Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-01 / 50. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. március 1., szerda 3. évfolyam, 9. szám Jobb feltételek, magasabb bérek A külföldön dolgozók nemzetiségére vonat­kozó adatok nem állnak rendelkezésre 26. oldal Családtörténet-kutató gimnazisták Sok érdekes dologra derült fény, családi titkok kerültek felszínre 27. oldal Szabadidős programokat szerveznek Jótékonysági „turné" indult a fogyatékkal élők felkarolására 27. oldal A Kafkának becézett hajdani úttörővasút ötven évvel ezelőtt tette meg első útját a Csermely-völgyben Felolvasómaraton a fejedelem emlékirataiból Bélyegen is szerepelni fog A kisvasút minden évben május elsején pöfög végig először a sínpályán (Robert Sándor felvétele) Kassa. Az újra meg újra le­hulló hó ellenére a város már most nagy erővel ké­szül a tavaszra, nemcsak a természet feléledését várja, hanem a kisvasút ébredését is mély téli álmából. KOZSÁR ZSUZSANNA A Katka gőzmozdony és vagonjai minden évben részesei a tavaszi vá­rosi ünnepségsorozatnak, mely idén kerek évfordulója miatt több figyelmet kap, mint az elmúlt évek­ben. A hajdani úttörővasút ugyanis éppen ötven éve tette meg első út­ját a Csermely-völgyben. Idén ezért a május elsejei szezonnyitás mellett az „ünnepelt” ajándékot is kap, az­az kifestők örökítik meg eddigi „életútját”, és díszbélyeg kiadását is tervezik a nemes alkalomból. A vonatozás szerelmesei számára pe­dig nemzetközi konferencia készül a szlovákiai és uniós tagországok- beli keskeny nyomtávú vasutakról, melyet május 4-5-én tartanak az Eprestetőn. A város számára kedves kisvas­út üzemeltetési költségeinek elő­teremtése évről évre nagyobb gond, amióta a szerelvény a váro­si tömegközlekedés részévé vált. Hajdanán három gazdája is volt, a szerelvény a Vasúti Társaság tulaj­dona volt, a négy kilométer hosz- szú sínpálya a Szlovák Vasutaké, a sínek karbantartása és a személy- szállításhoz kapcsolódó feladatok pedig a városi önkormányzat fel­adatkörébe tartoztak. 2003-tól azonban a kisvasút „mindenestül” a városé lett, alig féléves üzemel­tetése pedig 1,9 millió koronát tesz ki. A sínek felújítása és a 120 éves Katka gőzmozdony generál­javítása újabb milliókba kerül, ám ezt már csak komoly szponzori se­gítséggel lehetett elkezdeni. A Csermely-völgyi kisvasút több szempontból is egyedülálló. A pálya Csehszlovákia első úttörő- vasútjaként 1955-56-ban épült, hogy „az ifjú vasutasok nevelését szolgálja”. Ezért a lehető legtöbb vonatkezeléshez kapcsolódó funkciót gyerekek látták el. Jelen­leg nemcsak az ország legrégebbi volt úttörővasútja, hanem az egyetlen is, mely a mai napig megmaradt. Néhány vagonja még az 1800-as évek végén készült, muzeális értéket képvisel. A kisvasút minden évben május elsején pöfög végig először a sín­pályán, a városi napok keretében. Ilyenkor „útonállók” támadják meg a jeles utasokat, akik életü­ket pénzzel válthatják meg. Egyelőre nem tudni, furcsa természeti jelenségről van-e szó, vagy rossz tréfát űzött valaki Horogkereszt az erdőben Galánta/Túrócszentmárton. „Annyira meglepett a látvány, hogy elengedtem a volánt, és fel­kaptam a fényképezőgépet, hogy megörökítsem ezt a különös jelen­séget” - idézte nem régi élményét egy olvasónk. A mátyusföldi fia­talember Túrócszentmártonban járva éppen Besztercebánya felé igyekezett kifelé a városból, ami­kor a szemközti, félig behavazott hegyoldalban egy különös jelen­séget vett észre. „Kutya legyek, ha nem egy horogkereszt meg egy bi­rodalmi sas rajzolódik ki a kivá­gott fák nyomán az erdőben” - ál­lítja, és állítását fényképekkel is bizonyítani tudja. Olvasónk nem ismeri a különös jelenség erede­tét, de szerinte érdemes lenne utánanézni, hogy az utóbbi évek­ben született-e, vagy esetleg még a második világháború idején ala­kították-e ki a németek, mikor ezen a vidéken is harcokat vívtak Távolról jól kivehető a birodalmi sas és a horogkereszt (Képarchívum) a partizánokkal, (gl) II. Rákóczi Ferenc az ipariban JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az internet, a pattogatott kukorica és az MP3-lejátszók vüá- gában nem könnyű ráterelni a ti­zenévesek figyelmét II. Rákóczi Fe- rencre és korára. Még akkor sem, ha épp száz éve hozták „haza” a nagyságos fejedelem holttestét Ro­dostóból a kassai dómba, és a vá­rosban, valamint a felvidéki Rákó- czi-emlékhelyeken gőzerővel folyik a nagyszabású megemlékezés elő­készítése. A Kassai Középfokú Ipar­iskola és Kereskedelmi Akadémia könyvtárában mégis megpróbál­koztak a lehetedennel, és a kísérlet sikerült: az iskola folyosóin, tanter­meiben, ebédlőjében, sőt még a tornateremben is II. Rákóczi Ferenc nevét mondták ki leggyakrabban február 23. és 24. között. Talán nem kell külön ecseteim, mekkora élmény egy középiskolás számára éjjel kettőkor Rákóczi em­lékirataiból felolvasni az iskola könyvtárában, vagy éppen vetélke­dőkön, filmvetítéseken részt venni .jelenésre” várva. Spontán beszél­getések alakulnak a diákok, vala­mint diák és tanár között. Az iskola amúgy is barátságos és tágas könyvtárát ez alkalomra még in­kább „kuckósították”: pogácsa, ká­vé és üdítő várta az önkénteseket, akik egyébként legalább harminc percen át Rákóczival foglalkoztak. Az akciót irányító Fülöp Éva könyv­táros és ötletgazda ugyanis már a tízperces felolvasást megelőzően beinvitálta az érdeklődőket az e célra kialakított helyiségbe, hogy kellően ráhangolódjanak a témára. Hallhatták az előttük olvasókat, sőt a modem technika vívmányainak köszönhetően egy tévé képernyő­jén át végig figyelemmel kísérhet­ték a benti történéseket. Ez volt egyébként a Rákóczi-év- forduló köré szervezett rendez­vénysorozat első akciója, a felol­vasást Czibula János, a Magyar Köztársaság kassai konzulja kezd­te el, és az iskola igazgatója, Pulen Lajos folytatta. Ezután diá­kok és tanárok, valamint a Kassa testvérvárosából, Miskolcról érke­zett küldöttség tagjai következ­tek. Mihályi Molnár László törté­nelemtanár, akinek korelemző be­vezető előadását tátott szájjal hall­gatták a jelenlévők, lapunknak el­mondta, a felolvasómaraton részt­vevői valószínűleg egész életükben emlékezni fognak erre a napra, személyes kötődésük lesz II. Rákó­czi Ferenchez, aki ma is példakép lehet a legifjabb nemzedék számá­ra. A tanár úrtól megtudtuk, a feje­delemről és koráról a helytörténet keretében tanulnak az iparisták, a városhoz szorosan kötődő Rákóczi ugyanis Márai Sándor mellett vi­tathatatlanul a legjelentősebb „kassainak” számít. A felolvasó- maratonok szervezésében egyéb­ként komoly gyakorlatra tett szert az iskola az elmúlt évek során, hi­szen először Vass Albert, majd Márai Sándor emlékének adóztak ily módon. Ottjártunkkor azt ta­pasztaltuk, hogy a diákok egy pro­fi tréner magabiztosságával keze­lik a stopperórát és a felolvasást megörökítő kamerát, érdeklődve ülnek az említett tévéképernyő előtt, és izgatottan lapozgatják Rákóczi emlékiratait. Czibula János konzul Rákóczi emlékirataiból olvas fel (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom