Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-01 / 50. szám, szerda

26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 1. www.ujszo.com Elegendő pénz egyelőre nincs a megvalósításukra Fel kell újítani az épületet LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Ahhoz, hogy a helyi kulturális élet felpezsdüljön, a közeljövőben a városi művelődési központ épületét is a kor követel­ményeinek megfelelően kell átala­kítani. A hatvanas évek közepén emelt épület modernizálására több tervezet készült, ám egyelőre az el­képzelések megvalósításához pénzt nem sikerült szerezni. Ná- dasdi Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal művelődéssel és a nyilvá­nosság tájékoztatásával foglalkozó ügyosztályának vezetője elmondta, a 280 néző befogadására alkalmas színházterem felújítását már rég­óta tervezik. Ezt a múltban többen, többször felvetették, ám konkrét fejlesztés viszonylag kevés valósult meg. Ha a teremben most valami­lyen előadást szerveznek, a rendez­vény hangosítását és világítását csak úgy tudják megoldani, ha erre a célra valamelyik helyi vállalkozó szolgáltatását veszik igénybe. Ez természetesen a költségeket is megemeli, ezért a közeljövőben az intézmény vezetése új műszaki be­rendezéseket szeretne vásárolni, s az ehhez szükséges pénzt pályázat útján szeretné megszerezni. A nagyterem komplex felújítására két tervezet készült el. Az egyik szerint a helyiséget kiszerelhető széksor­okkal lámák el, így koncerteket és bálokat is rendezhetnének. A má­sik elképzelés szerint az épület ud­varát beépítenék, így a nagyterem­ben csak színházi előadásokat tar­tanának, az egyéb rendezvények­nek az újonnan kialakított épület- szárny adna otthont. Nádasdi Péter azt is elmondta, a királyhelmeci kultúrház alagsorában lévő helyi­ségek eddig kihasználatlanul áll­tak. Ezekben a jövőben kávézó, ka­maraszínpad és kiállítótermek mű­ködhetnének. Jelenleg egy belső- építész konkrét tervet dolgoz ki a hasznosításra, a következő lépés­ben pedig a megvalósításhoz szük­séges pénzforrásokat kell előte­remteni. A helyzetet bonyolítja, hogy a királyhelmeci művelődési ház nem önálló jogi intézmény, ha­nem a városi hivatal irányítása alá tartozik. Az új vezetés merész ter­veinek megvalósítása komoly pén­zeket emésztene fel, ám informáci­óink szerint ilyen célra nagy össze­gű európai uniós források állnak a települések rendelkezésére. A helyi szabadtéri színpadot ugyancsak rekonstruálni kellene. Itt a mellékhelyiségek, az öltözők és a villamos hálózat modernizálá­sára van szükség. A kultúrházban az idén a mosdókat szeretnék fel­újítani, valamint a kisteremben ká­vézót is működtetnének. A városi hivatal új részlegén egyébként feb­ruártól három új szakelőadót alkal­maztak: egy személy rendezvény- szervezéssel, illetve a helyi sport­élet koordinálásával foglalkozik, egy alkalmazott pedig a város hon­lapját, a helyi újságot és a városi híradót szerkeszti. Királyhelmecen ezentúl az ifjúsági munkára is na­gyobb hangsúlyt szeremének fek­tetni, így a harmadik szakelőadó feladatai közé tartoznak majd a szakköri tevékenységek, a gyer­meknéptánccsoportok, valamint a színjátszó csoportok munkájának szervezése. „Az épület alagsorának felújítása ugyan pénzbe kerül, ám vétek ezeket a helyiségeket kihasználatlanul hagyni" - állítja Nádasdi Péter (Szabó Bernadett felvétele) Befolyásolhatja az elsősök számát a színvonal is Nincs ok aggodalomra SZÁSZl ZOLTÁN Fülek/Rimaszombat. Bár a hi­vatalos beiratkozási időszak még február közepén lezárult, az azóta eltelt rövid idő alatt már változott a beíratott gyerekek száma. A pozi­tív irányú változásról például Füle­ken az Ifjúság utcai alapiskolából érkezett hír. A hivatalos beiratko­zási időszak óta újabb hat gyerek­kel szaporodott a létszám, így Fü­leken, ebben az oktatási intéz­ményben biztos, hogy legkevesebb két első osztállyal indul a 2006/2007-es tanév. Hasonlóan növekvő létszám várható Rima­szombat mindhárom magyar taní­tási nyelvű alapiskolájában. Ennek egyik oka az, hogy a térségben nagy a migráció, a munkalehető­ség, a jobb megélhetés miatt a kör­nyékről a városba beköltözők szá­mának gyarapodása várható. Az elmúlt három év adatainak össze­hasonlításakor minimális eltérések tapasztalhatók a beíratottak szá­mában, annak ellenére, hogy mér­hetően kevesebb az iskolaköteles gyerekek összlétszáma. Hogy még­is a magyar iskolákat kezdik előny­ben részesítem az itt élő szülők, ab­ban komoly szerepet játszik a ma­gyar iskolák oktatási színvonalának emelkedése, a több forrásból szer­zett plusztámogatások révén ingye­nesen nyújtott tanszercsomagok és egyéb előnyök is. Például a kisdiák­ok számára a természeti iskolák, sítanfolyamok, tanulmányi kirán­dulások alapítványi támogatások­ból fedezett költségei is sok esetben vonzóbbá teszik a magyar iskolá­kat. Az is kimutatható, hogy egyre több szülő érzi az anyanyelvi okta­tás előnyeit. Azok az alapiskolák, amelyekben nulladik, felzárkóztató évfolyamot indítottak, a gyerme­kek tudásszintjét sikerült fejleszte­ni, a diszlexiás és diszgráfiás, tehát olvasási és számolási problémákkal küzdő kisdiákok számára pedig el­érhetőek az alternatív, a felzárkóz­tatásukat elősegítő programok. Fontos szerepet kaptak a roma as­szisztensek is, munkájuk nélkül jó néhány iskolában sokkal könnyeb­bé vált az oktatás. (TASR-felvétel) A legtöbb külföldi munkavállaló Budapesten és Pest megyében helyezkedik el Nemzetiségre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a minisztérium csak nemek szerint csoportosít Jobb feltételek, magasabb bérek Szlovákiában évek óta nem készül - objektív okokból nem is készülhet - pontos statisztika a külföldön munkát vállalókról. JUHÁSZ KATALIN A munka-, szociális és család­ügyi minisztérium csupán a hiva­talos, vagyis az Európai Bizottság által létrehozott hálózaton belül állást vállalókról vezet nyilvántar­tást. Az EURES (Európai Foglal­koztatási Szolgálat) központjai sorra nyílnak Szlovákiában, a leg­frissebb adatok alapján az Euró­pai Unió tagállamaiban jelenleg 171 ezer szlovák állampolgár dol­gozik, közülük legtöbben az or­szág két keleti megyéjéből valók. Ezen adatok alapján legtöbb, mintegy hetvenezer szlovák ál­lampolgár a szomszédos Csehor­szágban dolgozik, legtöbbjük a könnyűiparban, az építőiparban, az egészségügyben, illetve az er­dőgazdálkodásban. A második helyen Nagy-Britannia áll har­mincezer szlovákiai munkaválla­lóval, a harmadik pedig Magyar­ország, ahol a minisztérium sta­tisztikája szerint összesen csak­nem húszezren találtak munkát. Ez a létszám déli szomszéda­inknál is jelentősnek tekinthető, tavaly ennél többen, mintegy 34 ezren csak Romániából érkeztek munkavállalási szándékkal Ma­gyarországra, főleg a határ menti régiókba. Nemzetiségi összetétel­re vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a minisztérium csupán nemek szerint csoportosít­ja a jelentkezőket, illetve aszerint, hogy szellemi vagy fizikai munkát végeznek-e. A két ország európai uniós csat­lakozását követően nem ugrott meg látványosan a Magyarorszá­gon dolgozó külföldiek száma. Míg 2003 utolsó napján mintegy 57 ezer külföldi dolgozó rendelke­zett érvényes magyarországi mun­kavállalói engedéllyel, addig 2004 végén ez a szám 64 ezer fő, tavaly pedig csupán 62 ezer fő volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara statisztikájából kiderül, a legtöbb külföldi munkavállaló Bu­dapesten és Pest megyében he­lyezkedik el, ádagon felüli a szá­muk Komárom-Esztergom, Győr­Moson-Sopron és Csongrád me­gyében is. Mivel Dél-Szlovákiában az átlagbérek a magyarországiak­nál 30 százalékkal alacsonyabbak, a foglalkoztató cégek kifejezetten jól járnak a szlovákiai alkalmazot­takkal, ők ugyanis sok esetben magyarországi kollégáiknál ala­csonyabb bérért is hajlandók dol­gozni. A létszámot ületően azon­ban meglehetősen nehéz pontos adatokhoz jutni. A Foglalkoztatási Hivatal szerint 15 106 szlovák ál­lampolgár vállal munkát déli szomszédainknál, a komáromi Selye János Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. közelmúltban pub­likált felmérése szerint viszont lét­számuk meghaladja a 30 ezret. A két felmérés közti különbség a munkáltatók „feledékenységével” magyarázható. Az új alkalmazot­takat ugyanis legkésőbb az első munkanapon be kellene jelenteni az illetékes munkaügyi központ­ban, azaz regisztráltatni kellene őket. A bejelentés elmulasztása azonban semmilyen szankciót nem von maga után, ezért a cégek sok esetben elfeledkeznek erről a kötelezettségről. Egyre népszerűbb az úgyneve­zett munkaerő-kölcsönzés is, amelynek lényege, hogy a foglal­koztató nem a saját állományában lévő munkásokkal végeztet el egy adott feladatot, hanem e célra munkaerőt vesz bérbe egy köl­csönző cégtől, amely a munkások bérét, bérterheit és juttatásait fi­zeti. A foglalkoztató és a kölcsön­ző cég keretszerződést köt egy­mással munkaerő-kölcsönzésre, a munkások pedig a kölcsönző cég­gel állnak munkajogi viszonyban. A dolgozók jelentős részét általá­ban magyarországi vállalkozók által Szlovákiában alapított köl­csönző cégektől bérlik, így nem Magyarországon, hanem nálunk adóznak. A magyarországi kis- és középvállalatok azért alkalmaz­zák szívesen őket, mert elfogadják a magyarországi minimálbért is, így sokan lecserélik régebbi dol­gozóikat szlovákiai kölcsönmun­kásokra, ami meglehetősen nyug­talanítja a magyar közvélemény egy részét. Értesüléseink szerint több elbocsátott magyar állam­polgár emiatt per indítását fontol­gatja, ám attól tartanak, nem lesz könnyű bizonyítaniuk elbocsátá­suk valódi okát. Régiónkénti, megyénkénti alapbér és kereseti átlagok fizikai szellemi Alapbér Ft/fő/hó férfi nő összesen fizikai szellemi Kereset Ft/fő/hó férfi nő összesen Budapest 86854 197025 165753 146448 156570 111435 244868 207589 182954 195870 Pest megye 80941 161550 121387 107056 114465 103631 200960 154210 133297 144109 Közép-Magyarország 85150 191939 156849 138355 148024 109185 238573 196875 172752 185364 Fejér megye 82435 160508 119848 102724 111980 113054 202339 161132 130032 146843 Komárom-Esztergom megye 78253 150232 108076 99259 104079 109311 189722 148164 126102 138162 Veszprém megye 75604 141157 104725 96704 100937 97558 177253 135653 120203 128357 Közép-Dunántúl 79046 151284 111653 99769 106165 107053 190574 149319 125692 138407 Győr-Moson-Sopron megye 80840 152312 118699 101841 110789 107141 189000 154672 126476 141442 Vas megye 76844 144221 107495 94253 101448 103013 178856 140665 118861 130708 Zala megye 73718 141210 104975 94203 99951 93329 177217 133084 117755 125934 Nyugat-Dunántúl 77623 147087 111563 97518 105036 102036 183025 144544 121849 133997 Baranya megye 71199 139111 105367 98901 102178 90001 177600 135386 124384 129961 Somogy megye 69856 132898 97471 95415 96462 85343 164547 121668 115763 118770 Tolna megye 73078 135452 98481 96844 97671 93748 168811 126916 119701 123344 Dél-Dunántúl 71205 136257 101072 97239 99183 89332 171368 128739 120370 124615 Borsod megye 75376 139673 107102 98629 103087 96286 175337 136698 123313 130356 Heves megye 75536 139991 106000 99782 102950 100106 174683 139773 123570 131825 Nógrád megye 72029 137016 102974 96159 99542 92053 173871 132618 120848 126691 Észak-Magyarország 74890 139345 106191 98537 102495 96640 174937 136892 122979 130173 Hajdu-Bihar megye 69860 138872 102250 97763 100078 87897 176947 131299 122188 126889 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 70863 134527 99517 99490 99504 88591 167976 126027 122502 124305 Jász-Nagykun-Szolnok megye 71433 140791 101703 95053 98471 90855 178974 130555 119548 125207 Észak-Alföld 70670 137868 101188 97547 99418 89040 174358 129341 121522 125540 Bács-Kiskun megye 71117 137090 100451 95777 98194 87736 170290 124348 118694 121618 Békés megye 70576 131292 95928 94999 95488 90538 165700 124206 118231 121378 Csongrád megye 73000 136698 101749 99263 100568 94505 170912 131888 122805 127575 Dél-Alföld 71598 135399 99656 96758 98272 90777 169283 126913 119974 123599 Összesen 77253 163283 123460 112174 118073 99649 203956 157526 139960 149142

Next

/
Oldalképek
Tartalom