Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-25 / 95. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com id¥l»iH Újabb rendőr a bazini bíróságon Bazin. A Speciális Bíróságon tegnap megkezdődött a korrupció­val vádolt B. Lajos főhadnagy pere. A volt komáromi rendőrt öt­ezer korona átvétele közben érték tetten, a férfi a pénzért enyhéb­ben bírált volna el egy közlekedési kihágást. A tárgyalás május kö­zepén folytatódik. (SITA) Dzurinda-nyilatkozat a Reutersnek Pozsony. Mikuláš Dzurinda csak úgy növelheti választási esé­lyeit, ha meg tudja győzni választóit a reformok hasznosságáról. A kormányfő a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában ki­fejtette, sok bizonyíték van arra, hogy a lakosok jobban élnek a re­formoknak köszönhetően. Dzurinda szerint a választások tétje a folyamatosság fenntartása. (SITA) Megint elnapolták Schuster perét Pozsony. Ismét elhalasztották a Rudolf Schuster és az általa bepe­relt két kórház perét. A volt elnök 450 ezer koronát követel két fővá­rosi intézménytől, a betegsége idején vele szemben tanúsított bánás­módjuk miatt. Schuster a közelmúltban végrehajtott műtétje miatt nem tudott megjelenni, így a 2003 szeptembere óta húzódó tárgya­lást ötödszörre is elhalasztották. (TASR) Megkegyelmezett egy apagyilkosnak Pozsony. Kegyelemben részesített Ivan Gašparovič egy férfit, aki meggyilkolta az apját. Az áldozat korábban hosszú éveken ke­resztül kínozta családját. Az ülető szabadon engedését egyházi szervek is szorgalmazták, támogatására petíció is született. A tet­tes büntetésének felét már letöltötte. (SITA) Akadálymentesítik az elektronikus közigazgatást Két éven belül e-ügyintézés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Két éven belül jelentős változás lesz érzékelhető az elekt­ronikus ügyintézésben a jelenleg még különféle közigazgatási infor­mációs rendszerek összehangolá­sával és a szükséges szabványtár ki­dolgozásával, jelentette be tegnap Ján Hochmann, a távközlési mi­nisztérium osztályvezetője. A vo­natkozó jogszabályt múlt héten fo­gadta el a parlament. Az elektroni­kus közigazgatás jelenleg legna­gyobb akadályát a ma még több­nyire szigetszerűen működő köz- igazgatási információs rendszerek különbözőségei jelentik. Ennek le­küzdésére, vagyis a hatékony e- közigazgatás és e-ügyintézés érde­kében standardok bevezetésére van szükség. A közigazgatási infor­mációs rendszerek együttműködé­si képességet biztosító összehango­lására szánt költségek fedezetét a tárca büdzséjében különítik el. A közigazgatási információs rendsze­rekről szóló törvény kötelezi a köz- igazgatási feladatokat ellátó szer­vezeteket, hogy közérdekű adatbá­zisaikat tegyék hozzáférhetővé az e-közigazgatási portálon. Koráb­ban mindez csak önkéntes alapon történt. Ezzel párhuzamosan a gaz­dasági növekedés és munkahelyte­remtés stratégiai keretét képező, Í2010 elnevezésű közösségi prog­rammal összhangban javítani sze­remének az idősek, a korlátozott képességű egyének (gyengén lá­tók, mozgássérültek) internet- hozzáférési esélyein, (-cz-e) Bugár Béla: nem kellene pletykákat terjeszteniük Volt „titkosok” támadása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Intenzív lejárató kam­pányt folytat a Szlovák Információs Szolgálat ellen a Magyar Koalíció Pártja, amelynek ügyvezető alelnö- ke, Duray Miklós nyíltan támogatja Orbán Viktort, valamint annak na­cionalista, soviniszta és revizionista politikáját - közölte a szolgálat két volt munkatársa, Igor Cibula és Peter Tóth. Szerintük Bugár Béla, az MKP elnöke túl élénken érdek­lődött a Kováéová-ügy iránt, s ez valószínűleg része annak a hadjá­ratnak, melynek célja a titkosszol­gálat megbízhatóságának kétség­be vonása. Ehhez az MKP különbö­ző politikai ügyeket használ eszkö­zül, melyeket maga geijeszt. En­nek volt része az is, hogy az MKP bírálta az ügynökséget, amiért állí­tólag törvénytelenül figyeli meg Si­mon Zsolt földművelési minisztert. A volt ügynökök úgy vélik, a ma­gyar politikusok szándékosan tá­madják a titkosszolgálatot, amely­nek egyebek mellett feladata fel­térképezni a külföldi ügynökségek Szlovákia területén kifejtett tevé­kenységét, köztük a magyar ügy­nökség munkáját. Bugár Béla a SIS-ről szóló jelen­tés parlamenti megvitatása után, a Kováéová-ügy kapcsán lapunknak azt mondta, felfoghatatlan számá­ra, miért tart hetekig kideríteni, a A Szlovák Információs Szolgálat emblémája (Képarchívum) hölgy egyszerre volt-e tagja a SIS- nek és az SNS-nek. Ezek után az ügynökséget megbízhatadan in­tézménynek minősítette. „A titkos­szolgálat szóvivője azt mondta, nem monitorozták Simon Zsolt te­vékenységét, a jelentés azonban másról tanúskodik, és csak a föld- művelési tárcánál tapasztalható korrupcióról tájékoztattak” - ol­vasható Bugár tegnapi állásfogla­lásában. Úgy véli, szükség van tit­kosszolgálatra, ám annak pártat­lannak kell lennie, s nem szabad pletykaszintű információkat to­vábbítania. Azzal pedig, ahogyan Cibula és Tóth kommentálta egy másik állam politikusának tevé­kenységét, bizonyították: nem ké­pesek objektív képet rajzolni a po­litikai történésekről, (s, sza-) A parlamenti választás kifizetődő pénzbefektetés a politikai pártok számára Annyit adnak agitálásra, amennyit csak akarnak Pozsony. Annyit költhetnek a pártok a választási kam­pányra, amennyi jólesik, törvény már nem korlátoz­za a kiadásokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A régi választójogi norma 12 milliós küszöböt szabott meg, s papíron a politikusok ezt be is tar­tották, ám a rengeteg óriásplaká­tot, a reklámokat és a nagyszabá­sú gyűléseket látva mindenki szá­mára nyilvánvaló volt, sokkal töb­bet költöttek a bevallottnál. A kor­rupcióellenes Fair Play Szövetség többször hangsúlyozta: fölösleges felső határt szabni, mert az csak a törvény megkerülésére kényszerít mindenkit. Ezt közvetve a politi­kusok is beismerték, ezért is dön­töttek úgy, eltörlik a limitet. A Fair Play szerint így mindenki becsüle­tesen bevallhatja, mennyit fordí­tott a kampányra. Eddig az összes esélyesebb párt vázolta, mennyit szán a júniusi voksolásra, kivéve az SDKÚ-t és a Smert. Az előbbi pénzügyeivel kapcsolatban több gyanú merült fel, s noha a fő­ügyészség az ügynevezett donor­ügyben felfüggesztette a nyomo­zást, a Smer továbbra is állítja: az SDKÚ bizonyos pénzügyi csopor­tok markában van. A kormányfő pártja pedig a Smerről szokta hangoztatni, hogy gazdag szpon­zorok állnak a háttérben, akik ko­moly nyomást gyakorolnak Ro­bert Ficóra. A választás jó befektetés a pár­tok számára: aki hatékonyan kampányol, s megszerzi a szava­zatok legalább 3 százalékát, min­den egyes érvényes voksért annyi támogatást kap az állami költség­vetésből, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy száza­léka volt. Jelenleg ez mintegy 170 korona. Az a párt, amelynek ad­nak pénzt a szavazatokért, kap a tevékenységére is. Aki pedig bejut a parlamentbe, annak jár támoga­tás minden egyes képviselőért is. Egy-egy mandátumért a minden­kori átlagbér harmincszorosát számlázzák. Amelyik pártnak húsznál több embere van a tör­vényhozásban, e létszám felett az átlagbér hússzorosára jogosult személyenként, (sz. a.) Kíváncsi baloldal Már éjfél előtt eredmények Pozsony. Már június 17-én, az előrehozott választás napján lesz­nek részeredmények - tájékoztatta lapunkat Orbán Edit, a Központi Választási Bizottság tagja. Vagyis a statisztikai hivatal honlapján azon­nal közzéteszik a beérkezett számo­kat, nem váljak meg a magasabb szintű összesítést. A szavazóhelyi­ségeket este tízkor záiják be, s ak­kor kezdik összeszámlálni a vokso- kat. A kis lélekszámú szavazókörze­tekben vagy ott, ahol alacsony lesz a részvétel, még éjfél előtt lehetnek részeredmények, éjfél körül pedig már több helyről befuthatnak ada­tok. „Most először úgy hozzák majd nyilvánosságra az eredményeket, ahogyan feldolgozzák őket” - mondta Orbán. Vasárnap délelőtt már tudni lehet, mely pártok jutnak a parlamentbe, az azonban, hogy melyiknek hány képviselője lesz, csak a preferenciaszavazatok ösz- szegzése után derül ki. Az SDĽ sze­retné tudni a szavazókörök számát. „Ilyen adatunk még nincs, egyéb­ként sem a mi hatáskörünkbe tarto­zik üyen információt adni” - rea­gált Örbán. Azzal nem foglalkoz­tak, hogy az SDĽ a szó szoros értel­mében meg akarja vásárolni a sza­vazatokat. A közelmúltban ugyanis bejelentette, a voksokért kapott ál­lami támogatás javát szétosztja a között a tíz község között, ahonnan a legtöbb voksot kapja, (sza) Kampánykiadások összehasonlítása Párt 2002-es 2004-es 2004-es június 17-1 választás elnökválasztás EP-választás választás* SDKÚ 10,80 3,98 5-6 titkolja ANO 12,92­5 25-30 MKP 6,44­1 15 KDH 5,80 2,4 3 25 millióig HZDS 9,15 3,96 1 15-30 Smer 10,58­1,8 titkolja KSS 0,43­1 3,5 HZD 4,80 2,68 0,8 10-15 SF­­­20 SNS­­­12 * Tervezett összeg Az adatok millió koronában értendők A vezető beosztású magyar alkalmazottak közül csak ketten érték be azzal, amit felkínáltak nekik Kulcspozíciókat veszített el az MKP Nyitrán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Holnap telik le a megyei hivatal osztályvezetői posztjaira ki­írt pályázatok beküldésének határ­ideje. Tizenegy helyre lehet jelent­kezni, köztük számos újonnan lét­rehozott főosztály vezetőjének ál­lására is. Az eddigi nyolc főosztály közül négyet vezetett magyar nem­zetiségű személy - a pénzügyi, a kulturális, a közlekedési, valamint a belügyi főosztályt -, és magyar volt a hivatalvezető helyettese is - április elsejével valamennyiüket le­váltották. A hivatal új szervezési rendtartásának értelmében meg­szűntek az osztályvezető-helyettesi állások, ez az intézkedés két ma­gyar alkalmazottat érintett: az ok­tatásügyi, valamint a szociális fő­osztály vezetőjének helyettesét. Forró Lászlótól, a megyei képvi­selő-testület MKP-frakciójának ve­zetőjétől megtudtuk, a leváltott és elbocsátott alkalmazottaknak ugyan felkínáltak más állást a hiva­talban, de többnyire olyan megalá­zó volt az ajánlat, hogy ezt nem fo­gadták el. „A belügyi főosztály ve­zetője például maradhatott volna mint a gépkocsivezetők, portások és takarítónők munkájának szerve­zéséért felelős referens, másoknak azt javasolták, hogy pályázzanak meg tetszőleges állásokat, és majd kiderül, őket választja-e a bizott­ság. Az ilyen bizonytalan ígéretet a többség nem fogadhatta el, hiszen ha nem járnak sikerrel a meghall­gatáson, még a kollektív szerződés alapján járó négyhavi bérüknek megfelelő végkielégítést sem kap­ták volna meg” - mondta Forró. Csak a kulturális főosztályvezetője maradt a hivatalban, ő ezentúl az informatikai osztályon az ügyfelek­kel való kapcsolatokért felel. Az ok­tatási főosztály vezetőjének volt helyettese az MKP által jelölt me­gyei főellenőr mellett dolgozik to­vább ellenőrként, és a vezető be­osztású magyar alkalmazottak kö­zül még az oktatási főosztály pénz­ügyi szakelőadója, valamint a pénzügyi főosztály költségvetésért felelős munkatársa maradhatott a helyén. Az alsóbb beosztásokban lévő magyar titkárnők és referen­sek - mintegy huszonötén lehetnek - egyelőre maradhatnak, az ő sor­sukról majd az új osztályvezetők döntenek. „Nagyon fontos kulcspo­zíciókat veszítettünk. Sajnos, ezek­re az emberekre úgy tekintettek, mint az MKP jelöltjeire, és egyálta­lán nem vették számításba, milyen jó munkát végeztek” - mondta For­ró, aki szerint a legsajnálatosabb az, hogy senki nem tudja, meddig tarthat hivatalban ez az átmeneti állapot. „A munkakörök meghatá­rozása és az új szerződések kidol­gozása a hivatalvezető feladata lenne, de az elnök még mindig nem nevezett ki senkit erre a poszt­ra. Az osztályvezetői állásokra meghirdetett pályázatokban sem jelölték meg a pontos és részletes feladatköröket - ez is arra utal, hogy az új struktúra átgondolatlan, és csak a hivatal művi felduzzasztá­sát szolgálja. Tizenhéttel növelték az alkalmazottak számát, ez évente nyolcmillió korona többletkiadást jelent, de senki nem indokolta meg, miért volt erre szükség” - je­gyezte meg Forró, (vrabec) ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOK 2006 Korán kezdtek kampányolni a politikai pártok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Noha az MVK közvé­lemény-kutató ügynökség adatai szerint a választópolgárok harma­da a választási programok szerint dönti el, kire szavazzon, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a programokat az emberek alig ol­vassák. A lakosok általában má­sodkézből kapott információkkal rendelkeznek: vagy a sajtóból ér­tesülnek a pártok kivonatolt ígé­reteiről, vagy a kampánygyűlése­ken, szórólapokon és a választási újságokban tömören vázolt elkép­zelésekre figyelnek fel. Hunčík Péter kommunikációs szakember szerint ezért a pártoknak könnyen érthető, megfejthető és megje­gyezhető üzeneteket kell sugároz­niuk a polgárok felé. A lakossági fórumokat csak a megrögzött unatkozók látogatják, ezért a hosszú kampánybeszédek, a szá­raz programszövegek helyett ha­tékonyabb lehet a személyes meg­keresés, a házról házra járás, ami­kor a politikus személyesen vála­szol a polgárok kérdéseire, s ma­gyarázza el tömören és világosan: ha hatalomra jutna, mit szeretne megvalósítani. Úgy tűnik, idén több párt így fog kampányolni. A hivatalos népszerűsítő „had­járati’ a választások előtt 21 nap­pal kezdődik, ám sokan már most járják a régiókat. A sajtóban azon­ban csak május 27-étől reklámoz­hatják magukat. Idén először a magán elektronikus médiában is lehet kampányolni. Korábban is megtalálták a módját, hogyan szerepeljenek a kereskedelmi adókon, csak éppen törvény nem szabályozta a feltételeket. Az új választójogi norma szerint min­denkinek egyforma teret kell biz­tosítani. Egy-egy párt legtöbb 30 percet kaphat az egyes médiu­mokban, legtöbb 10 óra műsor­időt lehet eladni. Ez a kerekasz- tal-beszélgetésekre és a politikai vitaműsorokra nem vonatkozik. A kampány tisztaságára az egyes médiatanácsok figyelnek. Ezúttal nem lesz 48 órás mora­tórium, vagyis szinte az utolsó pillanatig lehet győzködni a lako­sokat. A régi törvény értelmében a választások előtti héten a pár­tok népszerűségéről szóló közvé­lemény-kutatásokat sem lehetett nyilvánosságra hozni. Az új játék- szabályok ezt már megengedik, a választások alatt, június 17-én reggel héttől este tízig azonban nem lehet közzétenni az aznap, hirtelenjében készített felméré­sek eredményeit. A szavazóhelyi­ségek bezárása után viszont azonnal közölhetőek előzetes eredmények - persze ha lesz olyan közvélemény-kutató ügy­nökség, amelyik vállalkozik rá, hogy a voksolás napján begyűjti a szükséges adatokat, ez ugyanis elég sokba kerül, (sza) Politikai szappanoperák a tévében Pozsony. A választás időpontjának közeledtével a politikusok is egyre gyakrabban vállalják a szereplést a vitaműsorokban. Vladi­mír Mečiar, a HZDS elnöke például már nem kér tiszteletdíjat az új­ságíróktól, a KDH pedig a közelmúltban feloldotta a Markízával szembeni tilalmat. Robert Fico, a Smer elnöke is beadta a derekát, s végre elmegy a Rosta című műsorba vitatkozni a kormányfővel. Mikuláš Dzurinda már többször invitálta, az ellenzéki vezér azon­ban csak ritkán fogadja el; legutóbb körülbelül egy hónapja a Szlo­vák Televízióban csaptak össze. Külföldön a nagy politikai ellenfe­lek tévévitája elterjedt, (sz-a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom