Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-01 / 50. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Leültette őt, de most az ügyvédje lesz Pozsony. Az a Ľubomír Sámuel fogja védeni a besztercebányai alvilág egykori fejét, Mikuláš Černákot az ellene felhozott újabb gyilkossági ügyekben, aki 2000-ben bíróként többéves börtönbüntetést szabott ki rá. családja kért meg, hogy vállaljam az ügyet” jelentette ki Sámuel. Szerinte abban etikai szempontból sincs semmi kifogásolható, hogy vállalta Cérnák védelmét. (TASR) 670 madártetemet vizsgáltak meg Zólyom. Az év elejétől február 26-ig összesen 670 madártetemet vizsgáltak meg a zólyomi állami laboratóriumban - továbbra is csak két madárinfluenzás eset van Szlovákiában. A minták közül 560 vadon élő madártól származott. A laboratórium már tavaly is végezte ezeket a vizsgálatokat, 167 baromfitenyészetből összesen 1231 mintát vizsgált meg, emellett további 328 vadmadarat. (SITA) Sínfelújítás Pozsony és Lipótvár közt Pozsony. Ma kezdődik a Nagyszombat és Lipótvár közti vasúti pályaszakasz felújítása, és folytatódnak a főváros és Nagyszombat közti szakaszon folyó munkálatok is. A legnagyobb felújítást Lipótvár (Leopoldov) állomásán és annak környékén végzik majd, de mindez a Pozsony-Zsolna-Kassa vonal teljes közlekedésére is kihatással lesz. Nela Blašková, a Szlovák Államvasutak szóvivője közölte, két gyors- és kilenc személyvonatot iktatnak ki, helyettük vonatpótló buszok járnak majd. Március 26-án újabb menetrend-módosítás lép életbe, ami ezen a vonalon is további változásokat hoz. (ű) I A magyarországi Hejcénél lezuhant AN-24-es roncsa (Reuters felvétel) Minden jel szerint a pilóták hibáztak Jelentés a szlovák katonai repülőgép balesetéről TASR-H1R Pozsony. Martin Fedor védelmi miniszter ma a kormány elé terjeszti az AN-24-es szlovák katonai repülőgép januári katasztrófájának okairól szóló előzetes jelentést. A tragédiában 42 személy vesztette életét. A jelentés leszögezi, hogy a baleset okát még nem derítették ki egyértelműen, ám az eddigi vizsgálatok szerint a pilóták hibáztak. Az okok között szerepel, hogy nem volt megfelelően beállítva a rádió-magasságmérő, a pilóta pedig a jó látási viszonyok miatt engedélyt kapott arra, hogy saját belátása szerint manőverezze a gépet. Feltehetően alig néhány méterrel magasabban kellett volna repülnie, hogy elkerülje a lezuhanást. A becsapódás teljesen váratlanul történt, a fekete doboz semmilyen adatot nem rögzített arról, hogy a legénység észlelte volna a veszélyt és akár az utolsó pillanatban hirtelen megpróbálta volna módosítani a gép röppályáját. A vizsgálat minden egyéb okot (műszaki hiba, időjárási viszonyok, a légi irányítás hibája stb...) kizárt, tehát már csak ezen a vonalon vizsgálódnak tovább a szakértők, és pontosítják az eddigi jelentést. Kinek fizessük a rádiódíj-hátralékot? Szenzáció: végre tájékoztat a közszolgálati rádió ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Holnap végre elárulja a Szlovák Rádió, a hallgatók hogyan élhetnek az úgynevezett általános pardonnal. Ä Tomáš Gal- bavý-féle törvénymódosítás már egy hete hatályos, s eszerint csak az üzemben tartási díjakból felhalmozott alaptartozást kell befizetni, az 5000 koronás havi büntetéseket nem. A közszolgálati rádió viszont a kinnlevőségeit már eladta egy magáncégnek, amelyik nem akar lemondani a remélt haszonról, a rádió munkatársai pedig nem akartak annak a cégnek a kárára tanácsot adni, amelyikkel munkaadójuk szerződést írt alá. Ezért a rádió idáig nem adott egyértelmű útmutatót, a polgárok hová küldhetik a pénzt. Tegnap azonban egy közleményben ismertette, Galbavý általános pardonja a gyakorlatban gondokat okozott, ezért a héten megpróbálják tisztázni a homályos kérdéseket. Hilda Gajdošová, a rádió vezérigazgatói jogköreit ellátó gazdasági osztályvezető holnap délután öt órától a Szlovák Rádió élő adásában válaszol az üzemben tartási díjakkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre, (s, sza) Továbbra sincs szerződés az Általános Egészségbiztosító és a kamara között Zajac: egyetlen koronát se kérhetnek az orvosok Pozsony. Egyelőre senki sem tudja, hány orvos nem köt szerződést az Általános Egészségbiztosítóval (VŠZP). A Szlovák Orvosi Kamara továbbra is kitart álláspontja mellett, és tagjainak azt javasolja, ne fogadják el a biztosító által felajánlott feltételeket. ÚJ SZÓ-HÍR ,A szerződésjavaslat elemzése alapján jutottunk erre az álláspontra” - mondta lapunknak Eduard Kovács a kamara főtitkára. Egyaránt elfogadhataüannak tartják a kezelésekért és a betegek után fizetett fejpénzt. „A felajánlott összegek távolról sem közelítik meg az orvosok gazdaságilag indokolt kiadásait’ - állítja Kováč. - A legrosz- szabb azonban az, hogy az egészségbiztosító korlátozni akarja az orvos által elvégezhető kezeléseket, vagyis meg akatja határozni a felhasználható összeg felső határát.” Azt egyelőre megjósolni is nehéz, hogy hány orvos fogadja meg a kamara tanácsát és utasítja vissza a szerződéskötést. „Korai erről beszélni, várhatóan nagyok lesznek a regionális eltérések is” - mondta Kováč. Szerinte akár az orvosok 30-70 százaléka is elállhat a szerződéskötéstől. Elismeri ugyanakkor, hogy ez a lépés árthat az orvosoknak is, mivel az Általános Egészségbiztosítónak van a legtöbb ügyfele, a lakosság közel 70 százaléka hozzá tartozik. Az egészségbiztosító nem osztja a kamara véleményét. „Bízunk benne, hogy az orvosok túlnyomó többsége elfogadja a feltételeket, és aláírja a szerződést” - mondta lapunknak Petra Kafúnová, a biztosító szóvivője. Véleményét arra alapozza, hogy a szerződésekkel egyetértett a Magánorvosok Társulása (ASL) és a Szlovákiai Szakorvosok Uniója (SÚŠ). A biztosító ebben az évben 3,56 milliárd koronával költ többet az egészségügyi ellátásra, mint tavaly. Ebből 200 millió korona jut a körzeti orvosoknak, 300 millió a szakorvosoknak. „Az orvosi kamara gyakorlatilag a dupláját követelte a tavalyi összegnek, a fejpénzt 34 koronáról 64 koronára akarta emelni, a kezelések árát meghatározó pontértéket 40 fillérről 99 fillérre” - mondta a szóvivő. Kérdés az is, hogy milyen ellátást kell biztosítaniuk a szerződéssel nem rendelkező orvosoknak. Az egészségügyi miniszter szerint a törvényekben meghatározott egészségügyi ellátást minden orvosnak biztosítania kell. „Mindenki, aki pénzt akar kérni azokért a kezelésekért, melyet a biztosító köteles megtéríteni, durván megsérti a törvényt - jelentette ki Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. - Bármelyik orvos, aki akár csak egy koronát is elvesz, elveszti működési engedélyét.” (lpj) Egészségügy: Egyre reálisabb a sztrájk Pozsony. Egyre reálisabbnak tűnik az egészségügyben dolgozók sztrájkja, továbbra sincs egyezség a Kórházak Szövetsége és az egészségügyben dolgozók szakszervezete közt a béremelésről. A szakszervezet sztrájkkészültséget hirdetett, mely várhatóan egész márciusban tart. „Jövő héten tájékoztató beszélgetéseket szervezünk a kórházakban, március 15-én pedig tiltakozó nagygyűlést Epeijesen” - mondta Andrej Kučinký, a szak- szervezet elnöke. Azt követelik, hogy a szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos alapbére 2008-ra az előző éves ádagbér kétszerese legyen. Az emelés fokozatos lenne, idén júliustól ezeknek az orvosoknak a bére nem lehetne alacsonyabb 25 200 koronánál. A nővérek bére az orvosok járandóságának 85 százaléka lenne. Adataik szerint az orvosok alapbére jelenleg 15 618 és 17 066 korona között mozog, ami a szolgálatokkal és túlórákkal együtt elérheti a 30 ezret. A legrosszabb fizetést a nonprofit szerveztek által működtetett kórházakban kapnak, az eltérés a többi intézményhez képest kétezer korona is lehet, (lpj) Románia és Bulgária 2007-es uniós csatlakozása után nem vezetünk be átmeneti korlátozásokat Uniós munkavállalás: nyitnak a spanyolok? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Spanyolország, Portugália és Görögország nagy valószínűséggel május 1-jétől megnyitja munkaerőpiacát Szlovákia előtt, azaz idén már könnyebben lehet nyári idénymunkát vállalni ezekben az államokban. „Döntés még nem született, ám spanyol kollégám, Albert Navarro biztosított róla, hogy jó irányban haladnak a tárgyalások a spanyol kormányban. Komoly esély van rá, hogy májustól megnyílik a spanyol munkaerőpiac” - árulta el lapunknak Berényi József külügyi államtitkár az európai ügyekért felelős spanyol államtitkárral folytatott tegnapi tárgyalása után. Hozzátette: Spanyolország ilyen szempontból kulcsfontosságú, mert döntése dominóeffektusként hathat Portugáliára és Görögországra. A három ország együttműködése ugyanis rendkívül szoros az Európai Ünión belül. „Nehezen tudom elképzelni, hogy ha spanyolok megteszik ezt a lépést, a portugálok nem követik őket” - jegyezte meg Berényi. Szlovákia ugyanakkor azt fontolgatja, hogy beengedi munkaerőpiacára a bolgárokat és a románokat a két ország csadakozása után. „Ha mi igényeljük a régi tagországoktól, hogy nyissák meg a kapuikat munkavállalóink előtt, hiteltelen lenne, ha ugyanezt az elvet nem alkalmaznánk Románia és Bulgária esetében. Vagyis mihelyt 2007-ben belépnek az EU-ba, azonnal lehetőségük lesz munkát vállalni nálunk” - magyarázta Berényi. Elismerte, a választások előtt nehéz ezzel kapcsolatban kötelező érvényű ígéretet tenni, a következő kormány a döntést még felülbírálhatja, ám szerinte nem lenne helyes, sőt sértené az Európai Unió elveit, ha mi is bevezetnénk átmeneti korlátozást. Főleg hogy a csadakozási tárgyalások során egyik állammal szemben sem jeleztük, hogy fontolgatunk ilyesmit. „Két éve azt mondtuk, a német és az osztrák álláspont korrekt, mert ők már a tárgyalások során figyelmeztettek minket, hogy bevezetik az átmeneti időszakot. Ezzel szemben a többi ország csak uniós csadakozásunk után hozta ezt nyilvánosságra, ami nem volt korrekt, ezzel senki sem számold’ - emlékeztetett az államtitkár. Berényi nem tart semmilyen masszív bolgár vagy román munkaerő-áramlástól, hiszen a bérek nem nagyon különböznek, a nyelvi különbségek nagyok, ráadásul nálunk nincs sok munkalehetőség, ezért valószínűbb, hogy inkább Nyugat-Európában keresnének munkát. Szlovákia iránt főleg a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai érdeklődnek, ám ezen államok uniós csadakozása beláthatatlan időn belül nem lehetséges, vagyis nem fenyeget az a veszély, hogy előttük meg kellene nyitni a szlovákiai munkaerőpiacot, (sza) Megvan a pénz a színház épületének befejezésére, a körülötte levő telkekről a következő kormány dönt Szeptember elsején nyílik az új Nemzeti ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha minden a terv szerint halad, szeptember elsején megnyithatja kapuit az új Szlovák Nemzeti Színház - jelentette ki tegnap Mikuláš Dzurinda kormányfő, miután Ivan Mikloš pénzügy- és František Tóth kulturális miniszterrel megnézték az épületet. Az új Nemzeti 90 százalékban elkészült, Dzurinda szerint a befejezéshez szükséges pénz is biztosítva van. A Szlovák Nemzeti Színház és a kulturális minisztérium tegnap bizottságot hozott létre, közösen döntenek a további lépésekről és ellenőrzik a munkálatokat. Dzurinda közölte: megújult a Nemzeti Színház vezetősége és a kormány közti bizalom. „Ennek az épületnek csak egy gazdája lehet és a kultúrát kell szolgálnia” - tette hozzá Dzurinda. Szerint már nincs idő a nemzeti körüli telkek eladására, erről a kormány mai ülésén születik végleges döntés. Dušan Jariabek képviselő (Smer) kijelentette: Meglepett, és nagyon megörültem, milyen határozott lépéseket tett a kormányfő. Kár, hogy csak ilyen későn, néhány héttel a választások előtt. Ha mindez korábban történik, a színészeknek már rég lenne hol fellépniük” - véli Jariabek. Szerinte a színházon Dzurinda segített, a kulturális miniszter egyeden szerepe már csak az aktatáska hordozása, (dem) Eddig van kész. Tóth, Dzurinda és Mikloš az új Nemzeti épületében. (Pavol Funtál felvétele) A hazai Sajtótanács legfeljebb megróhatja az újságírókat, szankcionálni nem tud A Nový Časra érkezik a legtöbb panasz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tavaly a Sajtótanácshoz a legtöbb panasz a LIVE! magazinra és a Nový Čas napilapra érkezett. A testület összesen tizenöt esetben indított vizsgálatot az etikai szabályokkal szemben vétő újságírók ellen, tájékoztatott Gabriela Rothmayerová, a Sajtótanács szóvivője. A leggyakoribb vétek, hogy megerősítés nélkül jelennek meg információk. Emellett gyakran a kötelező formai megjelölések nélkül jelennek meg hirdetések. A Sajtótanács szerint Vladimír Palkó lemondott belügyminiszter azzal, hogy tavaly még tárcavezetőként megtagadta a választ az egyik kereskedelmi televízió őt kérdező riporterétől, korlátozta az információhoz való szabad hozzáférésjogát. A lapkiadók és a szerkesztőségek közös önszabályozó szerve a továbbiakban a kormányhivatal mellett működő, drogmegelőzéssel foglalkozó szakbizottság javaslatára megrovásban részesítette a LIVE! magazint, mivel egyik számában tanácsokkal szolgált a marihuánafogyasztók számára. A hazai Sajtótanács nem alkalmaz szankciókat a szakmai-etikai szabályokkal szemben vétő újságírók ellen, legfeljebb nyilvános megrovásban részesítheti őket. (-cz-e)
