Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-25 / 95. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 25. Kitekintő - hirdetés 13 A 20 éve történt nukleáris katasztrófára emlékezünk A csernobili atomrobbanás következményei Húsz éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió terüle­tén, az ukrajnai Cserno- bilban a világ eddigi leg­súlyosabb atomerőmű­szerencsétlensége. AATl-HÁTTÉR A Kijevtől 130 kilométerre létesí­tett erőműben 1000 megawattos, ún. könnyűvizes, grafit hűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő bur­kolat nélküli reaktorok működtek. Április 26-án hajnali 1 óra 23 perc­kor a négyes blokk reaktora el­lenőrizhetetlenné vált, s pár má­sodperc múlva két robbanás vetet­te szét. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon keresztül égő tűz keletkezett a re­aktorban. Nagy mennyiségű radio-’ aktív szennyeződés jutott a le­vegőbe - több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosi­mára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A Szovjetunióban a balesetről az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a Pravda csak május 5-én számolt be először a tragédiáról. Egy félresikerült kísérlet A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta. A reaktorblokk személyzete különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni egy szimulált vészhelyzetben: azt akarták kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbi­1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése és bűnös hanyagság miatt. nák maradványenergiája ele- gendő-e a veszély esetére terve­zett póthűtőrendszer üzemelteté­sére. A reaktor teljesítményét 20- 30 százalékra nyomták le, és min­den érvényes előírás ellenére eb­ben az alacsony, instabil és alig el­lenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették. A kiszolgáló sze­mélyzet számos előírást figyelmen kívül hagyott, ráadásul elfelejtette bekapcsolni a vészhelyzetre terve­zett póthűtőrendszert. A balesetet követően az erőmű másik három blokkját lezárták, a Szovjetunióban több hasonló tí­pusú reaktort leállítottak. Az első és a második blokkot 1986 de­cemberében újraindították, a ne­gyedik fölé vasbeton szarkofágot építettek. A felelősség megállapí­tására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasz­tásban állapította meg, 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások meg­sértése, szolgálati beosztással va­ló visszaélés, illetve bűnös ha­nyagság miatt. Mindazonáltal az atomerőmű tervezési hibáit, ület- ve hiányosságait már 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították. Az áldozatok száma máig ismeretlen Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepí­tések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között 72 ezer főt költöztettek át a sugárszennye­zett területekről; sokan önként hagyták el lakóhelyüket. (Más adatok szerint a szerencsétlenség után 330 ezer embert telepítettek ki az ukrajnai erőmű térségéből, de ötmillióan maradtak a fertőzött régiókban.) Az erőmű körül a ha­tóságok 30 kilométeres tiltott zó­nát létesítettek. A sugárszennye­zetté vált Csernobil és Pripjaty vá­rosok helyett a kitelepítettek, de elsősorban az erőmű dolgozói szá­mára új települést emeltek az erőműtől 50 kilométerre északra, a zónán kívül Szlavutics néven. Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a kataszt­rófa, hányán betegedtek meg vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségek­ben. Az ENSZ nyolc szakosított szervezete, valamint Ukrajna, Fe­héroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjá­ban létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése sze­rint a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma 4000-re tehető, a robbanás okozta sugárzás pedig eddig 56 halálos áldozatot követelt. A Greenpeace független nemzetközi környezet- védő mozgalom ugyanakkor bírál­ta, s bagatellizálónak minősítette e megállapításokat: a 20. évfordu­ló kapcsán idén áprilisban Moszk­vában közzétett tanulmánya sze­rint csaknem 100 ezer, rákmegbe­tegedés okozta halálesetet követel még a jövőben a csernobili ka­tasztrófa sugárhatása, s a 2005-öt megelőző másfél évtizedben is mintegy 200 ezer megbetegedést okozott csak a három nagy szláv államban. A Greenpeace arra hi­vatkozik, hogy a baleset következ­ményeinek leküzdésében részt vett gyakorlatilag valamennyi vizsgált likvidáló (a mentésben 600 ezren működtek közre) im­munhiányosságokat mutat, s a megfigyeltek 80-84 százaléka há­rom vagy több krónikus betegség­ben szenved egyszerre. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszor­szágon kívül a csernobili baleset további két tucat európai országot sújtott, és 45 260 négyzetkilomé­ternyi föld fertőződött cézium-137 izotóppal. A nukleáris biztonság Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára az erőmű végleges be­zárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s 2000. december 15-én végleg leállították az erőmű még működőképes utolsó blokkját. (A többit már korábban inaktív álla­potba helyezték.) A csernobili robbanás az atom- energetika történetének eddigi legsúlyosabb balesete volt, amely rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú felhasználás esetén is belát­hatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Mint Mo­hamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigaz­gatója a Csernobil Fórum 2005. szeptemberi bécsi tanácskozásán megállapította, a csernobili örök­ség egyik pozitív következményé­nek lehet tekinteni a globális nuk­leáris biztonsági rendszer kiépíté­sét, s azt, hogy a nukleáris bizton­ság kiemelt hangsúlyt kapott a nemzetközi együttműködésben. A nukleáris katasztrófa áldozatainak emlékére állított kijevi emlékmű (ČT K/A P-fe I vétel) Slovenská poisťovňa A balesetbiztosítás a legjobbnál olcsóbb Magamnak és a kocsimnak a legjobbat akarom. Megbízható társat, aki a felmerülő problémákat gyorsan, kifogástalanul oldja meg. Minőségi országúti segélyszolgálatot, a káresetet pedig telefonon vagy interneten szeretném jelenteni. Az Ön biztonságos világa Infovonal: 0800 122 222 www.allianzsp.sk BP-6-11099

Next

/
Oldalképek
Tartalom