Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-15 / 88. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Mindent a tojásról Vannak ételek, amelyekhez teljesen friss tojás kell. Leg­könnyebben úgy győződhetünk meg a tojás frissességéről, hogy feltörjük vagy vízbe tesszük. Ha az előbbi módszert választjuk, akkor a következőképpen járjunk el: tányér felett törjük fel a tojást. Ha a sárgája egyben, majdnem a fehérje közepén helyezkedik el, akkor a tojás friss. A régebbi tojás esetében a fehéije folyós, a sár­gája lapos és széles. Ha a másik módszert helyezzük előtérbe, ak­kor a tojást helyezzük egy pohár vízbe. A friss tojás leereszkedik a víz aljára, a régebbi pedig a he­gyesebb végével a felszín felé mutat. Ha nagyon öreg a tojás, a „feje tetejére áll”. Raktározással a to­jás súlya egyre csökken. A benne lévő folyadék kiszárad, és a levegő mennyisége pedig megnő. Ezért úszik fel a víz felszínére. Nagysága - súlya szerint S M L XL kevesebb, mint 53g 56-63 g 63-73 g több, mint 73 g Nyers vagy főtt? A hűtőszekrényben egymás mellett van a nyers és a főtt tojás. Honnan tudja megkülönböztetni őket, ha súlyuk azonos? Ha a ten­gelyük körül megforgatja őket, megbizonyosodhat róla. Helyezze a tojást lapos tányérba és pörgesse meg. A főtt tojás gyorsabban pörög, a nyers lassabban. Legyünk mértékletesek! A vendégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fogást végigenni Az ünnep is teljen egészségesen A húsvét a családi összejö­vetelek, és ezzel együtt a nagy lakmározások ideje. A mértékletes, változatos táp­lálkozásra az ünnep alatt is éppúgy fontos odafigyelni, mint a hétköznapokon: a kiegyensúlyozott táplálko­zás szabályai kis odafigye­léssel a hagyományos ünne­pi ételek fogyasztása mel­lett is betarthatóak. TÁPLÁLKOZÁS Legyünk mértékletesek! A ven­dégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fo­gást végigenni, ugyanúgy a ven­déglátóknak sem muszáj minden vendéggel együtt enni, vagy akár még az étkezések között is falatoz­ni; ugyanis egy ilyen pár napos bő­séges lakmározást követően epepa­naszok, valamint gyomorrontás léphet fel. Ugyanez vonatkozik az alko­holfogyasztásra is, melynek túl­zásba vitele nemhogy balesetve­szélyes, (gondoljunk csak arra, hányán ülnek ilyenkor volán mö­gé annak ellenére, hogy alkoholt fogyasztottak), de káros és egész­ségtelen is. A mértékletes alkohol- fogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritka, hogy so­kaknak, bár „mindenhol csak egy pohárral“ isznak, mégsem sikerül mértéket tartani; a nap végén pe­dig jön a túlzott alkoholfogyasz­tás okozta rosszullét, illetve a másnaposság. E kellemetlenségek elkerülése mellett azt sem árt tud­ni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, ugyanis 1 g al­kohol 7 kcal energiát tartalmaz - többet, mint például a szénhidrát­ok (4 kcal). Az adatokból jól látható, hogy ha valaki egy nap megiszik pl. kétszer fél dl pálinkát és két üveg sört, ak­kor csak az elfogyasztott alkohollal kb. 750 kcal energiát visz be, ami megfelel öt darab zsemle energia- tartalmának. Hagyományos ételek A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek visz- sza; a jellegzetes fogások ma is ugyanazok: bárány, sonka, tojás, torma. A bárány az ünnep „áldozati” étele, melynek energia- és táp­anyagértékei a sovány sertéshúsé­hoz hasonlóak. Vásárláskor érde­mes minél fiatalabb állat húsát vá­lasztani, ugyanis ennek íze fino­mabb; az idősebb állat húsa söté- tebb és intenzívebb ízű. A bárány­hús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvét- kor található meg az asztalon. Ter­mészetesen nem számít szentség- törésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyas vagy hal is szerepel a me­nüben. A sonka szülte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyaszt­juk hidegen, tormával, szendvics­ként; de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni kü­lönféle tekercsek, illetve sültek for­májában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzá­adása már nem szükséges. Ener­gia- és zsírtartalma viszonylag ma­gas, mivel 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g feltétjét és 108 g koleszterint tartal­maz. A tojás a húsvéti ünnep talán leg­jellegzetesebb jelképe. A keresz­ténység elteijedésével vált szokás­sá, hogy Jézus mennybemene­telének, azaz a húsvét megünnep­lésekor a hívők a feltámadást jelké­pező tojást ajándékozták egymás­nak. 1 darab tyúktojás energiatartal­ma 68 kcal, fehérjetartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttar­talma pedig elhanyagolható. Ko­leszterintartalma magas, 1 db to­jássárgája 180 mg-ot tartalmaz (naponta maximum 300 mg ko­leszterinbevitel az ajánlott!). A to­jás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjetartalmú pedig ma­gas biológiai értékű. A sonka mellé A hagyományos húsvéti ételek mellett használjuk ki a tavasz elő­nyeit: fogyasszunk friss zöldségfé­léket (retek, újhagyma stb.), példá­ul saláta formájában, melynek el­készítésénél a magas a zsír- és ener­giatartalmú majonéz helyett része­sítsük előnyben a joghurt-alapú ön­teteket. A húsvéti menü sokszor hidegtá­lakból áll, amikhez általában ke­nyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őr­lésű lisztből készült, különféle Egyes alkoholtartalmú italok energiatartalma: ♦ ldl száraz bor: 60-70 kcal ♦ 1 dl édes bor: 80-100 kcal ♦ 1 dl sör: 40-50 kcal ♦ 1 dl pálinkaféle: 200-300 kcal ♦ 1 dl likőr: 250-350 kcal magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani. Az ünnepi terítéken friss gyü­mölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszít­hetjük vele, és ez esetben természe­tesen a dísz ehető. Igaz, hogy a hús­vétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyü­mölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyü­mölcsfogyasztással ki lehessen vál­tani. Édességek Mint minden ünnepkor, így hús- vétkor is szerepet kapnak az édes­ségek, desszertek: az ajándékba, esetleg a locsolásért kapott csoki­nyuszi, csokitojás elmaradhatadan része az ünnepnek, főként a gyere­kek körében; a házilag sütött süte­mények mellett pedig hagyomá­nyosan szerepet kap a húsvéti ka­lács. Ne hagyjuk a gyerekeket egész nap édességet enni, a kisebb adag nyalánkságot pedig lehetőleg csak az ebéd után fogyasszák el. A sütemények közül érdemes gyümölcs, illetve puding alapú fi­nomságokat készíteni, mert ezek­nek alacsonyabb az energiatartal­muk, mint a vajkrémes, illetve zsír ros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is kóstolgatunk, illet­ve a locsolkodók több helyen is fo­gyasztanak desszertet. Az édesítő­szerrel készített süteményeket a fo­gyókúrázók, valamint a cukorbete­gek is fogyaszthatják. A Magyar Dietetikusok Orszá­gos Szövetségének hírlevele ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Petit mai (pöti mái) Ezzel a francia kifejezéssel az epilepsziában előforduló kis ro­hamot jelölik a szakemberek, amely az elektroenkefalogramon sajátos egyedi jelekben mutatko­zik meg. Phagocitosis (fagocitózis) Többnyire valamilyen fehérvér­sejt bekebelezi a szervezetbe kerü­lő szilárd élő vagy élettelen részecs­kéket, majd enzimjeivel többnyire elpusztítja azokat. Ez a szervezet védekező rendszerének egyik na­gyon jelentős, sejtszinten megnyil­vánuló sajátossága. Pharinx (garat) Anatómiai terület, mely az orr­üreg, a szájüreg, a nyelőcső, vala­mint a gége találkozási pontja, te­hát a légző- és emésztőszervek út­vonala itt keresztezi egymást. A faringitisz a garatnyálkahártya ví­rus vagy baktérium okozta gyulla­dása. Phenylketonuria Fenilketonúria. Öröklődő gene­tikai betegség, amit egy olyan en­zim hiánya vált ki, ami a fenila­lanin nevű aminosavat másik ami- nosawá (tirozin) alakítja. Rögtön a születés után alkalmazott speci­ális diéta nélkül a betegség szelle­mi fogyatékosságot okoz. Egyes országokban a betegség kiszűrése már a születéskor megtörténik. Pheocromocytoma Feokromocitóma. A mellékvese velőállományából vagy a para­szimpatikus idegdúcokból kiin­duló, legtöbbször jóindulatú da­ganat, mely szapora szívműkö­déshez és magas vérnyomáshoz vezet. Phlebitis Flebitisz. A vénák, különösen az alsó végtagban futó mélyvénák trombózisa. A betegséget az érin­tett terület melletti szövetek bőr­pírral és melegséggel kísért duz­zanata, valamint az embólia kiala­kulásának fokozott kockázata jel­lemzi. Phlebographia Flebográfia. A vénák röntgen- vizsgálata, melyet kontrasztanyag befecskendezése után végeznek el. A Doppler módszer széles körű el­terjedése óta ritkán alkalmazzák ezt az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom