Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-26 / 146. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Összeesett az elnök Ljubljana. Összeesett és mentők szállították el Janez Drnovsek szlovén elnököt szombat este egy ljubljanai tömeggyűlésről, amelyen a független Szlovénia alapítá­sának 15. évfordulóját ünne­pelték. Az 56 éves Dmovsek- nek 1999-ben eltávolították az egyik veséjét, amelyen rá­kos daganat keletkezett. Ta­valy hozta nyüvánosságra, hogy orvosai 2001-ben átté­telt állapítottak meg a tüdején és a máján. (MTI) Janez Drnovsek (TASR-felvétel) Megbüntetik Koreát Tokió. Japán saját gazda­sági szankciókat léptethet életbe Észak-Koreával szem­ben, ha az kísérletet hajt vég­re nagy hatótávolságú rakétá­val, közölte vasárnap Aszó Taro külügyminiszter. Az egész térségben növekedett a feszültség, mióta a hónap ele­jén amerikai tisztségviselők közölték: kémműholdak fel­vételeiből arra lehet követ­keztetni, hogy Phenjan nagy hatótávolságú rakéta kilövé­sére készül. (MTI) XVI. Benedek hazalátogat Vatikánváros. Bajorország­ba látogat szeptember első fe­lében XVI. Benedek pápa, je­lentette be szombaton Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvi­vő. A katolikus egyházfő szep­tember 9. és 14. között szülő­földje, Bajorország városait, Münchent, Regensburgot és Altöttinget keresi fel. (MTI) Terroristákat fogtak Rijád. Negyven feltételezett iszlám aktivistát vettek őrizet­be Szaúd-Arábiában, köztük 13 olyan személyt, akiknek va­lószínűleg közük volt terroris­ta cselekményekhez. A király­ság biztonsági erői az ország egész területén rajtaütéseket hajtottak végre. így fogtak el négy terroristagyanús egyént, és akció nyomán további 9, terrorakciókkal vádolt szaúdit vettek őrizetbe. (MTI) Nem a halálbüntetésre Manila. Aláírta a halál- büntetést eltörlő törvényt szombaton Gloria Macapagal Arroyo Fülöp-szigeteki elnök­nő. Az államfő nem sokkal azt követően szentesítette a leg­súlyosabb büntetési törvény hatályon kívül helyezését, hogy elengedték a kórházból, ahova egy nappal korábban gyomorpanaszokkal szállítot­tak be. (MTI) Az Iszlám Dzsihád a maga részéről azt közölte, hogy nem állítja le a támadásokat Egyoldalú fegyverszünet Mahmúd Abbász palesztin elnök és Iszmáil Haníje kormányfő (SITA/AP-felvétel) Gáza. Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök és Iszmáil Haníje kormányfő szombat éjjel megállapodtak, hogy a palesztin fegyvereseknek egyoldalúan be kell szüntet­niük az Izrael ellen a Gázai övezetből indított rakétatá­madásokat - közölte Abbász szóvivője. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A Hamász radikális palesztin mozgalom egyik szóvivője viszont cáfolta, hogy a csoport katonai szárnya beleegyezett volna bár­milyen tűzszünetbe. Az Iszlám Dzsihád a maga részéről szintén azt közölte, hogy nem állítja le a rakétatámadásokat, amíg Izrael véget nem vet a Gáza elleni légi csapásoknak és a megszállt Cisz- jordániában végrehajtott rajta­ütéseknek. Haníje kormányának szóvivője elzárkózott a nyilatkozattételtől. Nabü Abu Rudeina, Abbász szóvi­vője azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodás a két vezető palesz­tin politikus szombat éjszakai tár­gyalásain született meg, amelyen az önálló palesztin állam megte­remtésére kidolgozott, közvetve Izrael elismerését is tartalmazó pa­lesztin terv is terítéken volt. Ez utóbbiról Rudeina szerint nem si­került megállapodni. A Hamásszal elkeseredett hatalmi harcot folyta­tó Abbász július 26-ra népszava­zást írt ki az önálló palesztin állam megteremtését célzó tervről, ha addig nem sikerülne megállapo­dásra jutni az ügyben. Izrael az el­múlt időszakban célzott légicsa­pásokat mért olyan palesztin szél­sőségesekre, akiknek közük volt az izraeli területek ellen házi készíté­sű rakétákkal intézett támadások­hoz. Az izraeli akcióknak 15 pa­lesztin polgári áldozatuk volt. Szá­mi Abu Zuhri, a Hamász szóvivője azonban azt mondta, hogy Ru­deina nyüatkozata „nem pontos”. „A katonai szárny nem vállalt ilyen elköteleződést. A problémát a megszállás okozza, nem a palesz­tin nép” - fogalmazott a szóvivő. Haníje nemrég felszólította mindkét felet - a palesztin fegyve­reseket és Izraelt -, hogy kölcsönö­sen tartózkodjanak a támadások­tól. A palesztin rakétatámadások ritkán okoztak sebesüléseket, de megzavarták az életet Izrael déli részén. A Hamász június 9-én véget ve­tett a 16 hónapja tartó tűzszünet­nek, miután egy palesztin család 7 tagja életét vesztette egy tenger­parti strandon, heves izraeli tüzér­ségi támadás idején. A Hamász Iz­raelt tette felelőssé a halálesete­kért, de Izrael ezt viszszautasította. Legalább 82 lázadót öltek meg az afgán és az amerikai vezetésű koalíciós erők Hétvégi vérfürdő Afganisztánban MTI-HÍR Kabul. Legalább 82 tálib láza­dót öltek meg az afgán és az ame­rikai vezetésű koalíciós erők az el­múlt három napban dél-afganisz­táni offenzívájuk során. A koalíció szombati közlemé­nye szerint Uruzgan tartomány­ban ötórás tűzharcot vívtak a lá­zadókkal, és több mint 40 fegyve­rest megöltek. Kandahár tartományban há­rom órás összecsapás zajlott le, amelyben 25 iszlám szélsőségest öltek meg. Közülük többen elmenekültek úgy, hogy élő pajzsként magukkal hurcoltak civileket. Egy másik közlemény arról szá­molt be, hogy 17 lázadót öltek meg szerdán Uruzgan tartomány fővárosa, Tirin Kot mellett, és egy bunkerüket is lerombolták, ahon­nan korábban nehéz fegyverekkel támadtak. A dél-afganisztáni hadművelet­ben több mint tízezer afgán, brit, kanadai és amerikai katona vesz részt. A harcok színhelye Kandahár és Uruzgan mellett Hilmend és Zabul tartományok. Az iszlám fundamentalista tálibok, akik­nek hatalmát 2001-ben döntötte meg a koalíció, ezen a területen tömörülnek és befolyásuk nö­vekvőben van az afgán lakosság körében. A dél-afganisztáni hadműveletben több mint tízezer afgán, brit, ka­nadai és amerikai katona vesz részt (SITA/AP-felvétel) Az iraki elnök megvizsgálja a nagyhatalmú milíciák semlegesítésének kérdését Csak terv marad a megbékélés? MTl-OSSZEFOGLALO Bagdad. Bemutatta a szunnita felkelés és a felekezetközi erőszak felszámolását célzó megbékélési tervét vasárnap az iraki miniszter- elnök, Núri al-Máliki. A parlamentben ismertetett terv amnesztiát ígér mindazoknak a foglyoknak, akik nem vettek részt bűncselekményben, terrorista te­vékenységben, nem követtek el há­borús vagy emberiesség elleni bű­nöket. Sürgeti, hogy állítsanak fel menetrendet arra nézve, hogyan vegye át az iraki hadsereg a bizton­sági feladatokat az ország egész te­rületén. Azokat a foglyokat, akik ellen nincs bizonyíték, azonnal szaba­don engednék. A miniszterelnök egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad „a gyil­kosok és bűnözők jutalmazása­ként, vagy tetteik elismeréseként” értelmezni a megbékélési tervet. A felkelés felszámolására és a vallási feszültség enyhítésére azonban nem tett azonban határozott javas­latokat, és nem vázolt fel konkrét terveket sem. Kijelentette, hogy megvizsgálja a nagyhatalmú milíciák semlegesíté­sének kérdését, de nem részletezte, hogyan képzeli el ezeknek a - par­lamenti pártokhoz is kötődő - sza­badcsapatoknak a feloszlatását. Közölte viszont, hogy felülvizsgál­ják azt az eljárást, amelynek célja kiszűrni Szaddám Húszéin egykori kormányzatának tagjait az állami intézményekből. Bagdadi politikai források előze­tesen úgy vélekedtek, hogy a terv Máliki eddigi legmerészebb politi­kai lépése lehet május 20-i hivatal­ba lépése óta. Egyben része azok­nak az égetően szükséges erőfeszí­téseknek, amelyekkel elejét kíván­ják venni, hogy az arab ország a polgárháború ingoványába sül­lyedjen. A kormányfő tervéről a hé­ten kezd vitát a bagdadi törvényho­zás. Elfogadása nem vehető bizo­nyosra, mivel megfigyelők szívós ellenzésre számítanak mind a szunnita, mind a síita keményvo­nalas politikusok részéről. A feleke­zetközi erőszak idén februárban lángolt fel Irakban, miután isme­retien fegyveresek a szunnita több­ségű Szamarrában felrobbantották Ali al-Hádinak és fiának, Haszán al-Aszkárinak, a síiták tizedik és ti­zenegyedik szent imámjának a szentélyét. Lukasenko megerősítene hadseregét Atommal fenyegetőzik MT1-H1R Minszk. A fehérorosz hadsereg megerősítésével fenyegetőzött szombaton Alekszandr Lukasenko elnök az állítólagos nyugati kato­nai fenyegetésre válaszul, orosz atomfegyverek felvonultatását sem zárva ki. Fehéroroszországnak saját terü­letén nincs szüksége stratégiai fegyverekre - jelentette ki a katonai egyenruhát viselő Alekszandr Lukasenko az állami televízió által közvetített beszédében. „Nem hi­szem, hogy olyan helyzet állhatna elő, amelyben taktikai atomfegyve­reket kell bevetni, de ha a biztonsá­gunkat veszélyeztetné valami, ak­kor nincs szükség arra, hogy bármit is kizáijunk” - mondta Lukasenko, miközben az ország területén több napja zajlik egy orosz-fehérorosz hadgyakorlat, a legnagyobb, ame­lyet a két volt szovjet köztársaság valaha közösen rendezett. Az elnök szerint meg kell erősíte­ni a fehérorosz fegyveres erőket, mert katonai támaszpontok van­nak az ország nyugati határainál. Az Egyesült Államok és más nyuga­ti hatalmak tekintélyuralmi rend­szere, az ellenzékiekkel szembeni kíméletlen leszámolásai miatt Eu­rópa utolsó diktátorának tekintik Lukasenkót, aki viszont rendszere­sen támadó szándékkal vádolja a Nyugatot. Tizennégy szaúdi foglyot hazaszállítottak Elhagyták Guantánamót MTI-HÍR Washington. Szabadon enged­tek és hazájukba szállítottak szom­baton 14 szaúd-arábiai foglyot a guantánamói amerikai haditenge­részeti támaszpont börtönéből - je­lentette be az amerikai védelmi mi­nisztérium. Egyiküket azért bocsá­tották szabadon, mert amerikai ü- letékesek megállapították, hogy már nem „ellenséges harcos”. A többiekről egy adminisztratív felülvizsgálat eredményeképpen mondták ki, hogy visszaengedhe­tek hazájukba. Velük 310-re emel­kedett azon guantánamói foglyok száma, akiket kiadtak más kormá­nyok fennhatósága alá. Négyszázötven személyt még mindig a kubai területen található amerikai bázis szigorú börtönében őriznek, és közülük e pillanatban 120 esetében elképzelhető, hogy kiadják valamely külföldi hatóság­nak, vagy szabadon bocsátják. Ez utóbbiak sorsa az Egyesült Ál­lamok és az illetékes országok kö­zötti tárgyalások kimenetelétől függ­Nem követelt áldozatokat az elemi csapás Földrengés Indonéziában MTI-HÍR Jakarta. A Richter-skála szerint 5,9-es fokozatú földrengés rázta meg vasárnap hajnalban az indo­néziai Celebesz-(Sulawesi)-szige­tet a jakartai szeizmológiai ügy­nökség jelentése szerint, de az ele­mi csapás nem követelt áldozato­kat, és nem okozott károkat. Az amerikai geofizikai intézet ennél erősebbre, 6,2 fokozatúra ér­tékelte a földrengést, amelynek epicentruma Manado városától 290 kilométerre délnyugatra, a tenger alatt volt. A jakartai szeiz­mológiai ügynökség kapcsolatban áll a helyszínen található irodáival, amelyektől eddig nem kapott vesz­teségekről, károkról szóló jelenté­seket. A lakosság körében azonban pánik tört ki, és sokan az utcákra menekültek házaikból. Május 27-én 6,3 erősségű föld­rengés következett be a Jáva szigeti Yogyakarta térségében. Az elemi csapásnak csaknem 6 ezer halottja, és több tízezer sérültje volt. Jövő hónaptól irakiak ellenőrzik a tartományt Kivonulnak a japánok MTI-HÍR Bagdad/Toldó. Az Irakban szol­gálatot teljesítő többnemzetiségű erők japán kontingense vasárnap megkezdte kivonulását az arab or­szágból. Megérkezett Kuvaitba a távozó japán kontingens első katonai gép­járműkonvoja - jelentették tudósí­tók a helyszínről. A japán védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette a hírt To­kióban. Mintegy 600 japán katona teljesített szolgálatot az arab or­szágban, humanitárius és újjáépí­tési feladatokat láttak el. Núri al-Máliki iraki kormányfő nemrégiben bejelentette, hogy az iraki fegyveres erők a jövő hónap­ban átveszik a koalíciós erőktől az ország déli részén fekvő el-Mu- szanna tartomány biztonsági ellen­őrzését. A japán katonák e tartományban teljesítettek szolgálatot. A lázadókkal való együttműködéssel vádolják Felfüggesztett ENSZ MTI-HÍR Kartúm. A szudáni kormány azonnali hatállyal leállíttatta az ENSZ-szervezetek segélyezési tevé­kenységét Dárfür tartományban, arra hivatkozva, hogy állítólag a vi­lágszervezet engedélyezte az egyik lázadóvezémek, hogy szombaton egyik helikopterén utazzon. Az intézkedés nem vonatkozik az ENSZ Gyermekalapjára, az UNICEF-re, sem a Vüágélelmezési Programra (WFP), amelyeknek a munkatársai a legnagyobb szám­ban vannak jelen a véres konfliktus sújtotta nyugat-szudáni tarto­mányban - közölte vasárnap a kül­ügyminisztérium. A tárca közölte: a felfüggesztés alatt „váiják Jan Pronknak, az ENSZ-főtitkár szudá­ni különmegbízottjának a magya­rázatát a békeszerződés aláásásán munkálkodó fegyveres mozgalom vezetőjének útjáról”. A minisztéri­um nem nevezte meg a szóban for­gó vezetőt, de két lázadó csoport is elutasította a Szudáni Felszabadító Mozgalommal megkötött megálla­podás aláírását. Az ENSZ még nem reagált a döntésre. A világszervezet folytatja a legjelentősebb segélyak­ciót Dárfürban, ahol a három éven át tartó háború során 200-300 ez­ren haltak meg, és 2,4 millióan me­nekültek el otthonukból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom