Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-22 / 44. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 22. Kultúra 9 Hatalmas teret biztosítottak a szemlének a német napilapok; oldalakon át foglalkoztak az eseményeivel Visszapillantás a Berlinaléra Németországban maradt a legjobb férfi szereplőnek járó Ezüst Medve. Az Elemi részecskék című filmben nyújtott alakításáért ugyanis Moritz Bleibtreu német színész vehette át a szobrocskát (ČTK/AP-felvétel) Szakmai körökben azt beszélik, mostanság több a filmfesztivál, mint a jó film. Valami lehet benne. A februári Berlinale, a májusi Cannes és a szeptemberi Velence a három legnagyobb és legjelentősebb szemle a világon. A legidősebb a velencei mustra (1932), ezt követi Cannes (1939, amelyet kihagyás után 1946 ban indítottak újra), majd 1951-ben társult hozzájuk a berlini szemle. ŠTEFAN VRAŠT1AK A Berlinale egyfajta hidat jelentett nyugat és kelet között. Versenyprogramjában mindhárom szemle kb. húsz premierfilmerkínál. Berlinben az idén tizenkilenc mozgókép szerepelt a versenyben. Ebből négy német produkció volt, kettőkettő Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Iránból érkezett a német fővárosba, továbbá egy- egy produkcióval ott volt a sorban Dánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Argentína, Thaiföld, Olaszország, Ausztrália, Hongkong és Franciaország. Koprodukciós partnerként képviselve volt további hét ország: Kanada, Svédország, Horvátország, Hollandia, Korea és Kína. Azon a tényen, hogy a volt keleti blokk országaiból csupán egyetlen film - a boszniai rendezőnő alkotása - kapott lehetőséget a versengésre, mindenképpen elgondolkozhatna a fesztivál válogatóbizottsága, s megfontolhatná, hogy talán szigorúbban kellene válogatni a nyugati termésből. Az érthető, hogy szlovák film nem volt versenyben, ám az már elgondolkoztató, hogy azok az országok, ahol évente húsz film is napvilágot lát, Csehország, Magyarország, Lengyelország, nem beszélve Oroszországról, ahol hetven mozgókép is készül évente, miért hiányoznak a Berlinale versenyprogramjából. 1951 óta 66 Arany Medvét osztottak ki. A hatvanhetediket idén Jasmüa Zbanic bosznia-hercegovi- nai rendezőnőnek ítélték oda Grbavica című alkotásáért. Grba- vica Szarajevó elővárosa. Zbanic a boszniai polgárháborúban megerőszakolt asszonyok témáját dolgozza fel. A film elnyerte a Béke- íilm-díjat, valamint a ökumenikus zsűri díját is. Ez a berlini fődíjas mozgókép mindössze a nyolcadik egész estés boszniai mozifilm, amely 1945 után készült. Az idei Berlinale filmjeit 23 zsűri értékelte, és összesen ötvenhat díjat ítélt oda. A hivatalos szakmai zsűri első alkalommal adta ki a legjobb első játékfilmet jutalmazó díjat, mellyel 25 ezer euró jár, amit a következő film megvalósítására kell hasznosítani. E díjat Pemille Fischer Christensen dán rendezőnő vehette át En Soap című alkotásáért. A dán opus a zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét is megszerezte. A Berlinalén csupán a kiválasztott újságírók vehetnek részt a megnyitó- és záróünnepségen. Ezért üdvözölni kell, hogy idén első alkalommal közvetítették egyenes adásban a gálát a Berlinale Palast moziból a Cinemaxx multiplex egyik vetítőtermében. A vetítőtermek bejáratánál ellenőrizték a táskákat, különösen arra ügyeltek, hogy kézikamerát ne csempész- szünk a terembe. Aki nem volt akkreditálva, az a sajtóértekezleteken történteket a mozi előtt nagyképernyőn egyenes adásban követhette nyomon. Hatalmas teret biztosítottak a Berlinalénak a német napilapok is; hosszú oldalakon át foglalkoztak a szemle eseményeivel. De nézzünk néhány filmet, amelyeket eddigi beszámolónkban még nem érintettünk. Az Offside című iráni mozgókép, melynek rendezője Jafar Panahi, annak a napnak a történetét meséli el, amelyen az Irán-Bahrain labdarúgó selejtező zajlott, és amelyet 1 : 0 arányban Irán nyert meg. Hamarosan a hazai mozik is bemutatják az amerikai mozi nagy öregje, Sidney Lumet új munkáját, melynek dme Find Me Guüty, s amely Amerika leghosz- szabb, huszonegy hónapig elhúzódott bírósági perét dolgozza fel. A főszerepet az akciófilmekből ismert Vin Diesel alakítja. Nagy volt az érdeklődés Bennett Müler első filmje, a Capote hant, amely a híres amerikai hó, Truman Capote életébe ad bepillantást, mégpedig abba az időszakban, amikor Hidegvérrel című, megrázó művét írta. Börtönöket látogat meg, halálraítéltekkel beszélget, részt vesz ítélet-végrehajtásokon is. Az hót életre keltő Phüip Seymour Hoffman alakításáért megkapta a legjobb színésznek járó Golden Globe-díjat a drámai kategóriában, valamint a BAFTA- díjat, vagyis az Angol Filmakadémia díját, továbbá Oscarra is jelölve van. A Capote a legjobb meleg és leszbikus filmnek járó Teddy-díjért is versengett a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A 2006-os Berlinalét sikeres évfolyamnak minősíthetjük. Hazai film ugyan nem szerepelt a szemle versenyében és programján, ugyanakkor örvendetes, hogy Szlo- válda - három koprodukciós filmmel - első alkalommal vett részt Berlinben az európai filmpiacon. Kevesen hitték, hogy a tízéves duónak sikerülhet a visszatérés, túlélheti zenei stílusának halálát Kozmix: Holnapután PUHA JÓZSEF „Magamban sokszor kérdem én, meddig húzza ez a két legény” - az Irigy Hónaljmirigy a 2001-es lemezén paródiaváltozatot készített a Kozmix egyik slágeréből, az idézet innen származik. A kérdésre a következő év végén kis híján választ is kaptunk. Lala és Hozsó karrieije a Szárnyak nélkül című albummal minden szempontból mélypontra került - a kiadó szemmel láthatóan nem törődött az anyaggal, ezért jóval kevesebb fogyott el belőle, mint a korábbiakból, minőségüeg viszont nem volt sokkal rosszabb az elődeinél, csak kicsivel. Izzadtság- szag jellemezte. A fiúk a zenei stílusuk, a techno és a belőle táplálkozó irányzatok hanyatlásával, sőt halálával nem találták az utat, amelyen elindulhatnának. Szerencsére belátták, nem szabad erőltetni, így a Kozmixot mellékvágányra küldték. Lala az elmúlt három évben Baby Gabival énekelt duettjeivel hallatott magáról. Hozsó is próbálkozott hasonló dolgokkal, de kevesebh. sikerrel. A duó érdemei előtt fejet kell hajtani, függetlenül attól, tetszik-e vagy sem a zenéjük. A 90-es évek nagy túlélői, az évtized divatos irányzatait meglovagló csapatok közül magyar viszonylatban már csak Laláék vannak talpon. Ráadásul mindent a média és a sajtó támogatása nélkül értek el - dalaikat egy-két kivételtől eltekintve jóformán be sem mutatták a rádiók, mégis legalább tucat slágert produkáltak, elsősorban a szórakozóhelyeknek köszönhetően. Közel három év és új kiadó kellett ahhoz, hogy a mélypontot legyőzve frissen, energikusan visszatérjenek. Zenéjük nem változott meg alaposan, csak annyira, amennyi szükséges volt a sikeres talpon maradáshoz. Már a borító is változásokat sejtet, a fiúk fekete labanckabátban feszítenek rajta, Lala haja pedig nem szőke, hanem fekete. Zeneüeg minden eddiginél kiforrottabb, továbbra is a techno- i dance zenére építő, S ám a stílusok között bátrabban kalandozó korongot hoztak össze. A Gipsy Boobbie című felvételbe még hegedűszóló is került. (Igaz, ez átdolgozás, a borítón Gipsy Boobbie-ként van feltüntetve, ez az eredeti dme, ennek ellenére Gipsy Boogie-t énekelnek benne.) Mindössze egy valamit lehetne nekik felróni: az itt-ott gyengécske szövegvüágot - ez már a múltban is változó minőségű volt, még a lemezen belül is, az egyik dal kiemelkedett, a következő meg jócskán hagyott kívánnivalót maga után. Ez megmaradt. A harmadikként felcsendülő Hiszek című már-már Ákos magaslataiban jár, a Gipsy Boobbie szövege pedig egyenesen gázos. Jobban belegondolva azonban ebbe sem szabad belekötni, az utóbbi a táncparkettre íródott, s oda nem mély mondanivaló kell. Köztudott a fiúkról, hogy előszeretettel dolgoznak át régi dalokat, korábban olyan slágereket értelmeztek újra, mint a Gyöngyhajú lány, a Hazafelé, a Csakazértis szerelem vagy legutóbb a Létezem című. Ezúttal is ékeskednek idegen tollal - az említett Gipsy Boobbie mellett egy film- dalt, a Honfoglalás betétdalát, a Kell még egy szó címűt is új formába öntötték, ezzel harangozták be a CD-t. A Holnapután a megjelenését követően több hétig az eladási listán tanyázott, ahová az elmúlt héten visszatért, s a héten beállította eddigi csúcspozícióját, a küencedik helyen tanyázik, feltehetőleg a második kislemezdal, a címadó felvétel sikerének jóvoltából, amely egy pörgős Kozmix-himnusz, fülbemászó szöveggel. A duó múltja ugyan ellentmond a jóslatomnak, mégis úgy érzem, a dal hamarosan a rádiókból is folyni fog. A Kozmix tehát magára talált, lekerült a meüékvágányról, és száguld tovább. Az album ismeretében egyértelmű, az Irigy Hónaljmirigy még egy ideig nem kap választ a kérdésére. Nyolcvanöt éve született Giulietta Masina Gelsomina örök siratója TALLÓSI BÉLA Nem készült színésznek, legalábbis nem folytatott színi tanulmányokat. Füozófiát tanult a római egyetemen. Itt „fertőzte” meg a színjátszás, a diákszínkörben tette meg az első próbálkozásokat. Tanulmányai befejeztével hivatásos színházhoz szerződött. Aztán megtörtént a nagy találkozás, amelyről olyan sokat beszéltek, s amelynek körülményeiről szinte az egész világ tudott. Vagyis hogy Giulietta Masina és Federico Fellini egy rádiófelvétel alkalmával találkoztak. Giulietta szerepet kapott abban a rádiójátékban, amelynek Felírni volt a szerzője, aki ugyancsak jelen volt a felvételen. Egy pillanat műve volt, és egymásba szerettek. Tizenhárom nap után aztán egybekeltek, s Felírni haláláig kiegyensúlyozott, boldog házasságban éltek. Némi túlzással mondhatjuk, hogy nemcsak az életük, az életművük is közös. Nem véletlen, hogy amikor utoljára jelentek meg együtt a nagy nyüvánosság előtt, Fellini azt üzente a vüágnak, hogy mindent a feleségének köszönhet. 1993-ban történt ez az utolsó nagy „szerelmi” vallomás Los Angelesben, ahol az elismert olasz rendezőt életművéért Oscar-díjjal jutalmazták. Fellini pár héttel az Oscar-gála után elhunyt. Giulietta Masinát annyira megviselte félje halála, hogy legyengült, kórházba került, és „belehalt” a párja elvesztése miatt érzett fájdalomba: alig öt hónap után követte őt. Első nagy közös munkájuk az Országúton volt 1954-ben, amely világsikert hozott mindkettőjüknek. E Fellini-opus Velencében megkapta az Ezüst Oroszlánt, Los Angelesben pedig a legjobb külföldi filmnek járó Oscarral tüntették ki. Ez az olasz filmklasszikus az évek során nagyon sok emberhez eljutott, s mélyen humánus története, a végtelenül jó és becsületes Gelsomina és a szívtelen erőművész, Zampano sorsa sokakat megkönnyeztetett. A klaunos, pantomim mozgású, gömbszemű, végtelenül szomorú tekintetű Gelsomina alakja a filmtörténet egyik legmegragadóbb, legkidolgozottabb karaktere a törékeny, alázatos és gyengédséget sugárzó Giulietta Masina megformálásában. Az Országúton szülte minden összetevőjében tökéletes film, olyannyira ismert a mai napig, hogy zenéje gyakran csendül fel ilyen-olyan alkalmakkor: a torinói téli olimpián, a műkorcsolyán is hallhattuk a legismertebb betétdalát. A Gesomina örök siratóját. Következő közös munkájukban, a Cabiria éjszakáiban Masina egy római utcalányt alakít, akit egy csaló, szélhámos férfi kihasznál, érzelmileg megzsarol, majd mindenéből kifoszt. Ez azonban nem olyan tragikusan ér véget, mint az Országúton: ahogy Cabiria a film utolsó kockám kegyetlenül megalázva, a halál kapujából elindul visszafelé az életébe, meggyötörtén kullog vissza saját múltjába, és könnyes szemmel rámosolyog a szembejövő fiatalokra, az maga a megújhodás, a remény megszületése. E két klasszikus történetmesélős film után Giulietta Masina a Júlia és a szellemek című mozgóképben játssza el a női főszerepet - ez az opus már Fellini „filozofikus” nyelvén szólal meg, s a nő kiútját keresi a mesterkélt vüágból. Aztán 1986- ban a Ginger és Fred című vígjátékban „eltáncolta” hattyúdalát: ez volt utolsó közös filmjük Fellinivel. Giulietta Masina ezzel búcsúzott a közönségtől. Nagy tánc volt. Méltó befejezés. A felejthetetlen Gelsomina (Képarchívum) Magyar filmek külföldön Három alkotó négy műve - Mészáros Márta A temetetlen halott, Gyarmathy Lívia 9. emelet és A mi gólyánk, valamint Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című munkája - képviseli Magyarországot a ma kezdődő 13. Sguardi Altrovén, a rendezőnők müánói filmfesztiválján. A genfi CAC Voltaké filmművészeti központban Gaál István munkásságát bemutató tízrészes sorozat indult hétfőn. A Bangkokban harmadik alkalommal, ezen a héten zajló fesztiválra meghívást kapott Deák Krisztina A miskolci boniésklájd című munkája, a mexikóvárosi kortárs filmművészeti szemlén, a tegnap kezdődött FICCÓ-n pedig Mundruczó Kornél Johannáját a versenyprogramban, a Szép napokat az információs programban láthatják az érdeklődők. (MTI) Hamson Ford amerikai színész a hét elején az ausztráloknál, Sydneyben népszerűsítette legújabb moziját, a Tűzfal (Firewall) című akciófilmet. » (TASR/AP-felvétel)
