Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-20 / 91. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovákia a visegrádiak éllovasa Washington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb prognó­zisa szerint Szlovákia gazdasága idén 6,3%-kal nő, ami lényegesen nagyobb ütem, mint a 2005 szeptemberében előre jelzett 5,4%-os növekmény. Az IMF szerint a visegrádi csoporton belül a mi tempónk a leggyorsabb, hiszen 2006-ban Csehország növekedési üteme 5,5, Magyarországé 4,4, Lengyelországé 4,2 százalék lesz. (SITA) Büntetést fizet a SIS Pozsony. Csaknem 2,5 millió koronás büntetést kell kifizetnie a Szlovák Információs Szolgálatnak (SIS) Robert Krajňák vállalko­zónak. A vállalkozó szerint a SIS ügynökei még Ivan Lexa igazga­tása alatt törvénytelenül megfigyelték, és lejárató kampányt szer­veztek személye ellen, mert 1995-ben petíciót szervezett Vladimír Mečiar leváltásáért. A vállalkozó eredetileg 6,5 millió koronás kár­térítést követelt. (SITA) Szigorodik a végrehajtás júliustól Pozsony. A kormány tegnapi döntése alapján júliustól módosul a bírósági végrehajtók jogköre: az eddigiekben megszabott 1600 koronás fix összeg helyett a minimálbér 60%-ának megfelelő - je­lenleg 2838 koronás - pénzösszeget vonhatnak le az adós fizeté­séből. (TASR) Tartósan Robert Fico vezet Pozsony. Robert Ficót tátják a legmegbízhatóbb szlovákiai poli­tikusnak - derült ki a Statisztikai Hivatal április eleji közvélemény­kutatásából. A SMER-SD elnökében a választók 26,3%-a bízik, akit Vladimír Mečiar (12%), Ivan Gašparovič (11,8%) és Bugár Bé­la (9,9%) követ. Mikulás Dzurinda csupán a hetedig ezen a listán, 6,3%-kal, és a megkérdezettek majdnem 30%-a egyáltalán nem hisz a politikusoknak. (TASR) Tovább nő az árvízkár Nádszeg. Eddig megközelítőleg 115 millió koronát emésztettek fel az árvízvédelmi munkálatok. A költségek egy részét -15 millió koronát - a falu állja, nagyobb részét pedig az állam. Csupán a gá­takon dolgozók élelmezésének költsége is meghaladja a három­milliót. A gátak felújításra várnak, a mezőgazdasági területekben keletkezett kár nagysága még nem ismert. (TASR) Gyors volt a húsvét az utakon Pozsony. Összesen 12 069 közlekedési kihágást és 50 törvény- sértést lepleztek le a rendőrök a húsvéti ünnepek alatt. A leggya­koribb szabálysértés a sebességhatár túllépése volt. (TASR) A kormány hirdethet nemzeti gyászt Pozsony. Tegnaptól végre van törvénye Szlovákiának a nemze­ti gyászról: a parlament nagy többséggel elfogadta. Ha a jogsza­bályt az államfő is aláírja, altkor szükség esetén a kormány ren­delhet el nemzeti gyászt. Jele továbbra is a félárbocra engedett zászló marad, (sza) Változik a gyógyszertörvény Pozsony. A parlament elfogadta a gyógyszertörvény módosítá­sát, melyre az uniós jogharmonizáció miatt volt szükség. Az egyik újdonság, hogy a gyógyszeres dobozokon Braille-írássál is fel kell tüntetni a készítmény nevét. Hosszabbodik az új gyógyszerek jog­védelme is: a minimális idő hatról nyolc évre emelkedik. Az oltó­anyagok gyártói kötelesek lesznek feltüntetni azoknak a készítmé­nyeknek az összetételét, melyek formaldehidet és alumínium- vagy higanyszármazékokat tartalmaznak, (lpj) Nincsenek határai a környezetszennyezésnek, Csernobilra ma is figyelni kell Húsz éve sugárzó örökség Pozsony. A csernobili atom­erőműben történt baleset következtében keletkezett sugárzás a volt Csehszlová­kia területén legkevesebb 400 és legfeljebb 1200 idő előtti elhalálozást idézett, illetve idéz még elő ma is, állítja a Greenpeace környe­zetvédő szervezet. ÚJ SZÓ-ÖSZEFOGLALÓ Április 26-án lesz a tragédia év­fordulója, s még húsz év után is olyan tanulmányok látnak napvi­lágot, melyek figyelmeztetnek: az áldozatok száma még nagyobb le­het. „Feltehetően sokan szenved­nek krónikus vagy más súlyos be­tegségekben” - mondta Jan Bern­nek, a Greenpeace energetikai kampányának koordinátora. A legelterjedtebb betegség a fehér­vérűség. A tragédia után kialakult radio­aktív felhő, mely Szlovákia fölé háromszor - 1986. április 30-án, május 4-én és 7-én - sodródott, leginkább dél-szlovákiai járásokat - Dunaszerdahelyt, Komáromot, Galántát, Nyitrát, Lévát, Garam- szentkeresztet - fertőzte meg. Ezenkívül érintett néhány északi területet is. A Greenpeace szerint a balesetkor keletkezett CS-137-es radioaktív izotóp a környezetben legkevesebb tíz évig megmarad. Miklós László környezetvédel­mi miniszter szerint a helyzet nem olyan tragikus, amilyennek a Greenpeace látja. Ugyanakkor el­ismerte: a környezetszennyezés­nek, sajnos, nincsenek határai. „Ha vannak új hatástanulmánya­ik, szívesen elolvasnám, mert a csernobüi balesetet nem lehet fél­vállról venni, de a rendelkezésre álló adatok szerint nem kell sem­mitől sem tartani” - mondta la­punknak a tárcavezető. Emlékez­tetett: a természetben sok más háttérsugárzás, természetes ra­dioaktivitás is van, a radon példá­ul olyan radioaktív gáz, amelyik bányanyílásokból tör elő a föld­ből. Ezt folyamatosan figyelem­mel kísérik, külön térkép létezik az előfordulási helyekről. „Az ilyen háttérsugárzás ellen nem tu­dunk mit tenni, de nem is jelent különösebb veszélyt, hacsak vala­ki nem közvetlenül a bányanyílás elé építi a házát, ami nem valószí­nű. Egyébként ha valakit meg­röntgeneznek, akkor is kap bizo­nyos adagú sugárzást, s attól sem betegedik meg az ember” - tette hozzá érdeklődésünkre Miklós László, (sza, t) Az ellenzék el akarta számoltatni a kabinetet azzal, mit sikerült megvalósítania Unalom a parlament utolsó ülésén Valahogy eltelt ez a nap is (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gond nélkül kezdő­dött a parlament tényleges utolsó ülése, s hogy ne húzódjon napo­kon keresztül, a honatyák tegnap megszavazták, hogy este kilencig fognak tárgyalni. így nagy való­színűséggel ma már be is fejezik a munkát. František Tóth leváltott kulturá­lis miniszter ismét visszatért a par­lamentbe, pótképviselőjének azonban nem kellett csomagolnia, csak át kellett ülnie Rudolf Chmel helyére, akit közben ismét kine­veztek kulturális miniszternek. Le­tette az esküt a közelmúltban el­hunyt Peter Oremus pótképviselő­je, Marián Záhumenský. Miroslav Maxon végül nem mondott le a mandátumáról, pedig néhány hete azt mondta, ez tisztességes lépés lenne a polgárokkal szemben, hi­szen független honatyaként őt is sok gyanú éri. Jelenleg a törvény- hozásban 25 független ül, az egész megbízatási időszak alatt csak az MKP és a KDH frakciójában nem történt semmilyen változás. A Smer klubja bővült egy személlyel - Dušan Jarjabek átlépett a HZĎS- ből. A legtöbben Vladimír Mečiar- nak fordítottak hátat, s az SDKÚ­ból kivált csoport pedig létrehozta a Szabad Fórumot. Az ellenzék el akarta számoltat­ni a kabinetet azzal, mit sikerült megvalósítania a kormányprog­ramból, ám végül ez nem került a napirendi pontok közé. Jozef Bánás SDKU-képviselő javasolta, váltsák le Ján Langošt a Nemzeti Emlékezet Intézete éléről, ezt sem fogadták el. Rudolf Žiak független honatya indítványára azonban ma reggel megtárgyalják a titkosszol­gálatok tevékenységéről szóló je­lentést, amelyikből valószínűleg ezúttal sem derül ki újdonság, megszokásból azonban zárt ajtók mögött hallgatják végig. Gyorsított eljárás keretében foglalkoztak a kamion- és buszsofőrök rendsze­res továbbképzéséről és vizsgázta­tásáról szóló közlekedésügyi tör­vénytervezettel. Hiánya miatt az Európai Bizottság perbe fogta Szlovákiát, s ha nem iktatnánk gyorsan jogrendünkbe, 27 milliós bírságot hajthatnak be. Egy év múlva a személygépkocsikkal kap­csolatban is hasonló törvényt kell majd elfogadni, különben ismét perbe fogják Szlovákiát. Büntetés fenyeget abban az esetben is, ha májustól nem válik kötelezővé a gyerekülés használata, (sz. a.) Az adósságot nem egy csekken kell elküldeni, péntekig érdemes rendezni A bűnügyi főigazgató szerint hamisíthatták az aláírást Százezrekre rúghat a büntetőkamat Spišiak: csak provokáció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Vizsgálatot indított a rendőrség annak a levélnek az ügyében, melyet Sátor Lajos, a dunaszerdahelyi alvilág állítólagos feje a múlt héten küldött lapunk­nak. A kétoldalas irományt Jaros­lav Spišiak bűnügyi főigazgató azonnal szakértői vizsgálatnak ve­tette alá, s noha végeredmény még nincs, már most leszögezhető: a legnagyobb valószínűséggel nem Sátor Lajos aláírása szerepel a szá­mítógépen írt dokumentumon. „Erősen kételkedem benne, hogy Sátor kézírásáról van szó. Azt az aláírást bárki odaírhatta, hamisít­hatta” - mondta lapunknak az or­szágos rendőrfőkapitány első he­lyettese. Amikor a múlt héten tájé­koztattuk őt a levélről, első kérdése az volt, van-e benne helyesírási hi­ba, mert ha nincs, minden bizony­nyal más a szerző, esetleg Sátor diktálta a levelet. Az aláírások összehasonlítása még néhány napot vesz igénybe. Spišiak meggyőződése, a levél még altkor sem vezeti nyomra a rendőr­séget, ha sikerül bizonyítani, való­ban Sátor írta alá. „Szerintem csak provokációról van szó. A levelet nem tartom komoly bizonyíték­nak” - jelentette ki. Noha a szerző elsősorban őt támadja, rágalmazás miatt nem kíván eljárást kezdemé­nyezni ismeretien tettes ellen. „Nincs ezen kívül elég gondunk?” - jegyezte meg a rendőrfőkapitány helyettese. Sátor Lajos neve legutóbb a Bu­dapesten tervezett bombame­rényletekkel összefüggésben buk­kant fel újra. A levélíró éppen ez ellen tiltakozik. Egyébként a dunaszerdahelyi maffiózót több­szörös gyilkosság megszervezésé­vel, egy további gyilkossággal, zsarolással, csalással vádolják, sőt öt év szabadságvesztésre már jog­erősen el is ítélték. Néhány éve nemzetközi elfogatóparancsot ad­tak ki ellene, (dem) Pozsony. Már Csak egy nap, és lejár az általános pardon: aki ápri­lis 21-éig nem fizeti be a közszol­gálati média üzemben tartási díja­iból felhalmozott adósságát, attól már másnap ismét követelhetik a büntetőkamatokat is, s ez nem egy esetben százezrekre rúghat. Ha valakinek például 2004 áp­rilisában változott a címe, s a köl­tözés miatt egy hónapot elfelejtett befizetni, minden egyes hónapért 5000 korona késedelmi kamatot számláznak. Vagyis az általános pardon lejárta után követelni fog­ják az alapdíjat, valamint 24-szer 5000 koronát, összesen 120 140- et. Ezért érdemes most gyorsan törleszteni az alaptartozást - ez esetben mindössze 140 koronát. A rádió kinnlevőségeit eladta a BSP Lawyer Partners cégnek, amelyik az adósoknak 5000 korona keze­lési költséget is számláz. Egyesek szerint ezt nem kell kifizetni, de a társaság már bíróságra adott 45 ezer személyt, akik nem voltak hajlandók elfogadni az általa dik­tált feltételeket. Akár kifizetik az 5000 koronát, akár nem, az alap­díjat mindenképpen érdemes tör­leszteni holnapig! Aki nem biztos a dolgában, van-e tartozása, ám rendszeresen megőrzi a postai utalványokat, könnyen ellenőrizheti, minden hónapban befizette-e a díjat. Aki már kidobta, a www.kon- cesionari.stv.sk honlapon meg­nézheti, szerepel-e a tévé adóslis­táján. Ha ott van hátraléka, nagy valószínűséggel ugyanannyi hó­napig a rádiónak sem fizetett. Az adósságot nem egy csekken kell elküldeni, a rádiónak és a té­vének külön-külön számlaszáma van, de ide csak az küldje a pénzt, akinek van tartozása. Egyébként a rendes havi díjat - az egész 140 koronát - normálisan, a korábban megszokott módon, általában egy összegben és egy számlaszámra kell fizetni, (-sza) Díjak és számlaszámok A tévédíjat - minden hónapban 100 koronát - a következő számla­számra kell átutalni: 25139 383 /7500. A magánszemélyeknek egyé­ni azonosítóként (variabilný symbol) a SIPO-számot, a jogi szemé­lyeknek és az egyéni vállalkozóknak a 782 kezdetű, úgynevezett VS- számot kell feltüntetniük. Az állandó azonosító (konštantný symbol) 0358. A címzett pedig: STV, OKP, Mlynská dolina, 845 45 Bratislava. A rádiódíjat - minden hónapért 40 koronát, és saját belátás szerint esetleg az 5000 korona kezelési költséget is - pedig a BSP számlájára kell küldeni: 211 9431 851 /0200. Egyéni azonosítóként (variabilný symbol) a SIPO-számot kell feltüntetni. A címzett pedig: BSP Lawyer Partners a. s., Benediktiho 5,811 05 Bratislava, (sz-a) Válhatnak a falvak Letörték az elnöki vétót Pozsony. A parlament tegnap megtörte az elnöki vétót, és újra el­fogadta a községek jogállásáról szóló törvényt, mely lehetővé teszi néhány község szétválasztását la­kóik belegyezése nélkül is. A mó­dosítás két község esetében teszi lehetővé a felosztást: Nagyma­gyarból kiválhat Vajasvata, és önál­lósodhat Dobrá Voda nad Onda­vou, mely jelenleg Kvakovce része. A Vajasvatára vonatkozó rész Kvar- da József (MKP) képviselő javasla­tára került a törvénybe. Mint la­punknak elmondta, a vajasvatai la­kosok kérésének tett eleget, akik­nek mintegy 75 százaléka már ta­valy kérte népszavazás kiírását a településrész leszakadásáról. A nagymagyari önkormányzat azon­ban ezt nem engedélyezte, arra hi­vatkozva, hogy a népszavazást leg­alább a lakosság 30 százalékának kell kérnie. Az alig 160 lakosú Va­jasvata azonban nem akar önálló maradni, szívesen csatlakozna Csenkéhez, melynek polgármeste­re éppen Kvarda József. A kabinet akkor dönthet az említett községek felosztásáról, ha a leszakadni kívá­nó rész korábban önálló település volt, a területén nem hoztak létre olyan beruházást, melytől az egész település függ, és a jelenleg ott la­kók 75 százaléka írásban kéri az önállósodást. Ezt a feltételt Va­jasvata teljesíti, (lpj) Az EU-ról vitázhatnak Internetező politikusok Pozsony. Európa jövőjéről és az Európai Unióról mostantól az interneten is vitatkozhatnak a poli­tikusok: Bugár Béla, a parlament megbízott elnöke az utolsó rendes plenáris ülés elején tegnap hivata­losan megnyitotta az internetes vi­tafórumot. Az euroforum.nrsr. sk honlapon jelenleg 60 hozzászólás van, egyelőre parlamenti képvise­lők, kormánytagok, EP-képviselők, valamint az uniós problematikával foglalkozó szervezetek tagjai írtak. „Itt mindenki kifejtheti a vélemé­nyét, kérem a kollégákat, olvasgas­sák az ott megjelenő írásokat” - kérte a honatyákat Bugár. Az oldalon alapvető informáci­ók is vannak az Európai Unióról, intézményrendszerérői, az írások­ra lehet reagálni, s ha a hozzászó­lás megfelel bizonyos stilisztikai és helyesírási követelményeknek, a polgárok véleményét is közzéte­szik. (sza-) Állam és egyház Politikai pártot ne támogasson Pozsony. Egyház, politika és köz­élet viszonyáról tartottak tegnap vi­tafórumot az evangélikus egyház szervezésében. Frieder Birzele, a baden-württembergi diakóniai szolgálat vezetője, a tartományi parlament alelnöke a német állam és egyház viszonyát ismertette: „Németországban a nagyobb vallá­sok kedvezményekben részesül­nek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak része­sülnek az adóbevételekből is.” Miroslav Kusý politológus sze­rint egyik egyház sem támogathat kiemelten egy-egy pártot, hiszen az egyházak különböző politikai nézeteket valló, eltérő politikai fel­fogású híveket tömörítenék. Ezzel együtt úgy véli, az egyes felekeze­tek nagy szerepet vállalhatnak a társadalomtudatos lelkiismeret ki­alakításában. (-cz-e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom