Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-15 / 88. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 15. Egészségünkre 31 Normális esetben a víznek a 90 százaléka visszajut az erekbe A lábvizesedés okai A láb vizesedésére az érintettek általában nagyon érzékenyen reagálnak. Sokan mégis úgy vélik, a gond egyszerűen csak kellemetlen, és az okát pedig ismerik. TÁJÉKOZTATÓ Az ödémának azonban a legkülönfélébb kiváltó okai lehetnek, a vízhajtókkal végzett önkezelés pedig nemritkán éppen a kívánttal ellentétes eredményhez vezet. Ha az ödéma hangsúlyosan lép fel, meg kell keresni az okát. Az ödéma kialakulásában a vérkeringés és a nyirokrendszer egyaránt fontos szerepet játszik. A vér a szívből bizonyos nyomással áramlik az erekbe. A vérereken belül ez a nyomás arra szolgál, hogy továbbítsa a vért. Ennek az áramlásnak a során a hajszálerek falának sejtjei között aprócska réseken át a víz a benne oldott anyagokkal együtt kilép a sejtek közötti térbe, a folyadékban oldott anyagok ilyen módon jutnak el a sejtekhez. Normál esetben ennek a víznek a 90 százaléka visszajut az erekbe, míg a maradék 10 százalékot a nyirokkeringés szállítja el. A vízhatás ront a helyzeten A nyiroködéma ritka esetben a nyirokrendszer veleszületett hibájának eredményeként lép fel, sokkal gyakrabban a nyirokerek vagy - csomók betegség vagy műtét okozta sérülése miatt. A fehérjegazdagság döntő szempont a kezelés során. A hagyományos vízhajtók, még ha természetes növényi eredetűek is (pl. csalán), hosszabb távon kárt okoznak, mivel a szövetből ugyan eltávolítják a vizet, a fehérjét azonban nem. A terápia feladata valójában az, hogy a nyirokereket fokozott tevékenységre ösztökélje. Ezt szolgálja az ún. nyirokdrenázs, egyfajta szelíd masszázstechnika. Ugyanilyen fontosak a szorítókötések és - harisnyák. Tilos a kádfürdő Kardiális ödémáról akkor beszélünk, ha kialakulásának oka valamilyen szívbántalom. Gyakran a vér tolulásáról van szó, ami miatt megemelkedik a vénán belül a nyomás, és többé nem játszódik le tökéletesen a szövetnedv elszállítása. A kardiális ödéma általában szimmetrikusan lép fel, a lábfejnél és a lábszárnál kezdődve. Az orvos gyakran javasolja a szív tehermentesítését a vérerek kitágításával. Ezt a beteg emelkedő hőmérsékletű kar- vagy lábszárfürdővel érheti el. Enyhe szívelégtelenségnél a szív tehermentesítésére alkalmas lehet a szaunázás is, ám a meleg kádfürdőről inkább le kell mondani. Bizonyos Teszt és tünetek A következő teszt segítségével kideríthetjük, bokaduzzanatunk valóban ödéma-e. Nyomjuk bele az egyik ujjúnkat a duzzanatba. Ha egy kis mélyedés marad vissza, akkor nagy eséllyel ödémánk van. Nyiroködéma esetén a módszer csak kezdeti stádiumban működik. Az éjszakai vizelet- ürítés is utalhat ödémára, még ha nem is vesszük észre. Bizonyos tünetek is megkönnyítik a besorolást. Ha mindkét láb érintett, gyakran szívelégtelenségről van szó, ami leolvasható az olyan kísérő tünetekről is, mint a légszomj, csökkent teljesítőképesség, nyaki vénás pangás. Néha a kétoldali ödéma oka máj- vagy vesebaj. Ha csak az egyik láb dagad meg, ez nyirok- vagy vénás ödémára utal. Ez utóbbit jelzi a lábban való nehézségérzés, a duzzanat napközbeni fokozódása, majd felpolcolásra megszűnése és a bőr kékespirosas elszíneződése. A nyiroködémára ezzel szemben a fakó szín és a szilárd halmazállapot jellemző, előrehaladott állapotban nem nyomható be. koronáriás sportok - pl. a mérsékelt pulzusszámmal végzett laza gyakorlatok - edzik a vérkeringést. Az ödémás betegnek mindenképpen tanácsos konyhasóban szegény ételekkel táplálkoznia, mivel a nátrium elősegíti a víz felgyülemlését. A vénás eredetű ödémáknál az esetek kétharmadában a visszeresség a baj oka, egyhar- madában pedig a lábvénák trombózisa okozza az úgynevezett krónikus vénaelégtelenséget. Vénás panaszok esetén segít a nyomás, a mozgás és a hideg inger. Az orvostudomány a krónikus vénás elégtelenség három stádiumát ismeri. Az elsőben átmeneti bokaödéma jelentkezik, amely azonban fekvés hatására gyorsan leapad. A második stádiumra tartós ödéma jellemző, amely a láb és a boka környékén főként aszimmetrikusan alakul ki. A harmadik stádiumban kifejlődhet a lábszárfekély. A krónikus vénaelégtelenség kezelésének három fő módszere a hideg inger, a nyomókötés és a mozgás. A hideg edzi a vénákat, és csökkenti átjárhatóságukat a víz számára. Hasznos lehet a 20-30 perces agyagos vagy túrós pakolás. Az agyagot vízzel keverik kenhető masszává, felkenik az érintett területre, majd körbetekerik. A kompressziós harisnya vagy - kötés által a lábra gyakorolt nyomás a megnövekedett vénás nyomás ellen hat, és megakadályozza az erek további kitágulását. Az ideális eredményt a mozgással kombinált nyomókötés hozza meg: az izommozgás serkenti a vénák vérkeringését, és ezzel egyben a nyirok- és vénás rendszer munkáját is. Előrehaladott eseteknél a nyirokdrenázs is javasolható. Allergiás duzzanat: azonnal forduljunk orvoshoz! Az allergiás ödéma tipikus példája az allergiás emberek reakciója darázscsípésre: a rovarméreg olyan gyulladásos reakciót vált ki, amely erőteljesen megváltoztatja a vérerek struktúráját úgy, hogy ezek átjárhatósága megnő. E változás következtében lényegesen több víz jut a sejtek közötti térbe. Mivel a nyirokrendszer ezt nem tudja elszállítani, a folyadék a szövetekben marad. Rák okozta fehéijehiány A vérben számos fehéije kering. Ezek a vérfehéijék gondoskodnak a sejtek közötti térben lévő szövetnedv újbóli felszívódásáról. Ha a fehérjék koncentrációja 5 g/dl alá, illetve az albumin nevű vérfehérje mennyisége 3 g/dl alá csökken, a fehérjék nem szívják többé vissza a szövetnedvet a vérerekbe, hanem az ott pang a szövetekben. Összességében elmondható, hogy az ödéma valamilyen alapbetegségre utal, amelyre mindenképpen fényt kell derítem. Ha az alapbaj nem kezelhető, akkor a sikert a helyi és oki kezelések kombinációja hozza meg. Ha nincs mód oki kezelésre, mint nyiroködéma esetén, akkor a szakszerű és következetes helyi terápia gondoskodik a tünetek felszámolásáról. (-dr.k-) TESTÜNK TITKAI Keringési betegségek ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A vérkeringést fenntartó bármelyik szerv - a szív vagy az érhálózat - működésének csökkenése vagy zavara keringési elégtelenséget okozhat. E betegségek tünetei és gyógyítása a kiváltó ok szerint igen változatosak. Valójában nincs egyetlen olyan tünet sem, amely 100 százalékosan bizonyítaná a szív- és keringési betegségek kialakulását, de bizonyos tünetek - főként együttes - megjelenése valószínűvé tehetik e betegségek diagnózisát. A kórisme megerősítése, a betegség súlyosságának megítélése műszeres vizsgálatokkal történik. Az extraszisztolé a szívkamra rövid és erőteljes összehúzódása, amit rendellenes hosszú szünet követ jobb kamrai impulzus Szívdobogásérzés A beteg felgyorsult szívdobogást érez, ami zavaró, fájdalmas érzés számára. A szapora szívverést (tachycardia) gyakran az érzelmek váltják ki, de a háttérben lehet szívritmuszavar is. A szívdobogásérzés szokványos jelenség a nagyobb fizikai megterhelés után megpihenőknél, csak akkor ad okot aggodalomra, ha erőssége nem áll arányban a terhelés nagyságával, vagy a kiváltó ok ismeretlen. Az extraszisztolé (soron kívüli szívverés) a szokványos szívösz- szehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely megzavarja a szívritmust. Az is előfordul, hogy minden egyes extraszisztolét egy- egy rövid szívmegállás követ (a pitvari extraszisztolé esetén), amit a beteg mellkasi fájdalomként él meg. Az említett okokon és a különböző szívbetegségekben szenvedőkön kívül extra- szisztoléról gyakran panaszkodnak a túlságosan aggodalmaskodó, idegeskedő emberek és a hi- pochonderek is, azt gondolván, hogy súlyos szívbetegségük van, noha jó egészségi állapotnak örvendenek. Ez az úgynevezett szívneurózis. Pitvarremegés A szívdobogásérzés oka lehet a pitvarremegés (pitvarfibrilláció) is. Ilyenkor a pitvarfülcsék izomrostjainak rendszertelen aktivitása nem eredményez hatásos pitvari összehúzódást, és a kamrák összehúzódása is szabálytalan lesz. A pitvarfibrilláció az elektro- kardiogrammon (EKG) számban és kitérésben szabálytalan, ún. F- hullámot (fibrillációhullám) eredményez a normális működést jellemző P-hullám helyett. Időskorú embereknél az érelmeszesedés, fiataloknál a kéthegyű (mitrális) billentyű elváltozása a leggyakoribb ok. Kezelésként a megfelelő szívritmus-szabályozó gyógyszerek adása szükséges. Syncope cardialis A fenyegető eszméletvesztéssel, szédüléssel, verítékezéssel, fülzúgással, sápadtsággal, átmeneti látászavarral járó rosszullét oka általában neurovegetatív szabályozási zavar. A syncope cardialis a különböző szívbetegségek miatt kialakuló agyi vérellátási zavar, többnyire átmeneti eszméletvesztéssel. Ezek a rosszullétek hirtelen erőkifejtés vagy erős érzelmi felindultság esetén egyébként egészséges embereknél is jelentkezhetnek. Ha a kóros állapot elhúzódóvá válik, a beteget stabil oldalfekvésbe kell fordítani, és azonnal orvost kell hívni. Szívelégtelenség A szívelégtelenség minden szívbetegség végkimenete, ilyenkor a szív nem képes többé ellátni a szervezetet a szükséges vérrel. Számos oka lehet, ezek közül az esetek 95%-a az alábbi elváltozások következménye. ♦ A billentyűhibák (elégtelenség vagy szájadékszűkület) gyakran fertőzéses eredetűek, de a billentyűk betegsége lehet veleszületett is. ♦ A magas vérnyomás az erekben fellépő fokozott nyomást jelent, ami a szívet állandó, túlságosan nagy erőkifejtésre kényszeríti, hosszú távon fokozottan megterheli, majd károsítja a szívizomza- tot. Minden, ami akadályt képez a vér útjában, megterhelést jelent a szívnek, és gyakran kóros elváltozást hoz létre a szűkület felett. A bal és a jobb szívfél elégtelenségének kezelésekor közösek az életmódbeli és étrendi változásokat ajánló tanácsok és a vízhajtó gyógyszerek szedésén alapuló terápia. Sokk A sokk keringési és oxigénellátási zavarral, a káros anyagcseretermékek felszaporodásával járó, az egész szervezetre kiterjedő működési elégtelenség. Kialakulhat a sokk szívelégtelenség miatti értónusvesztés és nagy mennyiségű vérvesztés következtében is. A tünetek az artériás vérnyomás akut csökkenésével kapcsolatban: a bőr - főleg a végtagokon - hideg és szürkén sápadt. A légzés felületes, a szívverés felgyorsul, gyakran a percenkénti 140-et is meghaladja, a pulzus nehezen tapintható. Jobb szívfél-elégtelenség A jobb szívfél-elégtelenség tünetei a bokavizenyő, teltségérzés a nyakban és a karban, fáradékonyság. Jellemző tünete azonban az alsóvégtagi vizenyő (ödéma). Ez olyan egyértelmű tünet, ami alapján a bal és jobb szívfél- elégtelenség jól felismerhetően elkülöníthető, noha előrehaladott állapotban ismert az egész szívet érintő, teljes szívelégtelenség is. A jobb szívfél-elégtelenség jellegzetes tünetei a gravitáció következtében leggyakrabban a boka és a máj duzzanata. A betegek azt veszik észre, hogy zoknijuk mély bevágást okoz a bokatájon. A bal szívfél elégtelensége A bal szívfél-elégtelenség első tünetei a terhelésre jelentkező nehéz légzés (munka dyspnoe), a szív megnagyobbodása, szisztolés zörej megjelenése és a gyorsult szívverés. A pihenő testhelyzetben is jelentkező nehéz légzés és a bőr kékes elszíneződése súlyosbodó szívelégtelenséget jelez. Kezelés nélkül ez az elváltozás a beteg halálához vezető heveny tüdővizenyőt, koszorúér-, verőér-, elzáródást vagy tüdőgyulladást okoz. A képen látható eljárás során a beteg szívműködését állítják helyre
