Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-22 / 44. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 22. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Az Európai Parlament szakbizottsága értelmetlennek találta a tíz új tagállam megkülönböztetését Könnyebb lesz a kapcsolattartás Egyszerűbb lesz az élet (Illusztrációs felvétel) Brüsszel. A kishatárforgalom- ról szóló rendeletjavaslatot első olvasatban, nagy többséggel fogadta el a múlt héten az Európai Parlament. A képviselők az Európai Bizottsághoz képest szélesebb sávot tekintenének határ mentinek, és hét nap helyett három hónapig érvényes engedély kiadását szeretnék. ÖSSZEFOGLALÓ Mihael Brejc (néppárti, szlovén) a témafelelőse annak a rendelettervezetnek, amely a kisha- tárforgalmat szabályozná egyrészt az uniós és unión kívüli országok, másrészt a schengeni egyezménynek a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezését még nem alkalmazó államok (mint például Magyarország és Szlovákia) között. Az EB javaslata még külön kezelte a schengeni és nem schengeni országok közötti határszakaszokat (ilyenről van szó például Szlovákia és Ausztria között). Az EP szakbizottsága értelmetlennek találta a tíz új tagállam megkülönböztetését. Vízum helyett engedély A kishatárforgalom jelentése a rendelet szerint a következő: „az egyik tagállam külső határának határ menti lakosok által (...) történő rendszeres áúépése például társadalmi, kulturális, igazolt gazdasági indokokra vagy családi kapcsolatokra hivatkozva”. Ehhez az egész unióban egységes elvek alapján kiállított, fényképes engedélyre lesz szükség. Az EB tervezete még speciális vízumot emlegetett, a parlament azonban kishatárforgalmi engedélynek keresztelte át a dokumentumot. A legkevesebb egy-, legfeljebb ötéves időszakra érvényes engedélyben minden esetben fel kell tüntetni a határ menti térséget, amelyen belül az engedély tulajdonosa mozoghat. Az útiokmányt vagy a tagország konzulátusa, vagy kétoldalú megállapodásokban meghatározott helyi köz- igazgatási hatóság állíthatja ki. A jogszabály szerint „az engedélyben világosan meg kell fogalmazni, hogy tulajdonosa nem mehet túl a határ menti térségen, és a visszaélés bármüyen formáját (...) szankcionálják”. Sem pecsét, sem vízum A képviselők előtt vélhetően felsejlett a mindennapos határádépés miatt ronggyá bélyegzett okmányok képe is, ezért belevették a szövegbe, hogy nem kell be- és kilépési pecsétet elhelyezni az engedélyben. A visszaélések megelőzése érdekében csak azok kaphatják meg, akik legalább egy éve jogszerű lakóhellyel rendelkeznek a határ mentén. Kétoldalú megállapodások ennél hosszabb időt is előírhatnak, kivételes esetekben pedig (kiskorúság, öröklés) rövidebb időtartam után is lehet kérni az engedélyt. Ötven kilométerig Az EB verziója szerint határ menti térségnek azok a területek minősültek volna, amelyek légvonalban legfeljebb 35 kilométerre fekszenek a határtól. Az EP szakbizottsága kivette a szövegből a légvonalban szót, másrészt szélesebb sávra terjesztette ki a szabályozás területi hatályát: „határ menti térség az a térség, amely nem haladja meg a határtól számított 30 kilométeres távolságot. Ebben a térségben az érintett államok kétoldalú megállapodásaikban határozzák meg azokat a helyi közigazgatási kerületeket, amelyeket határ menti térségnek kell tekinteni. Ha bármely ilyen jellegű kerület a határvonaltól számított 30 kilométernél távolabb, de 50-nél nem távolabb terül el, azt a határ menti térséghez tartozónak kell tekintem”. Hatból három hónapot Az EB javaslatában még az szerepelt, hogy a határ menti lakosok a szomszédos tagállam határ menti térségében legfeljebb hét egymást követő napig tartózkodhatnak, és „a tagállamban való egymást követő látogatások teljes időtartama nem haladhatja meg fél év során a három hónapot”. Az EP szakbizottsága ehelyett azt mondta, hogy az érintett államok közötti kétoldalú megállapodásokban kell meghatározni „a kishatárforgalmi rendszer keretében történő folyamatos tartózkodás megengedhető leghosszabb idejét, amely nem lépheti túl a három hónapod’. A szöveg szerint kivételes esetben engedélyezhetik a határ menti lakosok számára a hivatalos határátkelőktől eltérő, meghatározott helyeken történő és a hivatalos nyitvatartási időn kívüli határádépést is. Magyarországi képviselők üdvözölték, hogy az EP minden kérdésben a bizottság előteijesztésénél kedvezőbb álláspontot foglalt el, „a határon túli magyarok érintett közösségeinek többségét a szabályozás hatálya alá vonva”. A jogszabály megkönnyíti a határ két oldala mentén élők mindennapjait, a kishatárforgalom pedig a szomszédos országokban élő magyarok számára az anyaországgal való kapcsolat- tartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást. (P. I.) Megkezdődött a mobilitás éve - néhány régi tagország nem fogja eltörölni a korlátozásokat Egymillió szabad állást hirdetnek az unióban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Közel egymülió, EU- szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amelyet a munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre. Az évet és a weboldalt (http ://europa. eu. int/eures/ho- me.jsp?lang=en) Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Vladimír Špidla munkaügyi biztos és Martin Bartenstem osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter bocsátotta útjára Brüsszelben, a Munkavállalói mobilitás: jog, választás, vagy lehetőség? elnevezésű konferencia keretében. A mobilitás európai évének célja, hogy növelje a más országban vagy új munkakörben való elhelyezkedés előnyeinek ismeretét és jobb megértését, rávilágítson arra, hogyan segítheti elő az EU a munkavállalók mobilitását. Mindezt azokban a hetekben, amikor az unió régebbi tagországaiban éles vita folyik arról, feloldják-e az új tagállamok munkavállalóival szemben még fennálló korlátozásokat. A tagoknak április utolsó napjáig kell döntés hozmuk az ezt engedélyező intézkedés hároméves meghosszabbításáról vagy elvetéséről. Brüsszeli adatok szerint jóllehet a lakosság 53 százaléka kiemelten fontosnak tartja a munkavállalói és utazási szabadságot, ma az európaiaknak csak 2 százaléka él származási országán kívül egy másik EU-országban. Ez az arány az utóbbi 30 évben alig változott. Az európaiak a munkahelyüket sem változtatják túlságosan gyakran: ádagosan 10,6 évig maradnak egy-egy állásban, szemben az USA-val, ahol az ádag 6,5 év. „A változás új készségek elsajátításával és új tapasztalatokkal jár, amelyek a mai globális gazdaságban mind a dolgozóknak, mind a munkaadóknak rendkívül hasznosak” - áll a témáról kiadott bizottsági közleményben. A konferencián felavatott EURES álláshirdető weboldalon Európa 28 országából közel egymillió álláslehetőség mellett megtalálhatók annak a 700 tanácsadóból álló hálózatnak az adatai is, amely a munkavállalók mobilitásához hivatott segítséget nyújtani. A madárinfluenza és az uniós baromfiágazat Húszmilliárd MTI-JELENTÉS Brüsszel. A madárinfluenza által potenciálisan fenyegetett uniós baromfiágazat - a Reuters hírügynökség által közölt adatok szerint - már egy határozottan csökkenő irányzatú fogyasztási ciklust él át, bár jelentős, uniós szinten évi 20 milliárd euró körüli forgalmi értékű területről van szó. Az unió éves baromfihús-termelése 11 millió tonna, az állatok száma 1,7 milliárd, a teljes baromfiágazat állományának 70 százaléka körülbelül a csirke, 20 százaléka pulyka, 10 százalék az egyéb szárnyas. Az ágazat összesen félmillió embert foglalkoztat az EU- ban, az exportérték 2004-ben 5,63 milliárd euró volt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) és az EU adataira hivatkozó kimutatás szerint a fő termelő országok a következők: ♦ Franciaország: a baromfiüzlet éves forgalma 6 milliárd euró, a termelés 1,9 millió tonna, a fele a csirkehús, a baromfiállomány 275 milliós, az exportérték egy- milliárd euró körüli. ♦ Spanyolország: a hústermelés 1,35 millió tonna (ebből 1,05 millió a csirkehús), a termelési érték 1,67 milliárd euró. A baromfiállomány - zömmel csirke -130 milliós. ♦ Nagy-Britanniában 1,6 millió tonnás a baromfiágazat termelése, a csirkeállományt 157 millióra becsülik. ♦ Németországban a termelés 1,2 eurós tét (Illusztrációs felvétel) millió tonna, az éves üzleti forgalmi érték 1,1 milliárd euró a húsra, 2 milliárd eurós viszont a tojásüzlettel együtt. ♦ Olaszországban 1,1 millió tonna a termelés, ebből 675 ezer tonna a csirke. Az állományt 100 milliósra teszik. Az ágazat termelési értéke 3,25 milliárd euró volt 2004-ben. ♦ Hollandiában 600 ezer tonna a termelés, 90 milliós az állomány, az exportérték viszont (tojással együtt számolva) 1,6 milliárd euró volt tavalyelőtt. Hollandia évente mintegy 9,2 milliárd tojást termel, ennek 60 százalékát exportálja. ♦ Lengyelországban is 90 milliós lehet a csirkeállomány, a teljes baromfiállomány mintegy 100 millió. Tavaly az első tizenegy hónapban a más uniós államokba irányuló lengyel szárnyasexport 175 ezer tonnára nőtt, a 2004-es egész évi 128 ezer tonna után. Támogatnák a baromfitermelőket Brüsszel. Főleg olasz, görög, spanyol, illetve francia részről szorgalmazzák, hogy rendkívüli állami támogatással segíthessék a madárinfluenza miatt jelentős kereslet-, és árcsökkenéssel szembesülő baromfitartókat. Olaszországban 40-50, Franciországban 15 százalékkal csökkent a baromfihús-forgalom, amióta bebizonyosodott: az emberre is veszélyes H5Nl-es madárinfluenza-vírustörzs mutatható ki a náluk elhullott vadmadarak szervezetében. A tagállamokat jelenleg szigorú EU-szabályok kötik: nem kártalaníthatják szabadon a pórul járt termelőket, (n) Nagyobb az EU-tagállamok felelőssége Jelentési kötelezettség MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió egyes tagállamai most már maguk jelentik be a madárinfluenza újabb eseteit, nem pedig az Európai Bizottság, ahogyan a múlt hét végéig. Az Európai Bizottság közölte: ha bebizonyosodik, hogy a madárinfluenza gyanúja megalapozatlan volt egy adott helyen, akkor az amiatt hozott óvintézkedéseket azonnal felfüggesztik. Ha viszont az emberre is veszélyes H5N1 vírusaltípus jelenlétét megerősítik valamely tagországban, akkor ez tudható abból, hogy az óvintézkedések továbbra is érvényben vannak. a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0344 Sk 25 419 810,29 Sk 0,00% 1,0463 Sk 140 722 177,25 Sk 0,00% 1,0463 Sk 310 644 358,19 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0325 Sk 165139 854,99 Sk 0,07% 1,0382 Sk 933 390 893,43 Sk 0,07% 1,0420 Sk 1 794 983 055,67 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0270 Sk 21 486 624,86 Sk 0,00% 1,0431 Sk 197 425 442,07 Sk 0,07% 1,0436 Sk 416 899148,01 Sk 0,07% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0332 Sk 10124 071,04 Sk 0,08% 1,0356 Sk 128 579 315,55 Sk 0,08% 1,0351 Sk 324434 584,45 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár** 1,0317 Sk 44 716036,45 Sk 0,08% 1,0349 Sk 396 059 686,10 Sk 0,08% 1,0383 Sk 892 168 385,41 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0306 Sk 100 219879,74 Sk 0,08% 1,0382 Sk 700 201 496,67 Sk 0,08% 1,0414 Sk 1 045 379 478,44 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár*** 1,0324 Sk 113 226 401,78 Sk 0,08% 1,0385 Sk 885 554 628,50 Sk 0,08% 1,0424 Sk 2 246 212 742,12 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár *** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. február 17-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
