Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-19 / 114. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 19. Kertészkedő 17 A biokertész legfőbb segítői a földi giliszták, amelyek nemcsak biohumuszt termelnek, hanem a növényeket károsító baktériumokat is elpusztítják így is termelhetünk sikeresen zöldpaprikát Köteles Gábor kertjében. Paprikatermesztés fólia alatt... Néhány szakkönyv és folyóirat áttanulmányozása után 22 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy vegyszermentes kertészkedést folytatok. A kezdeti kellemetlen meglepetések után lassan sikerült olyan termelési eljárást kialakítani, melynek köszönhetően kitűnő minőségű paprikát termeltem. KÖTELES GÁBOR Nagy örömömre annyi paprika termett, hogy augusztus második felétől a felesleget kénytelen voltam a helyi piacon értékesítem. Az én paprikám külalakra semmivel sem volt másabb a vegyszerkezelt árunál. Viszont amíg a hagyományosan kitermelt paprikának az árusítását a járási tisztiorvos - magas nitráttartalomra hivatkozva - néhányszor betiltotta, addig az én paprikám megfelelt a legszigorúbb közegészségügyi előírásoknak. A továbbiakban röviden vázolom a nálam bevált termesztési módokat. Paprika előtt elővetemény A mi éghajlati körülményeink között a paprika hajtató berendezésben és szabadföldi körülmények között is termeszthető. A hajtató berendezés lehet üvegház, hobbiüvegház, fóliasátor, melegágy, hidegágy, biodombágy, beüvegezett veranda, lakóhelyiség déli ablaka és egyéb. Én a paprika termesztésre a délre néző ablak, a mi- nidobágyak, hidegágyak és fóliasátor kombinációját használom. A termelésre való felkészülést én már október végén, november elején elkezdem azzal, hogy a 6 x 3 méter alapterületű fóliasátor közepén 5 x 1 x 0,6 méteres gödröt ások, melybe az ősz és a tél folyamán a másként nem hasznosítható kerti és konyhai hulladékot gyűjtöm. A nagyobb darabokat felaprítom. A hulladékot tömöríteni, néhányszor meglocsolom, majd előbb biokomposzttal, később bio- komposzttal kevert földdel takarom. Biokomposztot csak az első években kellett odahozni. A továbbiakban elégnek bizonyult a gödörben létrejött mennyiség. A fóliát rendszerint március elején húzzuk fel, így előveteménye- ket, pl. hónapos retket, salátát, korai sárgarépát, a földdel takart meleg talp fölött szabadföldi kiültetésre szánt karalábét, káposztát, kelt és karfiolpalántákat is nevelek. Ha a magokat időben elvetjük, április 15-30 között elfogyasztjuk a retket és kiültethetem a káposzta- félék palántáit. Az elővetemények magvait 0,07 m távolságú sorokba vetem úgy, hogy a fóliától kezdve egy vagy két sor retket vetek, majd 1 sor salátát, vagy sárgarépát, utána 5 sor retket, utána újra 1 sor salátát, vagy sárgarépát, 5 sor retket, majd 1 sor salátát, vagy sárgarépát. Hasonlóan veteményezek a fóliasátor másik oldalán is. A zárósorok után mindkét oldalon üresen hagyok 0,42 m-es sávot, amely barázdaként szolgál. A sátor közepén elvetem a káposztafélék magjait, meglehetősen ritkán. Palántanevelés A paprikapalánták nevelését február elején kezdem. Az előnevelés edényekben történik, amelyeket rostált biokomposzttal töltök. Erre szórom a magot, majd biokomposzttal takarom. Meglocsolom, szikkadás után fertőzésmentes kvarchomokkal hintem. Amíg a magok nem kelnek, kis adagban öntözök, kelés után több vízzel, de úgy, hogy a növénykéket ne étje víz. Ha az erősebb vízsugár elmosná egyes helyekről a homokot, a takaróréteget pótolom. Március közepén ajánlatos a növényeket bi- okomposztba áttűzdelni. A felületet locsolás után újra finom homokkal zárom. Fűtött hajtatóház híján az előnevelést a lakás déli ablakaiban végzem. A palánták kiültetése A jó gyökérlabdával rendelkező fejlett palántákat április végén, május elején ültetem a fóliasátor földjébe a retek betakarítása után felszabadult, egymástól 0,42 m távolságra levő saláta, illetve sárgarépa sorok sorközökeinek középvonala mentén, legalább egymást 0,50 m távolságra, hármaskötésben. A fóliasátor mindkét oldalára 3-3 sort ültetek. A sátor közepére az előrenevelt uborkatövek mellé az egyik oldalról karalábé-, a másik oldalról karfiolpalántákat ültetek. A kiültetett paprikát csak óvatosan locsolom és az első termés kötődéséig felületi komposztolást sem alkalmazok. Azaz a növényeket „koplaltatom”. A paprikatövek kiültetésével párhuzamosan a paprikasorba egy-egy bársonyvirág (Tagates) palántát szúrok, melynek gyökérzete riasztja a fonálférget, drótférget, levélzete és virágai pedig a levéltetveket. Megelőző növényvédelemként szükségesnek tartom június, július, augusztus hónapokban 3-4 naponként megfigyelni, hogy a levéltetvek természetes ellenségei jelen vannak-e a fóliasátorban. Ha katicabogárból, fátyolkából, fülbemászóból egy példányt sem találunk, ajánlatos 2-3 példányt betenni, hogy felfalják (likvidálják) a betévedt levéltetű petéit. Ellenkező esetben kellemetlen meglepetés érhet bennünket a kártevő túlzott elszaporodása esetén. A másodtermés (saláta, sárgarépa, karalábé, karfiol) felszedése után, amikor már kötődtek az első termések és emelkedett a hőmérséklet, jónak tartom a vízadag emelését és 12-15 naponkénti felületi biokomposzt kiszórását a paprikatövek körül. A továbbiakban pedig már csak a vízellátásról, és az egészséges termések betakarításáról kell gondoskodni. Szabadföldi vegyszermentes paprika A paprika szabadföldi vegyszer- mentes termesztésével gondjaim voltak. Az általam tanulmányozott irodalomban ugyanis nem volt utalást a paprika társnövényeiről, ezért gondot okozott a vetési terv elkészítése. Többféle kombinációval próbálkoztam. Nálam az vált be a legjobban, amikor a paprikát az ACBCACBCA... vegyeskultúrás zöldségtermesztési rendszerben az A sorokba iktattam saláta, hónapos retek, esetleg mustár elővetemé- nyekkel úgy, hogy a szomszédos C sorban korai sárgarépát, vöröshagymát, másodveteményként kínai kelt, metélőzellert és fejes salátát termesztettem. A szabadföldi termesztésnél is előnevelt palántákat használtam. Az eltérés csupán abban volt, hogy a magot március elején vetettem és a tűzdelésre legtöbbször április került sor. A töveket május végén ültettem, a gödrökbe biokomposztot is tettem. A tőtávolság 0,50 m-es volt, 4-5 méterenként Tagates tövet ültettem a fonálférgek, drótférgek, levéltetvek és más kártevők elriasztása érdekében. Óvatos belocsolás után a szabad talajfelszínt fűkaszálékkal, esedeg aprított zöldséghulladékkal vagy szalmával takarom. A továbbiakban csak szárazság eseten nedves- ségpóüásról, 2-3-szor biokomposzttal való tápanyag utánpódás- ról, a talajtakarás kiegészítéséről és a szedésről kell gondoskodni. Öntözni legjobb reggel, lehetőleg korán, mindig csak a gyökereket, esővízzel vagy legalább néhány napig állott egészséges vízzel. Megfelelő berendezés esetén nagyon jó a barázdás öntözés, mert ennél kerül legkevesebb víz a levelekre. A biotermesztés titka A vegyszermentes termesztés sikere a gazdag talajéletben rejlik. Nézetem szerint óriási jelentősége a güiszták által kitermelt biohumusznak van. A giliszták az értékes güisztahumusz előállításán kívül egyes szakkiadványok szerint a káros baktériumokat, így a szalmonella és a paprikát károsító vírusokat is pusztítják. Ezért olyan alkalmatosságot akarok az idén összeállítani, amelyben a félig érett biokomposztot intenzív gilisztatenyésztés táplálékául fogom felhasználni. Már csak azt kell megakadályoznom, hogy a vakond bejusson a gilisztatenyészetbe. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára ...és szabad földön, megfelelő zöldségnövényekkel társítva A korona ritkításával, beteg ágrészek, gyümölcsmúmiák, hernyófészkek eltávolításával csökkenthetjük a vegyszeres kezelések számát Miként és mivel védekezzünk szilvafáink kártevői és kórokozói ellen? CSERES ZOLTÁN A szilva- és a ringlófák főleg házikertekben, fasorokban és egyéb szórványban találhatók. Ez jelentős mértékben meghatározza a növényvédelmi teendőket. Ezeken a területeken csökken a vegyszeres védekezések lehetősége, viszont nő a mechanikai és az agrotechnikai védekezések jelentősége. Különösen fontos a korona ritkítása, a beteg ágrészek, gyümölcsmúmiák, hemyófészkek eltávolítása. A vegyszeres védekezést azonban nem lehet teljesen helyettesíteni egyéb védekezési módokkal. Az elvirágzástól a gyümölcsszüretig a fajták érési idejétől függően 2-4 hónap telik el. Ilyenkor a következő betegségek és kártevők ellen kell védekezni. A szilvarozsda május-júniusban különösen csapadékos időjáráskor meglepetésszerűen károsít, levélhullást és termésveszteséget okozhat. A szilva és a ringlófajták mindegyike fogékony a betegségre, fertőzéskor a leveleken apró, sárga, szögletes foltok keletkeznek, melyek később beszáradnak. A vegyszeres védekezés nélkülözheteden. A sztígmimás betegség jellegzetes tünete a levéllikacsosodás. A leveleken apró, sárga közepű, bíbor szegélyű foltok jelentkeznek. A gyümölcsön apró, piros foltok képződnek. A gomba fertőzési folyamata már korán tavasszal megindul. A vegyszeres védekezés elengedheteden. A szilva fómás betegsége rendszeresen jelentkezik a levélen, melyeken apró, később nagyobbodó lilásbama foltok keletkeznek, az ilyen foltok később kihullnak és a levelek likacsossá válnak. A termésen kezdetben alig észrevehető apró, később kiemelkedő barna párás foltok keletkeznek. A beteg gyümölcsök végül ösz- szeaszalódnak, elrothadnak. A betegség ellen vegyszeresen kell védekeznünk. A gyümölcsmoníiia a szilva legjelentősebb betegsége. A gyümölcsrothadás rendszeres, de az utóbbi években a virág és a hajtásszáradás is egyre gyakrabbanjelentkezik. A fertőzés a moníliás gyümölcsmúmiákról és a fertő-, zött ágakról, gallyakról terjed át esőcseppel, széllel a virágra vagy a sérült termésre. A mostani csapadékos időszakban különösen kedvez a betegség terjedésének. A vegyszeres védekezés elengedheteden. A betegségek kialakulását a következő készítmények rendszeres használatával előzhetjük meg: Dithane DG (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan 80 WDG (0,2%). A permetezést szükség szerint 7-8 naponként ismételjük meg. Használható továbbá: Baycor 25 WP, Horizon 250 EW (0,1%), Syllit 65 (0,07%). A felsorolt szerek esetében ha a fertőzés feltételei tovább tartanak, akkor, a permetezést 10-14 nap után ismételjük meg. Állati kártevők A piros gyümölcsfa-takácsatka bíborpiros színű, kerekded. Szabad szemmel nem, vagy alig látható. Károsítása hatására a levelek elszí- neződnek, de nem görbülnek be, kisebbek maradnak, korán lehullnak. A szilva-takácsatkák sárgászöld ovális alakúak. Szívogatásukkal már kora tavasszal károsításnak. Emiatt gyengébb lehet a termés, nyári károsításukkal a következő évi termést veszélyeztetik. Ha elszaporodnak, használjunk ellenük speciális atkaölő készítményeket: Omite 30 W (0,2%), Sanmite 20 WP (0,1%), Vertimec 1,8 EC (0,75%). A szüva leggyakoribb állati kártevői a levéltetvek. Legveszélyesebb közülük a hamvas szüva-levél- tetű. Szívogatása nyomán a hajtások satnyulnak, a levelek görbülnek, nő a tápanyagveszteség, a termés minősége, mennyisége romlik. A tetvek ellen elengedhetedenek az első korai permetezések, mert ha a levelek a szívogatástól már összeráncosodnak, a kontakt szerek hatástalanok, a permedé nem éri el a tetveket. Ebben s stádiumban már csak a drágább felszívódó hatású készítményekkel (Actara WG, Calypso, BI-58 Nové, Aztec, Pirimor 25 WG) védekezhetünk eredményesen. A gyümölcsdarazsak közül a szilvánál a poloskaszagú szilvadarázsnak van különösen nagy jelentősége. A kártevő lárvái a gyümölcskezdemény felső részén rágják be magukat, kiodvasítják a gyümölcs belsejét majd fekete ürülékkel szeny- nyezik. A gyümölcsdarazsak igen korán tömeges gyümölcshullást okoznak. A szilvatermésen általában még egy nyílás található, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt. A gyümölcsöt szétnyomva a lárva és a károsított gyümölcs poloskaszagú. Közvetien a virágzás előtt és sziromhullás után védekezhetünk ellene a szilvamolynál felsorolt permetszerekkel. A szilvamoly kártétele után a gyümölcs gyakran féloldalasán fejlődik, a berágás felől mézgásodik, ürülékkel szennyeződik. A nyári nemzedék kártételekor a termés korán kékfoltos és kényszerérett lesz. A mag körül rágó lárva teljesen tönkreteszi a gyümölcsöt. Száraz meleg időben kártételük még fokozódik. A szüvamoly rajzása május elejétől októberig tart, így a védekezésnek folyamatosnak kell lennie. Használjunk ellene: Calypso 480 EC (0,02%), Pyrinex 25 ME (0,4%), Diazol 50 EW (0,1%), Mospüan 20 SP (0,02%), Reldan 40 EC (0,125%), Zolone EC (0,2%). A felsorolt készítmények a levéltetvek hatnak. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó Fotó: Holocsi)
