Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-20 / 91. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006! ÁPRILIS 20. FÓKUSZBAN: A KÁTYÚKÁROK BEJELENTÉSE 3 Évente több száz gépkocsi megy tönkre az útfolytonossági hibák következtében, és a megrongált útszakaszok több tucat személyi balesethez vezetnek Pereskedhetünk a kátyúk okozta károk térítéséért Pozsony. Régen nem kerültek olyan rossz állapotba a másod- és harmadosztályú utak, mint az idei hosszú tél után. A rossz minőségű és hiányosan karbantartott utakat minden évben a nagy fagyok és a túlterhelt kamionok teszik tönkre. Naponta több tucat sofőr karambolozik vagy rongálja meg gépkocsiját, mert nagy sebességgel belehajt egy-egy kátyúba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A közlekedésügyi minisztérium költségvetésének legnagyobb részét új autópályák építésére fordítják, az útkarbantartásra csak kevés pénz marad. A Szlovák Útfelügye- íet adatbázisa szerint 2004-ben a szlovákiai autópályák 48,8 százaléka volt jó, 2,7%-a rossz állapotban volt, és 0,2% azonnali javításra szorult. Lényegesen rosszabb volt a helyzet az elsőosztályú utakon, amelyeknek csupán 10 százaléka volt megfelelő állapotban. Ellenkezőleg 22,3 százalékuk súlyosan megrongálódott, és csaknem 3 százalékban azonnali javításra szorultak. A 3748 kilométernyi másod- osztályú utak 31,4 százaléka volt teljesen rossz állapotban, míg 4,8 százalékuk azonnali javításra szorult. Az utak rossz minőségéről elsősorban az ezek építésénél alkalmazott elavult módszerek tehetnek. Az akkoriban használt aszfalt minősége is .rossz volt. Az autópályák minőségén lényegesen javítana a betonfelület, melynek építése az aszfaltutaknál valamivel drágább, de kevesebb karbantartást igényel. A sokak által ismert rossz minőségű betonút már a múlté, hiszen manapság az építésnél új technológiákat alkalmaznak. Szlovákiában új betonút csak a branis- kói, a sitinai és a horelicai alagutakban van. Az aszfaltutakon lévő kátyúk javítása a szakértők szerint egyszerűbb, viszont a feltöltött kátyúk két év elteltével újra gondot okoznak majd! Igényelhetünk kártérítést Ha autójával kátyúba hajt, és hajlik a tengely, szakad a gumi, elővigyázatosan kell eljárnia, hogy kártérítést igényelhessen az adott útszakasz karbantartójától. Hasonló esetekben a legbiztonságosabb, ha a sofőr rendőri segítséget kér, és a helyszínen jegyzőkönyvet készíttet a történtekről. Az útszakasz karbantartói leggyakrabban azzal érvelnek, hogy a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően hajtott, ezért a keletkezett kár kizárólag a saját hibája, és nem igényelhet kártérítést. Ez viszont nem egészen igaz, az útkarbantartónak u- gyanis kötelessége útjelző táblával megjelölni a megrongált útszakaszt. Ha ez a figyelmeztetés hiányzik, már jogosult a kártérítés. A rendőrség által összeírt jegyzőkönyvben ezért rendkívül fontos kitérni arra, hogy az adott útszakaszon volt-e a hibára figyelmeztető tábla vagy sem. Nem árt, ha a sérült kocsi vezetője fényképet készít a kátyúról, az autóról, valamint a sérült alkatrészekről, s előny, ha van tanúja is az esetnek. A helyszín fényképes dokumentációját minden esetben ajánlatos elvégezni, akár végzett a rendőrség helyszínelést, akár nem. Ezek után jön a legnehezebb feladat: kikutatni, hogy az adott útszakaszért ki a felelős. A fővárosban lévő utak többségének a város a karbantartója. Azt viszont, hogy melyik hivatal az illetékes, csak pontos helyszínmegjelöléssel és kimerítő utánajárással lehet kideríteni. Vidéki utakon rendszerint az illetékes település önkormányzata vagy a megyei közútkezelő a felelős a kátyúkárért. Legutóbb egy fővárosi sofőr perelte be a várost, amiért a Bécsi úton egy kátyúba hajtott, és gépkocsijának két gumiabroncsa szakadt szét. A károsult a rendőrséget is kihívta a helyszínre, majd a jegyzőkönyv és az autószervizben kifizetett számla másolatát elküldte a városházának, kártérítést igényelve. A csaknem egy hónap múlva kézbesített válaszban a városháza kijelentette: a károkért nem fizet, mivel a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően hajtott. A férfi ezek után sem adta fel a harcot, és bíróságra adta az ügyet. A pert megnyerte, a bírósági döntés szerint ugyanis az útszakaszról hiányzott a figyelmeztető útjelző tábla. A városnak a keletkezett károk mellett a bírósági eljárás költségeit is térítenie kell. Természetesen nem mindenkinek van türelme a pereskedéshez. Ha a károsult használni akarja gépkocsiját, a károkat először saját zsebéből kell kifizetnie, csak később igényelheti a kártérítést. Ha a megrongált útról valóban hiányzott a tábla, a sofőrnek nagy esélye van, hogy némi huzavona után, de kézhez kapja a pénzét, (dem, s) KOMOLY KÁROKAT OKOZNAK A KÁTYÚK A statisztikai adatok szerint az elmúlt öt évben megháromszorozódott Szlovákiában az egy kilométerre eső' kátyúk száma. Ha a sofőrök későn veszik észre, és nagy sebességgel belehajtanak, az autón jelentős károk keletkezhetnek. A legnagyobb megterhelés ilyenkor a gumiabroncsokra, keréktárcsákra és a futóműre nehezedik. Alapvető szabály, hogy a megrongált utakon a megszokottnál sokkal lassabban kell vezetni. Szakértők szerint a sofőrök átlagos reakcióideje egy kátyú kikerüléséhez 1,5 másodperc. Ez idő alatt a gépkocsi 60 kilométeres átlag- sebességnél 25 métert tesz meg. A sofőr csak ezután kezd reagálni: megpróbálja kikerülni a kátyút vagy fékez. Ahhoz, hogy nagyobb kátyút is biztonságosan kikerüljünk, legalább 35-40 méteres látótávolságra van szükségünk. Ii rongálódik meg a gépkocsin? A legjelentősebb károkat a futómű repedése vagy A legnagyobb megtörése okozza, terhelés a gumiabroncsokra jut. Gyakori a csapágy megrepedése. 60 km/h Szükséges látótávolság ..........A reakc[fldőj,5 másodperc & 2 5m ------A s ofőr reagál Az ütközés a keréktárcsákat is tönkreteheti. Ha már nem tudjuk elkerülni a kátyút, tanácsosabb a fék helyett a gázpedálra taposni. A gyorsulás során a gépkocsi megterhelése az első futóműről a hátsóra tolódik. Az első keréknek így könnyebb kijutni a kátyúból. Lépjünk a gázpedálra! Hirtelen fékezésnél az első futóműre körülbelül 50 százalékkal nagyobb megterhelés nehezedik, mint az átlagos sebesség mellett. Ilyenkor a függőleges és vízszintes megterhelés növekedik, a kerekek nem képesek könnyen kijutni a kátyúból. Ne fékezzünk mindenáron! § O A nagyobb sebesség hasznos lehet, de tönkre is teheti a gépkocsit. Nagyobb sebességnél (90 km/h) a kerék könnyebben áthajt a kátyúkon, mint a lassúnál. A gyorsaságnak köszönhetően a kerék könnyebben kigördül, viszont ez csak kisebb kátyúkra érvényes. Nagyobb kátyúknál viszont a gyorshajtás tönkreteheti az autót. Csak olyan utakon érdemes gyorsabban hajtani, melyeket a sofőr jól ismer. Az útkarbantartónak kötelessége útjelző táblával megjelölni a megrongált Útszakaszt (Ľudovít Vaniher-/TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG IDŐ; 17 - 22 FOK A Nap kel 05.55-kor - nyugszik 19.48-kor A Hold kel 02.34-kor - nyugszik 10.08-kor A Duna vízállása - Pozsony: 535, apad; Medve: 570, változatlan; Komárom: 505, árad; Párkány: 440, változatlan. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA KIJEVI 9 Továbbra is a változékonyság jellemzi a Kárpát-medence időjárását; közepesen felhős ég mellett többórás napsütés várható. Elsősorban a délutáni órákban és az északi régiókban kell csapadékra számítatunk. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 17 és 22 fok körül alakul, északon, a magasabb hegyekben ennél néhány fokkal hidegebbet mérhetnek. Éjjel 10 és 3 fok közötti értékek va- lószínűek. Holnapra nem változik meg jelentősen az időjárás képe. A változékony idő miatt a mozgásszervi, főként a reumatikus betegségek okozhatnak nagyobb problémákat, ám éles fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sérülések helyén is. A szív- és érrendszeri panaszokkal küsz- ködőkre viszonylag kímélően hat az időjárás, de ajánlott az orvosi előírások pontos betartása. Egyes ekcémás bőrbetegségek tünetei szintén jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló, jobbára kedvező hatásokkal számolhatunk. tunísz 23
