Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-21 / 67. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Dallamok találkozása Budapest. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Bartók-év- forduló jegyében koncertet rendeznek holnap a Jövő Háza (Millenáris Park] Teátrumában. A Visegrádi koncert a Bartók-év jegyében - Dallamok találkozása címet viselő előadást Hollós Máté zeneszerző, a Hungaroton igazgatója nyitja meg. Közreműködik: Szvorák Katalin és a Gombai zenekar (Magyarország), Józef és Joszko Broda (Lengyelország), a Ponitran együttes (Szlovákia) és a Gajdošská muzika Josefa Černíka (Csehország) formáció. A V4 (a visegrádi négyek) megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezik meg a koncertet, amely négy, a közép-európai népek zenéjét feldolgozó és játszó zenekar közös fellépése. (MTI) Még e hónapban megnyitják az assisi Felső Bazilikát Befejeződött a restaurálás MT1-H1R Assisi. Befejeződött az assisi Felső Bazilika restaurálása, amelyet az 1997. szeptemberi nagy földrengés tett szükségessé a MII. századi templomban. A kilenc évvel ezelőtti természeti csapásban megrongálódott a bazilika tornya, a falai, a boltívek, lehullottak és apró darabokra törtek a freskók, köztük két olyan boltozaté, amelyeken Ci- mabue Szent Mátéja, illetve Giotto Szent Jeromosa volt látható. A restaurátoroknak mintegy 80 ezer „konfetti” nagyságú töredékből sikerült helyreállítaniuk, visz- szaragasztaniuk Giotto remekművének tekintélyes részét. Cimabue freskójának, sajnos csak 20 százalékát tudták újra összerakni. A két boltozat üresen maradt részeit nem festik be újra, azok fehérek maradnak. A restaurálás nyolc évig tartott, a sziszifuszi munka 160 ezer órát vett igénybe. A restaurátorokon kívül részt vettek benne diákok és szerzetesek is - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A teljes bazilikát még ebben hónapban megnyitják a közönség előtt. Marguerite Duras-emlékest a Francia Intézetben A vágy és a fájdalom hangja (Képarchívum ELŐZETES Pozsony. A Francia Intézet, valamint a Színházi Intézet A vágy és a fájdalom hangja címmel holnap irodalmi estet rendez Marguerite Duras halálának tizedik évfordulója alkalmából. Marguerite Duras francia írónő, filmrendező 1996. március 3-án hunyt el Párizsban. 1943-ban publikálta első regényét A szemérmedének címmel. Ám első, igazán jelentős műve, a Gát a Csendes-óceánon című önéletrajzi ihletésű munkája csak évekkel a háború után, 1950- ben jelent meg. Ezt követően termékeny időszaka következett, ahogy méltatói írták, „az ötvenes évek közepén alakultak ki prózájának fő jellemzői, a gondosan szerkesztett, a köznapi nyelv beszédfordulatait használó dialógusok, a cselekmény minimálisra szorítása, az atmoszférateremtő képesség, a lírai, oldott, mégis szenvedélyes hangnem”. Az ötvenes évek vége hozta meg számára a világhírnevet, ekkor jelent meg Szerelmem, Hirosima című műve, amelynek 1959-ben elkészült filmes változata is, az újhullámos Alain Resnais rendező irányításával - a filmet a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Os- car-díjra jelölték. Előbb „csupán” íróként közreműködött több sikeres filmben: egyebek között Jean Chapot 1966- ban forgatott, A tolvaj című első mozgóképében, Jean-Jacques An- naud csodálatosan fényképezett, egy kínai férfi és egy titokzatos, férfikalapot viselő lány szenvedélyes kapcsolatáról szóló, A szerető című opusában, valamint Tony Richardson A Gibraltár tengerésze című filmdrámájában. Egy idő után aztán a rendező szerepét is átvette. Műhelyéből olyan mozgóképek kerültek ki, mint a Sárga nap, az Asszony a Gangeszről vagy az India Song, amelyet holnap 17 órától a pozsonyi Francia Intézet vendégei is megtekinthetnek a Marguerite Duras emlékét megidéző irodalmi esten. A vetítést követően Viera Strnisková és Vladimír Kobielsky előadásában hangzanak el részletek a tíz éve elhunyt írónő műveiből, (tb) Dagmar Flavlová kilencéves szünet után Az igazság pillanatai című tragikomédia főszerepében tért vissza Újra színpadon a volt first lady Kilencéves szünet után a hét végén visszatért a színpadra Csehország egykori első asszonya, Václav Havel volt államfő felesége. Dagmar Havlová-Veškrnová. KOKES JÁNOS Havlová, még Dagmar Veškr- nová néven, 1997-ben Henrik Ibsen Krisztina királynő című királydrámájának parádés főszerepével vett búcsút Prága elit színházától, a Divadlo na Vinohradech színháztól, hogy államfő félje mellett új, nagyvilági szerepeket alakíthasson. Visszatérésére Dagmar Havlová néven Israel Horovitz Az igazság pillanatai című tragikomédia női főszerepében került sor. A bemutató után a mintegy 700 fős közönség felállt, s a hosszú percekig szűnni nem akaró vastaps, valamint a színpadot teljesen elborító virágszőnyeg egyértelműen jelezték: a visszatérés sikeres volt. Dášát, ahogy a népszerű színésznőt Csehországban mindenki nevezi, a közönség láthatóan újra szívébe fogadta. „Nagyon örülök, hogy a feleségem visszatért a színházhoz. Azt hiszem, a visszatérés jól sikerült” - mondta újságíróknak Havel, aki maga is világszerte ismert drámaíró, s elnöki tisztségében is gyakran látták különböző prágai színházakban nemcsak a nézőtéren, de a kulisszák mögötti társaságokban is. A hatvanas évek elején színházi kar- rieijét egyébként éppen kulisszamozgatóként kezdte. A bemutatót maga a szerző, Israel Horovitz sem hagyta ki, s személyesen is gratulált Havlovának, illetve darabbeli partnerének, Petr Kostkának. A színmű egy idős tanár és a nála jóval fiatalabb új házvezetője közötti egyre bizalmasabb, megértőbb kapcsolatról szól. A szőke Dáša Veškrnová a hetve- nes-nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legkedveltebb és legtöbbet foglalkoztatott cseh filmszínésznője volt. First ladyként azonban hosszú ideig nem akarta elfogadni a cseh közvélemény. A fagyos viszony csak Havel elnökségének véPetr Kostka és Dagmar Havlová a Horovitz-darab egyik jelenetében (ČTK-felvételek) ge felé engedett fel, amikor Dáša több esetben is bebizonyította, hogy komoly támasza a korábban eléggé bohém életvitelhez szokott, az egykori ellenzékiből államfővé lett, de évek óta már igencsak beteges Havelnek. Dagmar államfő félje oldalán sem tagadta soha, hogy egyszer vissza akar térni a színházhoz. Ebben Havel a legmesszebbmenőkig támogatta, hiszen maga is nagy színházkedvelő. Korábban arról is többször szólt, hogy nyugalomba vonulása után színdarabot szeretne írni felesége számára. Az ex- államfő emlékiratkötetének megjelenését már a közeli hónapokra ígérte. Részleteket a könyvről azonban még nem tudni. Dagmar Havlová egy rövid időre 2002-ben tért vissza először a világot jelentő deszkákra, amikor Csehországot hatalmas, hetven emberéletet követelő és kétmilliárd eurós anyagi károkat okozó árvíz sújtotta. Dáša akkor egykori színtársulatával öt alkalommal adta elő a legendás Krisztina királynőt, s a bevételt az árvízkárosultaknak adományozták. A Divadlo na Vinohradech művészi vezetője, a neves cseh színész, Martin Stropnický ugyanúgy elégedett volt a premierrel, s elmondta, hogy a következő hónapok előadásai gyakorlatilag már most teltházasak. Elárulta: Dášával 2002-ben Rómában beszéltek először a színpadra való visszatéréséről. Stropnický akkor még Csehország vatikáni nagykövete volt, míg Dášának nagyjából egy éve volt hátra a first lady szerepéből. „Olyan darabot kerestünk, amelyben nem lesz sok szereplő, s nagyjából két-há- rom hónapig tartó próbák után színpadra vihető. Ä Horovitz - darabra végül is Dáša akadt rá, aztán már könnyebb volt a .megegyezés” - fejtette ki Stropnický, aki a diplomácia világába történt néhány éves kiruccanása után maga is visszatért a színházba. Bár a cseh színikritika a Horo- vitz-darabot jónak, de kissé mesterkéltnek minősítette, Dáša alakításával kapcsolatban egyöntetűen azt írta, hogy a kilencéves kihagyás után is nagyon jó volt, s újra bebizonyította, hogy a színpadon a helye. Szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a közönség A későbbi Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel Garda Márquez tíz évig házalt első regénye kéziratával Miből költhet a költő? MTI A tavasz első napján, március 21- én A költészet világnapját is ünnepeljük, az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 1999-es döntése óta. Csakhogy: van-e ünnepelniva- lójuk az érintetteknek? Nehéz a sorsa a koszorús költőnek ma Magyarországon: ha Kisvárdán is kapható új verseskötete, Sümegen már hiába keresnénk, vagy fordítva. Az átlagosan 600- 800 példányban megjelenő verseskönyvekből nem jut minden könyvesboltba Petőfi hazájában. Szórványosan fellelhető poétáink nevezhetők-e sikeres szerzőknek? Költői kérdés a javából. Mint ahogy költői kérdés volt egykor a Petőfit foglalkoztató is: vajon talál- e kiadót verseinek a fővárosban, ahova gyalogszerrel vergődött el Debrecenben átfagyoskodott tele után? Petőfi talált. Támogató alapítványok és nemzeti kulturális alap híján akkor - Vörösmarty eszmei támogatásával - Tóth Gáspár szabómester pénzéből jelenhetett meg a kézirat. De már például a ma kötelező olvasmányként számon tartott János vitéznek hónapokig nem akadt kiadója. Lator László irodalomtörténész írja, hogy József Attila első verseskötetére, „A szépség koldusára százötven makói fizetett elő, a Nagyon fájjál sem volt könnyebb”. Prózában sem egyszerűbb a helyzet: a magyar literatúra kiváló tollú mestere, Krúdy Gyula halála előtt két évvel nem talált kiadót Az élet álom című elbeszélés-gyűjteményre, amit végül saját költségén volt kénytelen megjelentetni. Ugyancsak a XX. században egy kolumbiai író tíz évig házal első regényével, míg végre 1955-ben kiA magyar literatúra kiváló tollú mestere, Krúdy Gyula halála eló'tt két évvel nem talált kiadót elbeszélés-gyűjteményére. adót talált rá. Az évtizedig elutasított szerző nem más, mint a későbbi Nobel-díjas, Gabriel García Márquez. Az egykor az irodalmi Nobel- díj magyar várományosaként emlegetett Weöres Sándor (első kötete magánkiadás) Tűzkút című kéziratát a Szépirodalmi Kiadó 1964- ben visszautasította. Szerencsére a párizsi Magyar Műhely meglepő gyorsasággal kiadta a könyvet. Az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre Sorstalanságát először szintén visszautasították. Mi- ker a regény 1975-ben végre megjelent, teljes csend fogadta. Kiadói melléfogás vagy késve felismert tehetség? A vüágirodalom számos példája segít a válasz megfogalmazásában. Agatha Christie 1915-ben fogott hozzá első regényéhez. A Styles rejtélyét több kiadónak is elküldte - összesen tíz alkalommal utasították vissza. A folytatást jól ismerjük: a krimi koronázatlan királynőjének több mint száztízmillió kötete talált gazdára. Párizsban az 1919-ben alapított Gallimard könyvkiadó nem ismerte fel az egyik legeredetibb prózaíró, Raymond Roussel tehetségét és visszautasította Marcel Proust első könyvét. Frissebb és magyar vonatkozású példa a fény városából: Chantal Philippe önszorgalomból lefordította Szabó Magda egyik regényét, s évekig házalt vele a nagy francia kiadóknál. Senkit nem érdekelt a debreceni írónő és műve Párizsban - ahol néhány évre rá a legjobb külföldi szerzőnek járó Femina-díjat Szabó Magdának adták át. Svédországban Astrid Lindgren- nek, a Harisnyás Pippi írójának könyvét előbb egy nagy kiadó visz- szautasította, majd amikor egy másiknál mégis megjelent, a kritika igen fagyosan fogadta az 1945-ös első kiadást. A „célközönség” azonban döntött: a regényt 60 nyelvre fordították le. Legfrissebb példánk Nagy-Bri- tanniából való. Jószerivel az összes nagy angol kiadó visszautasította J. K. Rowling kéziratát, míg végül 1995-ben a Bloomsbury elfogadta és 1999-ben Harry Potter és a bölcsek köve címmel megjelentette. Nem tudni, mit érezhették a fanyalogva elutasítók, amikor a visszadobott kéziratot már az első évben 30 nyelvre fordították le. Hat-nyolcszáz példányban megjelenő poétákkal kezdtük. Vigasztalásukra befejezésül egy múlt századi, akkor még kezdő novellista esete. E fiatalember első novellás- kötetéből 11 példány fogyott el. Mivel tízet maga a szerző vásárolt meg, gyakran eltűnődhetett rajta, vajon ki lehetett egyetlen vásáriója- olvasója. Akárki is volt, az ítélet és az Átváltozás olvasásakor az elidegenedés legnagyobb XX. századi írójának tartott Franz Kafka írásművészetét élvezhette.
