Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-03 / 101. szám, szerda

26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. www.ujszo.com A rendezvénnyel a hét éve elhunyt pedagógus emléke előtt tisztelegtek. A megmérettetésen megválasztották a torna legjobb férfi és női játékosát. Vanczák István-emlékverseny harmadszor A röplabdatornán a bodrogközi és az Ung-vidéki magyar oktatási intézmények csapatai vettek részt (Szabó Bernadett felvétele) Nagytárkány. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége Tőketerebesi Terü­leti Választmányának test- nevelési szekciója a bodrog­közi és az Ung-vidéki ma­gyar oktatási intézmények pedagógusainak részvételé­vel a helyi alapiskolában röplabdatornát szervezett. LECZO ZOLTÁN Főző Péter, a verseny főszerveze- zője elmondta, az első Vanczák Ist- ván-röplabdatornát Bodrogszerda- helyen rendezték meg. Ezzel sze­rettek volna méltóképpen megem­lékezni a bodrogszerdahelyi tanító halálának ötödik évfordulójáról. Vanczák István 1938-ban Miglé- cen született, Királyhelmecen é- rettségizett, majd a pozsonyi egye­temen szerzett kémia-biológia szakos tanári diplomát. Tanítani a bodrogszerdahelyi magyar alapis­kolában kezdett, később Szomo- toron volt igazgató. 1983 és 1989 között a helyi nemzeti bizottság elnökeként dolgozott, majd a rendszerváltás után visszatért ta­nítani a bodrogszerdahelyi alapis­kolába. A tanár úr egész életében a régió sportéletének aktív szerve­zője és a diáksport elkötelezett hí­ve volt. A már nyugdíjas pedagó­gus 1999. március 25-én Tőketere- besen hunyt el, ahol játékosként vett részt a szakszervezet által hir­detett röplabdatomán. A régió pe­dagógusainak egy csoportja már régebben javasolta a szakszerve­zet illetékeseinek, hogy az évente megrendezett sporteseményt Vanczák Istvánról nevezzék el, de a kezdeményezésük nem járt si­kerrel. A pedagógusszövetség és a bodrogszerdahelyi magyar alapis­kola vezetősége ezért döntött úgy, hogy 2004-ben Vanczák István munkássága előtt tisztelegve röp- labdatomát szervez. Akkor a Bodrogszerdahelyi Polgármesteri Hivatal egy vándorserleget készít­tetett, melynek elnyeréséért éven­te vetélkednek a régió magyar alapiskoláinak csapatai. A harmadik Vanczák István-em- lékversenyen a vendéglátókon kí­vül Királyhelmec, Nagykapos, Szomotor és Bodrogszerdahely csapatai mérkőztek meg egymás­sal. A nagy csatákat hozó tornát végül a Nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapisko­la pedagógusai nyerték, megelőz­ve ezzel a nagytárkányi és a királyhelmeci tanítókból álló válo­gatottakat. A megmérettetésen egyébként megválasztották a tor­na legjobb férfi és női játékosát, valamint Kopasz József polgár- mester egy különdíjat is átadott. Főző Péter megjegyezte, hogy a sporteseményen részt vevő csapa­tok egyre felkészültebbek, így az érdeklődők évről évre kiegyensú­lyozottabb és izgalmasabb össze­csapásokat láthatnak. A röplabda­tornát jövőre Nagyszelmencen rendezik meg, ugyanis az Ung­2004-ben úgy döntöttek, hogy Vanczák István munkássága előtt tiszte­legve röplabdatomát szerveznek. vidéki község oktatási intézmé­nyének vezetősége maga jelezte a szervezőknek, hogy egy év múlva szívesen adna otthont a Vanczák István emléke előtt tisztelgő ren­dezvénynek. A lakbérfizetés a lakhatás egyik feltétele Tizenhat család beköltözhet KOZSÁR ZSUZSANNA > Kassa. Tizenhat szociálisan hát­rányos helyzetben lévő család köl­tözik a napokban a városi lakásszö­vetkezet tulajdonában lévő Her­lianska utcai felújított bérházba. A családok már aláírták a bérleti szerződést, a város főpolgármes­tere, František Knapík is fogadta őket. Olyan bérlőkről van szó, akik megfelelnek a magisztrátus által meghatározott feltételeknek. Ezek egyike a lakbér és más illetékek rendszeres fizetése. „Természete­sen a lakbér összegénél figyelem­be vettük a családok anyagi hely­zetét is. De a lakóknak a saját ér­dekükben be kell tartaniuk a meg­szabott feltételeket, mert külön­ben elveszítik a lakást” - mondta Tibor Ičo, a magisztrátus szóvivő­je. A lakhatás további feltételei a házirend betartása és a szociális programokon való részvétel. A la­kóház közelében ugyanis létrejött egy közösségi ház, melyben szoci­ális és jogi tanácsadást biztosíta­nak, továbbá kulturális és szabad­idős tevékenység szervezésére van lehetőség. Á környék közösségi adatainak felmérése már megkez­dődött, és hosszabb távú szociális együttműködést is terveznek a magisztrátus képviselői a város „leszakadó” rétegeivel. A Herlian­ska utca és környéke egyike azok­nak a területeknek, ahol többségé­ben anyagi szükséghelyzetben lé­vő emberek laknak. A város a laká­A lakóknak a saját érde­kükben be kell tartamuk a megszabott feltétele­ket, mert különben elve­szítik a lakást. sok felújításába 13,5 mülió koro­nát fektetett, és újabb lakóházak felújítását tervezi. Ha a hátrányos helyzetű rétegekkel való együtt­működésnek ez a formája beválik, a város további 35 milliót invesz­tál a szociális lakások rendbetéte­lébe. Jelenleg a város 1760 szociá­lis lakással rendelkezik, a többi kö­zött a Luník IX. és a Demeter-telep területén, valamint a Popradská és Herlianska utcában. Kapcsolatfelvételi iroda Gyorsabb ügyintézés Kassa. Május elsején nyílik meg a kassai magisztrátus épületében a kapcsolatfelvételi iroda, mely azért alakult, hogy a lakosok ügyes-bajos dolgainak intézését megkönnyítse. Ahogy Tibor Ičo, a magisztrátus szóvivője elmondta, húsvét után, április 20. és 25. között tartanak „főpróbád’, a nyilvánosság pedig május elejétől veheti igénybe az új szolgáltatást. Az irodát a kassai napok ünnepségsorozat keretében nyitják meg. A kapcsolatfelvételi irodában tíz részleg lesz. Hat kö­zülük külön szakterületet lát el, a helyi adók, illetékek, közlekedés, ingatlanok, építésfejlesztés, kör­nyezetvédelem és szociális szol­gáltatások terén. A hetedik részleg foglalkozik a kultúrával, iskola­üggyel, valamint a jogi és pénz­ügyekkel. A fennmaradó három részleg feladata, hogy biztosítsa a kassai polgárok számára az infor­mációkhoz való hozzáférést, azon­kívül különböző közjegyzői szol­gáltatásokat, mint például iratok és aláírások hitelesítését, (kozs) Sikeres mikrorégiós pályázat Füleken és környékén, lehetőség tíz község számára Fejlesztik az internethálózatot SZASZl ZOLTÁN Fülek. Hat és fél millió koronát nyert pályázati úton a kistérség internethálózatának fejlesztésére a füleki központú Abroncsosi Mik- rorégió. A régiófejlesztési és épí­tésügyi szaktárca által kiírt pályá­zatot a füleki városi hivatal szak­emberei dolgozták ki, idén augusz­tus közepéig tíz Fülek környéki te­lepülésjut szélessávú intemetszol- gáltatáshoz. A szolgáltatás mellett minden, a pályázatban részt vevő község öt darab nagy teljesítmé­nyű számítógépet is kap, minden községben lesz két vonal, valamint egy, a nyilvánosságot szolgáló in­gyenes csadakozási hely. Agócs Jó­zsef, Fülek polgármestere szerint a most elnyert hat és fél millió koro­nás összeg igen jelentős támogatás a térség felzárkóztatásához. A pro­jekt kidolgozásában és lebonyolí­tásában komoly szerepet vállaló Géniusz Polgári Társulás vezetője, Fehér László szerint a hálózat igen komoly segítséget nyújt majd a ré­giónak. „Eddig saját anyagi eszközeiből próbált fejleszteni ezen a téren a Géniusz Polgári Társulás. Füleken és Fülekpüspökiben tudtuk fejlesz­teni a hálózatot. A Fülek városa ál­tal kidolgoztatott, a régiófejlesztési minisztériumhoz eljuttatott nyer­tes pályázat eredményeként olyan falvakba is eljut végre az internet, ahol korábban csak a leglassúbb, mára már idejétmúlt dial-up mó­don tudtak a világhálóra csatlakoz­ni. A projekt célja az, hogy minél többen ismeijék meg a vüágháló ál­tal kínált lehetőségeket. A szélessá­vú és gyors internetezés segíthet abban, hogy a falvak több pályázati lehetőséget találjanak és használja­nak ki, sok információt képesek közvetíteni annak érdekében, hogy a munkanélküliek akár külföldön, akár itthon munkalehetőséget ke­reshessenek. Minden ott van az interneten, és most már hozzáfér­hetővé válik” - mondta Fehér Lász­ló, a pályázat egyik kidolgozója. Fülek környékén néhány község­ben, például Sőregen, Síden, Cso­rnán, Bukovinkán vagy Rátkában szinte lehetetlen volt az interne­tezés. A hálózatbővítésbe bekap­csolódó tíz településen mindenütt lesz egy nyüvános csatlakozási pont is, ezeken ingyen lehet majd böngészni, levelezést bonyolítani vagy információszerzés, szórako­zás céljaira használni az inter­netet. Jelenleg a közbeszerzési el­járás van folyamatban, a hálózat szerelése három hónapon belül megtörténik, augusztus végén már mind a tíz községben indul­hat az internetezés. Toldozzák-foldozzák az épületet, megoldást csak a teljes felújítás jelentene Újra segítségre szorulnak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagytárkány. A Tisza-parti község önkormányzata az alapis­kolában kialakult vészhelyzet megoldására vissza nem térítendő anyagi támogatást kér az iskola­ügyi minisztériumtól. A helyiek ké­résének jogosságát a kerületi tan­ügyi hivatal is megalapozottnak ítélte. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere elmondta, az okta­tási intézmény épülete évek óta felújításra szorul. Eddig a falu saját szerény költségvetéséből próbálta megoldani a gondokat, ám a jelen­legi helyzetben kénytelenek az ál­lami szervektől segítséget kérni. A nagytárkányi magyar tanítási nyel­vű iskola épületének egyik szár­nyát a szakemberek már 2003 nya­rán életveszélyesnek nyüvánítot- ták. Akkor a tetőről rosszul elveze­tett esővíz mosta alá a falakat, s az építmény alapjai megroppantak. A szakemberek a megrongálódott szárny azonnali bezárását javasol­ták. A polgármester elmondása szerint az akkori helyzetet is csak minisztériumi gyorssegélyből sike­rült megoldaniuk. A megrepedt fa­lakat speciális csavarokkal rögzí­tették, az alapok mellé pedig új be­tonréteget öntöttek. Ez az „állag- megóvás” több mint egymillió ko­ronába került. Később az oktatási intézmény teljes felújítására az eu­rópai uniós strukturális alapokból próbáltak pénzt szerezni. Pályáza­tukat időben, még 2004 áprilisá­ban beadták, ám az illetékesek a kérelmüket elutasították, mond­ván, az ingatlan alatti földterüle­tek tulajdonjogi viszonyai rende­zetlenek. A falu közben a hivatalok késlekedése miatt egyre nehezebb helyzetbe került. Egy céggel ugyan Az építmény alapjai meg­roppantak, a szakembe­rek a megrongálódott szárny azonnali bezárását javasolták. sikerült úgy megállapodniuk, hogy „hitelbe” elkészíti a pályázatot, ám később - érthető okokból - az iro­da is szeretett volna hozzájutni a pénzéhez. A mintegy 460 ezer ko­ronát így az önkormányzat kényte­len volt szűk költségvetéséből, részletekben törleszteni. A köz­ponti fűtés csövei porlanak, az épületek külső és belső vakolata málladozik, és ha esik az eső, a víz az osztálytermekbe folyik. A szoci­ális helyiségeket a falu ugyancsak saját forrásból, mintegy 300 ezer korona felhasználásával újíttatta fel, mert azok már a minimális egészségügyi előírásoknak sem fe­leltek meg. Bár a helyi önkor­mányzat mindent megtesz azért, hogy a magyar alapiskola zavarta­lan működését biztosítsa, a hibael­hárításra és az állagmegóvásra kénytelen azokat a forrásokat föl­áldozni, amelyeket egyébként a fejlesztésre szánna. Kopasz József azt is elmondta, je­lenleg az iskola alatti földterületek tulajdonjogi viszonyait próbálja meg rendezni az önkormányzat. A munkájukat megnehezíti, hogy a mintegy egyhektáros földterület­nek több mint 60 tulajdonosa van, s egyeseknek még a tartózkodási he­lyéről sincs tudomásuk. Kopasz Jó­zsef szerint az egész földterület megvásárlása éveket vehet igénybe, s míg ezt a helyzetet nem rendezik, egyetlen európai uniós alaptól sem kaphatnak támogatást, (leczo) Nagytárkányban a fejlesztésre szánt pénzt sokszor kénytelenek az iskola épületének tatarozására elkölteni (Szabó Bernadett felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom