Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-26 / 96. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN ________. SSM MNNMMMSS& Büdösebbek maradnak az autók? London. Az eddigi tapasztalatok alapján nem teljesítik a környezetvédelmi előírásokat az európai autógyártók. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) és az Európai Bizottság egyezménye szerint a 2008-ban gyártott autók nem bocsáthatnak ki 140 grammnál több szén-dioxidot kilométerenként (ugyanez az egyezmény a japán és a koreai gyártókra csak 2009-től vonatkozik). 2005-ben azonban a gépkocsik átlagos széndioxid-kibocsátása 160 . gramm volt kilométerenként, ami azt jelenti, hogy 2008-ig évente 4,3 százalékkal kellene csökkenteni a C02-emissziót ahhoz, hogy a gyártók tartsák magukat a vállalt értékhez. (MTI) Régióink jövőjéről tanácskoztak Brüsszel. Szlovákia régióinak jövőjéről tartottak tegnap nemzetközi szakmai tanácskozást az ország európai uniós és NATO-csat- lakozásának közelgő kétéves jubileuma alkalmából a szlovák hét keretében az unió szívében. A konferencián részt vett valamennyi hazai megyei önkormányzat vezetője, akik egyetértettek abban: kiemelt súlyt kell fektetni az uniós támogatások igazságos elosztására, hogy valóban odajusson a támogatás, ahol a legnagyobb szükség van rá. (TASR) Fél százalékkal csökkent az infláció a szigetországban Lengyelek és szlovének tömik a brit lyukakat ÖSSZEFOGLALÓ A kulturális sokszínűséget nem a folklorisztika szintjén, hanem szociális összefüggéseiben kell kezelni tovább, Európa? Balról jobbra: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt főtitkára és Jin' Dienstbier volt cseh külügyminiszter (Milan Drozd felvétele) London. A kelet-európai vendégmunkások érezhető, pozitív lökést adnak a brit gazdaságnak. Az új munkaerő segítségével az inflációt ellenőrzés alatt tudta tartani a kormány, megnövelte az adókból származó bevételét - áll az Ernst&Young tanulmányában. Nagy-Britannia nem korlátozta az új tagállamok munkaerő bevándorlását és munkavállalását. Ennek eredménye, hogy a jelentés szerint a lengyel és a szlovén munkások segítségével „több iparági lyukat sikerült betömni”. Az Ernst8tYoung a pénzügyminisztérium adatai alapján végzett számításokat, és ezek azt bizonyítják, hogy a külföldi munkaerő foglalkoztatásának hatására fél százalékkal csökkent az infláció a briteknél. A jelentés szerint az új migrációs hullám most tetőzik, eddig 300 ezer ember érkezett a mezőgazdaságba és az egészségügybe. Az új tagországokból kiáramló munkaerő rendkívül jó hatással van a brit gazdaságra. A brit munkaerő megfiatalodott, sokkal rugalmasabbá vált, ezáltal a kormányra nehezedő nyugdíjteher is csökkent, az irányadó kamatok pedig alacsonyak maradtak. Számítások szerint a brit GDP növekedése jövőre 2,6 százalékos lesz, 2008-ra pedig 3 százalékot prognosztizálnak még akkor is, ha marad a jelenlegi 4,5 százalékos alapkamat. Bolgár és román bevándorlók Csaknem 60 ezer bolgár és román munkavállaló érkezik Nagy- Britanniába a két ország jövőre tervezett EU-csatlakozása után az egyik vezető londoni társadalmigazdasági kutatóintézet tegnap közölt előrejelzése szerint. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) 38 oldalas átfogó prognózisa azzal számol, hogy a Románia és Bulgária belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra. Londoni értesülések szerint mindazonáltal kérdéses, hogy a tagjelöltek közül Bulgária egyáltalán bejut-e a tervezett időben az EU-ba. A The Sunday Telegraph értesülése szerint ugyanis az a két magas rangú szakértő, akiket a bolgár rendőrségi és igazságszolgáltatási rendszer felmérésére kért fel az uniós bizottság, arra a következtetésre jutott, hogy a súlyos mértékű korrupció és szervezett bűnözés miatt az ország jövőre esedékes EU-csadako- zását el kellene halasztani. Függeden londoni elemző házak hivatalosan azonban még bíznak a kijelölt időben történő bolgár EU-csatlakozásban. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen a múlt hónapban emelte befektetői szintre a szuverén bolgár adóskockázatra érvényes osztályzatait, indoklásában nem zárva ki, hogy Bulgária akár három éven belül az euróövezetnek is tagja lehet, (mti, ng) Hogyan Milyen világkép rajzolódik ki az európai fiatalok előtt, hol a helye az Európai Uniónak a világban, mi lehet az értelmiség funkciója az EU jövőjének kialakításában, mi lesz velünk, kis nemzetekkel a globális vüágban? - ezekre a kérdésekre keresték a választ a Selye János Egyetem és a miniszterelnök-helyettesi iroda közös szervezésében Komáromban a Hogyan tovább, Európa? címmel megrendezett nemzetközi konferencián. RÁCZ VINCE Az előadók, többségükben volt politikusok, integrációs szakemberek, ma bizonyos értelemben hivatásos gondolkodók igyekeztek tágabb körben beszélni a felvetett problémákról, felszólalásaikban a nemzetközi összefüggés- rendszer feltárására törekedtek. Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt főtitkára szerint az Európai Unió mindenekelőtt békét, stabilitást és biztonságot jelent, egyfajta civilizált szemléletet, melynek alapján az alapvető és pótolhatadan emberi jogok tiszteletben tartása és az állammal szemben az egyén az elsődleges. Az EU egy olyan térsége a vüág- nak, ahol az egyének határozzák meg a közösség jövőjét és nem fordítva. A bővítés célja nem az unió területének növelése, hanem az emberi jogok kiteijesztése - hangsúlyozta a volt főtitkár. Mi az európai identitás? Jifí Dienstbier egykori cseh külügyminiszter az európai identitás kérdéskörét taglalta. Európa különféle nemzetiségű lakosságát a közös európai tudat fűzi egymáshoz. Az azonosság-, a közös ideálokban megnyilvánuló közös értéktudat főként a válságok idején mutatkozik meg - véli Dienstbier, így történt ez az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése pillanatában is, mikor egy nyugati média budapesti tudósítója azzal kezdte beszámolóját: Egy halódó Európából küldöm tudósításomat... A volt külügyminiszter szerint Európa társadalmi-gazdasági jövője azon múlik, hogy a református munkaerkölcsű népek képesek lesznek-e továbbra is támogatni a katolikus munkaerkölcsű népeket. A magas életminőség csak szigorú munkaerkölcs révén tartható meg. Az EU egyedül így faraghatja le Kína és India olcsó munkaerőből fakadó helyzeti előnyét. 450 millió lakosa ellenére az unió egyelőre csak politikai törpe, a versenyképessége növelése, a szuperhatalmi státus elérése érdekében közös politikai intézmények, egységes kül- és védelmi politika kialakítására és azok megerősödésére volna szükség. Dienstbier az egység hiányáról szólva idézte Henry Kissin- gert, a volt amerikai külügyminisztert, aki azt mondta egyszer: számára Európa, az Európai Unió meglehetősen szétfolyó dolog. Kit hívjon fel, ha valakivel tárgyalni akar, van-e telefonszám, amelyet fel lehet tárcsázni, s a vonal végén a kompetens személy jelentkezik-e. A közös műveltség fontossága Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke előadásában a kis nemzetek Európájáról beszélt, emlékeztetett, az uniónak gazdasági előtörténete van, gazdasági szükség- szerűség hívta életre. Előadásában főként az emberi tényezőre, az egyénre, nemcsak mint munkaerőre, hanem kulturális egységre hívta fel a figyelmet, és a kis kultúrák megóvása, a kulturális diverzitás mellett foglalt állást. Nagyra értékelte a bolognai folyamatot, az egyes elemei közül kiemelte a kétlépcsős egyetemi képzés, a kreditrendszer és az egyetemi autonómia bevezetését. Véleménye szerint mindezek a közös műveltség kialakulásához járulnak hozzá. Emellett azonban nagy szükség volna a diplomahonosítás egyszerűsödésére, az idegennyelv-oktatás fejlesztésére és a kompatibilis képzési programokra is. A nemzetközi közegben folytatott tanulmányok biztosítékát jelenthetik annak, hogy a jövőben kialakuló közös európai értelmiség távol tartja majd magát a kizárásos nacionalizmustól. Az MTA egykori elnöke biztos benne, a nemzeti Az azonosság-, a közös ideálokban megnyilvánuló közös értéktudat főként a válságok idején mutatkozik meg. identitás mellé hamarosan belép az európai azonosságtudat is, melyet reményei szerint a pluralizmus hat majd át. platz szerint a kulturális sokszínűséget nem lehet a folklorisztika szintjén kezelni, ehelyett szociális összefüggéseiben kell szemlélni. A kis kultúrák megtartása ugyanis szociális kérdés is egyben. Elfogadhatatlan, hogy az egyén azért süllyedjen versenyképtelenségbe, kerüljön szociálisan hátrányos helyzetbe, mert egy aránylag kis nemzetiséghez tartozik. A kisebb nemzeti, főképp a kisebbségi kultúrára az eddiginél többet kell fordítani, már csak azért is, mert egyszerűen többe kerül. A neves kutató az előadásában emellett közös uniós kultúr- és értelmiségi politikát sürgetett. Az idegengyűlölet veszélyei Miroslav Kusý politológus az emberi jogok és az EU kapcsolatát taglalta, és az idegengyűlölet veszélyeire hívta fel a figyelmet, melyek alááshatják mind a társadalmi békét, mind a szociális biztonságot. Hangsúlyozta, a xenofóbia rejtett formái sokkal károsabbak a társadalom egészére, mivel váratlanul bukkannak elő, és még a műveltebb rétegeket sem hagyja érintetlenül, nem csupán a szélsőséges politikai mozgalmak képviselőire jellemző. A szakember szerint egyetemisták körében sem ritka jelenség. A személyek szabad áramlása révén ugyan hosszú távon csökkennek a köztünk lévő különbségek, így az idegengyűlölet továbbélésének esélye is, rövidtávon azonban az idegen ajkú lakosság keveredése, a bevándorlás félelmet gerjeszt a hazájukban maradt néptömegek körében. Minden érintett tagországnak el kell készítenie egy nemzeti akciótervet, amelynek egyes intézkedéseihez az 50%-os társfinanszírozást kívánja igénybe venni Az EU ezentúl piaci válságként kezeli a baromfihús és a tojás fogyasztásának csökkenését (ČTK/AP-felvétel) A baromfiágazat uniós támogatása MTl-JELENTÉS Brüsszel. Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak mező- gazdasági miniszterei tegnap a baromfi és a tojás közös piaci szabályozásáról szóló uniós rendelet módosítását - megteremtve a jogalapot ahhoz, hogy a madárinfluenza megjelenése miatt bekövetkezett baromfihús- és tojásfogyasztás-csökkenést az EU mint piaci válságot kezelje. A luxembourgi miniszteri találkozón született döntést követően minden érintett tagországnak el kell készítenie azt a nemzeti akciótervet, amelynek egyes intézkedéseihez az 50%-os közösségi társfinanszírozást igénybe kívánja venni. Az Európai Bizottság elképzelése szerint ezek az intézkedések átmeneti jelleggel és elsősorban a kínálat mérséklésére irányulhatnak, főként a te- nyészállományok és a -tojás kereskedelmi áruként történő értékesítésére vagy az új állományok beállításának késleltetésére vonatkozhatnak. A hatályos közösségi jog szerint a tagállamok egyéb intézkedésekre is tehetnek javaslatot. Az uniós társfinanszírozás lehető leggyorsabb folyósítása érdekében a brüsszeli bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a tagállamok által beadott kérelmeket a lehető leggyorsabban értékeli, és dönt azok elfogadásáról. A tanács ülésén számos tagország javasolt 50 százaléknál magasabb közösségi társfinanszírozást. Mások a versenysemlegesség biztosítására, ületve a közösségi költségvetési források hatékony felhasználására hívták fel a figyelmet. Az eddig hatályos szabályok szerint csak a madárinfluenza okozta közvetlen veszteségek után járt kompenzáció. Az Európai Bizottság mostani javaslata értelmében viszont a jövőben nemcsak a fertőzött vagy veszélyeztetett madarak kényszervágása, illetve a fertőzött területeken elrendelt kereskedelmi tilalom okozta károkat téríthetik meg a baromfitenyésztőknek, hanem az egyes országokban drámaian - átlagosan legalább mintegy harminc százalékban - visszaesett kereslet miatt is kompenzálhatják őket.
