Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-06 / 129. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 6. www.ujszo.com Elfoglalta Szomália fővárosát egy iszlám milícia - a helyzet áttekinthetetlen, az Egyesült Államok szerepéről csak találgatások folynak Újabb tálib állam? MTl-OSSZEFOGLALO Mohamed Sziad Barré diktátor hatalmának megdöntése (1991) óta vetélkedő hadurak osztották fel egy­más között az Afrika szarván fekvő országot (SITA/AP-felvétel) Lesz palesztin népszavazás, ha a Hamász nem foglal el mérsékeltebb álláspontot Érvényes az ultimátum Ma ismerteti a hathatalmi ajánlatcsomagot Solana Teheránban AATl-HÍR az Afrika szarván elterülő ország az afganisztáni tálibok útját követ­ve az al-Kaida nemzetközi terror­hálózat kezére kerülhet. Az iszlám fundamentalisták az­zal vádolják ellenfeleiket, hogy az amerikai CIA bérencei, a világi hadurak szövetsége szerint viszont az iszlám milíciák az al-Kaidával állnak kapcsolatban. Széles kör­ben elteijedt az a nézet, hogy a vi­lági hadurak szövetségét az USA támogatja, de washingtoni kor­mánytisztviselők sem megerősíte­ni, sem cáfolni nem voltak hajlan­dók a híreszteléseket. Az USA nem hajtott végre közvetlen akciót Szo­máliában azóta, hogy legutóbbi beavatkozása során, egy 1993-ban vívott csatában 18 katonája elesett. Az ENSZ által támogatott átmeneti kormány székhelye Baidoa városá­ban van, de az ország nagy részén nem tudta elfogadtatni magát. sősorban a kereskedelem terüle­tén, ha beleegyezik abba, hogy lemond az urándúsításról. Ellen­kező esetben a BT öt állandó tag­ja további lépéseket helyezett ki­látásba a testületben az iszlám köztársasággal szemben. Nyuga­ti diplomáciai berkekben meg­erősítették a Solana tegnap esti érkezéséről szóló iráni hírt, és hozzátették: Solana kevesebb mint 24 órát fog eltölteni Tehe­ránban. RÖVIDEN Perui pofon Cháveznek Lima. A két baloldali jelölt közül a mérsékeltebb, Alan Garcia nyerte az elnökválasz­tást Peruban. A választás télje túlmutat e dél-amerikai orszá­gon; megfigyelők szerint Peru­ban valójában Hugo Chávez venezuelai elnök szenvedett vereséget. A perui választás el­ső fordulóját még Ollanta Hu- mala nyerte államosítást ígé­rő, az indiánok támogatását hangsúlyozó programjával. Chávez mindvégig olyan nyíl­tan támogatta Humala kam­pányát, hogy az már a peruiak körében is visszatetszést kel­tett. Sokan ezért pártoltak el tőle, állítólag ezért vesztette el a vasárnapi második fordulót. Garda 1985 és 1990 között már volt államfő, s hivatala alatt Peru gazdaságianarchiá­ba süllyedt, (m, ú) Garda kampányát most az USA támogatta, igaz, vissza­fogottabban (S1TA/AP) Kevesebb áldozat Jakarta. Az indonéz kor­mány tegnap lefelé módosítot­ta a május 27-i nagy erejű föld­rengés áldozatainak számát. A szociális ügyek minisztériuma korábban azt közölte, 6234 ember vesztette életét és 46 148 ember sérült meg Jáva szi­getén. A kormány most a ha­lottak számát 5782-re, a sérül­tekét pedig 36 300-ra módosí­totta. Az új adatok szerint a földmozgás következtében 217 ezer lakóépület dőlt össze vagy rongálódott meg. (MTI) Felhagytak az éhségsztrájkkal Washington. Több tucat rab hagyott fel az éhség- sztrájkkal a guantánamói amerikai fogolytáborban. Amerikai közlés szerint a má­jus végi 89-ről 18-ra csökkent a táplálkozást elutasító rabok száma. Idén ez volt a legna­gyobb méretű éhségsztrájk a Kubában fekvő haditengeré­szeti bázison őrzött foglyok körében. (MTI) 150 ezer politikai fogoly Szöul. Észak-Koreában mintegy 150 ezer politikai foglyot őriznek az ország hat börtöntáborában. Ezt egy el­lenzéki dél-koreai politikus közölte tegnap országa hír­szerző szolgálatára hivatkoz­va. Szong Jung Szán képvise­lő adatai megerősítik az ame­rikai külügy becsléseit, ame­lyek 150 ezertől 200 ezerig te­szik a phenjani rendszer poli­tikai börtöneiben fogva tartot­tak számát. (MTI) Rámalláh/Gáza/Jeruzsálem. Megerősítette a Hamásznak címzett ultimátumát Mah- múd Abbász palesztin elnök a népszavazás kiírásáról. Javier Solana szerint az EU nem hagyja magára a pa­lesztin népet. ÖSSZEFOGLALÓ Abbász korábban megfenyegette a Hamászt: népszavazást ír ki arról a nemzeti megegyezési tervről, amelyet Izraelben bebörtönzött pa­lesztin vezetők szerkesztettek ab­ban a reményben, hogy véget ér a palesztin területeken kialakult pénzügyi-politikai válság, és ame­lyet a kormányon lévő radikális Ha­mász egyelőre nem fogadott el. Abbász ezt tegnap a Javier Solaná- val tegnap Rámalláhban tartott ta­lálkozója utáni sajtóértekezletén megerősítette. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője útban Irán felé szakította meg útját Izraelben és a palesztin területeken. Abbász szerint, ha nem sikerül rávenni a Hamászt, hogy alakítson ki az eddiginél mér­sékeltebb álláspontot, kénytelen a referendum eszközéhez nyúlni. Bebörtönzöttek terve A bebörtönzöttek által készített nemzeti megegyezési terv egyebek mellett kilátásba helyezte, hogy véget vetnek az izraeli célpontok elleni támadásoknak, palesztin ál­lamot hoznak létre az 1967-ben megszállt területeken, és a szöveg kimondatlanul elismeri Izrael jo­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ London. A Scotland Yard illeté­keseiben - tegnapi londoni sajtó- értesülés szerint - most már két­ségek merülnek fel annak a hír­szerzési értesülésnek a minőségé­vel kapcsolatban, amely a múlt pénteken a tavalyi londoni me­rényletsorozat óta nem látott mé­retű terrorellenes rajtaütéshez ve­zetett. A Yard és a biztonsági szol­gálatok 300 embere péntek haj­nalban hajtotta végre a fegyver- használattal is járó akciót a kelet­londoni Forest Gate kerületben, egy népes bangladesi család lakta házban. A külvilágtól elszigetelt gát a létezésre, amit a Hamász ke­reken elutasít. Abbász május 25- én jelezte, hogy 10 napot ad a Hamásznak a terv elfogadására, és ha a szervezet erre nem hajlan­dó, negyven napon belül népsza­vazást ír ki. A Hamász amellett, hogy nem hajlandó elismerni Izra­elt, visszautasítja azt is, hogy vé­get vessen erőszakos akcióinak. Solana megígérte Abbásznak, hogy az EU továbbra is tárgyal ar­ról, miként tudna a palesztinok se­gítségére lenni. Fatah-Hamász háború A legújabb Fatah-Hamász össze­csapásokban a Gázai övezetben tegnap legkevesebb öten életüket vesztették, köztük egy állapotos asszony. Az események hatására a palesztin egészségügyi miniszter rendkívüli állapotot hirdetett, és el­rendelte: a mentőalakulatoknál vi­seljenek golyóálló mellényt. Megfi­gyelők szerint ahogy Abbász ulti­mátuma a végéhez közeledik, úgy növekszik a feszültség a Fatah és a Hamász között. Tegnap Hamász- fegyveresek egy csoportja megro­hamozta egy palesztin tv-állomás há? átkutatása még tegnap is tar­tott, de a rendőrség hivatalosan nem közölte, hogy pontosan mit is keres. Sajtóhírek szerint a brit belső elhárítást (MI5) vegyi tölte­tű pokolgép rövid időn belüli fel- robbantásának előkészületéről tá­jékoztatta egy informátora; a megrohamozott házban ezt a szerkezetet keresték a rendőrök. A The Guardian szerint a ter­rorellenes szolgálatok illetékesei most már kezdik megkérdőjelez­ni, hogy a keresett vegyi pokolgép létezett-e valaha is. Egy név nél­kül idézett illetékes azt mondta: lehet, hogy a szerkezet máshol van, de az is, hogy soha nem léte­Hán Júnisz-i székházát, kikergette az ott dolgozókat, tönkretette a be­rendezést, majd otthagyta az épü­letet. A tv-csatorna Abbász elnök ellenőrzése alatt áll. Borúlátó előrejelzés A viszonylagos nyugalom idő­szaka után a palesztinokkal vívott összecsapások újabb heves soroza­tára számít az izraeli hadsereg. A sötét előrejelzés a hadsereg 2006 és 2011 közötti időszakot átfogó, ötéves felkészülési tervén alapul, amelyet júliusban hoznak nyilvá­nosságra. A munkaterv szerint Iz­rael számára az 1. számú veszélyt továbbra is az iráni nukleáris prog­ram jelenti, amelyet a zsidó állam­ra nézve „létező fenyegetésnek” minősít a dokumentum. Ezután következik egy kiújult alacsony in­tenzitású konfliktus veszélye a pa­lesztinokkal. A fenyegetettség har­madik szintjén a totális háború áll. A katonai hírszerzés úgy véleke­dik, Ehud Óimért miniszterelnök elképzelése a ciszjordániai kivonu­lásról egyáltalán nem fog hozzájá­rulni a mindennapos erőszak csök­kenéséhez. (MTI, t, ú) zett. A rendőrség már fokozza az előkészületeket a helyi közösség indulatainak kezelésére abban az esetben, ha az akció indokául fel­használt hírszerzési értesülés hi­básnak bizonyul. Rendőrségi ille­tékesek mindenesetre azt mond­ták: a lakosságnak hozzá kell szoknia a hasonló incidensekhez, mivel terrorgyanú esetén a rend­őrségnek a jobb félni, mint meg­ijedni elv alapján kell eljárnia. A The Daily Telegraph pedig azt ír­ta, a biztonsági szolgálatokat ag­gasztja az a lehetőség, hogy a ke­resett pokolgépet már előbb elvit­ték a megrohamozott házból, és valamikor bevethetik. Mogadishu. Hetek óta tartó he­ves harcok után a Szomáliái fővá­ros elfoglalásáról számolt be teg­nap egy iszlám müícia. A Mogadis- huért vívott összecsapások köve­telték a legtöbb áldozatot a kelet­afrikai országban tizenöt éve tartó polgárháborúban. Saríf Sejk Ah­med sejk, az Iszlám Törvényszékek Szövetsége nevű szervezet elnöke közölte: erőik visszavonulásra késztették az ellenséges hadurak világi szövetségét, amely megpró­bálja megőrizni Szomália feletti el­lenőrzését. Az iszlám milíciák jelentősen előretörtek az utóbbi napokban, falvakat hódítottak meg és az el­lenséges katonai szövetség számos volt parancsnoka felcsapott zászla- ik alá. Növekvő hatalmuk azonban felerősíti azokat a félelmeket, hogy Teherán. Ma reggel ismerteti az iráni vezetéssel Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt az ajánlatcso­magot, amelyet az ENSZ BT öt tagállama és Németország dol­gozott ki - közölték teheráni hi­vatalos és diplomáciai források. Az ajánlatcsomag jelentős elő­nyökkel kecsegtető gazdasági ösztönzőket kínál fel Iránnak, el­Bagdad. Fegyveresek tizenegy egyetemistát gyilkoltak meg teg­nap Bagdadban. A műszaki egye­tem diákjai autóbuszon utaztak, amikor két gépkocsi útjukat állta. A személyautókból fegyveresek szálltak ki és tüzet nyitottak az egyetemisták járművére, meg­gyilkolva tizenegy diákot. Előző nap az iraki fővárostól 100 kilo­méterre északra húsz egyetemis­tát öltek meg egy úttorlasznál. Az iraki belügy délután cáfolta azokat a biztonsági körökből ko­rábban felröppent híreket, mi­szerint rendőregyenruhába öltö­zött emberrablók 50 személyt, köztük két szíriai állampolgárt raboltak el a fővárosban. A bel­ügy szerint fegyvercsempészet­tel gyanúsított személyeket vet­tek őrizetbe egy nagyszabású Belgrád. Szuverén országgá vált Szerbia, miután a köztársaság par­lamentje tegnap - csak második ne­kifutásra - határozatot fogadott el arról, hogy Montenegró önállóso­dása után Szerbia a délszláv állam­közösség jogutódjává vált. A határozat nyugtázza: a sžer- bia-montenegrói államközösség al­kotmányos alapokmányával össz­hangban Szerbia átveszi a közös ál­lam nemzetközi jogi szubjektivitá­sát és hatásköreit, illetve a közös ál­lamra vonatkozó nemzetközi doku­mentumokat, beleértve az ENSZ BT 1244-es számú határozatát is. A dokumentum arra kötelezi a szer­biai kormányt és az állami szerve­ket, hogy 45 napon belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket az államközösségi hatáskörök átvéte­lére, és rendezzék a vitás kérdésé­razzia során az asz-Szalhíja ne­gyedben. Az amerikai hadsereg számolt be arról, hogy amerikai tüzérségi lövedék csapódott be a hétvégén Dijála tartomány egyik kisváro­sában, Baakúba közelében, és ennek következtében három iraki civil életét vesztette, további há­rom pedig megsebesült. Az újabb incidens az amerikai-iraki kap­csolatok szempontjából érzékeny időszakban történt. Núri al- Máliki iraki miniszterelnök a múlt héten azt mondta, kezdi el­veszíteni türelmét amiatt, hogy amerikai katonák „tévedésből” egyre többször ölnek meg iraki civileket. Az amerikai hadseregre nagy nyomás nehezedik azon vá­dak miatt is, hogy tavaly novem­berben Hadíszában 24 iraki pol­gári személyt mészároltak le amerikai tengerészgyalogosok. két Montenegróval. A határozat el­fogadásával de jure megszakadtak az államjogi kapcsolatok a három éve fennállt délszláv unió két tag- köztársasága között. A két függet­len országnak tárgyalásokat kell kezdenie egymással a különválás­ról, a nemzetközi elismertség után diplomáciai kapcsolatot kell létesí­tenie egymással. A parlamenti határozat elfoga­dása után a képviselőház homlok­zatáról szinte észrevédenül levet­ték a szerbiái-montenegrói zász­lót, nem volt semmilyen ünneplés, nem volt fogadás vagy tűzijáték, mint szombat este Podgoricában, miután a montenegrói parlament elfogadta a függetlenségi nyilatko­zatöt. Predrag Markovics házel­nök nem hívta meg a parlamenti ülésre sem Borisz Tadics szerb el­nököt, sem Vojiszlav Kostunica mi­niszterelnököt. Bezártak a bankfiókok Gáza. Bezárták az Arab Bank két fiókját tegnap a Gázai övezetben, miután a bérük kifizetésének elmaradása miatt tiltakozó palesztin köztisztviselők megrohanták a pénzintézet központi kirendeltségét. A támadóan fellépő ügyfelekre az alkalmazottak kihívták a rendőr­séget. A vezetőség ezután a bankfiókok bezárása mellett döntött. A Hamász-kormány tegnapra ígért pénzt a legalacsonyabb jövedelmű, mintegy 40 ezer közalkalmazottnak. A pénz azonban nem érkezett meg minden érintett számlájára. A palesztin hivatalnokok utoljára márciusban kaptak fizetést, (m) Még nem adta fel a Scotland Yard - lehet, hogy rosszul értesült a hírszerzés Semmit sem tudni a piszkos bombáról Szaporodnak az amerikaiak civil áldozatai Egyetemistákat gyilkolnak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád nem ünnepelt, csupán beletörődött Szerbia szuverén ország lett MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom