Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-03 / 101. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. május 3., szerda 3. évfolyam, 17. szám 26. oldal Vancxák István- emlékverseny harmadszor A rendezvénnyel a hét éve elhunyt pedagógus emléke előtt tisztelegtek 27. oldal Az érzelmek húrjain játszik A komáromi Csonka Marika Szlovákia egyetlen női cigányprímása Fába rótt harmincöt év — interjú Ulmann Istvánnal „Kötelességünk, hogy emléket állítsunk minden embernek, aki erre a világra születik" 28. oldal A Körmendi-Csák-gyűjtemény jelenleg mintegy négyezer kortárs alkotásból áll Rendhagyó tárlat Kassán Olyan idegenforgalmi látványossággá lehet, amely meghatározhatja a város gazdasági, kulturális életét (Szekeres Éva felvételei és képarchívum) A tervek már elkészültek, az egykori felvonóhidat is rekonstruálnák Állványerdőben a Perényi bástya Kassa. Kivételesen gazdag és értékes kiállítás látható a kelet-szlovákiai Galéria frissen felújított és nemrég megnyitott emeleti termeiben. A Körmendi-Csák Kortárs Magyar Képzőművészeti Gyűjtemény Magyarország legjelentősebb magán- gyűjteményeinek egyike. JUHÁSZ KATALIN Mi sem lenne egyszerűbb, mint számokba kapaszkodni: 20 festő 80 képe, 13 szobrász 35 plasztikája látható Kassán abból a mintegy 4000 alkotásból, amelyekre a budapesti ügyvéd-építész házaspár az elmúlt húsz év során szert tett. A dolog azonban ennél sokkal bonyolultabb. Manapság művészkörökben illik panaszkodni a mecenatúra hiányára, a galériák sanyarú anyagi helyzetére, a kereslet megcsappanására, az állami intézmények nemtörődöm hozzáállására. Azok a magánszemélyek, akik mégis megengedhetik maguknak, hogy festményeket, szobrokat vásároljanak, általában a nappalijukat pakolják tele velük, azaz rajtuk és vendégeiken kívül senki más nem láthatja az alkotásokat. Körmendi Anna és Csák Máté szakított ezzel a .hagyománnyal”. Az évek alatt két galériát is nyitottak Sopronban, illetve Budapesten, amelyekben a látogató átfogó képet kaphat az elmúlt hatvan év stílusirányzatairól és trendjeiről. A házaspár neves művészet- történészek szakmai tanácsaira támaszkodik a vásárlásnál, és a művek zömét még azelőtt vásárolták meg, mielőtt alkotóik országos hírnévre tettek szert. Aktív szerepet vállalnak a magyar kortárs képző- és iparművészet menedzselésében, ezenkívül könyvkiadói tevékenységet is végeznek, évente háromnégy igényes művészeti könyvvel vagy albummal gazdagítják a kínálatot. Csaknem harminc könyvet adtak már ki, többet, mint bármelyik szlovákiai múzeum. A gazdag gyűjteményt külföldön is számos helyen bemutatták már, Bécsben Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Genfben Göncz Árpád magyar államfő nyitotta meg a tárlatot, de Szabados Árpád, Sváby Lajos, Hegyi György, Gyarmathy Tihamér, Gyémánt László, Papp Oszkár, Kokas Ignác vagy a Kassáról elszármazott Hajnad Mihály alkotásai vendégeskedtek már Hannoverben, Bonnban, Csíkszeredán és Tal- linnban is. A Kassán látható anyag összeállítására a házaspár nem kisebb szakmai tekintélyt kért fel, mint Dévényi Istvánt, a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetőjét, aki szerint ezek a képek mindenütt másképp érvényesülnek, a környezet nagyban meghatározza, „működnek-e”, vagy sem. A Kelet-szlovákiai Galériában tágas terek, ideális körülmények és tettre kész munkatársak várták a kiállítás rendezőjét, Akik megengedhetik maguknak, hogy festményeket, szobrokat vásároljanak, a nappalijukat pakolják tele velük. aki boldogan keresgélte a lehető megfelelőbb helyet az egyes munkáknak. Dévényi az itt látható alkotások közül bármelyiket azonnal el tudná helyezni a Nemzeti Galéria gyűjteményében, és volt is rá példa, hogy a galéria ajándékba kapott egy-egy képet a Körmendi-Csák házaspártól. „Egyetlen múzeum sem létezhet magángyűjtemények nélkül. A gyűjtők más eszközökkel segíthetik a képek eljutását a közönséghez, mások a lehetőségeik, mint egy intézménynek, a saját ízlésükre hagyatkozhatnak, specializálódhatnak konkrét alkotókra vagy irányzatokra. Örülök, hogy alkalmam volt játszani ezekkel a művekkel, újabb rétegeket felfejteni azokból a jelentésekből, amelyeket tartalmaznak” - mondta lapunknak Dévényi István. A Kelet-szlovákiai Galéria hazánk második legrégebbi galériája, idén ünnepli alapításának 55. évfordulóját. Néhány hónapos bizonytalanság után a kulturális minisztériumtól megyei fennhatóság alá került, az önkormányzat részben azért ragaszkodott ehhez a megoldáshoz, mert valaha Aba- új-Torna megyeháza székelt az épületben. „Ez a tárlat azért, is időszerű, mert tulajdonosai megmutatták, másképpen is lehet közelítem a galériaszervezéshez, hogy az állam segítsége nélkül is lehet boldogulni” -jegyezte meg Peter Markovié, a Kelet-szlovákiai Galéria igazgatója. Végezetül áruljuk el Csák Mátéról, hogy gyermekkorát Kassán töltötte, sok szép emlék fűzi a városhoz, és a családnak hosszú ideig voltak különböző érdekeltségei Kassán és környékén. Erről a meghatározó érzelmi kötődésről így ír a kiállítás katalógusában: „Kassa az európai kultúra folyamatosságának, és nem csupán az építészet kontinuitásának ldemelkedő városa valami olyan csoda, amely Tu- run, Krakkó, Riga, Tallinn, Munkács és Sárospatak szellemi örökségének ötvöző kohója. Regionális központ történelmi háttérrel, minden gondolati újra fogékony, legyen az akkor a kereszténység vagy később éppen a reformáció. A művelődés gyökerei, a kultúrtörténet hagyományai, a tudomány és a művészetek visszaadják Közép-Kelet Európának azt, ami Kassán már létező, az élhető környezetet. Azt reméljük, hogy az a kortárs művészet, aminek mi egy kis szeletét hoztuk ide, megörvendezteti a város és környékének lakóit, fiatalságát és szeniorjait”. A tárlat május 21 -ig látható a Kelet-szlovákiai Galériában. SZÁSZ1 ZOLTÁN Fülek. Az egykori nógrádi végvár, Fülek ma is impozáns romja a leglátogatottabb idegenforgalmi látványosság a városban. Története a tatáijárás előtti időkbe nyúlik vissza, sőt olyan feltételezés is van, hogy Ptolemaiosz vüágtérképén is szerepel a hely. Bizonyosnak azonban csak annyi mondható, a várról és a településről szóló első írásos emlék 1246-ban, tehát 760 évvel ezelőtt keletkezett. Ennek a jeles évfordulónak a jegyében zajlik az idén szinte minden rendezvény a sajátosan kellemes hangulatú kisvárosban. A vár épületeinek és falromjainak állapota szülte állandó törődést, odafigyelést kíván, sajnos, a múlt század nyolcvanas éveiben zajlott felújítási munkálatok kivitelezői nem éppen a legszakszerűbb megoldást választották a falak konzerválásakor. Az akkor felhordott és beépített cement alapú kötőanyag ugyanis több kárt okoz jelenleg, mintsem védelmet nyújtana a sokat látott falaknak. Ennek az ismeretnek a birtokában fogtak hozzá április elején a középső vár Perényi-bástyájának konzerválásához és rekonstrukciójához. A városi hivatal idén több mint hárommillió koronát tud a vár állagának megóvására és a vármúzeum kiépítésére fordítani. Bár ennek sokszorosára volna szükség ahhoz, hogy igazán jól és tartósan megóvott műemlékké varázsolják a várromot, de ez az összeg is igen jelentős és fontos állagmegóvó és felújítási munkálatok elvégzését teszi lehetővé. A támogatásokat a szlovák kulturális tárcától és a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától sikerült elnyerni, a városi hivatalban a vár fejlesztési programjának elkészítését és megvalósítását Anderkó Erika, építészmérnök felügyeli. Ezt nem csupán hivatalból teszi, hanem lelkes műemlékvédőként is. Az Oppidum Fi- leck Polgári Társulás tömöríti azokat a fiatalokat, akik önkéntes munkájukkal már évek óta aktívan jelen vannak a közéletben és részt vesznek minden városszépítési munkában. Lassan fél évtizede minden év nyarának elején várszépítő tábort szerveznek, a tábor ideje alatt, egy hétig többtucatnyi diák dolgozik lelkesen a vár területének gyomtalanításán, a vízlevezető árkok kitisztításán, a régészeti ásatásokon. Ezek nélkül az apró munkák nélkül néhány év alatt még rosszabbra fordulna a helyzet. A legtöbb kárt ugyanis éppen a fagy és az egynyári gyomok okozzák. Az eldugult vízlevezetők miatt a hóié másfelé talál magának utat, átáztatva és meggyengítve a falakat, a gyom pedig a romok koronáján meggyökerezve felülről porhanyít- ja az amúgy is igen mállékony vulkáni tufából faragott építőanyagot. A Perényi-bástya rekonstrukciójaAz építkezést kivitelező cég már körbeállványozta a bástyát, április első napjaiban a szakemberek elvégezték a falkutatást is. kor már olyan speciális malterkeverékkel rögzítik a fal köveit, amely minimális mennyiségben tartalmaz cementet. Az építkezést kivitelező cég már körbeállványozta a bástyát, április első napjaiban Michal Miškovic régész, műemlék- védelmi szakember elvégezte a falkutatást is, ennek alapján és az ő tervei szerint kell eljárnia a kivitelezőnek. A Perényi-bástya, mint az egykori középső és felső vár védelmét szolgáló kaputorony régészeti feltárását is folytatni szeretnék az idén. A nem titkolt szándék az, hogy a már megtalált felvonóhíd másik felfüggesztését is megtalálják, majd ha az anyagiak is engedik, rekonstruálják a felvonóhidat. Legkevesebb száz köbméternyi törmeléket kellene emiatt megmozA nyolcvanas években beépített cement alapú kötőanyag több kárt okoz, mintsem védelmet nyújtana a sokat látott falaknak. gatni a régészeti feltáráskor. A tervek elkészültek, a munka az időjárástól függően beindul, az ösztönző programban munkát vállalók már elkezdték a tavalyi ásatásokból származó törmelék eltakarítását. Idén Füleken ismét megszervezik az értékmentő tábort, ennek résztvevői természetesen majd a várban is dolgozni fognak. A Perényi-bástyán az állagmegóvó munkálatok a tervek szerint még az idén nyár végéig befejeződnek, de emellett a Bebek-torony megrongálódott kerengőjét, és a vármúzeum belsőépítészeti munkálatait is szeretnék elvégezni. Fülek várára egy hosszú, teljes állagmegóvási munka és teljes körű régészeti feltárás vár az elkövetkezendő években. A városvezetés látja, érzi a település legdominánsabb épületegyüttese, a vár olyan idegen- forgalmi látványossággá lehet, amely meghatározhatja a város gazdasági, kulturális életét. Ezért pályáznak, ezen dolgoznak a szakemberek. Ez a tárlat azért is időszerű, mert tulajdonosai megmutatták, másképpen is lehet közelíteni a galériaszervezéshez, hogy az állam segítsége nélkül is lehet boldogulni (A szerző felvétele)
