Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-09 / 132. szám, péntek

10 Hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 9. www.ujszo.com BP-6-11894 2006. parlamenti választások JUNIUS 17 MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE A folytonosság a tét Sajátos gondjainkat csak az MKP vállalja fel Ladányi Lajos a nyitra-vidéki magyarság, úgy szólván, mindenese, oktatás- és kultúraszervezője több mint egy évtizede jelen van a közéletben. Munkásságára akkor figyelt fel a hazai magyarság, amikor 1994-ben iskolabuszt indított, hogy szülőfaluja, Kálaz és a szomszédos Verebély magyar gyermekei anyanyelvi oktatáshoz jus­sanak. Nevéhez fűződik többek között a Zoboralji Kulturális és In­formációs Központ megalapítása, tevékenyen részt vett az alsóbo- doki Zoboralji Vállalkozói Szakközépiskola létrehozásában. 2002-től parlamenti képviselő, a közelgő választásokon az MKP színeiben ismét megméretteti magát. 47 éves, nős és három gyermek apja. • Miért tartja fontosnak, hogy Zo- boraljának a következő négy évben is legyen képviselete a parlamentben? Zoboralja, akár a lakmuszpapír, kicsiben jelzi azokat a folyamatokat, amelyek később az egész Felvidéken is megjelenhetnek, ha nem teszünk ellene. Elsősorban az asszimilációra gondolok. Hosszú évek óta fárado­zom azon, hogy ezt a negatív jelen­séget megállítsuk. A nagypolitikában való részvételemre is részben úgy te­kintek, mint a Nyitra környéki ma­gyarság megtartásának egyik eszkö­zére. A parlamenti képviselőség ugyanis hatékonyabb érdekképvise­letet, jobb kapcsolatteremtési lehető­ségeket jelent. De fordítva is érvé­nyes: a saját régiómban szerzett ta­pasztalataimat országos szinten is tu­dom és szeretném a továbbiakban is hasznosítani, hiszen egyre növekszik az asszimilációval veszélyeztetett tér­ségek száma, és, sajnos, ez már nem­csak a peremvidékre érvényes. Nyo­mon kell hát követni az itt zajló folya­matokat, fel kell tárni a problémákat, hogy hatékonyan tenni is tudjunk elle­nük. A pozitív kezdeményezéseket pedig felkarolni, támogatni szeret­ném. A képviselő felelőssége, hogy egy-egy jellegzetes közösség, mint például Zoboralja létkérdései is napi­renden legyenek. És itt nem csupán a szellemiekre, hanem a gazdaság megerősödésére, az infrastruktúra és az önkormányzatiság fejlesztésére is gondolok. • Tapasztalatai alapján, megmara­dásunk érdekében mi a teendő? Csak akkor van esélyünk a megma­radásra, ha fel tudjuk mérni, mi az, ami a jövőnk szempontjából - szellemi és anyagi téren egyaránt - igazán fontos, és ha ennek érdekében nem minden­napi dolgokat viszünk véghez. Jól szer­vezett, összetartó közösségre van szükségünk, amely bízik saját képes­ségeiben, tudja, hogy többre hivatott, ezért nem az önfeladást választja. A szlovákiai magyar társadalom­ban jelentkező kedvezőtlen tendenci­ákra, veszélyekre, kihívásokra a ma­gyarságnak tehát összehangoltan kell válaszolnia. E téren a Magyar Koalíció Pártjára vár komoly feladat. A kor­mányban való részvétele már kézzel fogható eredményeket hozott válasz­tói számára, a következő választási időszakban - akár kormányban, akár kormányon kívül - az ország előreha­ladása, a leszakadt régiók felzárkóz­tatása, a bevezetett reformok hatásai­nak enyhítése mellett erőteljesen kell foglalkoznia megmaradásunk kérdé­seivel is. Ebben a munkában a szlová­kiai magyar társadalmi szervezetek­nek partnerként kell részt venniük. Is­merve a hazai viszonyokat, nem lesz könnyű, de el kell indítani egy társa­dalmi vitát megmaradásunkról, felvá­zolva a megfelelő megoldásokat is, ja­vaslatokat téve a helyzet orvoslására. Ebben a vitában a Csemadoknak is fontos szerep jut, hiszen megmaradá­sunk legfontosabb eszköze az anya­nyelvi oktatás mellett. Az anyanyelvi iskolák szerepe viszont pótolhatatlan, hiszen az iskola nem csak tudást köz­vetít, hanem egyben tudatformáló in­tézmény is. Ha magyar iskoláink a rá­juk háruló feladatokat tisztességesen el tudják látni a jövőben, akkor nem kell attól tartanunk, hogy a magyar is­kolát végzett szülők szlovák iskolába íratják gyermekeiket. • A hejcei tragédiát követően a helyszínen talált tárgyak kap­csán az ön személye az orszá­gos figyelem középpontjába került. Ennek is köszönhető, hogy felgyorsult az emlékmű- állítás ügye? Az eset tanulsága, hogy a parla­menti képviselő pozíciójából eredően hatni tud a végrehajtó hatalom tevé­kenységére. Ha odafigyelünk a hivata­los szervek munkájára, rávilágítunk a hibáira, mulasztásaira, azokat korrigál­ni lehet. A védelmi minisztérium az eset kapcsán azonnal reagált, már másnap kiküldte embereit a baleset helyszínére, hogy a még fellelhető tár­gyakat összegyűjtsék. És valóban, fel­gyorsult az emlékmű-állítás addig majdhogynem alvó ügye is. Ma már ott tartunk, hogy érkeznek a pályaművek az emlékmű megtervezésére, október végéig pedig már állnia is kellene Hejcén, a falu központjában. • A következő választási ciklus­ban, képviselőként, milyen cé­lok megvalósítását taraja fon­tosnak? A parlamenti képviselőnek köte­lessége választói érdekeit szem előtt tartania. Hozzájárulnia ahhoz, hogy jól működő országról, prosperáló gazda­ságról beszélhessünk a jövőben. Szlo­vákia gazdaságilag, szerencsénkre, felszálló ágban van. Az erősödő gazda­ság egyre többet produkál, növekszik a foglalkoztatottság mértéke és az ál­Odafigyelés, hatékony politizálás - fejlett lamháztartás bevétele is, ami az élet- színvonal fokozatos javulását vonja magával. így várhatóan több jut majd az egészségügyre, szociális- és csa­ládtámogatására, oktatásra, kultúrára is. A feltételek tehát adottak, mindeh­hez azonban nagyon fontos lenne, hogy a választásokat követően a foly­tonosság is megmaradjon. Tudatosíta­ni kell azt is, hogy a szlovákiai magyar­ság sajátos gondjait az MKP-n kívül más párt nem vállalja fel. És mint már utaltam rá, a gazdasági, szociális kér­déseken túl a pártnak az elkövetkező időszakban erőteljesebben kellene foglalkoznia nemzetstratégiai kérdé­sekkel. Szeretném, ha ez markánsab­ban megmutatkozna parlamenti politi­zálásunkban is. - ei -

Next

/
Oldalképek
Tartalom