Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-01 / 50. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 1. Szülőföldünk 27 A pályázatnak köszönhetően sok érdekes dologra derült fény, családi titkok kerültek felszínre Családtörténet-kutató gimnazisták Antalicz Anikó, Tóth Tibor és Cseri Kinga (A szerző felvétele) Ipolyság. Egy palásti és egy ipolybalogi lány végzett az első és a második helyen a Rákóczi Szövetség Keszthely és térsége alapszervezete rajz- és történelmi pályázatán. FORGÁCS MIKLÓS Kifejezetten határon túli magyar diákoknak szólt a kiírás „Családom története” témában. Az ipolysági gimnáziumból öt diák vett részt a pályázaton, s közülük két II. B osztályos lány munkája bizonyult a legjobbnak. Antalicz Anikó a képekkel együtt kilencoldalas munkájáért kapta meg az első helyet, Cseri Kinga pedig háromoldalas anyagával érdemelte ki a második díjat. Tóth Tibor történelem-angol szakos tanár, a diákok felkészítője szerint fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a múlttal, s azon belül a családjuk történetével, hiszen kibomlik ezekből a kutatásokból a „mi tipikus közép-európai történelmünk; a cél az volt, hogy kimutassák, a XX. század sorsfordító történelmi eseményei hogyan hatottak a kisközösségekre, az egyszerű emberek életére”. A tanár elmondta, ő csak véleményezte az összegyűlt anyagot, az eredményeket, a gimnazisták önállóan végezték a kutatásokat, interjúkat készítettek, alaposan körbejárták a témát. A palásti Antalicz Anikó gyakran meglepődött kutatás közben: „sok érdekes dologra derült fény, olyan tényekre, történetekre, melyek eddig családi titkok voltak, senki nem akart róluk beszélni, de most kénytelenek voltak. Nagyon örülök, hogy így megismertem a családot. Első a családtörténet, ha ezt nem becsüljük meg, akkor a nemzeti értékeinket sem tudjuk megbecsülni”. A diáklány az 1900-as évektől térképezte föl nagyon részletesen a család történetét, a két világháború mellett a legnagyobb teijedelem- ben a reszlovakizáció és a kitelepítések korszakával foglalkozott. Paláston a deportálások szinte minden családot érintettek, a dédszü- lőket 1946. december 16-án hurcolták el Csehországba, de viszonylag rövid idő múlva megszöktek, hazatérve „egy ideig a pincében bujkáltak, de nem hiányoztak senkinek, valószínűleg a cseh gazda nem jelentette be eltűnésüket, s így folytathatták addigi életüket”. A nagyszülőknek nehezen eredt meg a nyelvük, aztán meséltek a nyomorról, a rossz körülményekről, arról, hogy egyik felmenőjük egy báró törvénytelen gyermekeként látta meg a napvüá- got. „A családtörténetet 1993-ban fejezem be, ekkor halt meg az üknagyapám testvére. A falu szinte szentként tisztelte, csak úgy emlegették: az imádkozós néni. Nem volt gazdag, de sok rendházat támogatott, rengeteget zarándokolt, a történelmi Magyarország jó részét bejárta” - mesélt Anikó. Voltak persze „fekete bárányok” is, a nagyszülők alig akarták előkeresni azt a hetvenes években megjelent Új Szót, amelyben egy cikk a partizán üknagyapa hídrobbantó akciójáról szól. „0 eltűnt a második világháború után, munkatáborba vitték, megölték, lehet, hogy többet is tudnak, de erről már tényleg nem beszéltek”. Az ipolybalogi Cseri Kinga bevallása szerint az ő családjában nem történt ennyi minden. Az ő munkájának középpontjában a H. világháború áll, hiszen nagyszülei fiatal párként élték meg ezt a korszakot. Ebben az esetben is nehezen lehetett szóra bírni néhány családtagot. Érdekes, tragikus, tanulságos történeteket tudott meg a lány a falu és a család történetéből, például egy bombarobbanásról, amely hat gyerek halálát okozta, más bombálckal kapcsolatos esetek is felbukkantak, vagy a cseh származású, vallását nem gyakorló félzsidó nagymama nehéz beilleszkedéséről a faluközösségbe, a nagyapa hallgatásáról, a családok anyagi helyzetéről. Az amatőr történészeket egyhetes balatoni nyaralással jutalmazták a pályázat kiírói. Jótékonysági „turné" indult a fogyatékkal élők felkarolására. A szervezők nem gyűjtenek adományokat. Szabadidős programokat szerveznek SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A városháza tágas előcsarnokában rendezték be a kiállítással egybekötött kézművesműhelyüket a mentálisan sérült fiatalok. Klaudia Rajtarovától, a Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás képviselőjétől megtudtuk, év végéig a város több pontján kívánják láttatni a fogyatékkal élők alkotásait. A lakosoknak szeretnék bemutatni az Érsekújváron: található szociális intézmények munkáit. ,Április 5- én a munkahivatalban, június 14- én a főtéri Jednota Coop áruház csarnokában, szeptember 13-án az Osram cég helyiségeiben találkozhatnak velünk a lakosok. November 8-án a kórház épületében mutatkoznak be intézményeink lakói. November 30-tól december derekáig a Ferenc-rendi templomban lesz kiállításunk” - tájékoztatott Rajtarová. Az 1992-től Érsekújvárban működő társulás célja elsősorban az, hogy segítő kezet nyújtson a beteg gyermekeknek és szüleiknek. Önkéntesek bevonásával különféle szabadidős programokat szerveznek a gyerekeknek, és támogatják a szociális dolgozók továbbképzését. A járási székhelyen a Mosoly elnevezésű, a 3-26 éves gyermekek és fiatalok egész hetes gondozását biztosító szociális intézet, és az autista gyermekeknek létrehozott nappali foglalkoztató központ működik. A városházán megvalósuló rendezvényen a nevelőktől azt is megtudtuk, hogy a különös, idén első alkalommal rendezett „turnéjuk” során nem gyűjtenek adományokat. „Az emberek az ünnepek idején belefáradtak az adakozásba. Elsősorban azt szeretnénk, hogy találkozzanak, beszélgessenek a neveltjeinkkel, ne forduljanak el tőlük, hiszen az ő világuk által mindnyájan gazdagodhatunk - hangsúlyozta Klaudia Rajtarová. A Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás tagjai szeretnék elérni, hogy Érsekújvár teljes mértékben akadálymentessé váljék a halmozottan sérültek számára. A gondozók helyiségeket keresnek a városban. Óvodát és iskolát szeremének létrehozni a fogyatékkal élő gyermekeknek, a felnőtt mentálisan sérülteknek pedig munkaterápiás foglalkozásokra alkalmas műhelyeket terveznek. A városháza előcsarnokában a fogadónap idején vertek tanyát a fiatalok és gondozóik (Csupor! István felvétele) A Bytkomfort Kft. sokat tanult a német partnerektől Korszerű ügyfélszolgálat SZÁZ ILDIKÓ tött együttműködési szerződést, a város részéről az akkor alakult Érsekújvár. Hatmillió koronát érő, korszerű ügyfélfogadó csarnokot adtak át ünnepélyes keretek között a Bytkomfort Kft. épületében. A tágas helyiségben modern dolgozósarkakat, és az ügyfelekkel érkező gyerekek számára játszóhelyet hoztak létre Istenes József építészmérnök tervei alapján, a nyitrai Wachal Kft. és a tardoskeddi Aty- pik-V szállító cég közreműködésével. A két hónap alatt megépülő csarnokra nagy szüksége volt a hivatalnak, mivel korábban a városi lakáskezelőségre érkezőket szűk, sötét helyiségek fogadták, ahol csak nehezen tudtak eligazodni. A felújítási munkálatokra a Bytkomfort Kft. felügyelőtanácsának döntésére különítettek el pénzt. Érsekújvár városa és az Energiecomfort Wien osztrák vállalat 2004-ben köBytkomfort kft. ügyvezetőjévé Tóth Istvánt, az 1978-ban alakult Energiecomfort nevében pedig Kurt Casparit jelölték. A cég Érsekújváron: egy új, kogenerádós egység felhasználásával tizenegyezer lakás fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja, és ötezer lakásnak a kezelője. A felügyelőbizottság tagja Gejza Pischmger polgármester és Juraj Kisely alpolgármester, továbbá Török József, az osztrák partner részéről pedig Rudolf Pfaff és Paul Minarik. „Nemcsak a külföldi partner hő- és villamos energia gyártásával kapcsolatos tapasztalatait hasznosítottuk, törekszünk a szolgáltatások minőségének javítására is. További ötleteink vannak, amelyeket a közeljövőben szeretnénk megvalósítani” - jegyezte meg az ünnepségen Tóth István. Tóth István és Kurt Caspari, a Bytkomfort Kft német és szlovák ügyvezetői kérésünkre bemutatták a játszósarkat is (Csuport István felvétele) Újabb strand kell, pedig az is veszteséges, ami van Az ellenzékiek ellenzik VRABEC MÁRIA Nyitra. A Klokodna-lakótelepen egy iskola udvarában lenne az a strand, amelynek a felépítését a nyitrai polgármester szorgalmazza. Ferdinand Vitek már az építő céget is kiválasztotta, és megállapodott velük, hogy az ötvenmilliós beruházásért cserébe egy szabad telket kapnak Alsóköröskényben. Ingadanszakértők szerint a telek értéke mintegy harminchatezer korona, vagyis a város végeredményben jól járna a beruházással. Az új, tízezer négyzetméteres alapterületű, ezer fő befogadására alkalmas strandon 25 méteres úszómedence, két gyerekmedence, játszótér és röplabdapálya lenne. A javaslattal soron kívüli önkormányzati ülésen kellett volna foglalkozniuk a képviselőknek, de végül abban állapodtak meg, hogy először az egyes frakciók tárgyalják meg a kérdést. Az ellenzéki városatyák elsősorban azért ellenzik a polgár- mester ödetét, mert a városban működő egyeden strand látogatottsága sem túl nagy. Tavaly kétmilliós veszteséget könyvelt el, annak ellenére, hogy a felújítására - tobogán építésére, medencék tatarozására, új zuhanyozókra és öltözőkabinokra - huszonegymillió koronát költöttek. Sokan úgy vélik, termálvíz, szálláshelyek és attrakciók nélkül nem is lehet nyereséges egy strand, de Vítek szerint a tavalyi veszteségnek a hideg időjárás az oka, hiszen 2004-ben 1,5 milliós nyereséget könyveltek el. Az ödet ellenzői azt is kifogásolják, hogy a polgármester előre kiválasztotta a kivitelezőt anélkül, hogy pályázatot írt volna ki, de ő azt állítja, a felhívást mindenképp kifüggesztik a város hirdetőtábláján, hogy más cégek is jelentkezhessenek. „A szóban forgó ingatlant a hadseregtől kaptuk, máshogy nem tudjuk értékesíteni. Ahhoz azonban ragaszkodni fogunk, hogy legalább ötvenmillió koronát fektessenek bele, és csak ingatlannal vagyunk hajlandóak fizetni” - hangsúlyozta Vítek. Támogatói szerint a harmincezer lakosú Klokočina-lakótelepen már rég elkelt volna egy strand, míg mások úgy gondolják, egy fedett uszodával sokkal jobban járnának a fokozatosan öregedő lakók. Az Emil Tatárik strand hamarosan teljesen megújul, az üzemeltetők abban bíznak, hogy a létesítmény messze földről odacsalogatja majd a turistákat Csaknem egymillió koronát szánnak az érsekújvári élményfürdőre SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Lefedik az Emil Tatárik strand huszonöt méteres úszómedencéjét. A városi képviselők a legutóbbi testületi ülésen 1,5 millió koronát szavaztak meg erre a célra, és további 1,4 milliót fordítanak a fürdővíz melegítésére. Élményfürdő létrehozására újabb 900 ezer koronát hagytak jóvá a városatyák. A fürdő üzemeltetője tavaly nyáron ingyenes autóbuszjáratot indított a Bytkomfort Kft. támogatásával a vakációzok számára, és kedvezményes strandbérleteket adott a diákoknak. A lakáshivatal dolgozói az újabb korszerűsítéssel szeretnék fellendíteni a Tatárik Emil fürdő forgalmát, amelynek a fenntartása az elmúlt években jelentős veszteséggel járt. A fürdőhely üzemeltetői bíznak abban, hogy a tavaly részben már felújított létesítmény nyárra még nagyobb tömegeket fog vonzani. A bejárat már most egy korábbinál kevésbé veszélyes helyen, a parkoló melletti mutatós fahídon keresztül közelíthető meg. A nyolc évvel ezelőtt Emil Tatárik termálfürdőre keresztelt városi strand parkjában a strandfürdő alapítójának életnagyságú szobra, Szilágyi Tibor szobrász- művész alkotása látható. Tatárik egykor ötvenezer koronával alapozta meg a létesítmény jövőjét. A természetvédelmet és a cserkészmunkát népszerűsítő „Emil bácsi” nevében utódja, Besey László 1997-ben vette át az In memórián Pro Űrbe 97 díjat, a jutalommal járó harmincezer koronát ugyancsak a városi strand üzemeltetésére ajánlotta fel.
