Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-23 / 117. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 23. www.ujszo.com Két önálló ország született, Szerbia a közös állam jogutódja - Belgrád még elkeseredettebben fog küzdeni Koszovó megtartásáért Végleg szétesett az egykori titói birodalom Vasárnap este kezdődött és tegnap reggelig tartott Podgoricában a népünnepély (TASR/EPA-felvétel) Kétszáz millió eurós segély Iraknak az EU-tól Kivonulási menetrend örökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell elnyernie a nemzetközi pénzintézetekben. Hasonlóképpen Szerbiára vonatkoznak majd a közös államot illető nemzetközi dokumentumok, példának okáért az ENSZ BT 1244-es számú koszovói határozata is. Szerbia lényegében alkotmánymódosítások nélkül ússza meg az önállóvá válást. Elemzők szerint Montenegró elszakadása komoly mértékben aláássa Belgrád pozícióit a Koszovó birtoklásáért folytatott vitában. Montenegrónak újra kell kezdenie a társulási tárgyalásokat az unióval, de csak azután, hogy a nemzetközi közösség elismeri az ország szuverenitását. Djukanovics győzelmi beszédében a függetlenné válást Montenegró újkori történelme legfontosabb eseményének nevezte, amelyre 88 évet várt az ország népe. „Montenegró demokratikus és politikailag érett társadalomként mutatkozott be Európának... Képesek voltunk választ adni az Európai Unió kemény feltételére, és túl is tettünk a követelményen” - hangoztatta, köszönetét mondva az EU-nak, amiért segített megrendezni a népszavazást. Megismételte, a függetlenség nem lesz senkinek sem a kárára. Felszólította híveit, méltóságteljesen ünnepeljenek, senkiben se keltsék a letörtség és a vesztés érzetét, (-cz-e, dem, mti) az irakiak képesek átvenni a feladatokat. „A körülmények a fontosak, nem az időpontok. A külföldi erőket az erőszak tartja Irakban. A béke teszi lehetővé, hogy távozzanak” - mondta. Számává és Amára délen van, a britek ellenőrzik, a lakosai síiták. El-Anbár nyugaton fekszik, és a szunnita felkelők erősségének számít. Máliki menetrendje igazodik a külföldi erőknek adott ENSZ-fel- hatalmazáshoz, amely az év végéig szól. Ez az ígéret sokkal tovább megy, mint amit eddig brit és amerikai politikusok hangoztattak. Máliki figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ha a milíciák leszerelése kudarcot vall, abból polgár- háború lehet. Brüsszelben tegnap bejelentették, az EU 200 millió eurót különített el az iraki újjáépítés támogatására. (MTI, SITA) RÖVIDEN Vannak civil áldozatok is Kabul/Kandahár. Mintegy ötven tálib harcos meghalt az afganisztáni koalíciós erők vasárnap éjszakai és tegnap hajnali légitámadásában az ország déli részén. A támadásnak civil áldozatai is vannak, a számukról eltérő adatokat közöltek. A koalíciós légierő gépei Kandahár tartomány Pandzs- vaji körzetének Azizi nevű fal- vát támadták, ahol a tálibok rejtekhelyét sejtették, és ahol a lázadók, illetve az afgán kormányhadsereg és a velük szövetséges külföldi erők között heves harcok voltak a múlt héten. A polgári áldozatok ügyét a koalíciós erők kivizsgálják. Helybéli lakosok szerint számuk akár 35 is lehet. Egy idős ember a kórházban azt mondta, 26 családtagja halt meg a légitámadásban, és rajtuk kívül sokan megsebesültek. (MTI) Merkel Kínát győzködi Peking. A német és a kínai kormányfő tegnap egyetértett abban, hogy Irán nem tehet szert az atomfegyverek gyártásának képességére. Angela Merkel kancellár számos parlamenti képviselő és csaknem félszáz üzletember kíséretében érkezett Pekingbe még vasárnap este. Kína és Oroszország ellenzi, hogy keményebb intézkedéseket, szankciókat vezessenek be Teherán ellen. Angela Merkel látogatásának egyik lényeges célja éppen az, hogy konszenzust próbáljon kialakítani Kínával az iráni atomválság ügyében. A kancellár asz- szony a német-kínai kapcsolatok elmélyítésének keretében egyfajta új*stratégiai párbeszédet szorgalmazott. (MTI) Meghalt a WHO vezetője Genf. Agyembóliában elhunyt Dzsong Vük Rí, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője. Ezt a WHO- közgyűlés idei ülésszakának tegnapi nyitó ülésén jelentették be, mintegy száz ország egészségügyi miniszterének jelenlétében. A 61 éves Ri személyesen irányította a szervezetnek a madárinfluenza terjedése elleni harcát. Elena Sal- gado spanyol egészségügyi miniszter, a közgyűlés elnöke rendkívüli személyiségként méltatta az elhunytat. A délkoreai orvos 23 éve dolgozott a WHO-nál. Az ötnapos tanácskozás főbb témái: a fenyegető madárinfluenzára adható globális válasz és Tajvan régóta húzódó, eddig kilencszer elutasított megfigyelői státusának ügye. (MTI) Dzsong Vük Ri 2003 óta vezette a WHO-t (TASR/AFP) Podgorica/Pozsony. Hivatalosan is megerősítette a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett népszavazáson a montenegrói választási bizottság. ÖSSZEFOGLALÓ František Lipka, a választási bizottság (RRK) szlovák elnöke szerint a szavazatok csaknem teljes számának értékelése alapján készített előzetes eredmény szerint a résztvevők 55,4 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen. Montenegró önállósodása ellen a polgárok 44,6 százaléka adta voksát. A választási részvétel 86,3 százalékos volt. Brüsszelben közölték, az EU tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Az EBESZ és az Európa Tanács szerint a referendum lebonyolítása összhangban volt a nemzetközi normákkal. A. Nagy László, aki EBESZ- megfigyelőként volt jelen, tegnap megerősítette: a referendum atrocitások nélkül zajlott le. Eduard Kukán külügyminiszter kijelentette: a szlovák diplomácia elismeri az eredményeket, a referendumot pedig demokratikusnak tartja, szerinte Montenegró érdeke, hogy az ország függetlenné válása után is jó viszonyban legyen Belgrád- dal. „Szerbiához hasonlóan Montenegró uniós csaüakozását is támogatni fogjuk” - tette hozzá. Washington. Iráni rakétákat elhárító rakétarendszer telepítését tervezi a Pentagon Európában a The New York Times értesülése szerint. A lap Lengyelországot és Csehországot említi lehetséges helyszínként. A Pentagon egyik, nevének elhallgatását kérő munkatársától a lap úgy tudja, Donald Rumsfeld védelmi miniszter még a nyáron előterjeszti javaslatát a telepítés megfelelő helyszínére. A tíz rakétaelhárító rakétát 2011-ig állítanák rendszerbe. A védelmi minisztérium már 56 millió dollárt kért a kongresszustól a régóta tervezett rendszer kiépítésének előkészítésére, amely a becslések Nicosia. Az ENSZ újraegyesíté- si tervét elutasító, jelenleg is hivatalban lévő kormánykoalíció győzött a vasárnap tartott ciprusi parlamenti választásokon a vasárnap késő esti nem hivatalos végeredmény alapján. A kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) szerezte a legtöbb szavazatot 31,16 százalékkal, míg konzervatív riválisa, a Demokratikus Tömörülés (DISY) a voksok 30,33 százalékához jutott. Mindkét nagy párt jelentősen visszaesett a 2001-es választási szerepléséhez képest. Az igazi győztes Tasszosz Papadopulosz elnök centrista Demokrata Pártja, amely a szavazatok 17,91 százalékához jutott, sokat javítva eredményén. A részvételi arány 89,02 százalékos volt. Az 1974 óta megosztott Ciprus görögök lakta részén jelenleg az Kukán köszönetét mondott a referendumra felügyelő szlovák diplomatáknak. A népszavazási törvény szerint a népszavazás legkevesebb 50 százalékos részvétel mellett érvényes, és a résztvevők több mint 55 százalékának szavazata szükséges ahhoz, hogy kikiáltható legyen Montenegró függetlensége. Milo szerint összesen 1,6 milliárd dollárba fog kerülni. Az Egyesült Államokat és európai szövetségeseit oltalmazó rakétaelhárító pajzs felállításának jelentős politikai következményei lennének a cikkíró fejtegetése szerint. Az első tartós amerikai katonai létesítmény Lengyelország területén így például még szorosabbra fonná a két ország kapcsolatait. A lap kiemeli, hogy a terv Amerikában nem sok figyelmet keltett, Lengyelországban azonban máris heves viták övezik. Oroszország aggodalommal tekint a tervre, az amerikai fegyveres erők jelenlétének keleti irányban való kiterjesztésére az egykori Varsói Szerződés térségében. Jurij Balujevszkij orosz vezérkari AKEL és a Demokrata Párt alkot koalíciót. A ciprusi belpolitikai rendszerben a kormány tagjait az államfő nevezi ki, akit viszont külön választanak meg öt évre. Megfigyelők szerint a választók az ENSZ Papadopulosz a feleségével (ČTK) Djukanovics kormányfő, a szaka- dár tömb vezetője már tegnap hajnalban kihirdette a győzelmet. A szerbia-montenegrói védelmi minisztérium megismételte sokat hangoztatott álláspontját, amely szerint a hadsereg tiszteletben tartja a montenegrói polgárok akaratát, és semmilyen formában nem avatkozik bele a népszavazás főnök a Gazeta Wyborcza lengyel lapnak hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, a lengyelek végül is dönthetnek a pajzs mellett, ugyanakkor arra is gondolniuk kell, hogy esetleg mi hull majd a fejükre. A Pentagon által tervezett szélesebb, több védelmi vonalból álló rendszer részeként kilenc elfogó rakétát telepítettek az alaszkai Fort Greely támaszponton, kettőt pedig a kaliforniai Vandenberg légibázison. A rakéta 70 kilogrammos rombolószerkezettel van felszerelve, amely ütközéssel semmisíti meg az ellenséges robbanófejet. A program sok tekintetben még kísérleti fázisban van, de a rendszer a Pentagon szerint válság esetén máris működtethető. ciprusi újraegyesítési tervének elutasításáért jutalmazták Papadopulosz elnököt a többletszavazatokkal. A ciprusi görögök 2004 áprilisában népszavazáson elvetették a világszervezet újraegyesítési tervét. (A sziget északi részén élő török közösség áldását adta a tervre egy hasonló népszavazáson.) A görög elutasításban sokak szerint meghatározó szerepe volt az államfőnek, aki kezdettől fogva ellenezte a tervet. A nemzetközi közösség a ciprusi görögök kormányát ismeri el, a sziget görögök lakta része léphetett csak be 2004-ben az unióba. Az északi területen működő kormányt egyedül Törökország tekinti legitimnek. A választások eredménye arra utal, hogy nem változik Ciprus politikája: továbbra is ellenzi az ENSZ újraegyesítési tervét, s rendkívül kritikus Törökország esetleges uniós csatlakozásával szemben. eseményeibe, ahogyan eddig is tartózkodott attól. Egyértelművé vált tehát: kikiáltható Montenegró és Szerbia függetlensége. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, ha valamely tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, megÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Brüsszel. Az iraki erők veszik át a koalíciós csapatoktól a védelem feladatait az ország legtöbb tartományában az év végéig. Ezt Núri al-Máliki miniszterelnök jelentette ki, miután tárgyalásokat folytatott a váratlanul Bagdadba érkezett Tony Blair brit kormányfővel. Megállapodás született, s a menetrend értelmében júniusban az iraki erők veszik át az ellenőrzést két tartományban, Szamávában és Amárában. A többi tartományt fokozatosan adják át, s az év végéig - Bagdad és talán el-Anbár tartomány kivételével - az egész folyamat befejeződik. Közös sajtótájékoztatójukon Blair nem kötötte időponthoz a csapatok kivonását, de jelezte, a külföldi erők abban az ütemben távozhatnak, ahogy Gáza/Washington/Jeruzsá- lem. Súlyos összetűzés tört ki a Hamász fegyveresei és palesztin rendőrök között tegnap a palesztin parlament gázai épülete mellett. A lövöldözésben egy járókelő életét vesztette, hárman megsebesültek. Szemtanúk szerint a Hamász fegyveresei, akik egy környező, elhagyatott épületben bújtak meg, rakétagránáttal és két kézigránáttal támadták a rendőröket. Ehud Óimért izraeli miniszter- elnök, aki tegnap az USA-ba érkezett, washingtoni látogatása előtt kijelentette: Irán csupán hónapokra van az atomfegyver előállításától. A CNN-nek azt nyilatkozta, ez a technológiai küszöb jóval közelebb van, mint korábban vélekedtek. Álláspontja szerint az az idő, ameddig Teherán képes lesz atomfegyver előállítására, nem években, hanem hónapokban mérhető. Ugyanakkor valószínűtlennek nevezte, hogy Izrael kísérletet tenne egy Irán elleni, esetleges egyedüli katonai fellépésre, ahogy ezt 1981-ben tette, amikor egy légitámadással megsemmisítő csapást mért iraki nukleáris létesítményekre. Ehud Óimért az interjúban erőtlennek és tehetetlennek nevezte Mahmúd Abbász palesztin elnököt, mert szerinte „nem lenne ereje végrehajtani egy esetleges békemegállapodást”. Erre reagálva Simon Peresz miniszterelnök-helyettes viszont kijelentette: jelenleg Abbász az egyetlen, akivel palesztin részről tárgyalni lehet. Állítólag Lengyelországot és Csehországot szemelte ki a Pentagon Amerikai rakéták Európába? MTI-HÍR A jelenlegi kormánykoalíció győzött a ciprusi parlamenti választásokon Ismét nemet mondtak az újraegyesítésre MTI-HÍR Óimért Washingtonban az iráni nukleáris veszélyről Folytatódó palesztin belharc MTl-ÖSSZEFOGLALÓ
