Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-03 / 101. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. Szülőföldünk TI A komáromi Csonka Marika Szlovákia egyetlen női cigányprímása. Nem készült zenei pályára. Az érzelmek húrjain játszik Törékeny teremtésnek tűnik, de megjelenésében van valami méltóságteljes. Nyűt tekintetével és közvetlenségével azonnal megbabonázza az embert. És amikor muzsikál, szinte együtt él a hegedűjével. Csonka Marika olyan természetességgel játszik hangszerén, mintha azzal a kezében született volna. BORKA ROLAND „Nagyapám hatására fogtam a kezembe ezt a hangszert, ő igazi, képzett cigányprímás volt - kezdi Marika. - De nem zenei pályára készültem. Nővérke szerettem volna lenni. Sokáig nem hittem abban, hogy a hegedűnek lelke van. De már tudom, a hangszer és az ember egy szív, egy lélek. Ezért is fájt any- nyira, amikor tavaly eltörött a hegedűm. Mintha meghalt volna valaki, hiszen tízévesen kaptam, és közel húsz évig volt a társam. Mindenhová elkísért” - meséli szomorúan Marika. A muzsika hangja Szívből, őszintén muzsikál, és előadásmódját megfűszerezi valami plusszal, amit nem tanítanak, ami utánozhatatlan. Az ősi cigány temperamentummal. „Az a fontos, hogy adjak valamit a közönségnek. Nem kedvelem a hatalmas színpadokat, mert úgy érzem, elveszek. Kell, hogy szoros kapcsolatot alakítsak ki az emberekkel.” Marika már négyévesen folyékonyan olvasott. Az alapiskolai tanulmányait követően a budapesti Tá- lentum Művészeti Iskolában tanult és a Rajkó zenekarban muzsikált. Legjobb tanítója mégis az édesanyja. „Nagyon sokat köszönhetek az édesanyámnak. Azt tartotta, hogy elszántsággal, kitartással és szorgalommal többre is vihetem.” Értékek közvetítése Példaképe Czinka Panna. Marika elmondta, hogy a klasszikusok mellett szívesen játszik musicalt, operettet. Ám vannak kedves komolyzenei darabjai is. Lelkét Vivaldi Négy évszak című műve érintette meg. Járt már Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Horvátországban, Törökországban, Magyarország számos fesztiválján. A jövőben saját dalok írásával is megpróbálkozna. „Eddig nem éreztem késztetést, hogy saját zenét szerezzek. Most azonban megérett bennem az elhatározás.” Nagyapám hatására fogtam a kezembe hegedűt" (A szerző felvétele) Művészi színvonalról aligha beszélhetünk a vers kapcsán, az ima és a jelszó azonban hatásos volt 125 éve született a Magyar Hiszekegy szerzője KOVÁCS ÁGNES Ma már keveset mond Papp- Váryné Sziklay Szeréna neve, de az idősebb nemzedék még emlékszik egy kis versre, amely a Trianonban megcsonkított ország lakóiban tartotta a lelket: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök Igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.” A költőnő Hitvallás című irredenta versének első szakasza a Horthy- korszak „nemzeti imája” volt. Szabados Béla zenésítette meg. Papváry Elemémé Sziklay Szeréna születésének idén április 18-án volt a 125. évfordulója. 1881-ben Jánokon látta meg a napvüágot ifj. Sziklay Ede lányaként, aki Gömör megye szolgabírója, majd Abaúj megye főispánja és Kassa város díszpolgára volt. Szeréna a Rozsnyói Leánynevelő Intézetben nö- vendékeskedett, ennek emlékére az épület falán 1939-ben emléktáblát helyeztek el. A tábla elhelyezésének ötletadója és szervezője Var- gáné Scheffer Etelka írónő, „Rozsnyó Nagyaszonya” volt. Az ünnepelt költőnő versét, a „Magyar Hiszekegyet” az ünnepélyen is elszavalták. Avers születése Alig száradt meg a tinta a trianoni békeokmányon, az Urmánczy Nándor vezette Védő Ligák Szövetsége pályázatot írt ki olyan ima vagy fohász, illetve jelmondat megfogalmazására, amely alkalmas „a revanš eszméjének ébrentartására”. A célokat tekintve tanulságos a pályázati hirdetés, illetve a bírálók jelentésének szövege. Urmánczy Nándornak a főispánokhoz írt levele önmagában is igazolja, hogy a kormányzat támogatta az akciót. A Védő Ligák Szövetsége aligha fordulhatott volna üyen kéréssel a kormány megyei megbízottaihoz az őket felügyelő belügyminiszter engedélye nélkül. A pályázat nyertese, „a Felvidék egy elszakadt leánya”, Papp-Váry Elemémé, született Sziklay Szeréna, két leány anyja, régi abaúji nemesi család saija, akinek félje honvéd ezredes. Háborús visszhangok címmel már korábban jelent meg „a haza iránti rajongás, a családi élet szeretetének melege és a hit” által áthatott verseskötete. Nevét azonban a pályadíj elnyerése tette ismertté. Különösen radikális jobboldali körökben érdeklődtek bánta. A Gömbös Gyula által szerkesztett MOVE című lap 1920. október 10-i száma teijedelmes interjút közölt vele. Ez a figyelem késztethette arra, hogy háromsoros, díjnyertes fohászát tizenöt szakaszos verssé formálja, melyet 1921-ben közölt egy Irredenta című, Heltai Jenő és Herczeg Ferenc írásait is tartalmazó 24 oldalas kiadványban. Művészi színvonalról aligha beszélhetünk a vers kapcsán, az ima és a jelszó azonban kétségtelenül hatásos volt. A siker titka éppen egyszerűségében rejlett. A Budapesti Hírlap 1920. szeptember 12-i kommentálja szerint: „Ehhez nem kell kommentár. Ezt megérti a gyermek, ettől megdobban az aggastyán szíve.” Minden rendezvényen elhangzott A két világháború között alig volt olyan hivatalos rendezvény, ahol el nem hangzott volna az ún. „Magyar Hiszekegy”, sőt az iskolák egy részében is naponta elmondták közösen, a tanítás megkezdése előtt, persze nem mind a 15 szakaszt, hanem csak az elsőt, ami egyben az utolsó is: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában.” (kov) Nem lazsálnak a lukanényei iskolások, a Föld napjára 640 darab műanyag flakont gyűjtöttek össze Nem a kukában, a gyűjtőben a helyük (Pásztor Zoltán felvétele) A legjobbak díjat kaptak M. LUKÁCS ZSÓFIA Lukanénye. A helyi alapiskola a Föld napja alkalmából hirdette meg a műanyag flakonok gyűjtését. Az ödet helyi fiataloktól származott, ez is azt bizonyítja, hogy a fiatalságnak fontos a környezetvédelem. A szervezők várakozásait is felülmúlta az eredmény: a kisdiákok április 20-ig 11 640 darab műagyag flakont adtak le. Ezek ásványvizes, üdítőitalos flakonok, melyek újrahasznosíthatok. Vasárnap április 23-án ünnepélyes kiértékelést tartottak, a legeredményesebb gyerekek díjat kaptak, majd egy készségfejlesztő foglalkozás keretében a flakonokból repülőgépet, hajót, pillangót, százlábút, madáretetőt készíthettek. Nagy sikert aratott a „flakon- összelapító” verseny, az első pár flakont a község polgármestere Kuzma Zoltán lapította össze, bemutatva a nyerő technikát, melyet a nebulók lelkesen továbbfejlesztettek. Közben zajlott a flakonember- építés is. A flakonokkal teli zsákokból egy óriást fűztek össze a gyerekek. A polgármester, Kuzma Zoltán és az iskola igazgatója, Zaťko Ágnes támogatása nélkül ez a rendezvény nem valósulhatott volna meg. A kezdeményezés akkor lesz igazán sikeres, ha nem egyszeri alkalomról számolhatunk majd be. Mert minden nap a Föld napja. A nyolcadikosok fizikatörténetből is megmérkőztek Öveges József Fizikaverseny ÚJ SZÓ-HÍR Nagymegyer. Április 22-én, szombaton tartották az Öveges József Fizikaverseny szlovákiai válogatóját a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A versenyt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) hirdeti meg, és immár hagyományosan a nagymegyeri alapiskola szervezi. Nagy Teréz, az Öveges József Fizikaverseny szervezője, az SZMPSZ külső munkatársa lapunknak elmondta, a csökkenő gyermeklétszám az érdeklődés hanyatlásában is megmutatkozik. A verseny a múltban három fordulóból állt: az első kör levelező volt, a jelentkezők közül a beküldött feladatok alapján hívtak meg huszonöt nyolcadik osztályos tanulót, akik az országos válogatón mérhették össze tudásukat, majd a három legeredményesebb versenyző jutott be a döntőbe. Idén eleve csak 24 jelentkező akadt, így az első forduló elmaradt, a tanulók és felkészítő pedagógusaik automatikusan meghívást kaptak Nagymegyerre. A versenyen végül 14-en vettek részt, ők a vágsellyei, a lévai, a csilizradványi, a lakszakállasi és a nagymegyeri alapiskolát képviselték. Az iijú fizikusok a mechanika, a hőtan, az elektromosságtan és a fizikatörténet kérdésköreiben mérkőztek meg, ezen belül számításos, gondolkodtató és jelenségelemző feladatokat is kaptak. A kérdések az alapiskolás tananyagra építettek, de szükség volt az elmélyültebb felkészülésre is, hiszen a válogatónak igazodnia kellett a magyarországi versenyszínvonalhoz, ami hagyományosan nagyon magas - emelte ki Nagy Teréz. A nagymegyeri válogatón az első helyen Mikó Albert, a lévai Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója végzett, második lett Bőgi Péter (Csilizradvány), harmadik pedig Izsóf Máté (Lakszakállas) - ők képviselik majd a szlovákiai magyar iskolákat a győri döntőn, ahol - hűen Öveges tanár úr szelleméhez - természetesen különböző kísérleteket, mérési feladatokat is teljesíteniük kell majd. (as) Losonc és Rapp termálfürdő kialakítását tervezi Odacsalogatnák a turistákat SZASZl ZOLTÁN Losonc/Rapp. A Novolandia, a térség geotermális kincseinek kiaknázására alakult vállalkozás néhány héten belül megkezdi a kutatófúrást Losonc és Rapp között. Az elképzelések szerint egy huszonöt hektár alapterületű aquaparkot szeretnének kiépíteni Nógrádnak ezen a részén. Erre a korábbi geológiai mérések és furatok alapján igen nagy esély van, a geotermális vizek szlovákiai atlaszában leírtak szerint ezen a területen 636 és 751 méteres mélységben 35 fokos víz van, egyes szakvélemények 45-50 fokos vízzel számolnak. A Novolandia társulás a kitermelésre kerülő termálvizet nemcsak a turizmus céljaira, hanem alternatív energiaforrásként is szeretné kihasználni, előzetes számításaik szerint évente 38 000 giga- joule-nyi energiát lehetne ezen a módon nyerni. Mivel a legközelebbi termálvizes fürdő Alsó- sztregován található, a befektetők a történelmi Nógrád középső és keleti részén élők számára szeretnének aquaparkot kialakítani, számolva a magyarországi Salgótarján és környékének lakosságával is. Az idén megépülő Rárós-Rá- róspuszta híd, a tíz éve működő kalondai határátkelő pedig Szécsény és környéke felé tenné jobban elérhetővé a tervezett aquaparkot. Az Ipoly bal partján, Rapp és Kalonda közé, egy szép fekvéső völgy keleti-délkeleti részébe tervezett 25 hektáros üdülőtelepen, 476 mülió koronás költségvetésből szeretnék megépíteni az európai igényeknek megfelelő, egész évben működő aquaparkot. Tizenöt medencét, sportpályákat, szórakoztató parkot terveznek, szállodákkal, kempinggel, turista- szállásokkal és parkolóval. A második ütemben pedig Losonc fürdőinek termálvízellátását tervezik. Ivan Eibner, Rapp polgármestere lapunknak elmondta, a furat elkészítésének munkálataihoz már minden hivatalos engedély rendelkezésre áll. „Rapp környéke madárvédelmi terület, tehát a természetvédők külön hozzájárulására is szükség volt, megalakítottuk az ügyintézést végző társulásokat, és pályázatokat nyújtottunk be az uniós forrásokhoz. A furat elkészítése néhány héten belül megkezdődik, hiszek abban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termálvizet találunk a kiszemelt területen. A terveinkben az szerepel, hogy az aquapark megépülése új munkahelyeket teremtsen, szolgálja az itt élők egészségét és szórakozását. A parkot a helyiek jelentős kedvezményekkel használhatják majd” - nyilatkozta Ivan Eibner. Már papíron is mutatós a terv (Szekeres Éva felvétele)
