Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-05 / 103. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN lllllll®«---... i*»«»»« Vérfürdő Irakban Bagdad. Tízen meghaltak és 47-en megsebesültek tegnap egy Bagdadban végrehajtott öngyilkos merényletben. A tettes a várakozó tömegben robbantotta fel magát az iraki főváros keleti részének szunnita-síita villanegyedében, egy szigorúan őrzött bírósági épület előtt. Valamennyi halott és sebesült áldozat civil volt, kivéve két sebesült rendőrt. Ugyancsak Bagdadban lelőttek egy kaki tábornokot és egy minisztériumi hivatalnokot. Ramádiban legalább öt ember életét vesztette, 15 pedig megsérült, miután - a rendőrség és szemtanúk közlése szerint - az amerikai hadsereg légicsapást intézett egy ház ellen. Az amerikai hadseregnek nincs tudomása a támadásról, az erről szóló jelentéseket még vizsgálják. (MTI) Bush Bécsbe készül Washington. Az amerikai elnök június 21-én Bécsbe utazik, hogy részt vegyen az EU és az USA között évente tartott csúcstalálkozón. „Ez az utazás aláhúzza az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataink fontosságát, és alkalmat nyújt George Bushnak, hogy megvitassa az Európai Tanács elnökével (Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral) és az Európai Bizottság elnökével (Jósé Manuel Durao Barrosóval) az időszerű transzadanti kérdésekéd’ - közölte Scott McClellan fehér házi szóvivő. (MTI) Szokatlanul kemény bírálat Vatikánváros. Élesen elítélte tegnap XVI. Benedek pápa a legutóbbi kínai püspökkinevezéseket. A pekingi rendszerhez hű Kínai Hazafias Katolikus Szövetség szerdán felszentelte az Anhuj tartománybeli Vuhu városának püspökét. Ez volt három napon belül a második püspökfelszentelés Kínában a Vatikán jóváhagyása nélkül. (MTI) Megkésett bírósági eljárás Phnompen. A kambodzsai legfelsőbb bíróság kiválasztotta tegnap azokat a bírákat, akik a népirtással és emberiesség elleni bűntettekkel vádolt vörös khmerek perében ítélkeznek majd. A testület, amelynek ülésén Norodom Szihanomi király elnökölt, elfogadta 17 kambodzsai és 13, az ENSZ által javasolt bíró nevét tartalmazó listát. A bírósági eljárás, amelyet az elmúlt években elsősorban pénzügyi okok késleltettek, a tervek szerint júniusban kezdődik a vádirat összeállításával. A tucatnyi vádlott meghallgatása legkorábban 2007 második felében kezdődhet el. A Pol Pót vezette szélsőséges, maoista vörös khmerek 1975 és 1979 közötti rémuralma alatt 1,5-2 millió kambodzsai vesztette életét. Az utópisztikus paraszti társadalom létrehozása címén gyakorlatilag kiirtották az ország értelmiségét és városi lakosságát. Pol Pót 1998-ban halt meg. (MTI) Angela Merkel és George Bush az iráni atomvitában a diplomáciai rendezés fontosságát hangsúlyozta Választás Angliában Irán nem juthat atomfegyverhez “iáf Teljesnek tűnt az egyetértés - a kényes kérdéseket megkerülték (TASR/AFP-felvétel) Washington/Moszkva. Az Iránnal szembeni egységes álláspont fontosságát hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár és George Bush amerikai elnök a Fehér Házban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Merkel a közép-európai idő szerint tegnap hajnalban tartott sajtó- értekezleten elmondta, a diplomáciai megoldásra jó esély van, ha a nemzetközi közösség egységet és határozottságot tanúsít. Bush közölte, kormánya tovább folytatja konzultációit a békés megoldás érdekében. Merkel hangsúlyozta, teljes volt az egyetértés abban, hogy Iránnak semmiképp sem szabad atomfegyverhez jutnia. Bush kijelentette: Iránnak meg kell értenie, hogy az USA és Németország nem fog engedni, partneri viszonyuk erős, Teheránnak pedig a világbéke érdekében le kell mondania arról a vágyáról, hogy atomfegyver birtokába jusson. A szankciók kérdéséről mindketten kitérően nyilatkoztak. Bush szerint erről a szövetségesek bizalmasan tárgyalnak. A találkozóval egy időben terjesztett az ENSZ BT elé Nagy-Bri- tannia és Franciaország az USA támogatásával egy határozattervezetet, amely az urándúsítás felfüggesztésére szólítja fel Iránt. A szövegben nincs kifejezetten szó szankciókról, ugyanakkor további intézkedéseket helyez küátásba szükség esetére. A tervezet az ENSZ Alapokmányának 7. fejezetére hivatkozik, amely a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén erélyes intézkedésekre hatalmazza fel a BT-t, a szankcióktól egészen a katonai fellépésig. A dokumentum, amelynek a szövege még változni fog az alkudozás folyamán, közelebbről meg nem jelölt határidőt is előirányoz, amely John Bolton amerikai ENSZ-nagy- követ szerint nagyon rövid kell legyen. Kína és Oroszország, a BT két állandó tagja ellenzi a szankciókat és azt is, hogy a határozat a szóban forgó 7. fejezetre hivatkozzon. Merkel tegnap kitért a kérdés elől, hogy szorgalmazta-e a közvetlen párbeszédet Amerika és Irán között a nukleáris vitáról, amit Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban megpendített. A kancellár asszony tegnap New Yorkban az amerikai gazdasági és pénzügyi világ vezető képviselőivel találkozott, majd Washingtonba visszatérve felszólalt a legnagyobb amerikai zsidó szervezet, a 150 ezer tagot számláló American Jewish Committee (AJC) alapításának centenáriumi gálaünnepségén. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagy- követ tegnap hangsúlyozta: Moszkva ellenzi egy olyan határozat elfogadását a BT-ben, amelyre támaszkodva erőt lehet alkalmazni Iránnal szemben. „Meggyőződésünk, hogy ennek a problémának nincs katonai megoldása.” Csurkin szerint a BT a jelenlegi formájában nem fogja elfogadni a brit-fran- cia-amerikai határozattervezetet. London. Részleges helyhatósági választásokat tartottak tegnap Angliában. Megfigyelők szerint a voksolás a Tony Blair kormányfő támogatásáról szóló referendumnak is tekinthető. A választóknak 4361 mandátumot kellett megújítaniuk a helyi önkormányzatok valamivel több mint a felében. A szavazóhelyiségek 23 óráig tartottak nyitva. A kormányzó Labour esé- lyeiregyszerre két súlyos botrány is rontotta; mindkettő a választások előtti héten pattant ki. A kínosabbik John Prescott miniszterelnökhelyettes magánéleti válsága: a 67 éves politikus 43 éves titkárnője aprólékos részleteket árult el a sajtónak kettőjük viszonyáról, köznevetség tárgyává téve a munkáspárti kormány második emberét. A másik botrány főszereplője Charles Clarke belügyminiszter, miután kiderült: 1999 óta ezernél több olyan külföldi bűnöző - köztük több gyü- kos és kábítószer-kereskedő - került szabadlábra, akiket büntetésük letöltése után ki kellett volna toloncolni az országból. Közülük több százat már azután eresztettek szélnek a belügyi hatóságok, hogy Clarke tavaly nyáron tudomást szerzett az ügyről. (IVm, ű) Abbász elnök szívesen megkerülné a Hamászt Új kormány Izraelben Még okozhat politikai földrengést a Mladics-ügy - újabb letartóztatások lesznek Kostunicát hibáztatják a szerbek ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Megfigyelők szerint a szerb kormányt megrázkódtatja a társulási tárgyalások felfüggesztése az unióval. Sokan a kabinetet és személyesen Vojiszlav Kostunica kormányfőt hibáztatják a kemény brüsszeli döntésért. Kostunica kormánya tegnapi ülésén kijelentette, fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy Ratko Mladics egykori boszniai hadseregparancsnok záros határidőn belül a hágai Nemzetközi Törvényszék elé álljon. A kabinet értékelése szerint a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt tábornok bujkálása méltatlan a „hazafias és tiszti hagyományokhoz”, illetve közvetlenül veszélyezteti az ország és a polgárok érdekeit. A belgrádi média szerint a szerb hatóságok elfogtak még két személyt, akik segítették a bujkálásban Mladicsot. A Tanjug arról adott hírt, hogy a hatóságok új letartóztatásokra készülődnek, és Mladics támogatóinak legszűkebb köréhez tartozó személyeket vesznek őrizetbe. Miroszlav Prokopijev ismert belgrádi gazdasági elemző szerint a brüsszeli döntés a legroszszabb hír a Milosevics-rendszer bukása óta, és nem maradhat következmények nélkül. Borisz Tadics szerb elnök állás- foglalása szerint az EU azért szakította meg a tárgyalásokat Szerbia- Montenegróval, mert a szerb kormány szavát megszegve nem teljesítette május elejéig a hágai törvényszék iránti kötelezettségeit. Tadicsot mélyen aggasztja, hogy ennek nagyon rossz következményei lesznek Szerbiára és polgáraira nézve. Az elnök aggodalmait növeli minden lemaradás az európai integrációban, és műiden dolog, amely kompromittálja az ország európai elkötelezettségét, mert ez közvedenül sújtja a polgárok gazdasági kilátásait, gyöngíti Belgrád tárgyalópozícióját a koszovói státustárgyalásokon, és azok kezére játszik, akik az államközösség felszámolásának hívei. Az elnök szerint ilyen helyzetben műiden demokratikus erőnek össze kell fognia az ország európai irányultságának megtartásáért. Vük Draskovics szerbia-monte- negrói külügyminiszter a titkos- szolgálati és rendőri vezetők lemondását követelte, amiért Mladicsot képtelenek voltak elfogni. Szorgalmazta azt is, hogy tisztítsák meg a fegyveres erők és a különleges szolgálatok sorait mindazoktól, akik együtt harcoltak vagy együttműködtek Mladiccsal. (MTI, ú) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Veszélybe sodorná Izraelt a ciszjordániai zsidó telepek bővítése - vélekedett Ehud Óimért izraeli ügyvivő miniszter- elnök a kneszet ülésén mondott tegnapi beszédében, az újonnan megalakított kormányáról szóló parlamenti szavazás előtt. Kijelentette: szívesebben állapodna meg a közel-keleti rendezésről a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon a nemzetközüeg támogatott rendezési terv, az útiterv keretében, ám ha a Palesztin Hatóság nem lesz ebben együttműködő partner, akkor Izrael egyoldalúan fog cselekedni, s maga rögzíti végleges jelleggel kívánatos határait. Hozzátette: ezek a határok lényegesen eltérnek majd a jelenlegiektől, ha megvalósul a ciszjordániai zsidó telepekkel kapcsolatos terve. E terv lényege: az országnak meg kell szabadulnia Ciszjordá- niában az elszigetelt zsidó telepektől, viszont örökre fenn kell tartania s meg kell erősítenie az ottani zsidó telepek nagyobb tömbjeit. Hangsúlyozta: úgy kell megszabni az ország határait, hogy lehetővé tegyék az ország védelmét. Ami a palesztin együttműködési készséget illeti, ő biztos abban, hogy a Hamász sohasem lesz partner a békés rendezésben. Óimért hosszan beszélt arról a veszélyről, amelyet Irán jelent Izraelre nézve, egyúttal hangoztatta: a zsidó állam képes megvédeni magát a kibontakozó iráni atomprogram fenyegetésével szemben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, amit Irán elnöke mond, mert ő mindent úgy is gondol, ahogy mondja.” Az izraeli parlament 58 esztendős története során most először választott elnökévé nőt a kormányzó Kadima párt jelöltje, az 53 éves Dalia leik személyében. Mahmúd Abbász palesztin elnök a béketárgyalások felújítását javasolta a tegnap hivatalba lépett új izraeli kormánynak. Kilátásba helyezte, a béketárgyalásokat ellenző radikális Hamász kormányának megkerülésével népszavazásra bocsátaná az esetleg létrejövő egyezséget. Abbász ezt a Maariv izraeli lapnak nyüatkozta, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a palesztinok túlnyomó többsége békepárti, híve a megegyezésnek Izraellel. Montenegró mossa kezeit A május 21-i függetlenségi népszavazásra készülő montenegrói sza- kadárok szemlátomást nem búsulnak a brüsszeli döntés miatt, amely inkább érvként szolgált számukra az elszakadáshoz. Filip Vujanovics montenegrói elnök szerint a brüsszeli döntés várt és rossz hír mindkét tagköztársaság számára, de a népszavazás után a szankció már kizárólag Szerbiára fog vonatkozni, Montenegró pedig felgyorsítja európai integrációját. A Blic szerb lap úgy tudja, Montenegró rövidesen kivonul a Szerbiával közös állami intézményekből, (m) Bush amerikai elnök a terrorizmus elleni küzdelem folytatását ígérte - az elítélt nem bánt meg semmit, önmaga ellen vallott Halál helyett életfogytiglant kapott a 9/11 egyetlen vádlottja ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A terrorizmus elleni harc folytatását ígérte George Bush amerikai elnök, miután kihirdették a Zacarias Moussaouit, a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terror- támadások egyetlen vádlottját életfogytiglani börtönnel sújtó esküdtszéki döntést. Az alexandriai bíróságon helyi idő szerint szerdán ismertették az esküdtszék döntését, amellyel a testület megkímélte a vádlott életét. Bush közleményében hangsúlyozta: az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak Moussaoui büntetőperének végét jelenti, de nem a terrorizmus elleni küzdelemét. „Az ellenség, amely szeptember 11-én a mi földünkön sújtott le, továbbra is aktív és eltökélt amellett, hogy amerikaiakat gyilkoljon. Folytatjuk a terroristák elleni hadműveletet.” Bush nem fűzött kommentárt ahhoz, hogy az esküdtszék nem a halálbüntetés, hanem csak az életfogytiglani börtön kiszabása mellett döntött. A terrortámadások áldozatainak egyes családtagjai üdvözölték az esküdtszék határozatát, mondván, hogy igazságot szolgáltattak az ügyben, mások nem értettek vele egyet. A terrorcselekmények idején Moussaoui már egy hónapja börtönben volt, az ügyészek azonban azzal érveltek a legsúlyosabb büntetési nem mellett, hogy a vádlott tudta, mire készülnek terrorista cimborái, mégis elhallgatta azt a hatóságok előtt, így ha2001 augusztusában, a letartóztatásakor készült ez a fotó Moussa- ouiról (SITA/AP-felvétel) zugságaival közvetlenül is felelős a csaknem 3 ezer áldozat haláláért. A 37 éves algériai születésű francia állampolgárt 2001 augusztusában tartóztatták le a bevándorlási törvények megszegéséért Minnesota államban, ahol püótatanfolyamon vett részt. A terrorista összeesküvés vádját Moussaoui már tavaly elismerte. Idén márciusban bevallotta, nem egy későbbi terrorhullámban lett volna szerepé, hanem neki is szeptember 11-én lett volna feladata: egy ötödik utasszállítót kellett volna eltérítenie és a washingtoni Fehér Háznak vezetnie. Hangoztatta, hogy nem bánt meg semmit, sőt szeretné, ha az USA számára minden nap szeptember 11-e lenne, kész bárból, bármikor amerikaiakat ölni. (MTI,ű)
