az energiája. Megérintett a leikével. Az első dalban vérbeli komédiásként jeleskedett. Olyan szellemesen, olyan érzékletesen adta elő, hogy szinte minden szavát értettem, bár magyarul én csak egyetlen összefüggő mondatot tudok, amelyet a Sok hűhó semmiért budapesti vendégszerepléséhez tanultam meg. Enikő sokoldalú tehetség, nagyon nagy játékos. Úgy kiszínezi a dalt, ahogy senki. Nem spórol ki belőle egyetlen érzelmi rezdülést sem. Ami pedig a bevezető szövegeit illeti: bár erről az oldaláról jól ismerem őt, hiszen a próbákon olykor velünk is így beszélt, ezen is nagyszerűen szórakoztam. Bevallom őszintén, nem tudtam, mi vár rám, de amit most kaptam tőle, az is egy életre szóló élmény marad.” Michal Slaný és Pavla Beretová A kertész kutyájában (Hana Smejkalová felvétele) A Pegazus Alkotópályázat eredményhirdetése Díjátadás diákíróknak UJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
