Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-20 / 91. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Dél-Korea: nő lett a kormányfő Szöul. A dél-koreai tör­vényhozás jóváhagyta Han Mjong-Szuk jelölését a kor­mányfői tisztségre, aki a ke­let-ázsiai ország történetében az első nő lesz ezen a poszton. A parlamentben 182-en tá­mogatták, 77-en ellenezték Han jelölését. Ro Mu Hjon ál­lamfő azután kezdeményezte a politikus asszony kinevezé­sét, hogy az előző kormányfő, Ri He Csan lemondani kény­szerült, mert golfszenvedé­lyének hódolt, amikor a nem­zeti ünnepre meghirdetett vasutassztrájkot kellett volna kezelnie. (MTI) Szélsőségeseket ítéltek börtönre • Szanaa. Amerikai állam­polgárok elrablására szőtt ter­vek miatt 14 jemenit ítéltek börtönbüntetésre. A szanaai állambiztonsági bíróság 18 hónaptól 7 évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélte a vádlot­takat, akiket katonai és biz­tonsági létesítmények elleni támadások kitervelésében is bűnösnek találtak. A 14 jeme­nit ugyanakkor azzal nem vá­dolták meg, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezét- hez tartoznának. (MTI) Marad a bolgár kormány Szófia. Elutasította a bol­gár parlament többsége a szo­cialista vezetésű kormány el­len benyújtott bizalmatlansá­gi indítványt. A 240 fős parla­ment 166:61 arányban sza­vazta le a jobboldali ellenzék által benyújtott bizalmadan- sági indítványt. A benyújtók indoklása szerint a kormány­zati bürokrácia és korrupció miatt nem sikerült a megfele­lő intézkedésekkel kezelni az országban pusztító árvíz kö­vetkezményeit. (MTI) Elnapolták Szaddám perét Bagdad. Újabb tárgyalást tartottak a Szaddám Hú­széin ellen indított perben, amelyben az egykori iraki diktátort hét vádlott-társá­val együtt a síiták lakta Dudzsailban 1982-ben elkö­vetett tömegmészárlással vá­dolják. Rauf Rasid Abder- Rahman vezető bíró az ülés elején bejelentette: a perbe bevont írásszakértők meg­erősítették, a síiták kivégzé­sével kapcsolatos három do­kumentumon a volt diktátor aláírása szerepel. A pert jövő hétig elnapolták. (MTI) Palesztin-jordán ellentét Amman. Jordánia le­mondta a palesztin külügy­miniszter látogatását, mert a Hamász fegyvereket csempé­szett Jordániába. A jordániai hatóságok az elmúlt napok­ban rakétalövedékeket, rob­banóanyagokat és automata­fegyvereket foglaltak el. Eze­ket a palesztinai törvényho­zási választásokon győztes Hamász aktivistái csempész­ték Jordánia területére; és ott raktározták azokat. (MTI) Hasba szúrta magát egy Japán-ellenes dél-koreai tüntető egy szöuli park kellős közepén. Azt nem tudni, hogy öngyilkossági kísérlete „sikeres“ volt-e. (SITA/AP-felvétel) Frissíti környezetét a népszerűtlen amerikai elnök Lemondott Bush szóvivője MT1-TUDOS1TAS Washington. Lemondott tiszt­ségéről Scott McClellan, George Bush amerikai elnök szóvivője. Bush elnök maga jelentette be szó­vivőjének lemondását. Azt mondta a mellette álló McClellanról, hogy nehéz lesz őt pótolni, de ő döntött a távozás mellett, és ő ezt elfogadja. Az új szóvivő személyét később je­lentik be. A leköszönő McClellan nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy több mint hét évig szolgálhat­ta az elnököt, abból két év és kilenc hónapot a Fehér Ház vezető szóvi- vőjeként. McClellan távozása an­nak az erőfeszítésnek a része, hogy személyi változásokkal, friss erők beállításával adjanak lendületet a kormányzati munkának, és javítsák Bush mélységi rekordokat döntő népszerűségi mutatóját. A The Wall Street Journal legfrissebb fel­mérése szerint az amerikaiaknak csak a 35 százaléka ítéli meg ked­vezően az elnök tevékenységét, ami csak egy százalékponttal jobb, mint a mélypontot jelentő tavaly novemberi 34 százalék. A texasi McClellant 2003 júniusában, há­rom hónappal az iraki invázió után nevezte ki az elnök szóvivőjének a távozó Ari Fleischer helyébe, aki­nek addig a helyettese volt. Bush elnök a találgatásoknak elejét véve kijelentette, hogy a sze­mélyi változások nem fogják érin­teni Donald Rumsfeld védelmi mi­nisztert, aki a helyén marad. Wa­shingtoni lapok tudni vélik, hogy John Snow pénzügyminiszter vi­szont távozni fog posztjáról. Rostálna az FBI A közelmúltban elhunyt neves tényfeltáró újságíró, Jack Anderson hagyatékát akarja átrostálni az amerikai Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI), hogy kiválogassa és lefog­lalja a bizalmas iratokat, a család azonban nem hajlandó teljesíteni a követelést. Az FBI-nak kedden el­küldött levelében a család ügyvédje hangsúlyozta, a hozzátartozók összeegyeztethetetlennek tartják az újságíró életművével és elveivel a dokumentumok és feljegyzések kiszolgáltatását. Jack Anderson az egyik leghíresebb amerikai tényfel­táró újságíró volt, aki közel fél év­százados pályafutása során a min­denkori kormány szennyesét lep­lezte le. Richard Nixon volt elnök egyik legnagyobb személyes ellen­ségének tartotta. Anderson Wa­shingtoni körhinta című heti cikkét olykor csaknem ezer lap közölte összesen 40 millió olvasónak. Az újságíró tavaly decemberben hunyt el, több mint 200 doboznyi irat­anyagát a fővárosi George Wa­shington Egyetemre testálta. A visszalépett MDF-jelöltek nagy része nem mondta meg, hogy az MSZP-s vagy a fideszes jelölt javára lépett vissza Jövő szombatig marad a bizonytalanság Budapest. Várhatóan csak jövő szombat estére tudha­tó meg bizonyossággal, hogy Gyurcsány Ferenc ma- radhat-e hivatalában, vagy mégis Orbán Viktor kerül hatalomra. Bár a várakozá­sok az előbbi változat mel­lett szólnak, a nem egészen hatezer külföldön szavazó magyar állampolgár miatt az eredmény 29-e előtt vár­hatóan nem lesz ismert. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Hírszerző.hu számításai sze­rint az állva maradt száztíz jelölt­ből akár harminc (de legalább két tucat) olyan egyéni választókerü­let is lehet vasárnap, ahol a Fi­desz és a koalíció egyéni jelöltjei­re leadott voksok között a kü­lönbség nem éri el az 1000 szava­zatot, ami azt jelenti, hogy ezek­ben a körzetekben nem lehet egyéni eredményt hirdetni, amíg meg nem érkeznek a külföldi sza­vazatok. A végeredmény megál­lapításához nemcsak a külföldön leadott szavazatok hiányoznak majd, hanem egy teljes magyar- országi szavazókor adatai is. Észak-Amerikában szombaton, máshol vasárnap szavaznak a külképviseleteken az ebbéli szán­dékukat korábban jelző, magyar- országi állandó lakcímmel ren­delkező magyar állampolgárok - mondta Rytkó Emília, az Orszá­gos Választási Iroda vezetője. Hétvégén 5943 magyar szavaz 90 magyar külképviseleten. A vokso- kat tartalmazó lezárt urnát a kül­ügyi futárok négy napon belül juttatják el Magyarországra; az Országos Választási Bizottság pénteken bontja föl, és szomba­ton válogatja szét a szavazatokat a helyi választási bizottságoknak. Rytkó Emília: nem is tudtak a láncszavazásról. A függőben ma­radt kerületek mindegyikében akad legalább egy olyan állam­polgár, aki külföldön lesz, de élni kíván jogaival. Az ő voksaikat tartalmazó lezárt borítékot - hogy véletlenül se derülhessen ki politikai preferenciájuk - a lakó­helyük szerinti választókerület egy-egy szavazókörének többi szavazatába keverik bele. Min­den körzetben lesz tehát egy-egy olyan szavazókor, ahol vasárnap este legfeljebb részeredményt le­het hirdetni, mert várják még a külföldi voksokat. Sőt, ahol a szavazókor választójogosultjai­nak, esetleg a külföldön szava­zóknak a száma több, mint a két vezető jelölt közötti különbség, ott még részeredményt sem érde­mes hirdetni. MDF-alapítók felhívása Az MDF alapítóinak egy cso­portja arra hívta fel az MDF ver­senyben maradt képviselőit, hogy visszalépésükkel segítsék a nem­zeti-polgári oldal esélyes jelöltje­it. A levél aláírói az MDF-es kép­viselőjelölteket visszalépésre, a párt szavazóit pedig a Fidesz je­löltjeinek támogatására hívják fel. A párt vezetése ettől függetle­nül azt kéri a második fordulóba bejutott jelöltektől, ne lépjenek vissza. A tegnapi adatok alapján ennek ellenére húsz helyen lép­het vissza MDF-es jelölt a ver­senyben maradt Fideszes javára. A többiek valószínűleg elindul­nak a második fordulóban. Érde­kesség, hogy a visszalépettek nagy része nem mondta meg, hogy az MSZP-s vagy a fideszes jelölt javára lépett vissza. A MIÉP elnöksége a tagság ré­szére nem korlátozza a második fordulóban való részvételt; az el­nökség tagjai azonban nem fog­nak szavazni. Csurka István, a MIÉP elnöke nem zárkózott volna el a Fidesz támogatásától a máso­dik fordulóban. Ezt azonban fel­tételekhez kötötték, amit a Fidesz nem teljesített, (mti, hirsz, ú) Olasz választások Mégis Prodi a győztes Róma. Az olasz legfőbb semmi- tőszék megerősítette a baloldali el­lenzék győzelmét a parlamenti és szenátusi választásokon. Az ered­ményeket eddig azért nem lehetett kihirdetni, mert a Silvio Berlusconi kormányfő vezette Szabadságjogok háza (Cdl) koalíció vitatta a vokso­lás eredményét. Előbb csalással vá­dolták a Romano Prodi vezette Uni­ót, majd a szavazatok egy részének újraszámlálását követelték arra hi­vatkozva, hogy a képviselőházban az eredmények szerint csak 25 ezer szavazat döntött az ellenzék javára. A jobboldal esélyeit már az kérdé­sessé tette, hogy a belügyminiszté­rium a múlt héten 80 ezerről 5200- ra csökkentette az újraszámlálandó szavazólapok számát. Prodi már hétfőn megkezdte a tárgyalásokat leendő koalíciós kormánya összeté­teléről, a kormányalakítás azonban így is hetekig elhúzódhat, mert Ciampi államfő, akinek május 13- án lejár a mandátuma, már bejelen­tette, a kormányalakítási megbízást utódára bízza. (MTI) Moszkva megvárná, amíg az iráni urán az Atomenergia-ügynökség elé kerül Nem valószínű Teherán megtámadása MTl-HÍREK Teherán/Moszkva/Rijád/Ber- lin. Magas rangú iráni delegáció érkezett tegnap Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson az iráni atomprogram körül kialakult helyzetről. Kevesebb mint huszonnégy órá­val azután érkezett az orosz fővá­rosba a Dzsavad Vaidi, az iráni leg­felső nemzetbiztonsági tanács he­lyettes titkára által vezetett küldött­ség, hogy Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és az uniós trojka (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) külügyminiszter­helyettesei az esetleges ENSZ- szankciókat illetően konszenzus nélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől. Az egyezséget az hátráltatja, hogy többen, köztük Moszkva várni akar a büntetőintézkedések ügyé­vel április 28-ig, addig, amíg a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökség igazgatótanácsa elé nem kerül az Iránról szóló újabb jelentés. Meg nem nevezett iráni diplo­máciai források közlése szerint Vaidi azt tervezi, hogy találkozók sorát bonyolítja le Moszkvában, de nemcsak Oroszország, hanem az Európai Unió képviselőivel is. Manusehr Mottaki iráni külügymi­niszter az állami rádióban azt mondta, a küldöttség felvázolja Irán egyértelmű álláspontját, és megvitatja a lehetséges megoldá­sokat, amelyek elvezetnek egymás kölcsönös megértéséhez, amely­nek alapja Irán nukleáris technoló­giához való jogának elismerése. Straw a katonai csapásról Elvetette a hivatalos látogatáson Szaúd-Arábiában tartózkodó brit külügyminiszter annak gondolatát, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mérne Iránra. Való igaz, hogy Washington „nem mondott le egyeden opcióról sem, de a gyakor­latban George Bush amerikai elnök és Condoleezza Rice külügyminisz­ter is megmondta, hogy a diplomá­ciai megoldáson dolgoznak éppoly határozottan, mint az európaiak, Oroszország és Kína“ - jelentette ki Jack Straw Rijádban. A brit külügy­miniszter, aki kedd este érkezett kétnapos látogatásra a sivatagi ki­rályságba, előzőleg a BBC brit ke­reskedelmi adónak úgy nyilatko­zott, Teheránnak - noha ezen mes­terkedik - nem sikerül megoszta­nia a nemzetközi közösséget az atomprogram ügyében. George Bush amerikai elnök arra a kérdésre, hogy Washington ter­vez-e atomcsapást iráni földalatti nukleáris létesítmények ellen, úgy felelt, hogy „valamennyi opció az asztalon van”. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az Egyesült Államok dip­lomáciai úton keresi az iráni atom­válság megoldását. Közben Shin Ebadi, a 2003-as Nobel-békedíjas iráni emberjogi harcos Berlinben, „Iran awake­ning” (Ébredő Irán) című önélet­rajzi könyvének bemutatóján óvott egy esedeges amerikai katonai in­tervenciótól Irán ellen. „Dacára an­nak, hogy magunk is bíráljuk az iráni kormányt, semmi esetre sem fogadhatjuk el, hogy akár egyeden amerikai katona is iráni földre lépjen“ - jelentette ki a szemmel láthatóan felindult jogásznő a né­met fővárosban. Támadások Bagdadban Tanárokat fejeztek le Bagdad. Diákjaik előtt fejeztek le fegyveresek két általános iskolai tanárt Bagdad egyik síiták lakta ne­gyedében. A vérengzés körülmé­nyeiről mindössze annyit lehet tud­ni, hogy két fegyveres csoport ha­tolt be a Bagdad északkeled részén fekvő, többségében síiták lakta Saab negyed két általános iskolájá­ba, és a nebulók szeme láttára vé­gezték ki az oktatókat. A miniszté­rium egyik illetékese később „a diá­kok megfélemlítését és az oktatás megzavarását“ nevezte a terrortá­madás nyilvánvaló céljának. További tizenkét személy vesz­tette életét az iraki főváros külön­böző pontjain és Baakúbában elkö­vetett tegnapi merényletekben, mi­közben az amerikai hadsereg újabb katonája elvesztéséről számolt be. Ezzel 2374-re nőtt az kaki hadjárat kezdete, 2003 márciusa óta až arab országban életüket vesztett ameri­kai katonák és az amerikai hadse­reghez tartozó szerződéses alkal­mazottak száma a Pentagon adatai­nak összesítése alapján. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom