Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-19 / 114. szám, péntek
!/IľDTTľC71/tľnn JvtľilY i ľjZjíVľJJU 2006. május 19., péntek___________________________________________________________________________________________________zL évfolyam 18. szám Legfinomabb zöldségnövényünk a humuszban és tápanyagokban gazdag homokos vályogtalajokat kedveli Megkezdődött a spárgaszezon Térségünkben a spárgát például Érsekújvár mellett termesztik nagyüzemileg Időszerű teendők a kertben Ültessünk paprikapalántát ÚJ SZÓ-TIPP A spárgát az emberiség évezredek óta fogyasztja és néhány évszázad óta termeszti is. A mai napig a különleges finom zöldségek közé sorolják nemcsak a termesztésének, hanem a fogyasztásának a rendhagyó volta miatt is. BÁLINT GYÖRGY A spárga (Asparagus officinalis) a liliomfélék családjába sorolt, egyszikű növény. Nyáron másfél méter magas, szeldelt lombú hajtásokat fejleszt, talán ezért nevezik egyes vidékeken nyúlámyéknak is. Kétlaki növény lévén a hímegye- deken csak jelentéktelen porzós virágok, a nőegyedeken piros bogyók teremnek. Ezen utóbbiakban három fekete mag érik be. A korszerű fajták magjából csupa hímegyed fejlődik, ami azért előnyös, mert ezek több hasznos síptermést hoznak. A spárga többhasznú növény. Legfőbb értéke a zsenge hajtása, amelyet sípnak neveznek. Ez kétféle is lehet: a bakhát alatt termesztett növények sípjai fehérek, legfeljebb a hegyük lilás, a sík felületen termesztett fajták sípjai zöldek. Gyerekkoromban apámnak mintegy négyholdnyi spárgaültetvénye volt. Nagyon megbecsülték ezt a növényt, mert a „spárgaszüret” ideje április-májusra esett, amikor gazdaembernek más bevétele - a naponta fejt tejen kívül - nem igen volt. A sípokat naponta kétszer kellett szedni, mert igen gyprsan növekedtek és a bakhát alól kikandikáló sípok gyorsan megszínesed- tek, értéktelen áruvá váltak. A sípokat gondosan válogatták, kötegelték és értékesítették. A spárgasíp legfinomabb része a feje, mert nem rostos, igen zsenge és ízletes. A sípok feldolgozásakor természetesen műidig törtek is, és a fejek házi felhasználásra kerültek. így a családi asztalon spárgaszezon idején minden nap volt előkelő spárgaétel. Hogy a spárga milyen különleges étel, arról Sommerset Maugham is írt egy novellát. Elmek a lényege a következő: Párizsban járva megismerkedett egy gyönyörű és kívánatos ifjú hölggyel. Együtt járták a várost, és amikor beesteledett az író meghívta partnerét vacsorára. A vendéglátó legnagyobb ijedelmére a hölgy a legdrágább fogást, spárgaszufflét választott és az író egész este amiatt szorongott, hogy vékonyka pénztárcájából ki tudja-e fizetni a cehhet? A spárgasíp önmaga egyébként nem tartozik a hizlaló ételek közé. Viszonylag kevés kalóriát tartalmaz, de gazdag emészthető rostokban, B- és C vitaminban, aminosa- vakban. Ha persze bőséges vajjal, tejföllel, sajttal gazdagítják a szakácsok a fogást, altkor nem sorolható a fogyókúrás ételek közé. A spárganövény legjobban a humuszban gazdag és tápanyagokkal bőségesen ellátott homok, vagy homokos vályogtalajokat kedveli. A kötött agyagtalajokból nehézkes a sípok kitermelése. A házikertekben is érdemes egy-egy sor spárgát telepíteni. Az új ültetvényről az első sípokat a harmadik évben lehet betakarítani, addig bőséges trágyázással és gyomirtással kell elősegítem a tövek megerősödését. Amúgy a spárga egyike a legígéretesebb zöldségféléknek. A talaj- és éghajlati viszonyok kedvezőek, az európai piacok közel vannak és korlátlanok, tehát ez a növény is azoknak a terményeknek a sorába állítható, amelyeket a legjobb minőségben és a leggazdaságosabban tudunk előállítani. Az ültetvény telepítése beruházás- és időigényes dolog, amit azonban ellensúlyoz a jó jövedelmezőség, valamint a fokozott munkaerőigénye. A házikertben a spárgatöveknek egyéb haszna is fellelhető. A spárga zöld hajtásai módfelett alkalmasak virágcsokrok díszítésére, a megpörkölt magból pedig kellemes za- matú kávé készülhet. Talán nem nagyon közismert a spárga egészségügyi hatása, pedig Lippai János az 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében már a következőket írja: „Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkül, mind gyö- keresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik.” Amikor már nem kell fagyokra számítanunk, ki lehet ültetni a melegigényes palántákat, így a paradicsomot és a paprikát. Csak egészséges, jól fejlett, bojtos gyökérzetű növényeket vásároljunk. A paprikát érdemes párosával ültetni, így a két növény támogatja egymást a növekedésben, jobban fejlődik és többet terem. A paprika vízigényes növény, térségünkben rendszeresen kell öntözni. Érdemes kéthetente tápanyagokkal is ellátni. Ha a biokertészettel barátkozunk, akkor a paprika mellé ültessünk sárgarépát. A két növény kölcsönösen segíti egymást a növekedésben, és a betegségekkel szemben is eredményesebben veszi fel a versenyt. Néhány korai paradicsompalántát is kiültethetünk. A talaj menti fagyok ellen takarással védekezhetünk. Érdemes mélyebbre ültetni a paradicsomtöveket, mint ahogy a melegágyban voltak, mert a paradicsom a szárán is képes gyökereket fejlesztem. Márpedig minél több gyökeret nevel, annál erősebb lesz a növekedés, és annál több termést tud érlelni a növény. Ha a palánták nevelésük közben megnyúltak, akkor érdemes a szárukat vízszintesen az ültetőgödörbe fektetni. Az ültetés előtt szóljunk a gödörbe egy kevés istállótrágyát vagy komposztot. Azt szokták mondani, hogy a bab csírázáskor „szereti a harangszót hallani”. Ez azt jelenti, hogy szereti a meleget, így nem szabad 3-4 cm-nél mélyebbre vetni. Az optimális vetésidő akkor érkezett el, amikor a talaj hőmérséklete elérte a 8-9 C fokot. Ha zöldbabot szeretnénk fogyasztani, akkor érdemes kimondottan zöldhüvelyű fajtát vásárolni. Ezek a fajták nem szálkásodnak, és akkor is igen jó zamatúak, ha már egy kicsit túl- fejlettek. Ez a hétvégi kertekben különösen jó tulajdonság. Ha a talaj nem túl nedves, és hőmérséklete elérte a 8-9 C fokot, trágyával dúsított fészekbe vethetjük a spárgátok, cukkini, csillagtök, sütőtök, lopótök, kolbásztök, laskatök és a dinnye magvait. Ha csak kiskertben gazdálkodunk, akkor érdemes a tököt pergolára felfuttatnunk. Ezzel a nedvességet is távol tartjuk a tök termésétől, így csökkentjük a gombás és baktériumos betegségek kialakulásának esélyét. Kimondottan befuttatásra alkalmas a kolbásztök (Lagenaria siceraria var. turbinata), amelynek termése akár két méter hosszúra is megnyúlik. Érdekesség a luffa- vagy szivacstök (Luffa cylindrical, amelynek érett terméséről a bőrt lehúzva mosakodásra alkalmas szivacsszerű képződményt találunk belsejében. (kertpont.hu) Igazi ínyenc falat MAI VAIUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (1001 Kanadai dollár 37,721 1,329 Lengyel zloty Svéd korona 26,581 Svájci frank 26,502 USA-dollár 9,501 55,681 Magyar forint (100) 14,22 4,024 5,062 Szlovén tollár (100) 15,742 24,352 29,544 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,70-38,70 28,68-30,34 1,30-1,36 13,56-14,86 OTP Bank 00,00-00,00 00,00-00,00 00,00-00,00 00,00-00,00 Postabank 36,75-38,69 28,77-30,31 1,30-1,36 12,42-16,02 Szí. Takarékpénztár 36,70-38,58 28,56-30,06 1,29-1,37 13,60-14,89 Tatra banka 36,71-38,67 28,64-30,16 1,30-1,36 13,73-14,85 UniBanka 36,70-38,62 28,63-30,12 1,29-1,36 13,92-14,64 Általános Hitelbank 36,73-38,69 28,67-30,21 1,29-1,37 13,74-14,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) I PIACI ÁRSÉTA- sárgarépa Pozsony május 17-én 35 Sk/kg Komárom május 17-én 20 Sk/kg Rimaszombat május 17-én 20 Sk/kg Zseliz május 17-én X Losonc május 18-án 25 Sk/kg Szepsi május 17-én 24-29 Sk/kg Kassa május 17-én 20 Sk/kg petrezselyem 89 Sk/kg 35 Sk/kg 60 Sk/kg 19 Sk/köteg 49 Sk/kg 49-56 Sk/kg 51 Sk/kg burgonya (új) 12-15(23) Sk/kg 16-18 Sk/kg 13-18(25) Sk/kg X 14(24) Sk/kg 11-15(30) Sk/kg 10-13 Sk/kg tojás X 3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db 2,30-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 15(100) Sk/kg 15-20 (100) Sk/kg 15(100) Sk/kg X 12-15(100) Sk/kg 14-25 (94109) Sk/kg 16(100) Sk/kg zeller 35 Sk/kg X 35 Sk/kg 5 Sk/db 39 Sk/kg 42 Sk/kg 40 Sk/kg zöldpaprika 79-130 Sk/kg, 8-14 Sk/db X 10-14 Sk/db 90-115 Sk/kg 79-93 Sk/kg 68-100 Sk/kg paradicsom 69-89 Sk/kg 60-90 Sk/kg X 76 Sk/kg 70 Sk/kg 65-79 Sk/kg 60-68 Sk/kg kelkáposzta 44 Sk/db X 30 Sk/kg X 22 Sk/kg 39 Sk/kg 35 Sk/kg retek, újhagyma 12,12-14 Sk/csomó 6-10,6-8 Sk/csomó 10,15 Sk/csomó 5-8,8-10 Sk/csomó 8-12, 8-10 Sk/csomó 7-10,10-12 Sk/csomó 8-10,10-12 Sk/cs alma 23-29 Sk/kg 28-30 Sk/kg 19-25 Sk/kg 15 Sk/kg 22-35 Sk/kg 20-26 Sk/kg 24-28 Sk/kg káposzta, karalábé 15 Sk/kg, 16 Sk/db x, 7-10 Sk/db 15,16 Sk/db x, 10-15 Sk/db 17 Sk/kg, 12 Sk/db 20 Sk/kg, 19 Sk/db 30 Sk/kg, 15 Sk/db méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg 120 (180) Sk/kg 100 (100) Sk/kg x (x) Sk/kg 70-130 (100) Sk/kg 100-160 (240) Sk/kg uborka 20 Sk/kg 36-38 Sk/kg X X 40 Sk/kg 39-42 Sk/kg 38 Sk/kg 5-8, x Sk/db
