Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-18 / 65. szám, szombat
„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiúnak enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermek társaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (AranyJános) ,A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ” (AranyJános) 2006. március 18., szombat 10. évfolyam 11. szám Tavaszvárás helyett együttérzés és lábadozás „Anya, a Tacsi-pacsi nem betegedett meg, csak az én kedvemért didereg!" 12. oldal Összeillő párok és a jó házasságok Száz házasság közül tíz boldog, húsz határozottan boldogtalan és hetven közönyös 13. oldal Hétvégi olvasmány íré olvasék Egy ember, akin nem volt mit megérteni; * • . Mi baj van, apa? ás 14. oldal Aki virrasztóit már át éjszakákat lázas gyermeke mellett, pontosan tudja, mennyire nem egyszerű mosolyogva, két mese között kicserélni a vizes borogatást... Bohócdoktorok nagyvizitje a gyermekkórházakban Trombita doktor és Lila nővér a kórházi szorongást gyógyítják (A szerző felvételei) A nevetés a legjobb orvosság - állítják a Piros Orr Bohócdoktorok, az öröm és a vidámság kórházi szakemberei. A gyógyulást serkentő medicina rendkívül egyszerű, sokáig talán éppen emiatt nem figyeltek fel rá. CSEPÉCZ SZILVIA Az első és hamar világszerte ismertté vált kórházi bohócterápia- részleget húsz évvel ezelőtt hozták létre New Yorkban, nagybeteg gyermekek és szüleik istápolására. A módszert nálunk mintegy három éve alkalmazzák. A bohócdoktorok az elmúlt hetekben egy új program keretében több szlovákiai város kórházának gyermekosztályán tettek bemutatkozó látogatást. Amikor Trúbka, azaz Trombita doktor egy váratlan mozdulattal elővarázsolt a főnővér füle mögül egy piros bohócorrot, a nyitrai kórház gyermekgyógyászati osztályának szűk folyosóján végighullámzott a nevetés. „A pirosorr-beülte- tés mindenkinek használ” - kacsintott biztatásképpen hatalmasat a szintén csinos piros krumpliorral büszkélkedő Lila nővér, Trombita doktor asszisztense. A szlovákiai Červený nos Clowndoctors - Piros Orr Bohócdoktorok hét tagja közül ezúttal ők ketten - civilben Boris Báčik és Jana Köbölová színművészek - járták a gyermekek kórtermeit, hogy némi bűvészkedéssel, csattanós tréfákkal, zenével és zsonglőrködéssel oldják a kicsik kórházi szorongását. Kora délután érkeztek, egy időben az első látogatókkal. Az ügyeletes nővérkék eleinte zavartan mosolyogtak, de a gyermekek szülei, nagyszülei is nagyot néztek, amikor a bohócpáros sorra bekopogtatott a betegszobákba. A kórházban szokásos fehér köpeny ugyanis alig takarta a tiri- tarka ruhákat, és hát a Lila nővér vagányul félrecsapott sildes sapkáján ékeskedő kimustrált motorosszemüveg sem éppen soron kívüli felülvizsgálatra utalt. Pedig az volt, rendkívüli vizit, noha szigorúan orvosi szemszögből nézve a „Végy egy apró gitárt, énekeld el a legmó- kásabb dalokat, a kacajt elegyítsd fejenként másfél orra bukással, és szükség szerint adagolj még hozzá pár csavart lufifigurát...” kezdetű recept, illetve gyógymód gyakorlati elsajátítása még nem tartozik a medikusok vizsgafeladatai közé. A gyógyterápiás vizit azonban szemmel láthatóan így is használt a kis betegeknek: kipirult az arcuk, s csillogó szemmel, önfeledt nevetéssel kísérték a bohócdoktorok minden mozdulatát. Én, a felnőtt, az elején azt hittem, hogy a különféle napi vizsgálatok és kezelések friss és kellemetlen emlékének pillanatnyi elűzéséhez talán valami más, valami több kellene. Azután Trombita doktor véledenül kettéharapott egy csőlufit, mire Lila nővér azonnal megvizsgálta a karjában infúziós tűvel fekvő kisfiú fogsorát, majd rögtön utána az enyémet is: „Na, megvan mind a harminckettő?! Ejnye, hát foghíjasán hogyan akartok sült csirkét enni A nyomott kórházi hangulat nagyon sokszor a szülőktől eredeztethető, éppen emiatt kell törődni a szülőkkel is... uzsonnára?!” És mire észbe kaptam, már az ötéves Andrissal együtt fogtuk a fülünk mögül elővarázsolt vadonatúj piros orrunkat, s csak nevettünk, nevettünk... Hívatásos örömosztogatók A bohócdoktorok rendszerint nem diplomás orvosok, hanem professzionális, speciálisan képzett előadóművészek, színészek, bábosok. Abban a bizonyos New York-i kórházban Michael Christensen bohóc, a jelenlegi Big Apple Clown Care Unit igazgatója a saját beteg testvérének rendszeres látogatásakor döbbent rá, hogy a jó kedély és az önfeledt nevetés milyen nagy mértékben járul hozzá a kis páciensek gyógyulásához. A szülőket és más családtagokat már nem is említve. Merthogy - amint azt Kecskés Marika bábművész, a szlovákiai Piros Orr Bohócdoktorok szervezet tagja és szervező menedzsere elmondta - a nyomott kórházi hangulat nagyon sokszor a szülőktől eredeztethető. A Piros Orr Bohócdoktorok tevékenysége ugyanis világszerte szinte kizárólag a gyermekkórházak kis betegeinek állapotjavítására irányul. De éppen emiatt kell törődni a szülőkkel is, akik (a felnőtt beteg hozzátartozóktól eltérően) gyakorlatilag naponta látogatják meg gyermeküket, illetve esetenként ők maguk is ott maradnak kicsinyükkel a kórházban. És a gyermeknek még rövid távon sem lehet hazudni: azonnal megérzi a szülő kétségbeesését, az iránta érzett aggodalmat. S rövid időn belül át is ragad rá az eladdig mindenhatónak hitt anyu vagy apu félelme: „Hát hiszen a betegség erősebb, mint a felnőttek!” Aki virrasztód: már át éjszakákat lázas gyermeke mellen, pontosan tudja, mennyire nem egyszerű mosolyogva, két mese közöd kicserélni a vizes borogatást... A kórházak gyermekosztályaira pedig rendszerint olyan kis betegek kerülnek, akiknél a vizes borogatás alig bizonyult többnek a semminél... S éppen ez a bohócdoktorok, a boldogságművészek működésének terepe. Szlovákiában a Piros Orr Bohócdoktorok polgári társulás alapító elnöke Daniela Sejnová, a pozsonyi kramárei kórház gyermekonkológiai osztályának helyedes főorvosa. Három éve az ő meghívására érkezed Pozsonyba a kaliforniai származású Gary Edwards, aki előzőleg több nyugat-európai országban működöd közre hasonló szervezetek lédehozásában. A humorterápia már az első, némi kétkedéssel fogadod időszakban tökéletesen eredményesnek bizonyult. Gary Edwards emelled nem győzi hangsúlyozni, hogy a bohócdoktorok nem hivatásos orvosok, viszont folyamatos művészeti és pszichológiai képzésben részesülő, elkötelezed szakemberek: „A lélek gyógyításában ugyan nehezebben mérhetőek az eredmények, mint mondjuk a hő emelkedése egy lázmérővel, de az bizonyítod tény, hogy egy nagybeteg állapotában olykor a legapróbb örömteli változatosság is felfoghatatlan javulást idézhet elő!” Mi történik egy bohócviziten? A bohócdoktorok hónapokig készülnek az első kórházi látogatásra. A legfontosabb a személyes kapcsolat, a vidám légkör kialakítása. Ennek érdekében a bohócdokik zenélnek, énekelnek, báboznak, zsonglőrködnek, s teszik mindezt improvizálva, az adod helyzetnek megfelelően. Mert nem mindegy, hogy három- vagy tizenegy éves a beteg, hogy végzetes kór támadta meg, vagy „csupán” fél-egy éves kezelésre szorul. Gary Edwards szerint, ha egy hatéves gyereknek kilenc hónapon át kell kórházban feküdnie, az számára nagyjából az egész életet jelenti. Ehhez képest a bohócdoktorok (akik mindig párosával járnak, mert van gyerek, aki a szemüveges, szögletesen mozgó paprikajancsit, s van, aki a rebbenő szoknyás harle- kinlányt kedveli jobban) észre sem veszik az infúziós csöveket, a lélektelen kórházi szobát, és még véletlenül sem ejtenek szót a betegségekről. A látogatás mindig kopogtatással kezdődik, s csak akkor lépnek (táncolnak, ugrabugrálnak, sasszéznak) be az ajtón, ha a kis páciens engedélyt ad rá. Tevékenységük megkezdése előd természetesen alapos ismertetést kapnak a kezelőorvosoktól és a nővérektől a beteg gyermek állapotát illetően. Azokra pedig, akiknek hosszabb időt kell kórházban eltölteniük, esetleg nincs látogatójuk, külön figyelmet fordítanak. Amelyik kórterembe bekopognak, od mindegyik gyerek ágyához odamennek. Mindenkit a maga állapotának megfelelően próbálnak kimozdítani helyzetéből. Pantomimmai, dombitá- val, esedeg egy kézfogással, melynek eredményeképpen a gyerek pizsamakabátjának ujjából előkerül egy miniatűr ibolyacsokor... Az már klinikailag bizonyítod tény, hogy az efféle zavarkeltés, vagyis a bohóckodás nagyon is pozitív hatással van az információszegény környezetbe kényszerült gyermekekre. „Van egy alapvető különbség a színész és a bohóc közöd. A határok eltolódnak. A bohóc porondja - legyen szó akár szűkös kórteremről - od kezdődik, ahol egy színész azt mondja, hogy ez már sok. A lényeg, hogy a beteg gyermek is, a szülő is megnyugodjon, és nevedében a hasát fogja. Mert egy nagybeteg, a kórházi ágyában csöndesen fekvő kisgyermeknél nincs szomorúbb látvány.” Piros orrú doktorok és pártfogóik Amióta Gary Edwards és Daniela Sejnová doktornő megkezdte áldásos tevékenységét Szlovákiában, lédejöd a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, A hét bohócdoktor ma már hetí két alkalommal látogatja a kramárei klinika gyermekonkológiai osztályát, s emelled rendszeresen megjelennek a kórház urológiai, ortopéd és neurológiai osztályán is. Kecskés Marika bábművész elmondása szerint mára a gyógykezelés aktív részeseiként tartják őket számon, sőt Szlovákia többi nagy kórházában is ízgatodan várják a bohócdoktorokat. „Nagyon meghatod a kórházigazgatók és az osztályvezető főorvosok felkérése. Az új, országos projektünk éppen erre a megelőlegezed bizalomra épül. Bemutatkozó programunk keretében jártunk a zsolnai kórházban, a besztercebányai kórház gyermekonkológiai osztályán s a nyidai, valamint a pozsonypüspöki gyermekklinikán. De így, heten ehhez már kevesen vagyunk, s az igazat megvallva non-profit szervezetként anyagi támogatásra is szorulunk. Az említed helyeken sokan felajánlodák az adójuk két százalékát, és különféle, a beteg gyermekek közöd szétosztod ajándékokkal is megleptek bennünket. Munkánkról és eredményeinkről az Új Szó kedves olvasói bővebb információkat a honlapunkon szerezhetnek: www.cervenynos.sk . Minden felajánlást és adományt szívesen fogadunk, és nagyon várjuk azok jelentkezését is, aldk szeretnének hozzánk csatlakozni! Célunk, hogy mindegyik város kórházában képzed bohócdoktorok dolgozzanak!” Bohócdoktomak lenni nem egyszerű. Nem kell, hogy az illető feltétlenül színművész legyen (pedagógusok, szociális munkások s más érdeklődők is jelentkezhetnek), de nem árt a drámapedagógia alapjainak ismerete, némi improvizációs képesség, hangszeres tudás, kézügyesség és természetesen az átlagostól magasabb fokú empátia, önfegyelem... Az alsó korhatár is azért húsz év, mert ehhez a munkához nem elég a puszta lelkesedés. Munkát írtam volna? Nem, a bohócdoktorság nagyon is felelős hivatás! (-ez-)
