Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-08 / 56. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 8. Kultúra 9 A tiniket megcélzó magyar filmvígjátékhoz tiniknek szóló zene társul a Roller nevű, új duóval az élen Tibor vagyok, de hódítani akarok! (Képarchívum) val van jelen. A filmzene törzsét, szám szerint öt dalt a Roller szolgáltatja - csak a duó új, egyik tagja, Cory régi ismerősünk a Happy Gangbői. A Roller azon az úton halad, amin a Happy Gang elindult, majd Cory egyedül folytatott a 2002-es Történjen már valami című szólólemezével, az energikus popdalok tökéletesen passzolnak a történethez. A tíz felvétel két bonusszal egészül ki, ezek már nem a tinikhez szólnak. Keresztes Ildikó előadásában hallhatjuk Cserháti Zsuzsa slágerét, a Boldogság gyere haza címűt - az énekesnő két szólóalbum kiadása után mára ismét eltűnt a popzene reflektorfényéből. Bizakodom abban, hogy az átdolgozás valaminek a kezdete, ha új felvételeket nem is, egy le- meznyi Cserháti-dalt hamarosan kapunk tőle. Ha meg nem ezzel a céllal készült, akkor ez legyen felkérés a producereknek, meggyőződésem, a legméltóbb a legendás énekesnő dalainak átdolgozására. Az albumra utolsóként felkerült a párom által választott Csak szex és más semmi főcímdala, a Nem kell bonbon című, az egykori Mora Lisa és Dáma nevű együttesekből ismert Magyar Hajnal tolmácsolásában. Kár, hogy ennek a filmnek külön nincs zenei albuma. A napokban közösen is megnéztük, csak szuperlatívuszokban tudnék róla írni. De mondom, alapjában véve a Tibor vagyok, de hódítani akarok! cíművel sincs gond, lemeze pedig kimondottan jó. Kinőttem már a tinivígjátékokból. Bár jobban belegondolva, korábban sem kötöttek le az ilyen jellegű filmek. Végigunatkoztam a bombaként robbant Amerikai pite első részét, így a következő két epizódot és a ráadást ki is hagytam. PUHA JÓZSEF Az Amerikai pite sikerét meglovagló német filmeknek is csupán a híre jutott el hozzám: nem láttam a Hangyák a gatyában egyik részét sem, a Német pitéből sem kértem, a Csajok a csúcson biciklizés közben csúcsra jutó szőkeségét is csak a tévés előzetesekből ismerem. Amikor február elején az egyik lemezcégben kezembe nyomták a Tibor vagyok, de hódítani akarok! című, ugyancsak a szüzesség elvesztésére épülő magyar történet zenei albumát, már tudtam, nincs menekvés, a CD bemutatásához mindenképp látni kell. A kiadó munkatársa bájosan meg is jegyezte, hogy az élmény csak együtt teljes. Másrészt viszont örültem annak, hogy „meg kell néznem”, mivel a világhálón régen nem olvastam ennyi r rosszat magyar film- 1 J ről - már-már az volt f az érzésem, a negatív j lavinaáradat elindí- f 'S j tója nem maga az al- j kotás, hanem a kriti- ; ff kustársadalmat je- f £f lentősen megosztó I « főszereplő, a bom- f *' banőt alakító Gre-1 gór Bernadett sze- f replése, de inkább f a puszta léte. Több j szem objektívebben lát alapon megkértem páromat, tartson velem. Pechünkre a kasszás kisasszony széles vigyorral közölte: már csak egy jegy lapul nála, így a közös mozizás elmaradt. Útjaink elváltak, én jobbra indultam, Tiborra, párom balra, Goda Krisztina filmjére, a Csak szex és más semmi címűre. A terembe belépve azt hittem, rossz helyen járok, a zsúfolásig megtelt nézőtéren pár tini árválkodott, többségben a harmincas korosztály képviselte magát, szerintem nem igazán tudták, mire váltottak jegyet. sebb, férjezett, de ami lényeg: nyitott a tiltott dolgokra. Kezdetét veszik a nagy hódítások és még nagyobb lebőgések. Közben feltűnnek az elkerülheteden szereplők, élükön egy lánnyal, aki több figyelmet érdemelne, mint a bombanő. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy a vígjáték komoly támadást mér a nézők rekeszizmaira. Ehhez képest a nézőtér korántsem dőlt a Jelenet a filmből nevetéstől, de ezt fogjuk rá az eltévedt, nem éppen tini közönségre. A film - ahogy sejtettem - közel sem gázos, a világhálón felbukkant rossz kritikák nem egészen fedik a valóságot. Tüdomásul kell venni, hogy ez egy korcsoportot, a tiniket megcélzó történet, s aki nem tud velük azonosulni, az mellőzze. Hogy aztán ez kell-e a mai tiniknek, azt már nem tudom. És most nézzük mozislátogatásom kiindulópontját, a filmzenei albumot. Igazi, tiniknek szóló válogatás készült, pedig a dalok előadói egy kivételtől eltekintve már kinőttek a korosztályból. Dicséretes, hogy nem innen-on- nan összeszedett dal- dömping társul a filmhez, a korongot két kivételtől eltekintve vadonatúj felvételekkel töltötték meg. Az utóbbi időben alig akad filmzene, amelyen ne tűnne fel az amúgy kómában lévő, 2003 óta nagylemezzel nem jelentkező R-port, a Rakonczai fivérek két dallal képviseltetik magukat. Egykori V.I.P.-s társuk, Józsa Alex is hallható - akárcsak a Fej vagy írás? című film esetében - angol nyelvű szerzeménnyel. A fiúk mellett egy-egy dallal feltűnik két hölgy: Dukai Regina és az említett tini, a mostanság Barátok közt tündöklő Lola, aki bemutatkozó albumának egyik daláA fűm a fiatalságról és a szerelemről, pontosabban a szexről szól. Fonyó Gergely rendező korábbi munkáiban is előszeretettel boncolgatta a szerelmi próbálkozások (Kelj fel Jancsi!) és nyári kalandok (Na végre itt a nyár!) témáját, most a kettőt a lehető legjobban összehozta, neves színészekkel, és nem utolsósorban témába vágó szex- shopos kellékekkel készítette el az alkotást. Adott egy gimnazista, Tibor (Fancsikai Péter), aki nagyban készül a haverokkal és csinos osztálytársnőkkel a horvátországi nyaralásra. Egy cél lebeg előtte: szüzessége elvesztése, elhatározza, ott harcba száll valamelyik csajért. Valószínűleg a tanév során is erre koncentrált, aminek következtében másfajta harcokból gyengén muzsikált - az elkerülhetetlen töri bukta letöri. Vagyis inkább a szülőket, akik egyeüen csemetéjük tervét meghiúsítva egy balatoni panzióba száműzik, hogy nyugodtan készülhessen a pótvizsgára. Sebaj, a kitűzött cél ott is megvalósítható. Erre Tiborunk akkor döbben rá, miután feltűnik a bombanő, aki szegről-végről ismerős, mái látta őt egy pikáns honlapon... Megszerzése komoly feladatnak tűnik, de csak első látásra - a nő kicsit időIsabella Rossellini filmet forgatott; és könyvet adott ki édesapja születésének 100. évfordulójára Az apa, lánya és szent lelkek nevében MTl-TUDÓSÍTÁS Isabella Rossellini Apám százéves címmel rövidfilmet forgatott Roberto Rossellini, az olasz neore- alizmus nagy alakja születésének 100. évfordulójára. Ugyancsak a közelmúltban jelent meg Az apa, lánya és szent lelkek nevében című könyve, amelyet ugyancsak apja emlékének szentelt. A kötet azokat a rajzokat, feljegyzéseket tartalmazza, amelyeket a színésznő-modell a film forgatása idején készített, továbbá a családi archívumból származó fotókat, édesanyja, Ingrid Bergman és apja közötti levelezést, egy interjút, amelyet Francois Truffaut és Eric Rohmer készített az olasz rendezővel a Cahiers du Cinéma című híres francia szaklap számára. „Elektra- komplexumom volt, lehet, hogy ma is van. Egyáltalán nem akartam megölni az anyámat, de kiskoromban kétségtelenül apám lánya voltam” - mondta Isabella az El País című spanyol napüapnak. A fekete-fehér kisfilm forgató- könyvét ő írta, leveleket, egyéb dokumentumokat használt fel hozzá. Mint bevallotta, kilenc hónapig dolgozott rajta. A fűm rendezője a kanadai Guy Maddin és egyetlen szereplője maga Isabella. Ő játssza el a fűmben megjelenő összes szereplőt, köztük Alfred Hitchcockot és Charlie Chaplint. Apja pedig egy nagy pocak alakjában van benne jelen, Isabella Rossellini alakját ugyanis lánya gyerekként ehhez hasonlította, mivel Rossel- lininek óriási hasa volt. A filmben Isabella sok mindent elmond apjáról, arról, hogy mit tartott a fantáziáról, az álmokról, a fűm valóságáról, de beavatja a nézőt intim dolgaiba is, például hogy mennyire szerette a szőlőcukrot, hogy szinte minden tevékenységet, az evéstől, ivástól, olvasástól, filmjei kiterveléséig az ágyban fekve végzett. Ő személyesíti meg a filmben Anna Magnanit is, akit apja Bergman kedvéért hagyott el, és édesanyját is, akire amúgy is nagyon hasonlít, és akit apjával való kapcsolatáról faggat. Roberto RosseUini a II. vüághá- ború utáni nagy olasz filmes irányzat, a neorealizmus egyik legkiválóbb képviselője volt. Az ő munkája egyebek közt a Róma, nyűt város (1945), a Paisá (1946) és a Németország, nuűa évben (1948). 1950- ben egy valódi szerzetessel a főszerepben rendezte meg a Szent Ferenc, Isten követe című, Assisi Szent Ferenc életét bemutató filmjét. Ingrid Bergmannal készült legnevezetesebb filmjei a Stromboli (1950) és a Jeanne d Arc a máglyán (1954). 1970-ben a közel-keleti konfliktusról forgatott dokumentumfilmet Jeruzsálemtől Damasz- kuszig címmel. Isabeűa Rossellini filmjét már bemutatták a torontói fesztiválon, ahol nagy sikert aratott. Roberto Rossellini (Képarchívum) Kevesebben nézték az Oscar-gálát Los Angeles. Az Oscar díjkiosztó gálájára lényegesen kevesebben voltak kíváncsiak idén az Egyesült Államokban, mint egy évvel ezelőtt. Az ABC amerikai televízió adatai szerint idén a helyi idő szerint vasárnap este tartott ünnepséget 38,8 millióan követték televízión, nyolc százalékkal kevesebben, mint tavaly, amikor 42,1 millió volt a nézők száma. A díjátadási gála szervezői előre számítottak az érdeklődés csökkenésére, mivel az idén nem kasszasikerfilmek álltak a vetélkedés középpontjában. (MTI) „Kínai nemzeti hősként" ünnepelte a pekingi sajtó Ang Lee igen, a tilmie nem MTl-HÍR Peking. „Kínai nemzeti hősként” ünnepelte kedden a pekingi sajtó Ang Lee-t, a tajvani születésű filmrendezőt, noha a kínai cenzorok kényesnek tekintett témája miatt betiltották a Túl a barátságon (Brokeback Mountain) című filmjét, amely két meleg cowboy szerelmi románcáról szól. „Ang Lee büszkesége műiden kínainak, bárhol éljenek is a földön” - írta keddi számának címoldalán az angol nyelvű China Daüy című kínai napilap, amely az alkotót mint a rendezői Oscar-díj első ázsiai kitüntetettjét mutatta be. A kínai filmesek büszkeségének adott hangot a Beijing Morning Postban Lu Csüan (Lu Chuan) fiatál rendező is. A betiltott film illegális kópiái DVD-n kaphatók mindenütt Kínában, ahol Lee szülőhazáját, Tajvant szakadár kínai tartománynak tekintik. Hongkongban az Apple Daily című lap bírálta a kínai kormányt, amiért ellenőrzése alatt tartja a populáris kultúrát. „Kína képtelen olyan rendezőt kitermelni, mint amilyen Ang Lee” - írta a lap és ugyanakkor dicsérte az Egyesült Államokat, amely szabad kezet enged tehetséges emberek kreativitásának. Mint ismeretes, a Túl a barátságon című, az Egyesült Államokban készült és forgatott filmért Ang Lee a legjobb rendezőnek odaítélt Os- car-díjat vehette át vasárnap Hollywoodban. Ang Lee a legjobb rendezőnek odaítélt Oscar-díjat vehette át vasárnap Hollywoodban (TASR/AP) Forgács Péter mozgóképeinek sikere Prágában „Filmjeim mesélnek...” KOKES JÁNOS Nagy nézői és szakmai sikert aratott Prágában Forgács Péter Privát Magyarország című fümsorozata, amelyet a One World (Egy vüág) elnevezésű emberi jogi dokumen- tumfilm-fesztivál keretében vetítettek a cseh fővárosban. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett emberi jogi doku- mentumfilm-fesztiválon a nézők további, Forgács által készített filmeket is láthattak, ületve találkozhattak az alkotóval. A retrospektív vetítéssorozat, a széles körű válogatás alapján a csehországi érdeklődők első ízben kaphattak átfogó képet a magyar filmes munkásságáról. Forgács Péter az alternatív filmdokumentumok egyik jeles alkotója - írta a Lidové Noviny című konzervatív napüap, amely ebből az alkalomból inteijút is közölt a magyar alkotóval Filmjeim mesélnek, de nem értékelnek címmel. Az Egy vüág elnevezésű emberi jogi dokumentumfüm-szemlét a kilencvenes évek második felétől kezdve rendezik meg Prágában, s egy-két évfolyam kivételével rendszeresen nagy volt az alkotások üánti érdeklődés. Az idén negyven ország alkotójának 118 filmjét tűzték műsorra a rendezők - mondta újságíróknak Igor Blazevic, a filmszemle igazgatója. Megjegyezte: a fesztivál nem csupán filmvetítésekből áű, számos beszélgetés, mester- kurzus, szakmai összejövetel és más érdekes rendezvény társul hozzá. A fesztivál megnyitóján Václav Havel volt cseh államfő is megjelent. „Az Egy vüág fesztivált azért tartom fontosnak, mert gyakran olyan szemszögből teszi lehetővé megszemlélni a vüág dolgait, eseményeit, amüyenből a nagypolitika sosem nézi őket” - állítja Havel. Az idei filmszemlén kiemelkedő szerepet kapott a muzulmánok európai beüleszkedését bemutató tematikus blokk, ületve A zsidó kultúra éve című összeállítás. Nagy volt az érdeklődés az Afrikáról, ületve a nők szerepét a szovjet utódáüamok- ban bemutató filmek iránt is. A One World fesztivál filmjei holnapig Prágában láthatóak, majd a filmekből készült válogatásokat egy-egy minifesztivál keretében 13 cseh városban is bemutatják.
