Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-23 / 117. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 23. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Visegrádi kisebbségek A négy visegrádi országban élő nemzeti kisebbségek hely­zetét szeretné felmérni és együttműködésüket elősegíte­ni a Visegrad-Terra Intercultu- raüs nevű kezdeményezés, amelyet tegnap mutattak be Prágában. „Alapvető célunk rámutatni arra, hogy a közép­európai régióban évszázadok óta keverednek különböző né­pek. Mind a négy államban je­lentős számú kisebbség él, s tagjai kulturális gazdagságot jelentenek az anyaországnak és annak az államnak is, amelyben ma élnek” - jelen­tette ki Vladimír Skalský, a Csehországban működő Szlo- vák-Cseh Klub első alelnöke. A projektet a klub kezdeményez­te, s 10 ezer euróval a Nemzet­közi Visegrádi Alap is támo­gatja, s mind a négy visegrádi országban vannak kisebbségi partnerei. Magyarországon például az országos szlovák önkormányzat, Szlovákiában a Csemadok állt a kezdemé­nyezés mellé. Támogatja a Cseh- és Morvaországi Magya­rok Szövetsége is. „A cseh kor­mány értékeli a kezdeménye­zést, jónak találja és támogat­ja” - mondta Ivó Hartmann, a prágai kabinet kisebbségi ta­nácsának alelnöke. Skalský szerint a kezdeményezés létre­hozásában nagy szerepet vál­lalt Csáky Pál szlovákiai mi­niszterelnök-helyettes is. Szeptemberben Szlovákiában a Pozsonyhoz közeli Budmeri- cében nemzetközi kisebbségi konferenciára kerül sor. A Szlovák-Cseh Klub és partne­reinek célja, hogy a kezdemé­nyezés a Nemzetközi Visegrá­di Alap által támogatott hosszabb távú stratégiai pro­jektté váljon, s ezáltal le­hetőséget nyújtson a négy or­szágban élő kisebbségek jobb megismerésére és szélesebb együttműködésére is. Közös irodalmi estekkel is számol­nak, s írókkal lesz mód talál­kozni, mint Grendel Lajos, Zá- vada Pál vagy a Prágában élő szlovák költő, Ľubomír Feldek. Hartmann szerint Prága fon­tosnak tartja a témát, hiszen az ország lakosságának majd­nem 10 százalékát nem cseh nemzetiségűek teszik ki. (kés) Szaporodnak a neonácik Németországban 2005-ben gyarapodott a neonácik és az erőszakra hajlamos szélső- jobboldaliak száma - jelentet­te a Bűd am Sonntag arra a belbiztonsági jelentésre hivat­kozva, amelyet Wolfgang Schäuble belügyminiszter ter­jesztett elő tegnap. A lap isme­retei szerint a jelentésben az szerepel, hogy 2004-ben 3800 neonácit tartottak számon, ta­valy 4100-at, tízezer erőszakra hajló szélsőjobboldalit két év­vel ezelőtt és 10 400-at 2005- ben. Ugyanakkor a szélsőjobb- oldaliak száma összességében enyhén csökkent: 40 700-ról 39 ezerre. Az erőszaknak leg­utóbb a berlini tartományi képviselőház egyik tagja esett áldozatul a főváros, Lichten­berg kerületében. Giyasettin Sayant, a Baloldali Párt migrá­ciós kérdésekért felelős török származású képviselőjét a hét végén verték fejbe üveggel becsmérlő kijelentések kísére­tében. (MTI)- Jó pénzért állítólag a biztonságos szexről is állítanak ki bizonylatot a titkosszolgálatnál... (Peter Gossányi rajza) Alberto Gonzales amerikai igazságügyi miniszter a terrorizmus elleni harcról Megbüntetnék a titkokat kiszivárogtató újságírót Lehetségesnek tartja szö­vetségi büntetőeljárás indí­tását az amerikai igazság­ügyi miniszter azok ellen az újságírók ellen, akik bizal­mas biztonsági információk kiszivárogtatóitól kapott ér­tesüléseket tesznek közzé. TÓTH LÁSZLÓ Alberto Gonzalest az ABC hírte­levízióban arról faggatták, vajon a kormány eljárást indít-e a The New York Times ellen, amiért a nyüvánosság elé tárta, hogy az elektronikus felderítést végző Alberto Gonzales miniszter köz­lése szerint nem vaktában el­lenőrizik a sajtó munkatársainak híváslistáit (SITA/AP-felvétel) Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) elnöki felhatalmazásra ti­tokban, az illetékes bíróság jóvá­hagyása nélkül lehallgatja ameri­kai állampolgárok nemzetközi te­lefonbeszélgetéseit a terrorizmus elleni harc jegyében. Gonzales úgy válaszolt, hogy a kiszivárog- tatási ügyeket esetenként mérle­gelik. „Ha a törvény olvasatában bűncselekmény történt és a bizo­nyítékok is erre mutatnak, köte­lességünk, hogy azt nagyon ko­molyan vegyük” - mondta. Az utóbbi időben több újságírót is bíróság elé citáltak tanúvallo­másra kiszivárogtatási ügyekben. Gonzales kijelentette, a névte­len kiszivárogtatok után nyomozó ületékes szervek nem fognak ha­bozni, hogy szükség esetén figye­lemmel kísérjék az újságírók bel­földi telefonhívásait, de arról szó sincs, hogy rutinszerűen vagy vaktában ellenőriznék a sajtó munkatársainak a híváslistáit. A cáfolat arra az eheti sajtóérte­sülésre utalt, amely szerint a Szö­vetségi Nyomozó Iroda (FBI) a bi­zalmas kormányzati információk kiszivárogtatói után nyomozva fi­gyelemmel kíséri és tanulmányoz­za az ABC News, a The New York Times és a The Washington Post újságíróinak telefonhívásait a ter­rorizmus elleni harc jegyében a hatóságoknak szélesebb jogkört biztosító Patriot törvény alapján. Az ABC News egy magas rangú rendészeti tisztségviselőtől érte­sült úgy, hogy az FBI a titkos euró­pai vallatóbörtönök, valamint a bírói hozzájárulás nélküli titkos telefonlehallgatások kiszivárogta­tói után nyomozva vizsgálja az új­ságírók híváslistáit. Az FBI a Patriot törvényben biz­tosított lehetőséggel élve bírói el­lenjegyzés nélkül - úgynevezett nemzetbiztonsági levélben - uta­síthatja a telefontársaságot a hí­váslisták kiadására, amiről a szol­gáltatók még csak nem is tájékoz­tathatják ügyfeleiket. Az újságírók által hívott számok elemzése értékes fogódzót nyújthat a kiszivárogtatok után nyomozó FBI-nak. A hírtelevíziót tájékoztató szö­vetségi tisztségviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a beszélge­tést lehallgatják és rögzítik-e. Az újságírók által hívott számok elemzése azonban már önmagá­ban is értékes fogódzót nyújthat a kiszivárogtatok után nyomozó FBI-ügynököknek. A Szövetségi Nyomozó Iroda el­ismerte, rendszeresen ellenőrzi kormányzati tisztségviselők hí­váslistáit, de cáfolta, hogy rutin­szerűen figyelné, hogy az újság­írók milyen telefonszámokat hív­nak, ületve milyen telefonszá­mokról hívják őket. A szerző az MTI washingtoni tudósítója A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának szegedi nyilatkozata Képezni a kisebbségi toliforgatókat MT1-F1GYELŐ A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚ- EK) azt szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni ma­gyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságírókép­zést - áll a témáról Szegeden ren­dezett tanácskozáson elfogadott zárónyüatkozatban. A kisebbségi magyar közösségek növekvő tájé­koztatási igényeit szem előtt tart­va, valamint a külhoni magyar saj­tó helyzetéről végzett felmérések alapján a KMÚEK tagszervezetei nyomatékosan felhívják a figyel­met arra, hogy a külhoni magyar közösségekben sürgősen újra kell gondolni a magyar újságírók folya­matos és szervezett képzésének és továbbképzésének a kérdését - ol­vasható a dokumentumban. Mint írták, „a fiatal, kellő elméleti és gyakorlati tudással felvértezett új­ságíró-nemzedék kinevelése, vala­mint a sajtóban már dolgozó szak­mabeliek állandó továbbképzése nélkül ugyanis rövid időn belül végveszélybe kerülhet a külhoni magyar közösségek megmaradá­sát szolgáló kisebbségi magyar média”. A Szegeden május 19-21- én megtartott tanácskozás részt­vevői szerint a külhoni magyar mé­dia számára létfontosságú, hogy a kisebbségi tömegtájékoztatás sajá­tosságait szem előtt tartva az új­ságírók képzése lehetőleg azokban a közösségekben történjék, ame­lyekben az oktatási folyamat befe­jeztével a képzett fiatalok kifejtik majd tevékenységüket. A külhoni magyar újságíró-iskolák, ületve új­ságíróműhelyek létrehozása és működtetése ezért elsőrendű fon­tosságú - mutattak rá. KOMMENTÁR Szakad. Törik? JARÁB1K. BALÁZS Jó időben ütemezte a montenegrói kormány a parányi balkáni or­szág függedenségi népszavazását. A verőfényes napsütés és az ügy fontossága rekordszámú szavazót csábított az urnákhoz. Szerbia figyelmét pedig főleg a „Merre keressük Mladics táborno­kot?” össznépi társasjáték és a Koszovó státusáról folyó, Belgrád számára egyre nyilvánvalóbban súlyos (Koszovó mint szerb tarto­mány elvesztése) következményekkel járó tárgyalások kötik le. Nem csoda így, hogy Belgrád egyelőre inkább durcásan reagál az előzetes felmérésekre, amelyek szerint a montenegrói „szakadárok” nyerték a népszavazást. Jóllehet, Montenegró függedensége Szerbia - múlt tengerparti ország - státusának elvesztésével jár együtt, a montenegrói vezetés nyüvánvalóvá tette: a politikai függetlenedés után egyáltalán nem érdekelt a Szerbiától való gazdasági izoláció­ban. A kérdés inkább az: mikor emészti meg a szerb társadalom a Nagy-Szerbia-álom végleges és egyre drasztikusabb képet öltő buká­sát, és hol van az a szerb politikai erő, amely a 21. század kihívásai­hoz tud egy szerb jövőképet kialakítani. Mert miközben az ország te­rülete „fogy”, Müosevics bukása után egyre inkább Belgrád válik a Balkán természetes - gazdasági - központjává. Nemcsak multinacio­nális vállalatok, hanem szlovén, sőt horvát cégek is a szerb fővárost választják cégeik regionális központjává. A jelenlegi, múltra alapo­zott sérelmi szerb nagyhatalmi politika ezt a fejlődési trendet csak akadályozza. Valószínű, hogy generációk szükségeltetnek ahhoz, hogy Szerbia modernizálódni legyen képes - politikaüag. Ehhez az ország (és az egész régió) európai integrációs céljai - illetve az EU- hoz való csatlakozás mint legfontosabb célkitűzés - hathatósan hoz­zájárulhat. Montenegró mellett az EU-nak is jól jött a népszavazás „szakadár” sikere. £z EU ugyanis - különleges megbízottja, Miroslav Lajčák szlovák diplomata révén - kulcsfontosságú szerepet töltött be a népszavazás lebonyolításában. Épp Lajčák volt az, aki keresztülvit­te az egyébként meglehetősen furcsa 55%-os határt a függetlenség kivívásához. Voltak, akik a szerb befolyásnak tudták be az ún. Lajčák-tervet, de Szlovákia valamikori belgrádi nagykövete képes volt elfogadtatni az 55%-os határt a függetienségpárti montenegrói vezetéssel, MUo Djukanovics kormányfővel az élen. Annyi bizonyos, ha a hivatalos végeredmény megerősíti az előzeteseket, Belgrád nemigen tiltakozhat Montenegró függetlenségének kikiáltása miatt. A neheze azonban még hátravan Montenegróban. A már régóta eu­róval (egyszerűen bevezették, nem kérdezték az EU-t) fizető kis bal­káni állam fő bevétele mindmáig csempészetből származhat. Djuka­novics kormányfő évekig nem utazhatott Olaszországba, mivel til­tott dohánykereskedelem miatt eljárás folyt ellene. Adót fizetni egé­szen mostanáig nem volt divat. Az ellenzék nem véletlenül kampá­nyok azzal, hogy a függetlenség révén Montenegró „Djukanovics és Társai” privát országgá alakulhat át. Nagy munka vár tehát a monte­negrói demokráciára és az EU-ra is, hogy a függetlenedő ország a szakadás után ne törjön szét az európai integráció útján. JEGYZET Nemzeti józanság KOCUR LÁSZLÓ Attól, hogy valakinek a Honda Gold Wingje mellett egy Dodge Viper is parkol a garázsában, és emellett polgármester, még le­het ritka nagy barom. (Sőt,- oly­kor még ennyi sem kell hozzá.) Különösen igaz ez a (megint a) miniszterelnöki bársonyszékre pályázó Ján Slota esetében, aki ismét bemutatta, mit várhat­nánk, ha ez a jelenleg csekély valószínűséggel bíró esemény bekövetkezne június 17. után. A Felső-Vág mente erős embere ezúttal egy főként chopperes célközönség által látogatott po­zsonyi vendéglátó-ipari egység­ben „ittasuk meg”, de nem a Szlovák Nemzeti Párt választási preferenciáitól, hanem - sajtó­beszámolók szerint - konyaktól. Ám társadalmunk jól tolerálja az alkoholfogyasztást, ráadásul arról sincs hír, hogy a nemzeti vezető utána még volán mögé ült volna, hogy ütközzön vagy rendőrökkel versenyezzen, mint más kollégái, így önmagában az, hogy egy pártelnök lerésze- gedett, még nem nagy durra­nás, hiszen Csehországban ve­zető politikusok ököllel estek egymásnak, holott tudták, hogy a terem tele van operatőrrel és fotóssal. Ám a legnemzetibb pártvezető az utolsó pohár fel­hajtása után nem támolygott el a zsolnai gyorshoz, hogy meg­próbáljon kijózanodni, nehogy lényegesen fiatalabb, harmadüt felesége nekiáüjon a sodrófával, hogy: Te részeg disznó... Nem. Ő trágár módon sértegetni kezdte a söröző magyar vendé­geit, a nyomdafestéket ugyan jól tűrő, ám a jelen írásban mégis kerülendő kifejezésekkel ületve őket, az egyiküket áüítólag le is köpte. A teljesség érdekében nem haügathatjuk el, ámokfutá­sának volt egy, a magyar válasz­tók számára kétségkívül szimpa­tikus, ám saját hívei körében vélhetően osztatlan tetszést nem arató megnyüvánulása is: a Magyar Köztársaságot éltette. A nagy államférfijelölt nem nélkü­lözte az önreflexiót sem. Én úgy gondolom, nem vagyok részeg, mint a disznó - mondta áüapo- tával kapcsolatban. Pártja persze teljes mellszéles­ségben kiáll Slota mellett. (Nem csoda, hisz nem is olyan régen megmutatkozott, nélkü­le az SNS olyan, mint a vőle­gény a nélkül a lényeges szer­szám nélkül, hogy egy másik nagy politikai gondolkodót idézzek.) Az egészet a nemzeti párt elleni támadásnak tart­ják. Gengszterújságírást, összeesküvést emlegetnek. Nem értem. Ha egy víz-, gáz- és központifűtés-szerelő vagy egy szoftverfejlesztő berúg, és beszól valakinek, másnap leg­feljebb bocsánatot kér és kész. Ha egy politikus néz a pohár fenekére, mindjárt összeeskü­vést emleget. Pedig egy­szerűbb lenne azt mondani: bocs, ezt elcsesztem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom