Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-22 / 44. szám, szerda

10 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Tavaly illetékek formájában ötödével több pénzt szedtek be ügyfeleiktől a pénzintézetek, mint 2004-ben Dráguló banki szolgáltatások A folyamatosan dráguló szolgáltatások ellenére a bankokban is megszokott jelenség a sorban állás (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. A hazai bankoknak folyamatosan csökken a hi­telkamatokból származó nyereségük, ezzel szemben egyre nagyobb profitot könyvelhetnek el a banki szolgáltatásokból - derül ki a pénzügyminisztérium je­lentéséből, amit ma a kor­mány is megtárgyal. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Banki illetékek formájában a pénzintézetek tavaly 13,2 milliárd koronát szedtek be az ügyfeleiktől, ami ötödével több, mint az előző évben. A bevételek azonban már 2004-ben is 18 százalékkal nőttek. A bankok ugyanakkor azzal véde­keznek, hogy a szlovákiai illetékek még így is alacsonyabbak, mint külföldön. A bécsi közgazdasági egyetem mellett működő hitele­lemző intézet szerint a szlovák ban­kok állítása csak abszolút számok­ban kifejezve igaz. Egész más a helyzet, ha a banki illetékek mérté­két az illető ország fizetéseivel ha­sonlítjuk össze. Szlovákiában a pénzintézetek ügyfelei éves fizeté­sük 0,6 százalékát költik a banki il­letékekre. Svédországban ez csu­pán 0,2 százalék, Németország­ban, Belgiumban és Svájcban pedig még ennél is kevesebb. A Capgemi- ni, ING és EFMA tanácsadó cégek szerint Szlovákiában nagyjából 18 euróért juthatunk egy hitelkártyá­hoz, míg Németországban csak 12,4 euróért, Kanadában pedig in­gyen. Még így sem vagyunk azon­ban a legrosszabb helyzetben a ré­giónkon belül. A cseh Scott&Rose elemzése szerint Magyarországon és Lengyelországban még a miénk­nél is magasabbak a banki illeté­kek. Nem csupán az egyes orszá­gok között vannak jelentős különb­ségek a banki illetékek tekinteté­ben, jelentős eltérések lehetnek egy-egy országon belül is. Minden attól függ, hogy a bankok milyen ügyfélcsalogató stratégiát választa­nak. A pénzpiacon újonnan jelent­kező bankok általában átmenetileg csökkenthetik az illetékeket. Hosszabb távon azonban még egyetlen szlovák bank sem tartotta fenn az alacsonyabb fizetési kötele­zettségeket. Megpróbálják ugyan­akkor a lehető legtöbb ügyfelüket rávenni arra, hogy az elektronikus banki szolgáltatásokat használja, amire alacsonyabb kezelési pénzt számítanak fel. A kormány által ma tárgyalt elemzés elkészítését a parlament javasolta még január végén. Az elemzésnek pontosan fel kell térké­peznie a hazai banki illetékeket, és megoldást kellene találnia arra is, hogyan csökkenthetnék ezeket. Várhatóan hamarosan a parlament elé kerül a banktörvény módosítá­sa is. Ebben kötelezővé tennék a pénzintézetek számára, hogy az ügyfeleiket a velük kötött szerződé­sek aláírása előtt megismertessék az összes illetékkel és azok mérté­kével. A jövőben közzé kell tenniük majd a díjszabásukat is, amit előre meg kell küldeniük a pénzügymi­nisztériumnak és a jegybanknak. A pénzügyminisztérium által most elkészített elemzés ugyanakkor nem tartalmaz ajánlatot arra, ho­gyan lehetne csökkentem a banki fizetési költségeket. A pénzügy sze­rint a kormány ugyanis nem kíván­ja szabályozni a bankok illetékeit. Mire számíthatunk a jövőben? Ami biztos, hogy nem minden ban­ki illeték nő majd egyformán. Az elemzők szerint például az uniós országok közötti átutalások ára a jövőben csökkenni fog. Az euró 2009-es bevezetését követően ugyanis a külföldi átutalások nem lehetnek drágábbak, mint a hazai­ak. Épp emiatt azonban várhatóan a bankok a közeljövőben még to­vább emelik a hazai banki szolgál­tatások árát. (mi, hn) A többlettermelésért pénzbírsággal sújtják a cseh és a lengyel tejtermelőket Büntet az EU a tejkvóta túllépéséért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága/Brüsszel. Megközelítőleg 180-200 ezer ko­ronás büntetéssel sújtják a cseh tejtermelőket, amiért tavaly több mint 20 ezer tonnával túllépték Csehország nemzeti tejkvótáját. Hasonló okoknál fogva büntetés fenyegeti a lengyel állattartókat is. A szlovákiai tejtermelőknek idén szerencséjük volt, mivel nem lépték túl az 1 milliárd kilóban megszabott tejkvótát. Ugyanak­kor ha a jelenlegi tejkitermelési trendek folytatódnak, a Brüsszel által meghatározott tejkeret egy­két éven belül számunkra is felet­tébb szűkösnek bizonyulhat. Ezért az új EU-tagországok ag­rártermelői, érdekképviselői most Brüsszelben lobbiznak. Céljuk az ún. restrukturalizációs tejkvóta megnyittatása. Ez ugyanis példá­ul Szlovákia esetében éves szinten további 27 ezer tonna tej kiterme­lését tenné lehetővé. Csehországban a tejtermelők 60 százaléka túllépte kitermelési kvótáját. Velük a többlet után lite­renként 9 koronás büntetést fizet­tetnek - erősítette meg a cseh ag­rárkamara illetékese. Szlovákiá­ban ugyan az utóbbi 15 év alatt 300 ezer darabbal csökkent a te­hénállomány, ugyanakkor a haté­konysági mutatók végre javultak. Az egy tehénre eső éves tejterme­lés 5545 kilóra nőtt, ami 6 száza­lékos évközi növekedésnek felel meg. Ilyen ütemű növekedés mel­lett jövőre alighanem Szlovákia is eléri, sőt túlszárnyalja az enge­délyezett tejtermelési keretét. Bár a szlovákjai gazdák idén megúszták a brüsszeli büntetést, büntetés számukra, hogy termé­kükért kevesebbet kapnak, mint a szomszédos országok gazdái. Ugyanis Csehországban, Lengyel- országban és Magyarországon a tej felvásárlási árát nemzeti for­rásból is kiegészítik. Amíg az EU- ban a tej után literenként 11 koro­nát kapnak a gazdák, addig ná­lunk mindössze 9,50 koronát. Az alacsony tejfelvásárlási árak viszont nem ösztönöznek maga­sabb tej- és tejtermékfogyasztás­ra. Ellenkezőleg, az egy főre szá­mított éves tejtermékfogyasztás tavaly mindössze 160 kilóra zsu­gorodott az egészségesnek mon­dott 220 kiló helyett, miközben például Csehországban már 231 kiló volt. (P, g) Élelmiszer-ipari cégek Az elmúlt év nyertesei Pozsony. Az élelmiszer-ipari cégek az elmúlt évben 4,56 milli­árd koronás nyereséget értek el, vagyis csaknem a felével nagyobb profittal zárták az évet, mint 2004-ben - derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipa­ri Kamara elemzéséből. Az ágazat bevételei 5 százalékkal, 121 milli­árd koronára nőttek. Tavaly több ágazatnak is sikerült kilábalnia a veszteséges gazdálkodásból. Nye­reséget könyvelhettek el az olyan, korábban veszteséggel üzemelő ágazatok is, mint a húsfeldolgozás és a sörgyártás. Továbbra sem ró­zsás a helyzet a tejfeldolgozásban. Az ágazat vesztesége tavaly 427 millió korona volt. Jó hír, hogy ez már 512 millió koronával keve­sebb, mint 2004-ben. (SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Külkereskedelmi mérlegünk Pozsony. Az elmúlt év végén tovább csökkent a nem európai uniós országokba irányuló kivi­telünk, míg a behozatal ezekből az országokból jelentős mér­tékben megugrott. December­ben a kivitelünk 2,4 százalék­kal esett vissza, míg a behozatal 7,4 százalékkal nőtt. Az Euros­tat legfrissebb jelentése szerint Szlovákia külkereskedelme ezekkel az országokkal 300 millió eurós hiánnyal zárult. Szlovákia külkereskedelmi hiá­nya az elmúlt év első tizenegy hónapjában 1,9 milliárd euró volt. Összehasonlításképpen Németország például 149 milli­árd, Hollandia pedig 32,5 milli­árd eurós többletet ért el. A leg­nagyobb hiányt Nagy-Britannia könyvelhette el, amely 93,4 milliárd euróval több árut im­portált, mint amennyit kivitt az országból. (TASR) Keresettek a lakáshitelek Pozsony. A lakásépítés támo­gatására tavaly 39,044 milliárd koronányi összeget fordítottak az erre szakosodott intézmé­nyek. Szlovákia tíz jelzáloghi­telbankja az elmúlt évben 18,156 milliárd koronányi ilyen hitelt folyósított, míg a lakás­takarékpénztárak 17,035 milli­árd koronát fordítottak a lakás­építés támogatására. Ugyanek­kor az Állami Lakásfejlesztési Alap 3,853 milliárd koronás kölcsönt hagyott jóvá. A. jegy­bank elemzése szerint egyre több ember dönt a banki hitelek mellett, mivel a pénzintézetek csökkentették a kamatokat, és egyre vonzóbb hitelcsomago­kat nyújtanak. (SITA) Uniós pénzek fejlesztésre Pozsony. Az Európai Unió strukturális alapjaiból a 2004 és 2005-ös években a szlovák kérvényezők a helyi infrastruk­túra fejlesztésére kérték a leg­több pénzt. A kérvények össze­ge elérte a 36,384 milliárd ko­ronát. A második legsikeresebb program a mezőgazdasági ter­melés hatékonyabbá tételére irányult, amire 28,96 milliárd koronányi igénylés érkezett. Mintegy 24 milliárd koronát igényeltek versenyképességük javítására is. (SITA) Szlovákiában vezet a Škoda Pozsony. Szlovákiában ta­valy csaknem 1,663 millió gép­kocsit tartottak nyilván. Ezek je­lentős része (1,27 millió darab) személygépkocsi és kis haszon- gépjármű. Az Autóipari Szövet­ség elemzése szerint a személy- gépkocsik közül a Škoda a legel­terjedtebb, a hazai gépkocsi- park csaknem felét teszi ld. A Fi­at részesedése 5,6%, a Volkswa­gené 5,3, a Renault-é pedig 4,9 százalékos volt. Ez utóbbiból 63 ezer darab közlekedik a hazai utakon. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 37,262 Lenovel zloty 9,861 Anqol font 54,606 Maqvar forint (100) 14,793 Cseh korona 1,310 Svéd korona 3,967 Dán korona 4,991 Szlovén tollár (100) 15,552 Japán jen (100) 26,302 Svájci frank 23,880 Kanadai dollár 27,250 USA-dollár 31,294 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,28-38,28 30,47-32,13 1,28-1,34 14,15-15,45 OTP Bank 36,30-38,20 30,43-32,11 1,28-1,34 14,25-15,34 Postabank 36,29-38,23 30,52-32,06 1,28-1,34 12,99-16,59 Szí. Takarékpénztár 36,29-38,15 30,42-32,02 1,27-1,34 14,13-15,46 Tatra banka 36,29-38,23 30,49-32,11 1,28-1,34 14,22-15,38 UniBanka 36,31-38,21 30,52-32,12 1,27-1,34 14,42-15,18 Általános Hitelbank 36,28-38,22 30,49-32,12 1,27-1,35 14,25-15,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) MADÁRINFLUENZA 3 1^ MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA ====== SLOVENSKEJ REPUBLIKY Mi is tulajdonképpen a madárinfluenza?? A madárinfluenza a háziszárnyasok, valamint vadon élő - köztük az egzotikus - madarak fertőző vírusos betegsége. Főleg a pulykát, kacsát, libát, házitúkot, galambot, fácánt, foglyot, hattyút, kárókatonát, sirályt, seregélyt, rigót, fecs­két és verebet veszélyezteti. Az embereket is megfertőzheti a madárinfluenza?? Fennáll a veszélye. Ezt bizonyítják a délkelet-ázsiai halálos esetek is: némelyik országban a beteg baromfi embereket fertőzött meg a veszélyes H5N1-es vírussal. Ezért kell megtartani minden szükséges és fontos rendelkezést már a betegség térségünkben való megjelenésétől, amikor a szabadon élő madaraknál észlelték, nehogy átterjedjen a háziállatokra, róluk pedig az emberre. Mennyire ellenálló a vírus?? A trágyában 30 napot bír ki, 20 Celsius-fokon4-7 napot, szalmában szobahőmérsékleten 28, tojáshéjon 8 napot. Még vízben is fennmarad néhány napot. 7-8-as pH-érték- nél stabil, de a savas környezet elpusztítja. Érzékeny az éterre, jódra, ammóniumsókra és zsíroldókra. 56 Celsius- fokos hőmérsékleten 15 percen belül, legkésőbb 6 óra a- latt pusztul el. A fertőtlenítőszerek közül elpusztítja a 2-4%-os nátronlúg, a 2^4%-os klórmész, a 4-8%-os kló­ramin B, és 10%-os formaiint is használhatunk ellene. Hogyan terjed a fertőzés?? A vírus a felső légutak váladékaival: cseppfertőzéssel (kö­högéssel, tüsszentéssel), valamint az ürülékkel terjedhet. A tenyészetben a beteg állatokkal való érintkezéssel, a gondozók által, fertőzött tárgyak útján, takarmánnyal, víz­zel, keltetésre szánt tojásokkal, mesterséges megtermé­kenyítéskor a fertőzött megtermékenyítősejttel, a szaba­don élő madarak között főleg ürülék, nyál és orrváladék által terjed. Melyek a betegség tünetei?? A főbb klinikai tünetek közé tartozik a félénkség elveszté­se, bágyadtság, étvágytalanság, felborzolódott tollazat, a tojók gyakrabban kotlának, csökken a tojáshozam. Gyako­ri a köhögés, tüsszögés, rekedtség, fokozott nyáladzás, a toroktájék és a fejfüggelék (taréj, lebernyeg) duzzanata, orrfolyás. Továbbá önmagukban vagy más tönetekkel e- gyütt észlelhetők emésztőszervi vagy az idegrendszer be­tegségére utaló tünetek (görcsök, mozgási rendellenessé­gek, a félénkség elvesztése). Milyen rendelkezések érvényesek az előfordulásakor?? Ha tenyészetben fordul elő a fertőzés, a rendelkezések értelmében a tenyészetet el kell pusztítani. Az elhullott vagy elpusztított baromfit és a tojásokat úgy kell meg­semmisíteni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a fer­tőzés veszélye. Továbbá meg kell semmisíteni vagy ala­posan meg kell vizsgálni minden olyan anyagot és hulla­dékot, amely fertőzött lehet. Ezzel egyidejűleg a fertőzött tenyészet körül védőkörzetet kell kijelölni - legalább 3 km-es sugarú körre kell kiterjednie -, valamint az ezt övező vészzónát (legalább 10 km-es sugarú kör), ame­lyen belül majd további védelmi intézkedéseket fogana­tosítanak, pl.: megfelelő fertőtlenítőszerek használata a tenyészetbe való be- és kilépéskor; minden állomány rendszeres vizsgálata; a gondozók tevékenykedésének gyakori ellenőrzése; a tenyészetekből tilos tojást és ba­romfi kivinni; tilos a felhasznált almot és a trágyát enge­dély nélkül szétszórni vagy kivinni a tenyészetből, stb. Ha szabadon élő madarak körében fordul elő fertőzés, ugyanúgy védelmi intézkedéseket kell foganatosítani a lelőhely köré vont 3, illetve 10 km-es sugarú körben. Milyen módon védekezhetünk a fertőzés ellen?? A baromfitenyészetet rendkívül fontos megóvni a szaba­don élő, elsősorban a vízi madarakkal való közvetett vagy közvetlen érintkezéstől; el kell különíteni a vízibarom­fit a többitől, a fertőzést vagy a rá utaló tüneteket hala­déktalanul jelenteni kell az állatorvosi hivatalban. Aki el­hullott állatot talál a szabadban, fontos, hogy ne érintse meg, és jelentse a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium ingyenes telefonvonalán; 0800 127127 vagy az illetékes kerületi állatorvosi és élelmiszeripari felügyeleten. Na­gyon fontos, hogy helyesen használjuk a személyi védő- felszerelést, megtartsuk a higiéniai előírásokat, és ke­rüljük a fertőzött baromfival való közvetlen és közvetett érintkezést. BP-6-10787

Next

/
Oldalképek
Tartalom